Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-25 / 234. szám
1983. augusztus 25., csütörtök Dunántúli napló 3 Öt év alatt 260 iskolai osztály épül Az új tantermekben is elkezdődik a tanítás Több hasznosítású rendezvénytermet épít a helyi tanács Kétújfa- luban év végi átadással. Az új létesítményben sport- és szórakoztató rendezvényeket, falu-, valamint iskolai ünnepeket is tartanak majd. Fotó: Erb János Látogatóban Patty doktoréinál Hivatásszeretet, barátság, sportszerűség Javultak a napközis feltételek Baranya megye 171 osztály, terem megépítését tervezte el a VI. ötéves terv szakaszában, önerőből és társadalmi segítséggel. A tervezettnél azonban csaknem százzal több, összesen 260 osztályterem épül meg 1985 végéig, és ez a szóm már biztosan megállapítható ugyanis valamennyi terem épül, dolgoznak rajta. Dinamikus fejlődésről beszélhetünk tehát ezen a téren, ami azért is biztató, hiszen e megszaporodott oktatási létesítmények enyhítenek majd a demográfiai csúcs előidézte gondokon. Erre is figyelt a Baranya megyei Tanács művelődési osztálya, amikor előre hozta tc-bb iskola építését. A most kezdődő, 1983 84. tanév elejére 51 új tanteremmel gazdagodnak Baranya iskolái, ezek között két 16 tantermes pécsi iskolával'. Mint már hirül Belgiumban járt nemrég a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa. Az Europa Cantat kórusmozgalom nemzetközi éneklő hetére a knokkei 1980-as Európa Kupa és a ’81-es brüsz- szeli rádiós szereplés sikerei alapján hívták meg együttesünket. Tizenöt nap alatt 3940 kilométert tettünk meg, és tíz koncerten 40 művet énekeltünk. A regensburgi városnézés után az első hangversenyt a 30 000 lakosú belga Maasme- chelenben adtuk, melyet másnap 9 mű rádiófelvétele követett (Marenzio-, Vecchi-, Vass-, Farkas-, Tillai-, Petrovics-, Kodály-művek) o brüsszeli rádióstúdióban. Brüggében napi 6— 7 órás közös éneklésen Kodály: laudes organi (orgona: M/s- kolczi Katalin), Jézus és a ku- fárok, Mátrai képek c. vegyeskarait tanítottuk egy manilai egyetemi kórusnak, illetve belga angol, német, svájci és egy USA-ból jött érdeklődőnek. Ottlétünk első napján már hazai „üzenetet” kaptunk aján. dékba. Este Liszt XIV. rapszódiáját hallottuk a belga tv műsorában, s büszkeségünkre épp a pécsi születésű Jandó Jenő zongoraszólójával. A három atelier közül az első a Bach család kantátáiból, a második Vic Nees (ma élő belga zeneszerző) nagyszabású kórusművéből, mi pedig az említett Kodály-művekből „vizsgáztunk" a flandriai fesztivál eseményeihez tartozó záróhangversenyen. A Sint-Salvators ka- thedraalban telt ház volt, o adtuk, 16 tanteremmel kezdi a tanévet Pécs új Belvárosi Általános Iskolája, és a Kertváros, ban, a Testvérvárosok terén is belép egy Jőzőkonyhás 16 tantermes általános iskola. További 4 tanteremmel bővült Pé. koncertet a rádió is közvetítette. Az egész heti program (a művek elemzése, o szövegfordítások, a Fülöp-szigetiek különösen példás szorgalma és tehetsége, a Kodály-módszer tekintélye, s a koncerten Tillai Aurél nagyszerű Kodály-ismere- te tomboló sikert hozott. A próbák, szereplések mellett természetesen megnéztük a régi századok hangulatait őrző város nevezetességeit, illetve Brüggéből koncerttel egybekötött kirándulást tettünk Knokke- Heistbe, egy tengeri üdülővárosba, s Oudenoardebe, ahol örömünkre a csodálatos városháza dísztermében énekelhettünk. Brüggét Gent követte, ahol az esti koncert után éjfélig jártuk a fényben úszó várost. Megnézhettük a csészealjhoz hasonlító evolúciós kiállítást a hollandiai Eindhovenben, majd az NSZK-beli kisvárosban, Schwalmtalban adtuk utolsó hangversenyünket. Üti pihenőnk, Würzburg városa várt még egy mozgalmas félnappal, majd a hozautazás, az élmények felidézése az autóbuszon: az Europa Cantat elnökének elismerő szavai, a polgármesteri köszöntések