Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-25 / 204. szám
Pécsi színtervek Kaposvár, Szekszárd, Paks panelházain Színdinamika lakótelepen A gyerekek hazatalálnak... Még nemigen hallottam embereket, amint a lakótelepek szépségét dicsérik. A lakótelepekre, mint városrészekre általában az egyhangú, a sivár, a jellegtelen jelzőket szokták A szinárnyalatok elrendezéséből kialakuló lendületes vonal ellen súlyozza és megtöri a homlokzat egyhangúságát a szekszárdi pa< nelházon. Pálinkával Pilláig „Majd Rudi bácsi...!” IX önnyü elképzelni az uta- sok reagálását: nyolc napos út az IBUSZ szervezésében, az indulás napján, a déli órák 35—36 fokos hőségében a Volántól bérelt busz Zágráb előtt „bemondja az unalmast" . . . Történt ez július 10-én, vasárnap délelőtt, az idegenvezető — Pávics György - idegesen törte a fejét: hogyan szerezzen egy másik járművet, ugyan, kivel javíttathatja meg vasárnap az elromlott Volánbuszt? Csakhogy az utasok között volt M akaró Rudolf, gyakorlott utazó, a gépkocsikhoz fölöttébb értő szakember, aki - a Posta gépjárműtelepén dolgozik Pécsett — gépjármű-szerkezet, tanból elméleti szakoktatói vizsgával rendelkezik. Ráadásul egy évvel korábban mór utazott együtt Pávics György csoportjával, amikor viszont a motorja hibásodott meg egy busznak, s amelyet Makaro Rudolf ott helyben meg is javított. Most is nekiállt, valaki törölközőjét terítette a földre, arra feküdt - legközelebb, mondja, szerelőruhát is visz magával, ha Volán-busszal megy külföldre —, s gyorsan kiderítette: a kuplungpedál alatt lévő kis szerkezetből elfolyt az olaj . . . „Majd Rudi bácsi ..." - biztatta a sofőrt, és fékolajat kért. Nem volt. — Pálinkát! Az volt. így a szerkezetbe jóféle alkohol került, el is ment vele a busz Pulába, onnan Lovranba egy másik csoportért, velük vissza Budapestre. Azt mondja Pávics György: ha okkor kétórás munkával és az utasok „asszisztenciája" mellett Makaro Rudolf nem javítja meg a buszt, mintegy 50 000 forintjába került volna a Volánnak - mert az IBUSZ természetesen kérte volna a többletköltségeket - az, hogy a Generaltouristtól segítséget kérjenek. A 40 tagú csoport persze megkönnyebbült, mehettek tovább, ők és az idegenvezető meg is köszönték Makaro Rudolf közreműködését. M. A. Dunául varostol az országhatárig Nyolcméteres Duna-térkép Eligazító adatok a vízitúrázóknak Három idegenforgalmi hivatal — a baranyai (Mecsek Tourist), a tolnai (Tolna Tourist), valamint a Bács-Kiskun (Puszta Tourist) — közös kiadványaként a minap hagyta el 10 200 példányban a Kartográfiai Vállalat nyomdáját a legújabb turistatérkép, egy csaknem öt méter hosszú papírcsik, a két oldalán összesen közel tizméternyi térképpel. Idehaza is kapható a Melódia bútorcsalád vitriné, a lehajtható íróasztallappal Tölgyből, fenyőből készül A kereskedelem nem rendel, a vevők viszik raktárról Divat a nagymama szekreterje Egyhangúak a szekrénysoraink és az ülőgarnitúráink, minden lakás egyforma tőlük., Éppen ezért felüdülés, ha az ember valóban ágy formáié fék- vőalkalmatossággal találkozik, vagy szekrényformájú tárolóbútorral. Magyarán: bútorformájú bútorokkal. Ezzel tűntek fel számomra a Bácska Bútoripari Vállalat Baján készülő bútorai, melyeknek előállításáról, műhelytitkaikról Fehér János főkönyvelő adott tájékoztatást. mondani. A