Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-27 / 236. szám
dr. Medve László államtitkárral A kamaszok egészségéről A XX. század egyik látványos jelensége az akceleráció, a gyermekek fejlődésének, növekedési ütemének felgyorsulása. A mai tizenévesek magasabbak, testileg, szellemileg fejlettebbek, mint a múlt században, vagy a történelem során bármikor. A serdülőkor, a gyermekből felnőtté válás folyamata, az élet egyik legnehezebb szakasza korábban köszönt rájuk. Mindezzel számolnia kell az egészségügynek is. De vajon számol-e vele? A gyermekekről tizennégy éves korukig jól kiépített gyermek- gyógyászati szakszolgálat gondoskodik, a tizennyolc évnél idősebbeket pedig a felnőttekkel együtt gyógyítják, kezelik. De mi van azokkal, akik sem ide, sem oda nem tartoznak? Kérdéseimre dr. Medve László egészségügyi államtitkártól kaptam választ. — Napjainkban tulajdonképpen mikortól számítjuk a serdülőkort, szaknyelven a pubertást? — Az utóbbi évtizedekben a serdülőkor jóval előbb kezdődik, mint korábban, s az ebből adódó élettani problémák is hamarabb jelentkeznek. Általában a 12—16 év közötti szakaszt jelölhetjük meg a pubertásnak. Ma már serdülőnek tekinthetjük nemcsak a középiskolásokat, illetve a szakmunkásképzőbe járó fiatalokat, hanem az általános iskola felsőbb osztályosait is. — Hogyan ítéli meg a serdülők egészségi állapotát? — Az, hogy egy fiatal milyen testi-lelki és szellemi állapotban éri el a serdülőkor határát, sokban függ az újszülöttkori státusától. Az évtizedek óta alig csökkenő tíz- százalékos koraszülött arány gyakran a pubertásban is érezteti hatását. Statisztikai adatok utalnak arra, hogy a korán, vagy kis súllyal világra jöttek később kevésbé teherbírók, s pszichésen is érzékenyebbek társaiknál. Ez azonban nem törvényszerű. Az intenzív ellátás-, a gondos ápolás, kezelés eredményeként a koraszülöttek nagy része már csecsemőkorban utoléri magát, teljes értékű fiatal lesz. A serdülők egészségét nemcsak születési súlyuk és körülményeik befolyásolják, hanem az óvodai és iskolai évek alatti ellátásuk is. Ilyen szempontból igen jelentős az, hogy hazánkban a 3—6 éves korúak csaknem kilencven százaléka óvodába jár, ahol rendszeres orvosi ellenőrzésben, évente pedig szűrővizsgálatban részesül. Már ilyenkor felfedhetik azokat a károsodásokat, betegségeket, amelyeket, ha idejében gyógykezelnek, vagy korrigálnak, nem terhelik majd a serdülőt. Egyébként a krónikus betegségek, vagy fejlődési rendellenességek általában még a serdülőkor előtt nyilvánvalóvá válnak. És ha gondos, körültekintő a gyermek- gyógyászati alapellátás, az ilyen betegségben szenvedőket már kiskorúktól fogva gondozzák, kezelik. — ön mondotta egy alkalommal: ahogy a felnőtteket a munkahelyükön, úgy gyermekeinket az iskolában érnek különböző ártalmak, amikkel szemben túlzottan türelmesek vagyunk. — így is van. Az első osztályokban például még jóval kevesebb a gerincferdüléses tanuló, mint a nyolcadik, vagy a középiskolában. Nem nehéz okára lelni, csak gondoljunk a kívánatosnál lényegesen kevesebb testnevelési órára, az egészséges mozgps hiányára. A rosszul világított tantermekben eltöltött esztendők sem múlnak el nyomtalanul: nem is kell a statisztikához nyúlni, elég egy pillantást vetni bármely osztályra, hogy, megtudjuk, milyen sok a szemüveges. És még hányán vannak, akik bár rászorulnának, mégsem viselnek szemüveget. Sokkal nagyobb társadalmi elégedetlenségnek kellene megfogalmazódni és aktivitásnak kifejlődni a tantermi világítással kapcsólatban. A korszerű fénycsövek energia- szükséglete lényegesen kisebb, mint a hagyományos világító- testeké. Mégsem az energiaracionalizálás, hanem az egészségkárosodás miatt kell a korszerűtlen világításon változtatni. — A családi környezet is rányomja bélyegét a serdű- lők egészségére. A kamagyermektüdőgyógyász volt, ma gyermekszemészet, kardiológia, nefrológia, cukorbeteggondozás és