Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)

1983-08-13 / 223. szám

A hagyományok őrzésével Pécsvárad rendezési terve Kertes házak# strandr kemping Vásári különdíj a pécsi népesség­nyilvántartási decentrumnak Számítógép és igazgatás Mit tud a VT 20A 7 Átfogo rendezési terv készül a Pécstől keletre fekvő ősi mel­lékközpont, Pécsvárad nagyköz­ség területére. Készítői a BA RANYATERV munkatársai, fele­lős tervezője Kovács György építész. Tekintettel arra, hogy a több mint ezeréves múltra visszatekintő helységben szá­mos értékes műemlék, védelem, re szoruló lalukép, utcasor ta­lálható, a rendezési tervhez já­ruló műemlékvédelmi tervjavas­latot nagy körültekintéssel Szi­lágyi Domonkos, a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola oktatója készítette el. Ugyan a terv véglegesítésé­hez még hátra van néhány egyeztetés, érdemes és fontos bemutatni az eddigi eiképzelé. seket. Ezeket Kovács György kollégáival a közelmúltban is­mertette Pécsvárad nagyközség tanácsán a meghívott tanács­tagok, az üzemek vezetői előtt. A tárgyaláson ott volt a me­gyei főépítész Tóth Zoltán is. Nagy távon, 2010-ig 700— 750 lakást fognak várhatóan kialakítani Pécsváradon, míg a következő tizenöt évben ebből £00—450 lakást. A tervezőknek ezen túl kereskedelmi, egész­ségügyi és oktatási létesítmé­nyeket kell javasolniuk a bő­vülő negyedekhez. Mindezt úgy, hogy Pécsvárad jellegzetes arculatát ne rombolják szét többszintes, magasház-beépíté- sek, sértetlen maradjon a tör­ténelmi községmag és a híres panoráma. Magasház nem való vidékre Kovács György továbbá a megye főépítésze, Tóth Zoltán hangsúlyozta a megbeszélésen, hogy tekintettel Pécsvárad jel­legzetes képére, az itt meg­épülő új lakások is a hagyo­mányos kétszintes, telkes be­építési móddal készülnének. Annál is inkább, mivel a mai ember világszerte menekül a kertes magánházakba, amelyek Pécsvárad jellegétől sem ide­genek. Érdekes és tanulságos vita zajlik jelenleg az építtetők és a tervezők között. Utóbbiak a kisebb léptékű, korszerűbb la­kóházakat javasolják a pécsvá- rodiaknak, megőrizendő a falu kertjeit, vidékies hangulatát Egy különös, megkésett divat a korszerűség és olcsóság rossz értelmezése teszi, hogy ugyan­akkor helyben a többszintes lakóházakat kérik, melyekből riasztó példaként felépült már az elmúlt évtizedben egy utca­sornyi, nagy kárt téve a köz­ség szivében. A tervtórgyaláson Tóth Zoltán főépítész elmondta, miként ke­rül ugyanannyiba a kétszintes kisház, mint a magasház, ez a vita azonban még nem dőlt el igazán. Pedig ettől is függ, Pécsvárad megmarad-e kelle­mes, kertekkel, zöldekkel öve­zett lakóhelynek vagy pedig itt is többemeletes lakótelepek al­kotnak majd kietlen környeze­tet. A községcentrum jelenlegi 4. HÉTVÉGE társasházainak rendezetlen, sí vár környezete máris riasztó példáját mutatja ennek a meg­oldásnak. Uj lakásokat terveznek a köz­ség nyugati felére, a Pécsi or­szágút és a vasút közötti sáv­ban hosszú távon, és az út fe­letti utcasor mögött nagy tá­von. Az utcában már maglévő lakóházokkal azonos léptékű, családi házas beépítésben. Ér­demes megjegyezni, hogy e vonaltól északra elterülő domb­sor a vár magasságában építé­si tilalom alá esik, és mint táj­kép védettséget élvez. Bővülő' község­központ Lépcsőszerüen kialakított többszintes lakóépületekkel ter­veznek egy kisebb negyedet Pécsvárad községközpontja és a vasútvonal közé eső kertek­be. A helyi tapasztalat azt mu­tatja, hogy a terület vizenyős, de a talajvizsgálatok nem ta­lajvíz, hanem rétegvíz