Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-03 / 213. szám
1983. augusztus 3., szerda Dunántúlt napló 3 NEB-vizsgálat egy fontos kapcsolatrendszerről A segítés ne járjon hátrányokkal Mezőgazdasági üzemek és kőzségfejlesztés A falu fejlődésében ma meghatározó szerepük van a mező. gazdasági nagyüzemeknek. A közelmúltban országos vizsgálat részeként ezzel foglalkoztak a baranyai népi ellenőrök. A vizsgálat címe: „A mező- gazdasági nagyüzemek szerepe a falusi lakosság élet- és munkakörülményeinek az alakulásában”, céljairól pedig dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke ezt mondta: — Ma már nem képzelhető el a falusi fejlesztés a mező- gazdasági nagyüzemek nélkül, amelyek — vizsgálatunk megállapítása szerint is — a helyi tanácsok első számú partnerei. Húsz mezőgazdasági üzemben és ugyanennyi tanácsnál e partneri kapcsolat mozgatóit és eredményeit vizsgáltuk: hogyan kapcsolódnak anyagi erőforrásaikkal a helyi településpolitikai célokhoz a tanácsi fejlesztések segítése révén, hogyan befolyásolják a települések megtartóképességét, ami különben elsőrendű üzemi érdek is. • A vizsgálat -*több ponton a megye egészét is érintette, így pl. a tanácsi fejlesztési bevételek alakulását az 1982-es adatok alapján nézték. Megállapították, hogy a lakossági KÖFA-befizetések 62,5 százaléka (33 millió forintból 21 millió) a községi tanácsoknál maradt, a termelőszövetkezetek által befizetett 16 millió forint város-községfejlesztési hozzájárulás 54,2 százaléka — 8,6 millió — is ott maradt, az egyéb gazdálkodó szervezetek 164 milliójából viszont mindössze csak 805 000 forint (0,5 százalék!) állt a községi tanácsok rendelkezésére. Art is megállapították, hogy a megye fejlesztési alapjának a 21 százaléka származott a községekből, ugyanakkor a megye kiadásainak mindössze a 10,5 százaléka került ottani felhasználásra. Ugyanabban az évben a megye mezőgazdasági nagyüzemei — a falusi lakosság munkájának az eredményeként — 11,5 milliárd forint értékű árut termeltek. Ugyancsak 1982-re vonatkozó megállapítás: hosszú idő után me. gyénkben ebben az évben emelkedett ismét a mezőgazdasági nagyüzemek átlagos állományi létszáma: 30 291-ről 30 440-re. A NEB-vizsgálat egyik fontos vonulata a tanácsok és a mezőgazdasági üzemek együttműködésére irányult. Megállapították, hogy a községi tanácsok a saját pénzügyi lehetőségeik mellett elsősorban a mezőgazdasági üzemektől kapnak — a községfejlesztési hozzájárulásokon túl — segítséget, elsősorban eszközökben, Himesházán a tsz építöbrigádja vállalta, hogy jutányos áron segíti a tagok családiház-építését és könnyít az anyagbeszerzési nehézségeken. Képünk a Radnóti lakótelepen készült, ahol Bogos Gyuláék szintén a szövetkezet segítségével építettek. Jelenleg a tetőszerkezet friss betonját öntözték. Véménden a termelőszövetkezet nyolcvanezer forint kamatmentes kölcsönt biztosit tagjainak, akik ezt mind gyakrabban sor- házépitésre veszik igénybe. Läufer László felvétele munkavégzésben. Ezek azonban legtöbbször nem jelentkeznek az üzemi kimutatásokban, elszámolásokban; egyrészt, mert a szabályozórendszer ezt nem teszi lehetővé, másrészt, mert a falu érdekében végzett munka kimutatása ellentétes (!) a mezőgazdasági üzem érdekeltségével (bérszínvonal-növeke. dést, adóemelkedést von maga után). Nem tartozott a vizsgálat körébe, mégsem kerülhették el az összefoglaló jelentésben rögzíteni: az egyéb gazdálkodó szervezetek nem rendelkeznek pénzügyi lehetőséggel, hozzájárulásukat nem a községi tanácshoz teljesítik azon egyszerű oknál fogva, hogy legtöbbször nem önállóak, csupán