gyermeknőgyógyászat is működik. Ez annál is fontosabb, mert a serdülők életében a kórházi gyógyítás csupán egy epizódja a betegség lefolyásának, a hosszabb időt járóbetegként töltik. — Nem ritka és nem is megnyugtató látvány a serdülő fiatal a felnőtt beteg- osztályokon, ahol a sok idős, gyakran súlyos beteg közelsége csak növeli a félelmét, szorongását. szók élettani okokból szertelenek, túlzott önállóságra törekednek, s ezért gyakran szembekerülnek szüleikkel, tanáraikkal. A tapintatlan és türelmetlen dorgálás, büntetés, a szülők dühkitörései csak rontanak a helyzeten. — Valóban, ez a kor a túlérzékenység kora, ezt nem szabadna figyelmen kívül hagyni senkinek. Részben ezzel függ össze, mégpedig nemcsak nálunk, hanem világszerte, hogy mind gyakoribb a serdülőkori magas vérnyomás. Az Egészségügyi Világszervezet és a KGST egészségügyi bizottsága kidolgozott egy vizsgálati és cpndozási módszert, amivel elérhető, hogy az idejében feltárt hipertóniás állapot ne romoljon sőt sok esetben normalizálódjon. Ennek bevezetése nálunk is folyamatban van. Ez természetesen csupán ellensúlyozza a serdülőkorúakkal való értelmes és megértő bánásmód hiányát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok többnyire jól szolgálják a bajok megelőzését. Eddig az általános iskolák első, ötödik és hetedik osztályában, valamint a középiskolák harmadik osztályában voltak kötelezőek. Most gondolkodunk azon, hogy elrendeljük az évenkénti általános szűrővizsgálatokat az iskolákban. Erre bátorítanak bennünket azok az ifjúsági és körzeti orvosok, akik hivatástudatból már jelenleg is az előírtnál gyakrabban ellenőrzik a rájuk bízott gyermekek egészségi állapotát. Ezt lehetővé teszi az iskolaegészségügyi szolgálat kiépítése is. Korábban a gimnáziumokban és szakmunkás- képzőkben nemhogy iskola- egészségügyj szolgálat, de a legtöbb helyen még főfoglalkozású orvos sem volt. Ma 138 főhivatású és 194 mellékállású ifjúsági orvos működik, s a hatodik ötéves tervben még további ötven ilyen állást szervezünk. A tizennégy éven felüli gyermekek ambuláns és gyógyintézeti kezelése hosszú időn át kizárólag a felnőttintézményekben történt. Ma már szinte valamennyi megyeszékhelyen — a gyermekosztályok keretében — a szakorvosi ellátást is megteremtettük. Korábban csak — Ma ez még valóban gyakori. Eddig ugyanis a tizennégy éven túliakat csak ide vehették fel. Pedig egy vesebeteg, egy szívműtéten átesett, egy cukorbajos, vagy más krónikus betegségben szenvedő gyermek nyilvánvalóan akkor is ragaszkodik az őt évek óta gondozó gyermekosztályhoz, ha betöltötte a tizennegyedik életévét. Ezt is figyelembe véve rövidesen kiadunk egy olyan irányelvet, amely szerint a gyermekosztályok — ha ehhez a feltételek megteremthetők — tizenhat éves korig is felvehetnek beteget. Ezt az is indokolja, hogy — éppen az ambuláns szakellátás fejlődésének eredményeként — a gyermekosztályok ágykihasználása nem haladja meg a nyolcvan százalékot. A másik megoldás az ifjúsági osztályok létesítése. Ez természetesen nemek szerinti elkülönítést és más élettani sajátosságok figyelembe vételét kívánja. Van már ilyen osztály a Szabadsághegyi Állami Gyermekszanatóriumban, Pécsett a gyermekkórházban, és még néhány intézményben. Az ő tapasztalataikat hasznosítják és fejlesztik tovább Szolnokon az új, fekvő és járóbetegeket egyaránt ellátó egészségügyi ifjúsági központban. Mindez nem jelenti azt, hogy a serdülők gyógyítását mindenütt átvehetik a felnőttintézményektől a gyermek-, vagy ifjúsági osztályok. Például a balesetet szenvedett ifjút továbbra is a traumatológia, a műtétet vagy urológiai beavatkozást igénylő beteget a legtöbb helyen továbbra is a megfelelő osztály látja el. — A pszichiátriai betegségek, közöttük az elmebetegségek egy része a serdülőkorban válik nyilvánvalóvá. Mégis hosszú ideje halljuk, hogy megoldatlan az ilyen betegségben szenvedő Hatolok ellátása, gondozása. — Ez így ma