jelenlé­tét mutatják ki, és nem zárják ki az építkezés lehetőségét. A jelenlegi Zengő étterem mögöt­ti területen építik fel rövidesen a község igen régóta aktuális ABC-áruházót. Mögötte nyílna ki a tér a vasút felől kialakítan­dó lakónegyedre. Ezen a részen áll jelenleg gondozott kis park­jával a község művelődési há­za, az itt átfolyó patak burko­lásával bővülne a központi rész, újabb tereket kapna a község centruma, és e tereket a leányvásárok idején is jól le­hetne kihasználni. A lakóne­gyedben több irodahelyiség, üzlet és szolgáltatóház is helyet kapna, és a terv a centrum parkolási gondjain is segít. Pécsvárad egészségügyi in­tézményei közül jelenleg egye­dül a Dózsa György utcában álló orvosi rendelő bővíthető a kellő mértékben. A község kö­zepén lévő jelenlegi zeneisko­la és öregek napközije tömb­jének belsejébe helyezte a ter­vező a régi helyett megépülő gyógypedagógiai iskolát, egy a központhoz közel eső, de vi­szonylag eldugott helyre. A község keleti negyedében az utóbbi huszonöt évben ren­geteg magánlakás, kertes ház épült fel. Hosszú távon ilyene­ket terveznek ide továbbra is, egészen a belterület határáig. E részen közelit egymáshoz Pécsvárad és Zengővárkony. A rendezési terv meg kívánja őrizni a két község sajátos ka­rakterét, és a közvetlen kap­csolatot egy, a völgyben ter­vezett útvonallal kívánják meg­oldani. Ezen feljárhatna a pol­gári járat Zengővárkonyba és megszűnne a 6-os útra való jelenlegi veszélyes úttorkolat. Zengővárkonyban emellett meg­marad az alsó iskola és az óvoda, így az ottani gyerekek tízéves korukig nem kénysze­rülnek ingázásra. A KPM elfogadta a patak­völgybe tervezett út nyomvona­lát. Az utak jelenlegi találko­zásánál itt áll jelenleg Pécsvá­rad régóta hiányolt strandja, mely rendkívül rossz állapotban vár megújításra. A község hi­telt kapott erre, a BARANYA- TERV-nél pedig készül a strand felújítási terve. Idővel ez a strand csatlakozhatna a völgy­ben feljebb tervezett 200 sze­mélyes kempinghez, mely a fő­útvonal mellett, Pécset teher­mentesítve olcsó szálláslehető­séget, pár napos időzés lehe­tőségét teszi lehetővé a Kele- ti-Mecsek e szép vidékén. Mivel egy lakóhely komfort- fokozata a közműhálózaton mú­lik, erre is készült terv. Ami az ivóvízellátást illeti, újabb nyo­mászóna kialakítására lesz szükség a keleti lakóterületen. Mivel a helyi vízbázis már nem lesz elegendő a pécsváradiak- nak, a községnek csatlakoznia kell az Üszög-Vasas regionális vízbázishoz. A vízvezeték és a szennyvízhálózat a pécsváradi terep és a meglévő úthálózat indokolta sugaras, körutas háló. zati formát követi. A szennyvíz- iszap, a szemét lerakására a VÍZIG, a KÖJÁL a lovászhelényi út melletti területet javasolja to­vábbra is. Tartalék iparterüle­tet is kijelölt hosszú távra a terv: ez épp úgy semleges te­rületre kerül, mint eddig, vagy­is a 6-os főút és a vasút kö­zötti sávba, előbb keleten, majd a nyugati részen, a főút- ról nyíló panorámát nem rom­bolva. A községhez tartozó, de ko­rántsem csak a pécsváradiakat érdeklő üdülőterület, a Dom- bay-tó is szerepel az általános rendezési tervben. A terv meg­állapítja, hogy a tavat jelen­leg a túlnépesedés veszélye fenyegeti, ivóvize kevés, a szennyvízelvezetés nincs meg­oldva. Az ottani vasúti átjárót a MÁV korszerűsíti. Van a völgy vasút feletti részében egy elhanyagolt, de igen szép ma­lom is, amit vendéglő, panzió, turistaszálló kialakítására ja­vasolnak a Dombay-tó üdülő­tulajdonosai és a tervezők is. Pécsi tapasztalatokkal okosabban Ha tüzetesebben vizsgáljuk ezt a