legborzalmasabb, ha egy új lakótelep teljesen szürke. Ma már azonban nemigen épülnek egyforma, szürke házak; különféle kísérletekkel próbálkoznak a tervezők, ami megfigyelhető Pécsett is, Lvov- Kertvárosban: bizonyos rendszer alapján más-más színű háztömbök váltogatják egymást. A lakótelepek egyhangúságának megszüntetését, az épület homlokzatának fölbontását szolgálja a színdinamikai tervezés. Erre példát Baranyában még nem látni, s a Baranya megyei Építőipari Vállalat területén nem is csinálnak ilyet, de a Somogy és a Tolna megyeiek igen. így aki járt Kaposvárott, Pakson, Szekszárdon, már láthatta a színdinamikai tervezéssel készült panelházakat. A tervezés pécsiek munkája: Várnagy Péter, Nyári Gabor építészek és Geller B. István festőművész közös munkája a színdinamikai tervezés, amivel a DTV 2-es irodáját bízták meg. Mi is tulajdonképpen a színdinamikai tervezés? Erről Várnagy Péterrel és Gellér B. Istvánnal beszélgettünk. — A hetvenes évek végén egységesítették az egész országban a panelgyártást, s most minden tervezőnek meg kell mondania, milyen színű legyen az építendő ház. Ennek ismeretében a panelüzemekben- festik be az elemeket. Ha most egy épületet több színűre tervezünk, fölmerülnek a technikai, szervezési korlátok, elsősorban a tárolás gondja. Elsőként a Tolna megyeiek vállalták ennek megoldását, a következő kikötéssel: egy épületen négy színnél több nem lehet, ebből egy fehér, s ehhez jön egy másik szín három árnyalata. Így azonban elérhető, hogy egyszerűsödik a dolog, mert csak két színt kell tárolni: a fehéret és a másik, választott szint, mert az árnyalatokat a helyszínen, utólag is föl lehet Héttői □ festeni. A TÁÉV 1980-ban adott először megbízást nekünk. Szekszárddal kezdődött, azután következett Paks és Kaposvár, s most már elkészültek a komlói tervek is, tehát a közeljövőben baranyai példa is lesz — mondja Várnagy Péter. (Komló a TÁÉV-hez tartozik.) — Az a célunk, hogy a lehető legegyszerűbb technikával, viszonylag gazdag színválasztékkal valamiféle korrekt megoldást adjunk — mutatja Gellér B. István a terveket, fotókat. — Persze, ez olyan dolog, hogy sokan vannak mellette, sokan ellene. Olyan szinkompozíciot soha nem lehet kitalálni, ami eg kilencvenezres lakóközösségnek egységesen tetszene, így elsősorban azt kell szem előtt tartani, mi illik a tájegységbe. Arra mindig nagyon vigyáztunk, hogy kerüljük a tarkaságót, és az extrém megoldásokat. A lényeg, hogy a színárnyalatok elrendezéséből adódó látvány dinamikája föi- bontsa az épületet. Maga a színtervezés is matematikailag is megfogalmazott, rendszerbe épített, a színek visszatérnek. — Persze, függetlenül attói, hogy ez még mindig összehasonlíthatatlanul jobb, mint az egyöntetű szürkeség, a színdinamika és a színtervezés építészetileg nem old meg semmit, ez a változatosság legfeijebo annyit jelent, hogy az ember néha úgy érzi, mintha „igazi” utcában járna. Megvan ennek a veszélye is: a színezés epi- tészet-pótlóvá válhat. Azt nem szabad elfelejteni, hogy ez nem megoldás, csak egy lépes a megoldás felé, pusztán környezetet formál, és ami szerintem igen fontos és a gyakorlatban már bebizonyosodott: a színes házak között a kisgyerekek is hazatalálnak. Dücsö Csilla A Duna vízisport-térképe ez, s legnagyobb folyónkat Dunaújvárostól az országhatárig ábrázolja