emlékei, o komolyzenét játszó utcai együttesek, a Manneken-Pis, az angol Robson hangképzései, a mönchengladbachi kirakatok, az új felállásban is sikeres spirituálé kvartett, s a friss barátságok emlegetése, melyek talán évekre új híveket szereztek Pécsnek és a magyar kultúrának. esett a Szigeti út 35-ben tavaly kialakított általános iskola, amely a Tiborc utcai zsúfoltságán fog könnyíteni. Tanterem- bővítésről számoltunk be az elmúlt hetekben Szentlőrincen, Hímesházán és Nagypeterden — 4—4 tanteremmel növelték az iskolákat ezeken a helyeken, míg Bogádon 3 tantermet építettek. A tanévkezdésre tornaterem nyílik Görcsönyben, valamint Bicsérden. Ez utóbbi testnevelési és közművelődési célokat együtt szolgál majd. A tanév megkezdése után is folytatódnak azonban a munkák az iskolák környékén. Az 1983. év végéig készül el Babarcon 4, Dencsházán és Szentlászlón 2—2 tanterem. A Dobszai Nevelési Központban vegyes használatú, tehát testnevelési és közművelődési célokra alkalmas tornatermet alakítanak ki, csakúgy, mint Kétúj- falun. A most kezdődő tanévben nyitja meg kapuit a Komlón felépült éj Kisegítő Iskola és Nevelőotthon is 12 osztálytermével, és 80 személyes kollégiumával. A 70 millió forint ér. tékű nagy létesítmény 250—300 fogyatékos gyermeknek nyújt majd gondozást. Ez a mohácsi után a második ilyen profilú, újonnan épült intézmény az országban, megfelel tehát a mai követelményeknek. Ha kissé előretekintünk, azt kérdezvén, hol és mikor enyhül majd az iskolák zsúfoltsága, akkor elmondhatjuk hogy jövő. re készül el Mágocson 12 tanterem, Boksán 6, Lánycsókon 4 és Mohácson 4 osztály. A VI. ötéves terv záróévében, 1985- ben 35 tantermet adnak majd át az oktatásnak: Bolyban épül már a 13 tantermes új iskola, '6 osztályos új iskolát épít Vé- ménd is, egy 8 tantermes új tömb készül Vajszlón. Iskolát bővít Szigetvár és 4 tanteremmel Egyházasharaszti is. Elkészültüket bizonnyal állíthatjuk, ugyanis a felsorolt munkákon már mindenütt dolgoznak. E tanterem és iskolafejlesztés szempontjából- sikeres év eredményei mögött a közös pénzösszegeken túl nagyon sok társadalmi munka áll — főleg vidéken, ahol a szülők,-a vállalatok és az üzemek is segítették a tantermek kialakítását. Elfogultabb leszek a Patty- családról írván, mintha más riportalanyokat választottam volna. Elfogultságom legfőbb oka régi keletű ismeretségünk, amikor még Patty István a PEAC színeiben gyűjtögette atlétikai érmeit. A feleségét, Kresz Ju- ditot is ekkor ismertem meg: nagyon jó sprinter volt, méltán egyik reprezentánsa a klubjának. Azóta mindketten elvégezték az orvosi egyetemet. A Kertvárosban laknak Pécsett, háromszobás tanácsi lakásban. István tíz éve orvos, belgyógyászatból szakvizsgázott, a négyszáz ágyas klinikán dolgozik. Judit 1978-ban végzett, a gyermekklinikán kapott állást, most készül a szakvizsgájára. Két gyermekük van, az idősebb hat és fél éves, a fiatalabb öthónapos. Vagyonuk: egy személyautó.- Nélkülözhetetlen az időbeosztás miatt - jegyzi meg Patty doktor. — Nehéz volna összeszedni a családot a munka után, ha a város különböző részeiből buszozni kellene. így is hat óra van, mire hazaérünk. Eszembe jut, milyen nehezen sikerült egyeztetnünk az időpontot a beszélgetéshez. Jutka ugyan szülési szabadságon van, de a férje hetente egyszer-kétszer ügyel, délután négytől másnap reggel nyolcig. Amíg Judit dolgozott, két orvosi ügyeletet kellett egyeztetni a családon belül . . . Jó ismerősök lévén, nem kell kerülgetnünk a forró kását, amikor az anyagiak kerülnek szóba.