tervet, melynek hatósági egyeztetése zajlott le júliusban kiviláglik hogy a pécsi felada- tokra sok mindenben emlékez­tető tennivalók várnak megva­lósításra Pécsvárad rendezési tervében is. Okulni lehet már a pécsi hibákból is. Pécsvóra- don is tekintettel kell lenni egy történelmi településmagra, óv­ni kell régi épületeket, értékes műemlékeket és egész utcaké­peket. A jelenlegi tervezés, a megyei irányítás minderre te­kintettel van, és valóban vi­gyázza Pécsvárad értékeit — nemegyszer a pécsváradiak el­lenében is. Nem láttuk ugyan­is mindig annak a szépségét, értékeit, amiben magunk is benne élünk. Szakember segít­sége és valódi értéktisztelet azonban jó megoldásokhoz ve­zethet. Nem mindegy ugyanis, hogyan fest majd harminc év múlva Baranya egyik idegenfor­galmi központja, közigazgatási mellékcentruma, és hogy érzik majd magukat az ott lakó em­berek. Gállos Orsolya A pécsi ipari vásárok törté­netében a kilencedik volt az első, amelyen jelentkezett ko­runk fiatal tudománya, a szá­mítástechnika. A Videoton ki­állítóhelyisége állandóan zsú­folt volt, főleg fiatalokkal, akik élve a lehetőséggel, ismerked­tek a legújqbb számítógépek­kel. Ók közben talán fel sem figyeltek arra, ami pedig kü­lönös figyelmet érdemel: be­mutatkozott a pécsi városi ta­nács és a Videoton koproduk­ciójában a népességnyilvántar­tási decentrum, amely vásári különdíjat is kapott. A történet 10 évvel ezelőttre nyúlik vissza, s egyik főszerep­lője az a karcolásokkal hivata­losan tönkretett mágneslemez, amelyet ma féltett ereklyeként ciiz dr. Galobár Tibor, a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­gának a titkára. A lemezen volt Pécs első — kísérleti — né­pességnyilvántartása. A tanácsválasztást előkészí­tendő Pécs 1973-ban egy ki- terjedtebb összeírást hajtott végre a teljes népességre vo­natkozóan a lakcímnyilvántar­tásnak (azaz a ki- és bejelent­kezésnek) a rendőrségtől tör­tént átvételével együtt. Az ösz- szeírásról tájékoztató nyilatko­zatában dr. Galabar Tibor el­mondta: „Megkímélünk min­denkit a iövöben a többlaita összeírástól ... A számítógép­től megkapjuk a pécsi válasz­tók névjegyzékét, minden év­ben a rendelkezésünkre áll az iskolaköteles korúak névjegy­zéke, nem kell külön összeírni a sorköteleseket, tudjuk, ki lé a abba a korba, amikor szemé­lyi igazolványt kell kapnia . . . És minden eddiginél több le­hetőséget nyúlt a nyilvántartás a várostervezéshez . . A vá­lasztói névjegyzéket 1973-ban hazánkban először! - számító­gép produkálta Pécsett. Még annyit a múltról, hogy amikor 1974 tavaszón hivatalo­san is bejelentették: 1975. ja­nuár 1-én népességösszeirás lesz, a pécsi kísérletet eredmé­nyesnek minősítették. Amikor pedig az állami népességnyil­vántartás rendszere életre kelt, a pécsit „megölték” - akkor kerültek a karcolások a mág­neslemezre. A személyi szám értéke Amivel a vásárlátogatók is­merkedhettek: a lakosság egy részének az adatai „lehívha­tók" voltak a személyi szám alapján. A jelen alapja a Videoton vevőszolgálati üzemébe telepí­tett VT 20A, a jövő - lehet, hogy a város saját számítógé­pe. A kapcsolat a Videotonnal két esztendeje tart. A lényeget Körösztös Vince, az említett üzem vezetője foglalta össze:- A VT 20A az állami né­pességnyilvántartás központi számítógépén tárolt adatokból él; onnan kaptuk a rövidített adatállományt, az ún. munka­állományt, ami az egyén sze­mélyi számából, nevéből és a lakcíméből áll. A változásokról kéthetente kapunk szalagon anyagot, ezzel aktualizáljuk a mi nyilvántartásunkat. A város­nak két