Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-20 / 230. szám

1983 augusztus 20., szombat Dmmntüit napló 13 Félmillió forint értékű társadalmi munka Az iskola tanuló; műsorral köszöntötték a társadalmi munkásokat. Augusztus 24-től Harkányban Pannónia f83 Tizennegyedik alkalommal ta­lálkoznak az idén Harkányban az ország szövetkezeti szakem­berei. A TIT Baranya megyei Szervezete iáital rendezett Pannonia-napok nyitó előadá­sára augusztus 24-én, délelőtt 10 órakor kerül sor a siklósi vár kongresszusi termében. A nyitó előadást szövetkezetpoli­tikánk időszerű kérdéseiről dr. Szlameniczky István, a SZÖ- VOSZ elnöke tartja. A program a következő na­pokban Harkányban, az építők üdülőjében folytatódik, ahol országosan ismert szaktekinté­lyek tartanak előadásokat és konzultációkat. Augusztus 26- ón Villányi Miklós, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium államtitkára lesz a Pannonia-napok vendége. A közgazdasági feltételek tovább­fejlesztés; lehetőségeiről lesz j szó a mezőgazdasági termelő- | szövetkezetekben. Augusztus 29-én kerekasztal-beszélgetést rendeznek a szövetkezeti vállal­kozások tapasztalatairól. Elő­adónak Lehoczky Mihályt, a TOT főtitkár-helyettesét nyer­ték meg. Augusztus 30-án újabb kerekasztal-beszélgetés- re kerül sor, a téma: gazda­ság-ideológia. A vitavezető Soós Gábor nyugalmazott mi­niszter és Kurucz Imre, a TIT főtitkára. Előadások hangzanak el még a kockázatról, a magyar szövetkezeti mozgalom nem­zetközi kapcsolatairól, a falusi gazdaságról és a szövetkezetek együttműködésének újabb le- ■ hetőségeiről. A „megkérdeztük" fórumon Demján Sándort, a Skála-Coop vezérigazgatóját faggatják meg. Négy új tantermet avattak Szentlörincen Az évforduló tiszteletére újították fel és bővítették ki a helytörténeti emlékszoba kiállítását. Läufer László felvétele Ünnepség Almamelléken Tudományos ülés, sportversenyek K özségük első okirati említésének 800 éves jubileumát ün­nepelni jöttek össze a község lakosai pénteken délelőtt az almamellék; tanács épületében. Jóllehet a meghívó tudományos ülésre invitált, a közönség sorain végigtekintve megállapíthattuk: ez az összejövetel legalább annyira a falu né­pének, mint a történészeknek az ügye. Hónapok óta készülődtek a szentlőrinciek az idei augusz­tus 20-i ünnepre, de nem mű­sor szervezésével, hanem tár­sadalmi összefogásban vég­zett fizikai munkával. A maguk elé tűzött feladatot megvaló­sították: rekord idő, vagyis alig öt hónap alatt elkészült o nagyközség III. számú általá­nos iskolájának bővítése, a négy új tanterem. Az áprilistól az építkezés megkezdésétől augusztus köze­péig eltelt öt hónapnak külön fejezetet lehet szentelni a szentlőrinci falukrónikában. Kö­zel háromszáz szülő vállalt 3—3 nap társadalmi munkát, s dolgozott együtt a kivitelező, a Szentlőrinci Nagyközségi Ta­nács Költségvetési üzemének szakmunkásaival. Félmillió fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek. Az így megtakarított összegből a négy tanterem mellett kerítés, parkoló, játszó­tér építésére és az -iskolaud­var parkosítására is jut pénz. Tegnap, augusztus 20. elő­estéjén alkotmányunk ünnepé­re való megemlékezéssel egy­bekapcsolva tartották meg Szentlörincen az iskolaavatót. A III. számú általános iskola tor­natermében közel ötszázan gyűltek össze: mindazok, akik valamilyen formában részesei voltak a 4 új tanterem meg­építésének. Részt vett az ün­nepségen Tettinger István, az MSZMP Szigetvár városi-járási Bizottságának első titkára és dr. Nagyváradi János, a szi­getvári járási hivatal elnöke is. ünnepi beszédében ' Piti Zoltán, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese az alkot- mónynapi megemlékezést ösz- szekapcsolta a szentlőrinci tár­sadalmi összefogás értékelésé­vel. A négy új tanterem fel­épülte egy fejlesztési folyamat fontos állomása Szentlörincen — mondotta a megyei tanács elnökhelyettese. Az utóbbi évek­ben a