már nem helytálló. Éveken át valóban csak az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben volt gyermekpszichiátriai osztály. A hetvenes évektől viszont a pszichiátriai klinikák kialakították a maguk gyermekrészlegét. Gyulán az általános idegosztály keretében adtak önálló helyet a 10—18 éveseknek. A regionális központokban, például Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Budapesten és legutóbb a kerepestarcsai kórházban hoztak létre ilyen osztályt. Úgy látjuk, hogy a súlyosabb betegek kórházi ellátása ezzel többé-kevésbé megoldódott. Nem így a gondozásra, tanácsadásra szoruló úgynevezett ideges, vagy veszélyeztetett gyermek helyzete. Bár a mentálhigiénés gondozók beletartoznak a szakosított gyermekellátásba, ahhoz nincs elegendő szakember, hogy valamennyi magatartási zavarral küszködő fiatal azonnali és szakszerű segítséget kapjon. Már az is igen sokat jelentene, ha a szülői ház, az iskola, az egészségügyi szolgálat, a gyámügy, a munkahely, tehát mindazok, akik akarnak és tudnak is tenni, ne egymástól elszigetelve, hanem összehangoltan támogassák a veszélyhelyzetben levő fiatalokat. Ebből a meggondolásból kezdenek egy kísérletet Szegeden. A védőnőképző főiskola gyakorlott védőnőket továbbképző tanfolyam keretében készít elő erre a koordinációs feladatra. Néhány községben és városi körzetben látnak majd munkához. Várakozással nézünk az eredmények elé. Ed'ü'’ csak gondterhelten beszéltünk a serdülőkorról és a serdülőkről. De ne feledjük, a pubertás minden nehézsége és olykor elviselhetetlensége ellenére is az az életszakasz, amelyben lelkesedést, érdeklődést kelthetünk fel a fiatalokban. az igazi értékek és ideálok iránt. Ekkor dőlhet el egész életútja és egészségének sorsa is. Székelyné Kertész Katalin ív végére látható lesz az épület Alapozzák a Bólyi Gyermekotthon új épületét Bővítik a bólyi gyermekotthont A bólyi gyermekotthon bővítésével három elgondolás válhat valóra. A jelenleginél több, erre rászoruló gyermeket tudnak itt fogadni, leszállíthatják a beutalhatóság korhatárát egy évre, az új épületrész kialakításával felszabadul a régi kastély emelete, ahol különböző rehabilitációs kezelőket, foglalkoztatókat, s a nővérek részére szociális helyiségeket tudnak kialakítani. A Baranya megyei Tanács Bólyi Egészségügyi Gyermek- otthona 100 ággyal való bővítésének gondolata nem újkeletű, ám három évvel ezelőtt még valóban csak gondolatként létezett. Az 1981—82-es évek a tervkészítések, konzultációk időszakaként teltek, s az idén tavasszal megkezdték a munkát a kivitelezők, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói. A bővítés költségét a Baranya megyei Tanács állja, a befejezési határidő 1985 első féléve. Ebben az évben 12,6 millió forint értékű munkára vállalkoztak az építők. Fehér József építésvezetőtől megtudtuk, hogy a munka a tervezett ütemben halad, az előkészítésen túl vannak, a napokban hozzákezdenek a fogadószint, illetve a fö- démelemek kialakításához. A kétszintes épület Lift-Slob technológiával épül. (így készült a mohácsi kórház 120 ágyas pavilonja, Pécsett az új tűzoltó- laktanya.) Ez az építési eljárás kiválóan alkalmas foghíjtelkek beépítésére, illetve olyan helyen való építkezésre, ahol a környezet védelmében viszonylag kis Megjelent a Statisztikai Évkönyv A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Statisztikai Évkönyv legújabb kötete, amely az 1982-es adatokat tartalmazza. Az évkönyv képet ad a népesség számáról és összetételéről, a népmozgalom és a foglalkoztatottság alakulásáról, gazdasági eredményeinkről, s a számok tükrözik valamennyi népgazdasági ágazat tevékenységét. Külön fejezetek foglalkoznak a lakosság életkörülményeivel, a jövedelmek és a fogyasztás alakulásán túl a szociális ellátottsággal az egészségügyi szolgáltatásokkal, a lakáshelyzettel. A kötet a környezetvédelemről, az oktatásról, a tudományos kutatásról, a közművelődésiről és