Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-27 / 236. szám
■---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— A szocialista országok életéből Laosz Egymillió tonna rizs A laoszi mezőgazdaság 1980-ban érte el először az egymillió tonnás rizstermést. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ebből az alapvető élelmezési cikkből az ország önellátóvá vált. A következő év — hála a rendkívül kedvező időjárási viszonyoknak — rekord- termést hozott: 1,15 millió tonna rizst sikerült betakarítani. S bár tavaly rendkívüli szárazság sújtotta Laoszt — a termés mégis 1,1 millió tonna volt. Az eredményt a társadalom legszélesebb rétegeinek mozgósításával érték el. A párt és a kormány felhívására a falusi lakosság, az állami tisztségviselők, a fegyveres testületek tagjai, fiatalok fáradoztak azon, hogy mind több vizet juttassanak a rizsföldekre. Árkokat, csatornákat ástak, az állam pedig szivattyúval látta el a földműveseket, sőt gondoskodott az árkok következtében más terményekben esett kár kompenzálásáról is. A rizstermelés növekedése mellett néhány más növényi kultúrában is jelentős eredmények születtek. A szójatermés 1982-ben például 25 százalékkal múlta felül az előző évit. Nyilván a kedvező eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt évben jelentősen erősödött a szövetkezeti szektor. 1982-ben 591 új termelőszövetkezetet hoztak létre, ezzel a számuk 1943-ra növekedett. A laoszi 90 ezer parasztcsaládnak 17,5 százaléka így már szövetkezetben dolgozik, ők művelfk ■az ország rizsföldjeinek 20 százalékát. Az utóbbi években jelentősen nőtt az állatállomány is. A mintegy három és fél millió összlakosságú és 231 ezer négyzetkilométer területű Laosz parasztsága több mint 900 ezer bivallyal, 470 ezer szarvasmarhával és 1,2 millió sertéssel rendelkezik. Itt említjük meg a laoszi első népgazdasági terv (1981 — Rizsbetakaritás a .JVhongon” mezőgazdasági termelőszövetkezetben (Vientiane tartomány) Laoszban fontos szerepe van az elefántoknak. A képen: fatörzsvontatás elefánttal Sayabouri- ban. 1985) néhány legfontosabb mutatóját: (1980-hoz viszonyítva) Ipari termelés 200—220% Mezőgazdasági termelés 123—124% Beruházások 147—150% Áruszállítás 180—185% Az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma 170—180% Mint láthatjuk, a tervek eléggé feszítettek, de az eddigi eredmények ismeretében hihető, hogy a fennálló súlyos nehézségek ellenére a sokat szenvedett laoszi nép sikerrel teljesíti célkitűzéseit. Jugoszlávia Olajkutak aas Adrian Kedvező hírek érkeznek déli szomszédainktól a hazai szén- hidrogén, a kőolaj- és a földgáz-kitermelés idei eredményeiről, fokozatos növekedéséről. Az újvidéki Magyar Szó nemrégiben arról számolt be, hogy ez év első öt hónapjában félmillió tonnával több ásványolajat nyertek a vajdasági olajkutakból, mint az elmúlt év hasonló időszakában és ez 4,8 százalékos növekedést jelent. Az újvidéki Naftagas kőolajipari kombinát szakemberei szerint ez a növekedés sokkal nagyobb mértékű lehetne, ha a bácskai, bánáti olajmezőre telepített fúróberendezések folyamatos munkáját nem nehezítené a krónikus alkatrész- hiány. Széles körű kutató- és feltáró munka folyik a Közép- Bácskában, Titóverbász és Becse térségében, de komoly eredményekkel kecsegtetnek a Bánát északkeleti részén Cser- nye, Tóba környékén végzett kutatóforrások is. Nyugat-Bánátban a már feltárt bókái, iirményházai olajmezők gazdag hozamú kútjai igazolják a kutatások eredményességét. A Vajdaságban főként a Bánátban végeznek szisztematikus kutató- és feltáró munkát. A jelek szerint Kikinda és Mokrin körzetében vannak a legnagyobb kiterjedésű és viszonylag könnyen feltárható szénhidrogén-, (kőolaj- és földgáz-) mezők. Ez azért is jelentős, mert valószínűleg pótolni tudják az időközben kiapadt korábbi lelőhelyeket, a meddővé vált kutak kieső hozamát. Növekedett az olajkitermelés Szlovéniában is, és kedvezően alakul az Adriai-tengerfenék kutatása is. Korábban csak földgáznyomokra