kirendeltségek, üzemegységek stb. Csak a siklósi járásban 35 ilyen gazdálkodó egység közül mindössze egyet, len egynek (!) a befizetéséből részesedik a helyi tanács, a többi „idegenben", azaz központi telephelyén fizet. A baranyai népi ellenőrök javasolják ennek a felülvizsgálatát, módosítását. — Át kellene ezért értékelni a gazdálkodó szervezetek érdekviszonyait — mondja dr. Szabó József — s nagyobb bátorsággal lehetővé tenni, hogy a helyben megtermelt pénznek legalább egy része helyben is maradjon. Javasoljuk, hogy az ipari üzemek olyan arányban használják fel az alapjaikat a községekben, amilyen mértékben onnan dolgozókat foglalkoztatnak, akár helyben, akár a központjukban. A mezőgazdasági üzemek az általuk képzett szociális és kulturális alapon felül a nyereségükből is támogatják a községeket, ám a szabályozó rendszerből adódóan ezt csak az üzemi dolgozók terhére tehetik, s ez is feloldásra váró ellentmondás. Még akkor is, ha tudjuk: a községi tanácsok a rendelkezésükre álló fejlesztési alapból — több éves takarékos gazdálkodással sem tud. ják a falu érdekében fontos új létesítményeket megépíteni. Nagyon sok falusi intézmény nem épülhetett volna meg me- zőgazdasáqi üzemi segítség nélkül, s a működtetés is csak döcögne (jó esetben!) e nélkül. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a falun hosszabb távra kell olyan helyzetet teremteni, ami lelassítja, netán meg is állítja a városba áramlást és erősíti a megtartás szálait — jelentette ki dr. Szabó József. — E tekintetben a különböző ellátási formák javítása mezőgazdasági üzemi érdek is, de ma még sokféle szabályozónk ez ellen hat. Ezek az üzemek pl. abban érdekeltek, hogy, egy bizonyos szintnél megálljának, s utána más módpkon próbáljanak segíteni. Hát nem lenne jobb a nyíltság? Ha egy jól menő termelőszövetkezet többet tud — és akar is! — segíteni, ez a számára ne legyen hátrányos. Ez pedig nemcsak parasztérdek és nem is tsz-érdek! Hársfai István Brake! Segíthetek? — A legfrissebb státus- szimbólum, nyárspolgárok kedv. telése — ez volt a véleményem a CB-rádióról még egy évvel ezelőtt. Mindaddig, míg karácsonyra meg nem leptek ismerőseim egy ötcsatornás amatőr készülékkel — mondja dr. Hegedűs Sándor, a Baranya megyei ügyészség gyakorló jogásza. — Először csak rakosgattam, kerülgettem, míg végül egyedül maradtam vele otthon. Bekapcsoltam, s csak úgy, találomra bejelentettem az általános hívást. Én lepődtem meg legjobban, amikor valaki jelentkezett. „Honnan vagy?" — kérdeztem, mire ő: „A temetőből”. „Halott vagy?” — ösztönzött morbid kérdésre a furcsa válasz, mire a folytatás: „Nem. Virágárus vagyok." [gy kezdődött az ismeretségem a CB-vel, amely mára majdhogynem szenvedélyemmé vált. Eleinte csak hallgattam a készüléket. Csodálkozva eszméltem rá, mint elevenedik meg körülöttem a város. Egy külön világot találtam, amelyikről eddig mit sem tudtam. Barátok hívogatták egymást rendszeresen, háziasszonyok a napi gondjaikat beszélték meg, a szerelmesek estefelé keresték egymást, s egy pécsi orvos percnyi pontossággal hívta minden reggel vidéki édesany. jót. Aztán kezdtem bekapcsolódni a beszélgetésekbe. Rendkívül izgalmas társasjátéknak találtam, ahogy a vidéki autó. sokat igazítják el a pécsi CB- sek: Hol vagy? Mit látsz? No, akkor most fordulj jobbrá, balra, látod a templomot? Én itt vagyok előtted, gyere utánam! No, most már menj tovább egyenesen! A saroktól majd irányít a többi kolléga. Néha hallom, hogy jogi problémáról vitáznak. Ki állja meg, hogy ne szóljon közbe, amikor tudja, hogy egy mondattal segíthet? Ilyenkor ki kell mondani a bűvös szót: Brake! S ezzel bekapcsolódhatunk a beszélgetésbe. No, persze be kell mutatkozni: a CB-rádió számával. Általános a tegeződés is, hiszen a rádión át nemigen tudjuk felmérni egymás korát. A műszakiak az elromlott rádiók és egyéb műszaki cikkek megjavításához szoktak konkrét utasításokat adni, hasonlóan a vidéki autósoknak adott információkhoz. Valaki panaszkodott egyszer a szembetegségére — egy szemorvos szólt, hogy ugorjon be hözzá, megnézi. A múlt héten valamilyen gyógyszert kerestek. „Mennyi kell?” — szólalt meg egy hang, amelyről kiderült, hogy egy mágocsi gyógyszerészé. Bárki bajba kerül, számíthat rá, hogy segítenek neki a CB-s kollégák. Nagyon nagy élmény, hogy a máskor oly zárkózott, hűvös emberek a CB- rádión keresztül milyen közlékenyek, barátkozók, segítőkészek. S a rádiós kapcsolatok egy idő után személyes találkozásokban folytatódnak. Ennek első számú színhelye a Mecsek CB-klub, ahol hetenként jövünk össze. Itt nemcsak a CB-rádiózással kapcsolatos műszaki, etikai kérdések kerül, nek terítékre, előadások hangzanak el mindenféle témákról. Furcsamód itt ennek mindig nagy sikere van, egyfajta Ki mit tud-ként éljük meg ezeket az előadásokat, Barta Zsuzsa Ügyintézés és építési kölcsön Házak, lakások az OTP közreműködésével (2.) Az otthonteremtés pénzügyi módjairól szóló sorozatunkban a későbbiekben a három leggyakrabban előforduló kategóriával: a családiház-építéssel, lakásvásárlással és az egyéb (emeletráépítés, tetőtérbeépítés, bővítés, korszerűsítés stb.) kategóriával foglalkozunk. Nem törekedhetünk teljességre, hiszen igen sokféle jogszabály foglalkozik a sokféle megoldási móddal, a hitelfeltételek minden variációjával. A pontos tájékoztatást az illetékes OTP-fiókok készséggel megadják, illetve az OTP által kiadott Tájékoztató a lakásépítés pénzügyi és hitel- feltételeiről című, idén megjelent füzetben minden részletkérdésre választ kaphat az érdeklődő. A kölcsönnyújtás kiterjed a tanácsi beruházásban értékesítés céljára épített lakások vásárlására; a gazdálkodó szervek által értékesítésre épített lakások vásárlására; magánépítkezésre, ezen belül a többszintes (többlakásos) lakóház- építésre és a családiház-épí- tésre. összegezve tehát: az OTP minden személyi tulajdonú új lakás építéséhez, vásárlásához nyújthat kölcsönt. Nem árt, ha tudjuk, mik rejlenek a különféle terminológiák mögött. Tehát családiházépítésnek minősül az „olyan lakóházépítés, amelynek során egy önálló telken legfeljebb 3 lakás épül egymás mellett, vagy felett. Családi háznak minősül az olyan csoportház építés is, amelynek során legfeljebb 3 lakóegység épül." Az ebbe a körbe nem tartozó építkezések a kölcsönnyújtás szempontjából, o szervezési formától függetlenül egységesen többszintes (többlakásos) magánlakóház-építési formának minősülnek. Iratok, igazolások Az építési kölcsön igényléséhez meglehetősen nagy utánjárást igényel a szükséges iratok beszerzése. Mindenekelőtt egy kölcsönigénylési űrlapot kell kitölteni. (Ez bármelyik OTP- fióknál beszerezhető.) A kitöltött űrlaphoz mellékelni kell a szükséges iratokat, igazolásokat, s ezt az építkezés helye szerint illetékes OTP-fiókhoz kell benyújtani. A beszerzendő iratok a következők : © egy évnél nem régebbi keltezésű tulajdoni lap (tartós használatba adott telek esetén a szerződés egy példánya, illetve erre vonatkozó utalás); ©jogerős építési engedély,s © a tanács által jóváhagyott tervrajz; © többletingatlannal rendelkezők esetében a tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés; © egyéb ingatlannal (üdülővel, egyéb telekkel stb.) rendelkezők esetében adó- és