Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-06 / 185. szám
Dunántúlt napló 1983. július 6., szerda „A magyar Szent Korona nevében!...” Szennai falujárás A Somogy megyei Zselicség egyedülálló tele- Európa Nostra dijat adták ót a kis falunak Pá- pülése Szenna, itt jött létre a több egységből rizsban. Falujárásunk során a múzeumfaluban álló, élő falumúzeum. A műemlékvédelemért az élők hétköznapját, az évszázados falusi tevékenyévszázados házak, parasztportók szép és szak- ség modern világba átnyúló életét mutatjuk be. szerű megőrzéséért a közelmúltban a nemzetközi A képeken: Az 1785-ben épitett paraszt barokk templom lám- és társadalmi rend felforgatására irányuló, valamint kor- mónyzósértési vétsége. A megzavart, megtévesztett, megfenyegetett emberek, o közvélemény többségének szorongása mellett, s a burkolt és nyílt erőszak, a szélsőséges propaganda ellenére is a Baján és környékén működő kommunista sejtek elszántsága erősödött. Vállalták a kockázatot, fokozták a szervezőmunkát. Nem voltak veszélytelenek ugyanis azok a budapesti utak, amelyeket Czi- czovszki Etel, Hepp Antal, Czi- czovszki István, Peágits Mihály és mások kerékpáron, esetleg hajón tettek meg. így tartottak kapcsolatot többek között Nez- vál Ferenccel, Szerémi Boriská- val, Berka Lászlóval, Busi Vincével, Haracsi Mihállyal. Hoztak propaganda anyagot és illegális kommunista sajtóterméket. Wozdeczki Anna és néhány aktivista eredményesen árulta a Vörös Segély bélyeget. Ezekből az összeaekből segítették a letartóztatottak családját. A Munkásotthon szociáldemokrata és szakszervezeti aktivistái adták a sejtek szélesítésének bázisát. A bajai Munkásotthon az SZDP, a helyi szakszervezeti csoportok, majd az illegális kommunista tevékenység bázisa volt a válság éveiben is. 1931—32 fordulóján a bajai és a bajaszentistváni munkásotthonban működő kórus több forradalmi tartalmú műsort adott. A hatóság ,az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására iránvuló törekvés" miatt följelentést tett. Ennek alopjón vádiratot adtak ki Schlézinger Jenő karnagy és 21 társa ellen. A pécsi Királyi Törvényszék fogházbüntetésre ítélte őket, a város vezetői pedig mindkét munkásotthont bezáratták. 1929 őszén egy másik szervezkedés is indult Baján. Kommunista csoporttá 1931 novemberében alakultak Gárdonyi (Greksa) Ferenc vezetésével. A csoport egyik tagja Dömény József sarlót-kalapácsot ábrázoló sablont készített „Vagyunk!” aláírással. Ezt a város exponált pontjain több házra fölfestették. A kormányhatóság a munkás- és kommunista mozgalom megtörését valamennyi elnyomó szerv alapvető feladatává tette. A bajai kommunistákat 1933 május második felében letartóztatták. A csendőrség a vaskúti községházát alakította át vallató bázisnak. Itt három hétig a legb/utálisabb módon kínozták, vallatták a kommunista, vagy kommunistagyanús személyeket. A csendőrség nyomozó 'osztályának parancsnoka — dr. vitéz Domasy György —, egyik jelentésében az alábbiakat írta a bajai szervezkedésről: „ Baján két egymás mellett párhuzamosan lutó kommunista szervezkedés folyt. Az egyik a KMP-vo- nalhoz tartozott és felölelte Vaskút és Felsőszentiván községeket. Ez Baján kerületi bizottsággal és sejtekkel, az említett községekben pedig sejtekkel rendelkezett. A másik vonal, amelyiket egy újságíró kezdeményezett és Törzskommunista névvel alakult meg, eleinte nem tartozott a rendes KMP vonalhoz. Azonban itt is a III. Inter- nacionálé elveit követték. A bajai őrs 14 löt átadott, 46-ot pedig följelentett a pécsi királyi ügyészséghez." A pécsi Királyi Törvényszék több száz oldalas anyagai