Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-05 / 184. szám
\ 1983. július 5., Kedd Dunántúli napló Hétfőn megnyílt az építőtábor Barackszüret Szilágypusztán Baranyaiak a legújabb Új Tükörben A július 3-i Új Tükör a címlapon Tóm László felvételét közli Varga lime pécsi Liszt Ferenc szobráról. WaUinger Endre, lapunk főmunkatársa Hűséggel a hazához címmel értékes* dokumentumokat és emlékeket közöl egy elfeledett mozgalomról, a Tolna megyej Bonyhádról elindult hűségimozgalomrál. Tóth István annak a Hoh- mann Józsefnek állít emléket, akit 1944. június 13-án a Gestapo-pribékek Pécsett agyonvertek. A Hazai Tükörben képet láthatunk a pécsi nyári színház megnyitásáról. A Tisztelt Szerkesztőség! c. rovatban pedig helyet kapott Miksa Lajos kémesi lakos glosszájü. N em túlzás, ha azt állítjuk, hogy Baranya megye legszebb építőtábora a Pécsi Állami Gazdaság szilágypusztai tábora. Három és fél milliós beruházással tavaly újították föl, s nemcsak fölújították, de bővítették is a területet, úgyhogy most már százötven diákkal többet tudnak elhelyezni. Uj próbálkozás: iiveggyííjtő konténerek Korábban ugyanis a Szilágypusztára érkező diákokat két helyen tudták elszállásolni: akiknek kint nem jutott hely, azok a városban, a Geister utcai kollégiumban laktak. Ez az állapot már megszűnt, s most már mind a kétszázötven diák kint lakhat Szilágypusztán. Az idei első építőtábori csoport a hét végén érkezett, s tegnap kezdték el a munkát: kajszi- és őszibarackot szednek. A diákok Győr-Sopron megye négy középiskolájából érkeztek; egyébként ezen a nyáron Szilágypusztón összesen négy, egyenként kéthetes gyümölcsszedő építőtábor lesz. A most érkezett kétszáznegyvenhárom diák napi hat órát dolgozik; amit napi teljesítményként átlagosan elvárnak mindenkitől, az kajszibarackból százharminc, őszibarackból százkilencven kilogramm. A Győr-Sopron megyeiken kívül ebben az első turnusban, cseretáborozás keretében, húsz NDK-ból érkező diák is dolgozik. Mind a kajszi-, mind az őszibarackból igen jó a termés az idén, s az igazság az, hogy diákok munkája nélkül nem is tudnák leszedni a gyümölcsöt. Mert bár igaz, hogy most párhuzamosan a középiskolásokkal, negyven felnőtt — akik alkalmi munkásként érkeztek Nógrád megyéből — is kint dolgozik két hétig a barackszüreten, csakhogy az egyáltalán nem biztos, hogy a későbbiekben ismét lesznek, akik erre az alkalmi munkára' jelentkeznek. Természetesein itt Is. mint minden más építőtáborban a munka versenyszerűen folyik a diákok, sőt az iskolák között is. Az a brigád, amelyik első és második lesz a gyümölcsszedésben, jutalmat is kap az állami gazdaságtól. A győztes brigád minden tagja kap egy autóstáskát, a második legjobban dolgozó brigád tagjai pedig egy-egy tengerészzsákot. S végezetül pár szót a keresetről: a pénzt mindenki a megtermelt érték után kapja, ebből — a rendelkezés alapján — ötven forintot levonnak az ellátásra, az ötven és nyolcvan forint közötti különbséget, azaz harminc forintot, a diákok kapják, a nyolcvan és száz forint közé eső húsz forintot az épí- tőtáborozót küldő iskola KISZ- szetrvezete kapja, s ha valaki száz forint fölött teljesít, az ezt meghaladó összeg ismét a sajátja. Szilágypusztán egyébként egész nyáron Győr-Sopron megyeiek fognak gyümölcsöt szedni, s tcbbé-kevésbé rajtuk áll, hogy a termés ne vesszen kárba. D. Cs. A napokban kerülnek a pécsi ABC áruházak elé a fővárosban már jól bevált üveggyüjtö konténerek, ezzel is megkönnyítve a MÉH Vállalat munkáját. Értékelték a HNF és a MÉH Vakáció „Hová tegyem a gyereket?” közös gyűjtési akcióját Amekkora öröm a diáknak a vakáció, akkora gond a szülőknek: „hová vigyem, ki vigyázzon rá, amíg dolgozom?" A kérdést sokan fölteszik ezekben a hetekben. Ahol mód van arra, hogy együtt éljen több generáció, nem nehéz a megoldás, rá lehet bízni a gyereket a nagyszülőkre. Falun eljátszik a szomszéd udvarban a többiekkel, vagy elcsatangol a réten, ahol nagy baj nem érheti. (Igaz, ezzel a programmal már egyre