környezetének a 4 kilométeres sávjában. Hiánypótló kiadványról van szó. Erről a Duna-szakaszról ugyanis még soha nem készült turistatérkép. S hogy készüljön, ahhoz a kezdőlépéseket még 1971-ben a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal tette meg, s akkor csupán egy baranyai Duna-térkép érdekében. Megyénkénti Duna- térkép azonban nincs (kevés értelme is volna!), a magyarországi Dunát ugyanis három szakaszra osztották: országhatár—Esztergom, Esztergom—Dunaújváros, Dunaújváros—országhatár. Az elsőről ismeretünk szerint nincs térkép, a másodikról már jelent meg térkép, s most itt a harmadik, a miénk, ami a Mecsek Tourist irodáiban már kapható is. A kanyargó Dunát nyolcméternyi térképcsíkon 11 — egymáshoz illeszkedő — részletben ábrázolták 20 ezres méretarányban (1 km a térképen ábrázolva 5 cm), s van hórom külön térkép is. Az egyik Bogyisz- ló és Pörböly között a gemenci természetvédelmi területet, a másik a faddi Duna-ág környezetét Fadd és Dombori között, a harmadik pedig a Baja es Báta közötti területet a Nagy- Pandúr szigettel ábrázolja. Mit tud a Duna-térkép? Mindenekelőtt azt, hogy tökéletesen eligazítja ezen a Du- naszakaszon őzt, aki evezős vagy motoros csónakkal vizre- száII, s végig akar csurogni a folyón, vagy csak helyi Kirándulásokat akar tenni. Jelzi a gátakat, a víz sodorvonalát, a zátonyokat, a sekély vízmélységét, az örvényeket, forgókat, a limányokat (az értelmező szótár szerint ez olyan örvényes hely, ahol ez a veszély sziklás, szirtes mederrel párosul), az oldalirányú sodrásokat, a kikötőhelyeket és azokat a helyeket, ahol nem szabad kikötni, az úszó és parti jeleket és még sok mindent a vizen — a Du- na-torkolattól visszafelé számított folyamkilométerrel együtt. Legfeljebb egy dolgot hiányolhatunk: egyetlen benzintöltő állomás jelzését nem látjuk a térképen a Duna partján. De ez nem is a térkép hibája. Csupán azt dokumentálja, hogy mindeddig nem gondoltunk o Dunán zajló motorcsónakos turizmusra. Legalábbis ebben o térségben nem! H. I. Előbb azonban megmutatta a külföldre készülő szolid formájú, rusztikus ebédlőgarnitúrákat, tálalókat, melyeket a Benelux-államokban árusít egy NSZK-beli nagykereskedő. A megrendelő hozza a mintát, a bajaiak egy ellenmintát készítenek, majd következik a megrendelés. Külföldről származik a bútorok vasalása, továbbá a szükséges lakk és pác is, mely devizamentes importtal kerül a gyárhoz. A Bácska Bútoripari Vállalat 1979-ig tulajdonképpen alig különbözött hagyományos gyártást folytató többi bútorgyárunktól. Ekkor export-árualapot bővítő 'hitelt kértek rusztikus bútorra, szerződést kötöttek a külföldi vevővel, aki kiválasztotta a szükséges NSZK-gépe- ket, a technikát. Az 57 millió forintos beruházás 1981-re befejeződött, és az akkor 70 milliós termelési értéket 1982-re 113 millió forintra növeltük. A beruházás megkezdésekor 10 millió forint értékű volt a dollárexportjuk, a következő, 1980- as évben 24,5 millió, 1981-ben 46 millió forint érték — dollárban. Ez a sikersorozat tavaly megtorpant. A bajaiak csökkentették exportjukat, és idehaza adták el —1 nagy sikerrel — a bú- torcikat. — A vásárlók közül nem kevesen szeretnének nemes anyagból készült, szépen formált bútorokat vásárolni. ■Könnyű-e hozzájutni a Bácska- bútorhoz? — kérdeztük Fehér János főkönyvelőt. — Bútoraink