akadtak Pula közelében, újabban viszont sokat ígérő nyersolajlelőhelyeket is találtak Zadar terger- parti körzetében, Dugi Ótoktól délre, ahol a Zágráb I. úszószigetről végeznek olajkutató és feltáró munkálatokat. Hasonló eredménnyel kecsegtet a crnagorai tengerparton Ulcinj és Kotor közti partszakaszon megkezdett kutatás is. Sikeres az olajkutatás Szlavóniában. Vukovár közelében nemrégiben egymás után három nagy lelőhelyet tártak fel. Ezekkel együtt Szlavónia évi olajtermelése elérheti az 1,7 millió tonnát. Köztudott, hogy Jugoszlávia földgázszükségletének jelentős részét szovjet földgázból elégíti ki, de a folyamatosan jelentkező új igényeket igyekeznek az új, hazai földgázkutak- kal is biztosítani. Különösen a vajdasági cementgyártó és vegyipari üzemek használnak fel nagy mennyiségű hazai földgázt, többek között Pan- csován, Beocsinban. Nem titok, hogy a tengerpart közelében folyó kutatások kapcsán sokan olajszennyeződéstől tartanak, féltik az Adria vizét, amely ma még valóban a világ egyik legtisztább tengerének számít. Bízzunk a jugoszláv olajszakemberek hozzáértésében és lelkiismeretességében. Az ugyanis semmiképpen sem elképzelhető, hogy egyszer s mindenkorra lemondjanak a valóban nagy eredményekkel kecsegtető partmenti olajkutatásokról. Az olaj ma már legalább olyan fontos devizaforrás, mint a turizmus. Megvan azonban a lehetőség mind a két ágazatban, hogy a környezet súlyosabb megkárosítása nélkül, valóban az egész népgazdaság érdekében műveljék. A krivojrogi Északi Bányászati Dúsító Kombinát kollektívájának sikerült mozgósítani a kohászati nyersanyag- termelés növelésének tartalékait. Ennek eredményeként az ötéves terv kezdete óta, terven felüt félmillió tonna vasércet adtak át a feldolgozás számára. A termelés magas fokú hatékonyságát különböző technikai és technológiai újítások bevezetésével érték el. Az egyik ilyen korszerű megoldás — a kibányászott ásványi nyersanyagok szállításának körkörös rendszere. A Pervomajszkij bányászati területen az összes ásványérc- szállító vasúti szerelvény egy meghatározott speciális menetrend szerint közlekedik. Ennek alkalmazásával negyedórárá csökkent le minden egyes szerelvény állásideje, és szükségtelenné vált a több kilométeres vasúti kitérők, holtvágány térközök létesítése. Ugyanakkor jelentősen meggyorsult az egyes bányaművelési szintek kitermelése. A termelés hatékonyságának növelésében fontos 'szerepet játszott a különböző részterületek közti munka- szervezés tökéletesítése is. Ma a kombinátban a legfontosabb területek dolgozói, a munkások létszámának Ikétharmada, kollektív szerződéses együttműködés alapján tevékenykednek. Ennek megfelelően közös egyetértésben dolgoznak a szállítómunkások, az exkavátor-kezelők, a fúrómesterek, az ércdúsítók, és egyeztetik saját munkatervüket a kitermelőkkel a karbantartók, illetve a kiszolgáló személyzet munkatársai is. Mindezek eredményeként a vállalat kollektívája az iparágban a legmagasabb munkatermelékenységet és a legalacsonyabb termelési önköltséget érte el. ELÁS SLAVONIJE 1943. június 24-én jelent meg első ízben jelenleg Eszéken szerkesztett testvérlápunk, a Glas Slavonije. Első számát ciklostilen nyomtatták a partizánok a pozsegai Ravna gora erdeiben, ahol 1944-re a legnagyobb felszabadított terület alakult ki Szlavóniában. A Népfelszabaditó Háború orgánuma volt a Glas Slavonije (Szlavónia Hangja), melynek szerkesztői, munkatársai, nemcsak a toll fegyverével, hanem a pisztollyal, kézigránáttal is kellett hogy bánjanak. A korabeli körülményekhez képest kitűnően és átfogóan szervezte meg tudósítói hálózatát a partizánlap, és cikkek, információk, riportok által tájékoztatott a harcokról, a nép hősi helytállásáról. A háború után az újjáépítés és a néphatalom kiépítésének orgánuma lett a Glas Slavonije, melynek az eltelt 40 év alatt tizenegyezer száma jelent meg. Jelenleg 79 fő dolgozik a lap előállításán, közülük 34 újságíró. A papírhfany nehezíti a Glas Slavonije munkáját, emellett -az is, hogy korszerűtlen nyomdagépeken kell előállítaniuk a lapot. Tárgyalásokat folytatnak az NDK-beli Poly- graph-gyárral az új rotációs gép beszerzéséről, amely egyidejűleg 34 lapot képes nyomtatni, ebből nyolcat két színnyomásban. Amennyiben a tárgyalások sikerrel járnak, már ez év végén munkába léphet az új nyomdagép, és korszerűbb, szebb külsővel jelenhet meg a Glas Slavonije. A lap, melynek tavalyi át- lagpéldányszáma 14 454 volt, a Horvát Szocialista Szövetségi Köztársaság Szlavónia—Baranya régiójáról és annak központjáról, Eszékről kívánja vállalása szerint megbízható és gyors információkkal ellátni olvascjt. CAUBEHCKO AEAO A szőlővesszők oltása az oltványtermelő gazdaságokban nagyon sok munkaerőt igényel. A munxa minőségétől függ nagy mértékben, hogy mennyi elsőosztályú szőlőoltványt sikerül értékesíteni. Bulgária egyik legnagyobb szőlő- oltványtermelő gazdaságának körte- ni üzemegységében az oltást a PM. 50-típusú géppel végezték eddig. Ezzel a gépel egy dolgozó egy műszak alatt 1500—1800 szőlőoltványt tud készíteni. A közelmúltban a gazdaságban új gépet konstruáltak. A feltaláló, Zsivko Peev szerint ez a gép elvégzi az olaj- és oltóvessző kalibiáció- ját és az oltást. Kevés munkabefektetést igényel. Kiszolgálását 6 személy végzi. A gép teljesítménye egy műszak alatt 12 000 darab. Legnagyobb előnye az új gépnek, hogy 15 százalékkal több elsőosztályú oltványt állít elő, mint a kézzel végzett oltás esetében. Hamarosan megkezdik a gép sorozatgyártását. Újságírók a világ (egyik) tetején A kínai 'külügyminisztérium meghívására augusztus elején a nemzetközi sajtó pekingi tu. dósítóina'k egy csoportja Ti- betbe, „a világ tetejére” látogatott. Visszatér az árpa Tibetet elhúzódó szárazság sújtja, s ez azzal fenyeget, hogy fokozza az ország nyuga. ti részén elhelyezkedő, 1 millió 221 ezer négyzetkilométer nagy. ságú kínai autonóm tartomány még az eddiginél jobban is rá lesz utalva a pekingi szubvenciókra. Az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb szárazsága a művelhető földek 60 százalékát érinti. A patakok kiszáradtak, s még a 30 méter mély kutak fenékéről 5s eltűnt a víz — közölte az újságírókkal Kung Ta-hszi, a tartományi kormány mezőgazdasági osztályának vezetője. Míg 1981-ben 510 ezer tonnás rekordtermést takarítottak be a fennsíkon, tavalycsak 447 ezer tonnát hozott az aratás, idén még kevesebbre számítanak. A 23 milliós állatállomány idén 6 százalékkal csökkent: nem volt elég takar. many. A tibeti tartományi székhely, Lhassza környékén az újságírók azonban nem sokat láthattak a szárazság következményeiből: a Lhassza folyó megfelelő öntözést biztosított a meglátogatott két minta-kommunának. A pajting népi kommunában egy felelős vezető ellmondotta: a szárazság eddigi egyedüli következménye az volt, hogy az egy jakra számi, tott tejhozam 25 százalékkal csökkent. A hosszúszőrű jak Tibet jellegzetes háziállata, amely 4—5 ezer méteres magasságiban is megél. Tibetben visszatértek a „kulturális forradalom” előtti mezőgazdasági politikához. Míg 1966 és 76 között a lakosság ellenállása dacára a búzatermelést erőltették a hagyományos árpa helyén, ma ismét az utóbbi nő a termőföldek 58 százalékán. A súlyos szárazság azonban nem kíméli sem az árpát, sem a búzát — mindkettő „ritkán" nő. A kormány ezért a Tibetnek nyújtott évi 600 millió jüanos (300 millió dollár) támogatás mellett tavaly 8 millió jüan rendkívüli segélyt utalt ki az aszálysújtotta parasztoknak. A központi segély évente 10 százatékkal nő a Tibet irányában 1980 óta folytatott politika értelmében. Tibet mező- gazdasági körzeteit ideiglenesen mentesítették az adók alól1, ami lehetővé tette a lakosság életszínvonalának növelését. Az egy főre jutó jövedelem a tibeti mezőgazdaságban az 1979. évi 147 jüanról 220 jüanra emelkedett. Az országos paraszti átlag 270 jüan, azaz 135 dollár. A buddhizmus mai arca A lámák száma 1959jben110 ezer, 1976-ban, a , kulturális forradalom” végén mindössze 900 