nagyközség nemcsak lélekszámában gyarapodott di­namikusan, hanem a közműhá­lózatában, a telepszerű lakás­építésekkel és szolgáltatások­kal bővülésével is. A művelő­dési-oktatási ágazat fejlődésé­nek jelentős állomása volt az év elején átadott községi könyvtár. A most elkészült négy tanterem azonban még ennél is nagyobb érték, hiszen a szentlőrinciek társadalmi ösz- szefogásának kiemelkedően szép példája és eredménye. A megyei tanácselnök-helyettes ugyanakkor arra is figyelmez­tette a gyűlés résztvevőit, hogy a fejlődésben nem szabad megtorpanni: rendbe kell ten­ni az iskola környezetét, s meg kell teremteni Szenltőrin- cen a középfokú iskolai képzés feltételeit is. Beszéde végén Piti Zoltán a következő bejelentéssel adta át a négy új tantermet Koltai Pé­ter iskolaigazgatónak: a Bara­nya megyéi Tanács a szentlő­rinciek rendkívüli munkáját rendkívüli, 200 000 forint támo­gatással jutalmazza, amit az iskola felszerelésére kell for­dítani. Az ünnepi beszédet követő­en került sor a társadalmi mun­kások kitüntetésére. „Szentlő- rincért" plakettet Faulháber Imre, a lll-as számú iskola szülői munkaközösségének el­nöke kapta meg. A kitüntetések átadása az ünnepi est után építő szülők báljával folytatódott, amelyet Győrvári Márk, a Szentlőrinci Nagyközségi Tanács elnöke po­hárköszöntője nyitott meg. D. I. Szovjet egyetemisták a Szénbányáknál A Miskolci Műszaki Egye­tem és a Moszkvai Műsza­ki Egyetem közötti együtt­működés keretében több­napos magyarországi láto­gatásra érkezett a szovjet egyetemisták 15 tagú cso­portja. Itt tartózkodásuk során a Mecseki Szénbányák­hoz is ellátogattak. Au­gusztus 18-án, a vasasi bányaüzemnél bányajárá­son vettek részt, 19-én pedig a vállalat központ­jában Horváth Imre osz­tályvezető tájékoztatta a vendégeket a vállalat te­rületén folyó bányamérési munkákról. Újabb rangos nemzetközi tárlat színhelye a Pécsi Galéria, ahol tegnap délután Kepes András, a Magyar Televízió szerkesztő-riportere nyitotta meq A tój — the landscape cí­mű kiállítást. A galéria, mint ismeretes, kétévenként rendez nemzetközi kiállításokat rajz­téma és a műfajmegjelöléssel, a közbeeső években pedig égy-egy témára szervez kiállí­tást a világ különböző orszá­gaiból. Ilyen tematikus a Vo­nal című és ilyen ez alkalom­mal A táj, amely egy klasz- szikus képzőművészeti témának, a tájképnek mai megközelíté­seit sorakoztatja fel előttünk. A Pécsi Galéria felkérésére 22 európai országból, több mint száz művésztől érkezett müal­ünneplőbe öltözött fejkendős nénik, barázdált arcú öregek, óvodás korból alig fölcsepere­dett gyerekek, iskolások hall­gatták figyelemmel a buda­pesti Kantus kvintett által elő­adott madrigálokat, spirituálé­feldolgozásokat, majd az ezt követő előadásokat. Horváth J. Gyula, római katolikus esperes, a Szentegyedi határjárás néven ismert okiratról (ebben említik először Almamelléket Almatő kotás a legkülönbözőbb műfa­jokban. A kiállított 200 mű kö­zött hiába keressük a hagyo­mányos értelemben vett tájké­pet, ez legfeljebb csak utalás­ként vagy éppen ironikus ár­nyalattal jelenik meg. A husza­dik századi tájat ugyanis nagy­mértékben befolyásolta az em­ber jelenléte. A mai tóiban ott van az általunk elhajított sze­mét éob-'iqy, mint az ember ál. tál emelt építmények. A leg- újabbkori művészet ezt a jelen­létet tovább értelmezve számos érdekes tájberendezéssel is fel­lép a Pécsi Galéria kiállításán, ahol a rajzokon, festményeken túl szobrokat, sok fotót látha­tunk és különböző események dokumentálását. néven), s a németek betelepü­lésének történetéről beszélt. Dr. Eperjesi Jenő, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi főosz­tályának vezetője az almamel- léki horvátság településtörténe­tét ismertette. A község telepü­lésföldrajzáról dr. Lehmann An­tal, a Pécsi Tudományegyetem docense, az iskola történetéről pedig Szubotics Miklós igazga­tóhelyettes tartott előadást. Vé­gül dr. Bezerédy