értékbizonyítvány; © munkáltatói támogatás esetén a megállapodás egy példánya; © kisiparos, kiskereskedő vagy szabadfoglalkozású kölcsönigénylő esetén jövedelemigazolás; © ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a társtulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata a kölcsön jelzálogának telekkönyvi bejegyzéséhez; © ha az építkezést házilagos kivitelezésben, vagy „félkész ház" építési formában végzik, és a saját munka oz építési költség megközelítőleg 20 százaléka, tételes kimutatást a munkákról és ezek becsült értékéről. A kölcsön összegének szempontjából meghatározó az építési költséa összege. Ennek megállapításánál általános szabály, hogy a következők vehetők figyelembe; ©a lakóépület költségvetés szerinti építési költsége; @ a lakások rendeltetés szerinti használatához szükséges más épületek vagy építmények előirányzat szerinti építési költsége; © a közmű- bekötés, © a távfűtésbe való bekapcsolás, © a telekkialakítás .költsége, valamint © a közműfejlesztési hozzájárulás. Jó tudni: a jogszabály lehetővé teszi a telekár, illetve a telekhasználati díj beszámítását is a hitelezés alapjául elfogadott építési költségbe. Kedvezményes kölcsön Az építő vagy vásárló o jogszabály szerint akkora összegű kölcsönt vehet fel, amely az építési, illetve vásárlási költség — a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett összegének — 60, illetve 70 százaléka. (Családi ház esetén legfeljebb 60, többszintes, többlakásos lakóházépítés esetén legfeljebb 70 százalék.) A kedvezményes kamatozású kölcsönnél a felső határokat évente a Hitelpolitikai Irányelvekben hagyják jóvá. A kölcsön összege mindenkor függ o vásárló, építő család nagyságától is. A kamat mértéke egységesen évi 3 százalék. A visszafizetési idő minden építési formában maximum 35 év lehet. A kölcsönnyújtási gyakorlatban az az alapelv, hogy a fiatal házasok, a három, vagy ennél több gyermeket (egyéb családtagot) eltartó családok, pályakezdő fiatalok és a jövedelmi viszonyaik alapján bérlakásra' jogosultak, általában megkapják a maximális törlesztési idő mellett a maximális összegű kölcsönt. K. Gy. Cipők ajándékba Jelentkezzenek a nyertesek A pécsi kertvárosi Nevelési Központban zajlik az országos bőrfeldolgozó-ipari szakvásár, melyen az ipar és a kereskedelem már a jövő évi cipőszállításokról tárgyal. Hogy milyen cipőben járjunk jövőre, ebbe, ezúttal először az ilyen börzék történetében, a fogyasztók is beleszólhattak. A cipőkiállítást a szakvásár indulásakor, július 23-24-én, szombaton és vasárnap a nagyközönség előtt is megnyitották, s szavazólapokon kikérték véleményét. Mindezt a Tisza Cipőgyár munkatársai kis számítógépen összegezték, és a kereskedelem rendelkezésére bocsátották a piackutatást segítendő. A látogatók 636 érvényes szavazatot adtak le, közülük négyet kisorsoltak és értékes jutalomban részesítik. Első díjat nyert a 24—26-os számú szavazólap kitöltője, nyereménye 5 pár, általa választott különböző lábbeli, körülbelül 4000 forint értékben. Négy, három, illetve két pár lábbelit nyertek a következő számok: 23-48, 38-11, 23-89. A nyeremények augusztus 4-én és 5- én reggel 8-tól délután 4-ig a Nevelési Központban Oszetz. ky Lászlónál vehetők át. Az idei évtől végleg Pécsre helyezték az évente két alkalommal rendezett országos bőrfeldolgozó-ipari szakvásárt. A következő találkozóra jövő februárban kerül sor. A rendezők, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés és a Mecsek-Tourist a jövőben még nagyobb hírverést kíván adni a szakvásárnak, divatbemutatókkal is becsalogatva és leszavaztatva a közönséget.