a sportról valamint az igazságszolgáltatásról, . a balesetek alakulásáról és időjárásunkról is érdekes adatokat közöl. A statisztika szerint az ország lakóinak száma tavaly január elsején 10 millió 711 ezer volt. Budapest és a vidéki városok lakossága növekedett a megelőző évhez képest, a községeké azonban csökkent. Valamelyest mérséklődött a házasságikötések száma, növekedett viszont a házasulandók átlagos életkora, mind a férfiaknál, mind a nőknél. A válási statisztika tovább emelkedett, s a legtöbb házasság ott bomlott fel, ahol mind a férj, mind a feleség 25—29 éves. Az ország lakásállományáról ez év eleji adatokat közöl a statisztika. Eszerint 3 millió 725 ezer lakás van az országban, 25,6 százalékuk egy, 48,9 százalékuk kettő, 25,5 százalékuk pedig három és ennél több szobás. A felmérés szerint száz munkásháztartásban 96 hűtőgép, 98 mosógép, 86 centrifuga, 86 porszívó, -128 kerékpár, 156 rádió, 111 televízió és 33 személygépkocsi található. Az adatok nem sokkal térnek el a falusi családokban, a kettős jövedelmű háztartásokban, illetve a szellemi foglalkozású családokban sem. Ez utóbbiaknál magasabb a személygépkocsik, illetve a híradástechnikai eszközök száma. A nyugdíjas családok több mint fele is rendelkezik az alapvető tartós fogyasztási cikkekkel bár járműből és a szórakoztatóipar cikkeiből kevesebb található náluk, mint az aktív dolgozók családjaiban. Az egészségügyi ellátás javulását mutatja, hogy mind Budapesten, mind vidéken növe- kedétt a tízezer lakosra jutó or. vosok száma, bár az egészség- ügyi intézmények mintegy 30 ezer orvosi állásának 5,5 szó-' zaléka még mindig betöltetlen. A kórházi ágyak száma megkö. zelíti a százezret, egy év alatt több mint kétezerrel növekedett. területen, lehetőleg minél kevesebbet ártva kell mozogni. Ennek a technológiának a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat és a 22-es ÁÉV a szerkezetgazdája, mint alvállalkozók ők fogják elkészíteni az épület tartóelemeit. Az ösz- szeszerelést-emelést október közepén kezdik és a tervek szerint november végére már láthatók lesznek az épület főelemei, az év végére pedig már egyes oldalfalak is elkészülnek. Jövőre a belső válaszfalak, a lépcsőházak, a tetőszerkezet kialakítása, illetve az alapvezetékek — víz, villany — kiépítése jelenti a munka dandárját, 1985-ben pedig a festés-mázolásra, a szerelvényezésre és a külső munkákra kerül sor. A kétszintes épületben 160 ágynak lesz helye, ám a bővítés lényegében 100 ágyas. Mint már említettük, a kastély emeleti részéből ideköltözik majd 60 gyermek, és a jelenlegi hó- lóhelyiségekből különböző foglalkoztató-, kezelőhelyiségeket alakítanak ki. Sokan úgy tudják, hogy a bólyi gyermekotthon a gyógyíthatatlan, örök gondozásra, kiszolgálásra utalt gyermekek állami otthona. Az esetek többségében sajnos ez így igaz. Ám a fejlődési rendellenességgel született, súlyos betegségben szenvedők mellett számos olyan kisgyermek él itt, akiknél van remény a mozgás, a beszéd fejlesztésére, összehangolására, az önkiszolgálás elsajátíttatására, sőt: néhányuknál arra is, hogy tanuljanak. Ebbe a reménybe kapaszkodva döntöttek úgy az illetékesek, hogy mindent meg kell próbálni ezeknek a gyermekeknek lehetséges fejlődése érdekében. Nemcsak miattuk, hanem a szüleik miatt is, akik — néhány kivételtől eltekintve — nagyon ragaszkodnak hozzájuk, gyakran látogatják, hazaviszik őket, s az otthon dolgozóival együtt mindent elkövetnek azért, hogy az ő gyermekeik is képesek legyenek az önkiszolgálásra, s hogy tanuljanak annyit, hogy valamilyen hasznos elfoglaltságra, munkára vállalkozhassanak. A VI. ötéves tervidőszak végére befejeződő bővítés egyben új munkalehetőséget kínál majd a bólyiaknak és a környékbelieknek. Újabb 46 gondozónőre, két főállású orvosra, pszichiáterre, pszichológusra, gyógytornászra, gyógypedagógusra és rehabilitációs nővérre lesz szükségük. T. É. HÉTVÉGE 3. Szombati interjú