display-je - kijelzője - van (ezek egyike volt a vá­sáron), amelyeken a szükség szerinti csoportosításban hív­hat le adatokat a számítógép­ről. Ez tehát az egyik oldal. A másik az, hogy ma már a pécsi igazgatás is alkalmas arra, hogy együttműködjék a számí­tógéppel. A tanácsi tevékeny­ség minden területén rögzítik az ügyfelek személyi számát és megvizsgálták, mely szak­nyilvántartásokban fontos, hogy naprakészen ismerjék a lakcímváltozásokat. Első helyen van az adónyilvántartás: Pé­csett 37 000 adózó polgár van, az évente kiküldött adóívek kö­zül 8—10 ezer érkezik vissza rossz címzés miatt, ami tetemes többletköltséggel jár. Biztosít­ják a folyamatos lakcímszol­gáltatást a gyámügyben, az ál­lami ingatlanok haszonbérlői­nek a nyilvántartásában, a kis­iparosok, kiskereskedők lajstro­mánál . . . Betegségeink számítógépen Mint dr. Galabór Tibor egy most elkészült tanulmányában olvashatjuk, a tanácsi igazga­tási információs rendszer az adatállomány segítségével kü­lönböző alrendszereket hozhat létre. A pécsi decentrum az egészségügyi alrendszert állí­totta fel. — Mintegy 130 000 14 éven (elüli, a komplex szűrésen részt vett pécsi polgár (75 000 nő és 55 000 férfi) adatai élnek a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola számítógépén lévő nyil­vántartásunkban — tájékozta­tott erről dr. Sohár Endre, a vá­rosi egészségügyi osztály orvos főelőodója. — A gép bármikor produkálhatja a lakosság kor és nem szerinti megoszlását, a betegségeket nemzetközi kód szerint 17 főcsoportban tartja nyilván. Sok értékes informá­cióhoz jutunk általa. Az a ter­vünk, hogy kiépítsük minden körzethez a terminálhálózatot, s akkor ha jön a beteg, pilla­natokon belül minden kórelőz­mény ott lehet az orvos előtt. S ha a rendszert a laborató­riumokkal is összekötjük, a la­boreredmények közvetlenül a számítógépre vitelével kitűnő adatbázissal fogunk rendelkez­ni. Voltaképpen mindennek, ami az állampolgárral bármilyen áttételes formában is kapcso­latos, helye van ebben a nyil­vántartási rendszerben. Hiszen egy „közönséges" választói névjegyzéket, vagy bármi más listát a személyi szám adta ki- választási lehetőség alapján területi bontásban is produkál a gép. De az egyéb személyi adatok - iskolai végzettség, foglalkozás, stb. - felhaszná­lásával statisztikai elemzések­hez, a gazdasági tervezőmun­kához nyújthat segítséget, ki­mutathat egy-egy körzetben la­kók ellátásáról protezsáló vagy rosszabbító tényezőket, azaz csupa olyan dolgot, ami miatt külön-külön kellene felkeresni az állampolgárokat, illetve ezt elkerülendő nincsenek is ilyen célokat szolgáló megbízható adatok. A • • • rtr A jovo Kéry András, az Állami Né- pességnyilvóntartási Hivatal vezetőjétől kérdeztük, hogy a decentrumok tapasztalatai mi­lyenek, s azok alapján hogyan fejleszthető a rendszer?- Több decentrum működik oz országban, ezek mindegyi­kéhez valamilyen alrendszer kapcsolódik, mint a pécsihez az egészségügyi. A tapasztala­tok igen kedvezőek: alapvető­en egyszerűsödik az igazgatá­si munka, s elkerülhető az ál­lampolgár fölösleges zaklatá­sa. A tapasztalatok alapozták meg a döntést, miszerint a he­tedik ötéves tervidőszakban mindenütt fel kell állítani a decentrumokat, s ha ezek min­denütt meglesznek, elképzelhe­tő az is, hogy a decentrumok közlik majd a változásokat a központi nyilvántartással.- A rendszer teljes haszna mikor várható?- Talán az ezredfordulóra. Sok szakember kell és sokak­nak kell megtanulniok,, számí­tógépül" - ez a nehéz! Hársfai István

Next

/
Thumbnails
Contents