Győző, a Ja­nus Pannonius Múzeum osztály­vezetője almamelléki jobbágy­kori pecsétekről értekezett. Az egész faluban látszott a készülődés az évforduló méltó megünneplésére. Az ifjúsági klubon az utolsó simításokat végezték a község fiatal mes­teremberei. Az italbolt udvará­ban eav külön szobát rendez­tek be helyben gyűjtött népraj­zi tárgyakból, az általános is­kolai kollégiumban pedig Tóth György faragásait láthatták az érdeklődők. A pénteki délután már az oldottabb rendezvények jegyében múlott el. Segédmo­torosok, lovasok és kerékpáro­sok versenyét rendezték meg, s az, eredményhirdetést az esti tábortűznél tartották meg. Ma délelőtt avatják fel a társadalmi munkában elkészült ifjúsági klubot az egykori dézs. mapincében. Ezután autós ügyességi verseny és KRESZ-ve- télkedő lesz. majd az alkot­mánynapi ünnepséget tartják meg. Népművészeti és cserép­vásár, sportdélután, repülőmo- dell-bemutató következik ez­után, véqül az ünnepségsoro­zatot hajnalig tartó bál zárja le a nyolcszáz éves Almamellé, ken. H. J. Kiállítás a Pécsi Galériában A táj - The landscape Filmjegyzet Vigyázz, ■ ■■ jón a bacilus­gazda! A cseh humor, Hasek halha­tatlan műve, a Svejk után vi­lágmárkának számít. Minőségé­ben az angol humorhoz ha­sonlítható, valamivel több hu­mánummal, közép-európai ön­gúnnyal. A haseki hagyományo­kat a cseh filmművészet siker­rel folytatta a hatvanas évek­ben, elég csak a Fekete Péter­re, a Szigorúan ellenőrzött vo­natokra gondolni, de még a Limonádé Joe című western- paródiát is ide merném sorol­ni. Legutóbb pedig a Sörgyári capriccio című filmből bizo­nyosodhattunk még arról, hogy a cseh humor csak el-elszende. redik néhány évre a filmművé­szetben, de nem huny ki vég­legesen. öröm lett volna beszámolni e nagy értéknek a Csipkerózsi- ka-álomból való felébredéséről, de a Vigyázz, jön a vizit! cí­mű film után óvatosan csak any- nyit mondhatunk: valami van... A magyar mozinézők kegyeiért folytatott harcban a főhős, Prepsl úr kétségtelenül nincs egy súlycsoportban a Tűtorony központi figuráival, vagy San. dokannal, hiszen Prepsl úr csak egy bacilusgazda, nem pedig maláj kalóz. Igaz, ő is az igazáért harcol, a szabadsá­gért, mert nem könnyű dolog elviselni a kórházi elkülönítő magányát a kisvárosi élet sza­badság-, után, a fiatalkori portyák emlékével viaskodva. De ez a harc kevésbé látvá­nyos, mint a tengeri ütközet, mert csak a főorvossal, a főnő­vérrel és a takarítónővel kell nap mint nap harcba szállnia. Ezek az ellenfelek azonban sokkal hatalmasabbak — az Egészségügy áll mögöttük! — mint a banditák, vagy a Ma­lájföld egy kardsuhintástól el­fekvő hódítói. Prepsl úr sajá­tos módszerrel, bohém termé­szetével védekezik ellenük. S közben, a kétszemélyes szobá­ban egy másik, egy igazi drá­ma is kibontakozik: a mai cseh valóság ugyanolyan szorító drámája, mint amely hazánk­ban is tapasztalható: a család szétesése, a lakásgond, az öre­gek sorsukra hagyása. Ehhez képest Prepsl úr kálváriája mór valóban csak pikáns kórházi történet, ami vég nélkül folyta­tódhat, de egyszer véget is ér­het, ha a jószándékú Egészség, úgy is úgy akarja. Tulajdonképpen nagyon jó film is lehetett volna Karel Kochyna alkotása. Egy hajszál választja el tőle, de hogy mi, azt pontosan nehéz volna meg­mondani. Néhány közhelyszerű helyzetmegoldás (tangó a ta­karítónővel a végén a házassági ajánlat) rontja le a lejobban a film hatását, s teszi csupán átlagosan ió filmmé. Mert mindentől függetlenül a Vi­gyázz, jön a vizit! figyelemre méltó alkotás, kiemelkedik a közép-kelet-európai vígjátékok mezőnyéből. Rudolf Hrusinsky alakítása díjat érdemelne, csakúgy mint a rendezés amely egy sivár kórházi szobába a világot tudja elővarázsolni ku­lisszák és statiszták nélkül. Az ismét félrevezető magyar cím mögött mélyen humánus, ér­zékeny alkotás rejtőzik, csak értő közönség kell hozzá, hogy fc'fedezze. Havasi J.

Next

/
Thumbnails
Contents