- Sokan azt mondják, hogy az orvosok keresnek legjobban Magyarországon. Azt hiszem, benneteket azért nem vet töl a pénz. Dr. Kresz Judit alapbére körülbelül háromezerháromszáz forint, Patty István tanársegédnek szakvizsga és tízéves praxis után - az ügyeleteket nem számítva — négyezerhétszáz forint az alapkeresete. Az ügyeleti napok után ehhez még ezerötszáz forintot lehet hozzá számítani. — A lakáshoz a PMSC segített, miután öt éven keresztül megszakítás nélkül magyar válogatott atléta voltam - mondja Pista. - Egy futballistától „örököltem”, akinek régen lejárt a szerződése, de csak nehezen akarózott kiköltöznie innen. Én öt év „szolgálatot" vállaltam a PMSC-nél, természetesen, mint versenyző. Sajnos, a sors közbeszólt: 1976-ban baleset ért, abba kellett hagynom a versenyzést. Most a PMSC atlétáinak sportorvosa vagyok. Jól emlékszem, micsoda nimbusza volt Patty Pistának a hetvenes évek elején a PEAC-nál. Élversenyző volt, tudományos diákköri munkát végzett, évről évre megkapta a Jó tanuló, jó sportoló kitüntetést. Edzője, Solymossy Egon a fiatalabbaknak mindig őt állította példaképül. Az öltözői beszélgetések, a mecseki hosszú futások, s a letűnőben lévő egyetemi sport akkor még föllelhető egyéb társas alkalmai spontán igazolták az edző választását. Nem csoda, hogy most is vissza-visz- szatérünk a sporthoz, annál is inkább, mert Kresz Jutka legalább annyira be volt oltva az atlétika szeretetével, mint a férje, és az első gyermek születése miatt hagyott fel a versenyzéssel. — Beleestem a kötelező pályázati rendszer éveibe. Gyerekgyógyász szerettem volna lenni, ami némi bonyodalommal sikerült, és tanácsi státusszal végül a gyerekklinikára kerültem - emlékezik vissza Jutka az államvizsga utáni álláskereséssel eltöltött hónapokra. — A szakvizsgáig a klinikán maradok, azután valószínűleg körzetbe megyek, mert ha hosszú távon mindketten rendszeresen ügyelnénk, az feltétlenül a gyereknevelés és a családi élet rovására menne. Kései időpontban mentem hozzájuk, a beszélgetés egyre csapongóbb. Pista a hivatásának szépségeiről beszél. — Elmehettem volna körzeti orvosnak is, talán jobban keresnék, mint így, de ez csak egy szempont. Nagyon fontos és szép munka az is, de engem - úgy érzem - nem elégítene ki, hogy gyakran nem tudok végleges diagnózist megállapítani a betegnél, mert nincsenek meg a vizsgálatokhoz szükséges műszerek, illetve körülmények. El kell küldenem a beteget szakrendelésre vagy kórházba, mert nem tudom kellőképpen megvizsgálni. A klinikán egyformán fontos az oktatás, a gyógyítás és a tudományos munka. A klinikának sajátságos légköre van, izgalmas, lüktető élet, s a gyógyítási problémákat sem lehet tovább küldeni, hanem meg kell oldani. A sportorvosi teendőket is szeretem, mert közel maradtam az atlétikához, a sporthoz, s azon kívül számos olyan feladatot ad, amelyekkel az általános orvosi gyakorlatban ritkán lehet találkozni. — Azt hallottam — egyetemi vezetők mondták -, hogy manapság nem mindig a legtehetségesebb diákok maradnak bent az egyetemi intézetekben, hanem azok, akik lakáshoz tudnak jutni a városban. — Tény, hogy megvan a „szellemi erózió” veszélye, de ez nemcsak pécsi jelenség. Általában nincs meg a szellemi munkának a kellő tekintélye, erkölcsi és anyagi elismerése. Az értelmiségiek jó része - a mérnökök, jogászok, tanárok is — szellemi energiáik tekintélyes részét pusztán a pénzkeresésre, mechanikus munkával szerzett jövedelemkiegészítésre kénytelenek fordítani, ahelyett, hogy a megszerzett tudásukat tovább gyarapítanák és naponta intellektuális értékeket hoznának létre. Ezért valóban gyakori a kontraszelekció is. Éjfél felé jár az idő, nincs szivem további kérdésekkel ostromolni őket. Pista ma ügyeletből jött haza. Egyébként is csak abbahagyni lehet a beszélgetést, befejezni nem. Havasi János Szabadkai, lipcsei és lahti önálló kiállítása után most Boglárlellén, a Tóparti Galériában mutatkozik be Valkó László, Pécseit élő grafikusművész. Képünkön: Gyűri figurák című szerigráfiája. A Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusával Flandriában Tihanyi József G. O.