valamivel drágábbak futószalagon készülő társaiknál, mégsem tudunk annyit gyártani, amennyit ne vennének meg idehaza. Pedig a kereskedelem alig rendel a bútorainkból. Tavaly mintákat adtunk az üzletekbe, ott felvették a rendelést, és ha összejött a rakomány, mi szállítottunk. A nagyon népszerű Melódia-szekrénysorra most például kétszeresére hosszabbodott a várakozási idő, mert nagyon sokan keresik. Milyen lesz a Gyurkó-Hernádi-Jancsó-színház ? Megsértődtek a bajaiak a színháztörténészekre, mert azt írták a dr. Németh Antal szer. késztette, máig egyedülálló értékű Színészed Lexikonoan, hogy: „A bajai színészet története csak a XIX. század 20- as éveire nyúlik vissza, amikor az erdélyi és a székesfe hérvári társulatok szabadkai és zombori vendégjátékuk alkalmával Baját is érintettek. — Mi az, hogy „csak"? — kérdezgették a bajaiak. Hiszen melyik hasonló nagyságú helység szinészettörténete nyúlik még ennyire is vissza, mint ezé a három bácskai városé: Szabadka, Zombor, Baja? Sőt, a negyedik, Újvidék az 1840-es évek elején Bajával együtt lett a pécsi színház játékhelye. De a múlt században sokszor ie- hajózott Bajára a pesti Nemzeti Színház is. Az egykori „Bácskai Színház" pedig télen Zomborban, nyáron Ea• • Örkény István és a Falu rossza ján játszott. Tehát -semmiféle „csak" nem jogos. Ennyit a múltról. De van .ennek a városnak színházi jelene is. Nemcsak a Kecskeméti Katona. József Színház évtizedei révén, melyekkel a háború után pezsdítet- te Baja színi kultúráját: minden évadban május elejétől július közepéig otthagyta Kecskemétet, és Baján játszott. Hanem ennek a társulatnak az idei sikere is igazolja, hogy Baja éhes a színházra. A kecskemétiek idén június 25-től július 3-ig játszották a Duna menti városban. Baja ízlését igazolja, hogy nem könnyű műnek, Ta- deusz Rózevicz: Fehér házasság című darabjának három előadása után a negyediket is el kellett játszani. Most pedig ezt a várost is érinti a magyar színházi élet szenzációja: a Gyurkó László—Hernádi Gyula—Jan- csó Miklós hármas vette át a Kecskeméti Katona József Színház művészeti irányítását: Hernádi Gyula művészeti vezető, Gyurkó László fődramaturg, Jancsó Miklós főrendező minőségben. Egyelőre öt színházi programot szeretnének megvalósítani, s ebből az egyik: — A „Szomszédvárosok színháza." — mondja Hernádi Gyula. — Nem Kecskeméten, hanem Bács-Kiskun megye többi városában külön bemutatókat rendezünk, kisebb színpadokra tervezett, könnyen mozgatható díszletekkel. Tehát megfordítjuk a sorrendet: nem kecskeméti előadásokat viszünk le, hanem a megye városai kapják az elsőséget. A „Szomszédvárosok színháza" természetesen Kecskemétre, továbbá más megyékbe is elmegy, ha Bács-Kiskun említett városainak ellátása mellett futja még az időből. Tóth Ede: Falu rossza című népszínműve lesz az első bemutató, de Örkény István átdolgozásában. Rendező: Galkó Balázs. A bajaiak vágya pedig: náluk legyen a premier. Földessy Dénes A bajai üzem nyugati exportja ismét felfelé ivei a tavalyi hullámvölgy után. Új partnereknek, több kis tételben a tavalyi kétszeresét exportálják. Ugyanakkor gondolnak a hazai vevőkre is. A bajai vállalat tehát kínálja, a vevő vásárolná ezt a fajta bútort — és talán egyszer a kereskedelem is felfigyel a hagyományos megjelenésű bútor világdivatjára. ■ Gállos Orsolya