kevesebb gyerek éri be.) Ám a „panelgyerekek" az autók, üvegcserepek, betonjátszóterek fogságában hol és hogyan töltsék el a nyarat? Az utóbbi évtizedek egyik megoldandó pedagógiai gondja ez. A nyári napközik színvonala szerencsére évről évre jobb. Nemcsak „megőrzik", hanem játszva tanítják, kirándulni, múzeumi sétákra viszik a gyerekeket az ügyeletes tanárok. Szaporodnak az olvasótáborok, a régészeti ásatások is kínálnak munkalehetőséget, s még mindig tart az építőtáborok divatja, jóllehet sokan szívesebben vállalnak egyénileg munkát, a jább kereseti lehetőségek miatt. Erre a legkülönbözőbb helyeken nyílik alkalom, mert az idényjellegű munkákra gyakran keresnek fiatalokat. „A nyári vakáció legyen az egész évi nevelőmunka része" — olvashattuk nem régen egy pedagógiai kiadványban. Valóban jó volna, ha ez megvalósulna. De ennek feltételei is vannak: jó munkahelyi légkör, türelem a diákokkal szemben, a szervezettség, a korrekt bérezés. Egyszóval mindaz, ami a felnőttek társadalmában is elvárható. S ha a szülők is bevonják gyermekeiket a napi munkába, ha felhasználják a nyári együttlét minden percét arra, hogy pótolják azt, ami a bejárás, az iskolai elfoglaltságok, a hétköznapok hajszoltsá- ga miatt a gyereknevelésben elmaradt. akkor valóban nem telik el haszontalanul a vakáció. Sokak kedvelt vásárlási formája a könyvcsekk. Megkötésének és megújításának feltételei július elsejétől megváltoztak. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szolgáltatását örömmel vették igénybe a vásárlók, hiszen csekély plusz- költség ellenében részletre vá. sorolhattak a könyvesboltokban, ahol viszont nem mindig örültek a csekktulajdonosok növekvő számának. Mint arról múlt év végén lapunkban is beszámoltunk, egyes helyeken nem is fogadtak el új igényléseket. A rengeteg adminisztráció mellett a vásárlók egy részénél az idők folyamán több ezer forintos tartozás is felhalmozódott, és felszólító levelek százait postázták számukra. A szóban forgó változások nem az adminisztráció ' A Hazafias Népfront VII. kongresszusa határozatában szerepel többek között az a felhívás, hogy a másod nyersanyagok hasznosítását, újrafelhasználását elő kell segíteni. Ezt követően alakultak meg megyénként, járásonként és városonként az Operatív Bizottságok. Egy-egy bizottságban a HNF, a Vöröskereszt, a KISZ, az Úttörőszövetség, a helyi tanácsok és a MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat képviselői dolgozták ki a közös gyűjtési akciókat. csökkentését célozzák, hanem a vevő számára szabnak szigorúbb feltételeket. A legidőszerűbb módosítás szerint minden csekktulajdonosnak október 31-ig rendeznie kell eddigi tartozását, s amíg ezt meg nem teszi, új csekket nem válthat. Július elsejétől egyébként az eddigi három helyett öt százalékos kezelési költséget számítanak fel. Első vételkor a könyvek árának negyedrészét kell befizetni, de 100 forint alatt csekkre nem lehet könyvet venni. A vevő a továbSzeptemberben tovább folytatják Tavaly Szombathelyen és Győrben minta'gyűjtést szerveztek, majd a tapasztalatok alapján került sor az országos gyűjtési akcióra. A Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznositó Vállalathoz tartozik Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye. A négy megyében március elejével kezdődött és június közebiakban havonta köteles tartozásának legalább negyedrészét kiegyenlíteni, annál is inkább, mert az adott hitel nem halad- bataj meg fizetésének húsz százalékát. A másik fő változás szerint ezentúl minden évben, október 31-ig teljes egészében .ki kell fizetni a könyvcsekken keletkezett összes tartozást. Így próbálják elkerülni, hogy valaki évekig nagyobb összeggel tartozzon. Bozsik L. pére fejeződött be a társadalmi szervekkel közös gyűjtési akció. A négy megye falvaiban mintegy kétmillió forint értékű vasat, textilt és papírt szedtek össze. Ezen felül Baranyában 370 000 forint értékű hulladékot szállított a gyűjtőhelyekre a lakosság. Pécsett Újmecsekalja területen, a