részletekbe menően írják le Gárdonyi (Greksa) Ferenc és 58 társa, bajai lakosok „állam- és társadalmi rend felforgatása, valamint kommunista szervezkedése" bűntettét. A vádirat minden személynél visszatérően megállapította: „Bár tudott a kommunista szervezkedésről, arról a hatóságot nem értesítette." Ez közvetetten is bizonyította a résztvevők eltökéltségét, áldozatvállalását. A tárgyalás 1933 nyarán és második felében hónapokig tartott. Hosszú időre foglalkoztatta az esemény a sajtót is. A cikkek nagy hangon tárgyalták a valóságos és föltételezett szervezkedést. nem riadva vissza a rágalmazástól, a hamisítástól sem. „Országos jelentősége van a bajai kommunista szervezkedés leleplezésének ... A rendőrség most derítette ki Piros Aurél bajai kommunista üzel- meit... Cziczovszki, Krausz anyagi érdekből vett részt a kommunista szen/ezkedésben . . . A földalatti szervezkedés tő fészke Baja volt...” A sajtó ilyen címekkel, alcímekkel tálalta az eseményeket. A bíróság Hepp Antalt 3, Peágits Mihályt 2, Gárdonyi Ferencet 2 és fél, Cziczovszki Istvánt 1 és fél, Krausz Vilmost 2 év börtönre ítélte. A többiek ennél rövid^hb időre szóló büntetést kaptak. A pécsi bíróság ítéletét a Kúria 1934. november 21-én jogerőre emelte, illetve súlyosbította. Többen a hírhedt szegedi Csiljag börtönben, mások a pécsi fogházban töltötték büntetésüket. A kommunistaellenes hajsza következtében az első vonal” börtönbe jutott. Megszakadtak a budapesti kapcsolatok is, a mozgalom megtörése átmenetileg Baján is sikerült. Jelentősebb' szervezkedés, ellenállás a városban és környékén később, a harmincas évek második felében bontakozott ki. dr. Faludi Gábor Részlet a falumúzeumból A templom belseje A falu életéből Klossy Irén fametszetei A z 1929—33-as gazdasqgi világválság érzékenyen érintette Magyarországot is. Az 1930-ban 28 000 lakosú Baján ötezerre emelkedett az ínségesek száma. Az országoson föllendülő munkás- és kommunista mozgalom részeként a városban és környékén is ettől az időtől találjuk meg a kommunista szervezkedés szálait. Baján két figyelemre méltó kommunista- csoportosulás alakult ki. A szervezkedés 1929-ben Sá l la i Ferenc kezdeményezésére Gyurákovics Imre, Cziczovszki Etel és Cziczovszki István közreműködésével indult. A bajai sejt tagjai olyan, Budapestről származó röplapokat terjesztettek, amelyek a dolgozók égető problémáira adtak választ. A sokszorosított röpiratokon a megszólítás: „Munkások! Elv- társak! Dolgozók! Munkanélküliek!" Az aláírás: „KMP és a Kommunista Ifjúmunkások Bizottságai". Ez idő tájt hathónapi vizsgálati fogság után Budapestről, kommunista szervezkedésben való részvétel miatt szülőhelyére, Vaskútra toloncoltók Hepp (Su- rányi) Antalt, aki kapcsolatba került a bajai sejtekkel és minden nehézség ellenére a kommunista szervezkedés vezetője lett. A hatóság Baján és környékén is folytatta o nyomozást. Szaporodtak a feljelentések, a rendőrségi, csendőrségi, törvényszéki anyagok. (Dokumentumait a Baranya megyei Levéltár őrzi.) Ilyenek pl. a Pásti József dávodi lakos és társai illegális kommunista szervezkedése (1932); Zsivánovits János, Fébó György és Romsits József bajai lakosok állam- és társadalmi rend felforgatás, a fegyveres erő és a csendőrség elleni izgatás, valamint sajtórendészeti vétsége; Király János és Sztriki- nácz János bajai lakosok ál(Fotó: MTI — E. Várkonyi Péter felvételei) M nnvOM m ■ui'w1 ......................... ......... .... . .......... . ....................... . ........ Bajai kommunisták pere Ötven éve folytak Pécsett 60 bajai illegális kommunista politikai monstre perének tárgyalásai