volt, jelenleg pedig 1400 körü'l jár. Ezéket az adatokat a kínai hatóságok közölték a külföldi sajtó Pékingből érkezett tudó. sítóivol, akik a buddhizmus sajátos tibeti változatának, a lámaizmusnak a helyzete iránt érdeklődtek. Elvben a lámakolostorokba csak olyan fiatalokat vehetnek fel, akik elvégezték az elemi iskolát, jó egészségnek örvendenek és jó hazafiak. A gyakorlatban azonban mindez nemigen érvényesül és az újságírók gyakorta találkoztak olyan fiatalokkal a papnövendékek sorában, akik nem jártak soha iskolába, szüléik hozták őket a kolostorba — szüleik, akik maguk is lámák voltak. Ez elképzelhetetlen lett volna néhány évvel ezelőtt, ám a kínai hatóságok újkeletű rugalmasságára nagyon is szükség van ebben az országban, ahol a lakosság többsége hívő buddhista és ahol a láma- izmus igen sókat szenvedett a „kulturális forradalom" idején folytatott merev politika következtében. Az 1966—76 közötti időszakot mintegy 10 kolostor és templom vészelte át sértetlenül — számuk 2500 volt 1959- ben, azelőtt, hogy a dalai láma, az egyházfő, a sikertelen felkelés nyomán Indiába menekült. Jelenleg ismét 45 kolostor és templom működik, köztük egyeseket teljesen újjá kellett építeni. Nyolc másik restaurálása most folyik. Az elmúlt éveikben toborzott 500 új láma között nemcsak navi- ciusok vannak, hanem idősebbek is, akiket 1960-ban elűztek a kolostorokból. Most azonban ők is visszatérhettek papi hivatásukhoz. Lhasszában hamarosan buddhista intézetet állítanak fel az új papok képzésére. A júliusban lezajlott első felvételi vizsgákon több mint száz fiatal tibeti vett részt. Családtervezés A tibetieknek, akikre eddig nem terjedt ki a kínai hatóságok által az utóbbi években folytatott szigorú családtervezési politika, a jövőben kevesebb gyerekkel kell „beérniök". A Pekingből étkezett külföldi újságírócsoportnak adott felvilágosítások szerint az áprilisban elhatározott új népesség- szabályozási politika értelmében a tibeti családoknak legfeljebb három gyerekük lehet a városokban és a mezőgazda- sági körzetekben, s négy az állattenyésztési övezetekben. A tibeti kádereket — vezetőket — arra szólították fel, hogy „érjék be” két gyerekkel, s a mintegy 90 ezer han (kínai) lakosra, mlint a többi kínaira, az „egy család — egy gyerek” norma lesz érvényes. (Tibet teljes lakossága csak 1 millió 890 ezer fő). A kínai hatóságok az elmúlt három esztendőben szigorú családtervezési politikát léptettek életbe, amely . azt szorgalmazza, hogy egy párnak csak egy gyereke legyen, s egy esetleges második gyerek után a házastársak egyikén hajtsanak végre sterilizációs műtétet. A kemény intézkedéseknek az a célja, hogy a 2000. évig az 1,2 milliárd fős határon belül tartsa az ország jelenleg már több mint egy milliárd fős lakosságát. A tibetieket azonban, az országban élő többi nemzeti kisebbséghez (60 millió fő) hasonlóan, eddig nem késztették igazán a családter. vezésre. Az elmúlt hónapban azonban az ország egyik másik nemzetiségét, a hanit, arra szólították fel, hogy a csaló- dókban a második gyerek után hajtsanak végre sterilizációs műtétet. 'Ez ónra utalt, hogy változik a családtervezési politika alkalmazása a nemzeti, ségek 'körében is. Tibetben azonban, ahol o népsűrűség igen alacsony, a szü letéssza'bályozás i poliitijka bevezetése Igen nagy 'körültekintést igényel — annál is inkább, mert a hanök, a kínaiak jelenléte igen érzékeny kérdés. Csou Ka asszony, o-tibeti köz. egészségügyi hivatal igazgatónője közölte a külföldi újságírókkal, hogy mindeddig egyetlen tibeti családot sem sújtott szankció azért, mert háromnégy gyereknél több születeti. Igaz, a pajting népi kommunában azt tervezik, hogy a „terven felüli gyerekek” születését a jövőben 3—400 jüanos (150—200 dollár) büntetés követi majd, egy másik kommunában az élelmiszerjegyek megvonása lesz a válasz. A tibeti nők 48 százaléka azonban már most alkalmaz különböző fogamzásgátló sze. reket _ közölte Csou asszony. E lisabeth Chang MTI-panoráma HÉTVÉGE 7.