Népfront IV. számú Bizottsága felhívására több mint 80 000 forint, Szigetváron pedig több mint 153 000 forint értékű hasznosítható hulladékanyag gyűlt össze; Ősszel tovább folytatják q társadalmi szervekkel a közös gyűjtési akciót: szeptember 15- től Siklóson, Mohácson, Komlón és Pécsett kerül rá sor. Tolna megyében és Somogy megyében is megszervezik ugyancsak az őszi hulladék- gyűjtést. Mindezek mellett a MÉH egy új próbálkozással is kísérletezik: a lakóterületi üveggyűjtést próbálják szorgalmazni a városok nagyobb ABC áruházai mellett felállított szép sárga színű és Barba-formájú, fehér és zöld üvegeket elnyelő gyűjtő konténereivel. Az új gyűjtőedények a közeljövőben kerülnek a város forgalmas ABC-i mellé. A.E. Változnak a könyvcsekkre vásárlás feltételei Október 31-ig ki kell egyenlíteni a tartozást 3 helyett 5 százalék kezelési költség Magyarok és a nagyvilág Bizonyos értelemben valóban megdöbbentő, hogy a történelem különféle viharai mennyi magyart szórtak ki a nagyvilágba és közülük mennyien váltak ismertté. Csináltak karriert, mondták azelőtt. Igaz, persze, hogy a kalandorokat, elzüllötteket, névtelenül robotolókat nemigen tartja számon az utókor. Egy pontos statisztika nyilván nem volna ilyen szívet gyönyörködtető. Neves hazánkfiai azonban mindenképpen hazánkfiai és őket az utóbbi években már nemcsak az egyes szakterületek ismerői, de a laikus közvélemény is szá- montartja. Sőt a tényt számon- tartják ők maguk is. Hogy csak egyetlen egy területnél maradjunk: így lett Vasarely-múzeu- munk, Amerigo Tot szobraink és így lett Kalocsának Schöffer- látványossága. Mert Nicolas Schöffer, a világ képzőművészetének nagy- tekintélyű mestere Kalocsán született. Kár, hogy a filmből, amit róla készítettek, ennél többet nemigen lehetett megtudni. Holott a cím sokat ígért: Kalocsától Párizsig. Ehelyett inkább az lehetett volna Párizstól Kalocsáig. Életút helyett inkább az életút csúcsát, a kikristályosodott művészi elveket és a hazatérés — inkább csak protokolláris — eseményét tudhattuk meg. A film így is érdekes volt, csak hiányos. Persze, az ember nem tudhatja. Vannak nagy mesélők és vannak, akiket alig lehet szóra bírni. Lehet, hogy Schöffer Miklóssal könnyebb fény. és hangmobiljainak rendező elvéről, mintsem ifjúkoráról vagy az életről beszélgetni. Bizonyos értelemben viszont az a megdöbbentő, hogy a történelem különféle viharai ellenére egészen jól állunk ismert emberekben idehaza is. S ha már az előbb azt a kifejezést használtam: szívet gyönyörködtető, hát hadd használjam itt is. Még fokozhatnám is a jelzőt. Hogy vannak közlünk, hálistennek nem is kevesen, akik egyszerűen csak teszik a dolqukat, miközben rajtuk keresztül a világ megtanulja, hol van Magyarország. Ezek közé tartozik Fekete János is, az ismert bankember, akinek nemzetközi tekintélye nem illúzió, hanem tulajdonképpen nagyobb, szilárdabb, mint amilyennek itthon a közvélemény hiszi. Annak ellenére, hogy személyéről legendák terjednek. A riporter kiválóan felkészült ezekből a legendákból is, kérdéseire azonban hűvös üzletemberi válaszokat kapott. Amikből persze világosan kiderült, hogy a legendák igazak. Csak hősük nem lát azokban semmi különlegességet. Minthogy az ő ideáljai a szaktudás és a lehető legjobb színvonalon végzett munka, semmi több. Ami természetesen a legeslegtöbb, ha következetesen alkalmazzák. Számunkra bűvöletes mesének hangzik, hogy a bankár 56 őszén jBécsben az ország adósságainak fizetésével foglalatoskodott. Holott ez természetes következménye volt az .eddigieknek: tudta, hogy neki ez a dolga. Ha nem teszi, még több bajt zúdít az országra. Ha nem teszi, nem jó szakember, mert nem úgy dolgozott, ahogyan kellett volna. Egy kitűnő riportot láthattunk tehát a múltkoriban egy olyan prózai szakma kitűnő művelőjéről, amilyennek a bankszakmát tartják. Kétségtelen persze, hogy a pénzügyekben kevés a költészet. De szemmel láthatólag „művészet” az is, lehet művészi fokon, művészi teljességigénnyel űzni. H. E.
