Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-05 / 184. szám

1983. július 5., kedd Dunántúli napló 3 Van, s mégis hiánycikk? A pvc-nyomó­csövekhez Vinilfix ragasztóanyag is kell Február 12-én adtunk tá­jékoztatást arról a kétna­pos, Pécsett rendezett szak­mai tanácskozásról, mely az import horganyzott csö­vek kiváltását volt hivatva propagálni és az azt ki­váltó hazai gyártmányú PVC nyomócsövek felhasz­nálását mutatta be. A szakmai bemutatón kisiparosok is részt vettek — és hittek is az újban. Zsirmann Endre sásdi víz­vezeték-szerelő kisiparos, a KIOSZ sásdi elnöke is rá­fizetett a hiszékenységére. „Hol lehet PVC nyomócsö­vek ragasztásához egyedül használható Vinilfix ragasz­tóanyagot kapni? Hiába vásároltam meg egy cso­mó csövet, ha ragasztó­anyaghiány miatt nem tu­dom azokat felhasználni?" — fakad ki. A Vinilfixet gyártó Ferro kémia Ipari Szövetkezet termelési és forgalmazási főosztályvezetője, Fejes Im­re elmondta, hogy a kér­déses anyag gyártásával — bár jelentős mennyiségű a tőkés importanyag hánya­da — nincs semmiféle fennakadásuk, a megren­delők minden igényét ki tudják elégíteni az egy, a félkilós litografált fémdo­bozos, vagy 15 dekás tu­busos kiszerelésben. Elmon­dotta azt is, hogy nagy mennyiségben szállítanak Vinilfixet az ÉPTEK-nek és a Metalloglobusnak, a Mecsek-Füszért viszont csak a III. negyedéve rendelt tőlük. A Metalloglobus pécsi üzlete szinte minden vá­lasztékát kínálja a PVC nyomócsöveknek, tart is hozzá szükséges ragasztó- anyagot. A baranyai kisiparosok egyelőre nem tudnak mit kezdeni a PVC nyomócsö­veik közül azokkal, melye­ket csak ragasztásos mód­szerrel tudnak bedolgozni. Ismét keresztbeszerzés tör­tént? Az összhang hiánya nagyon sok embernek el­vette a kedvét az újtól. Az újtól, melyet a kényszer szült, és népgazdasági ér­dek a mielőbbi Bevezetése. M. L. A pécsi Univerzum külkereskedőinek egy napja Az üzlet születése Több nyelvet beszélő, fiatal szakemberek • • Ónálló export import jogért pályáztak - elnyerték A vagonokból rakodják ki az Univerzum raktáránál a régóta várt Vegetaküldeményt, mely a közeli napokban már az üzletekbe kerül. Fotó: Läufer László A z önálló export-import jog megszerzését tűzte ki idei céljául a pécsi Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat. A kis tételek gyors külföldre juttatását vállalják és a hiánycikkek beszerzését. Külkereskedelmi forgalmuk dinamikusan nő. A dollár és rubel elszámolású forgalom a több mint egy- évtizedes időszakban többszörösére emelkedett. Az Univerzum Móricz Zsig- mond utcai export-import osz­tályának egy napjával ismer­kedtem. Szófia, Apatin, Bácska-Topo- lya, Belgrád, Zombor, Eszék, Zrenjanin, az NSZK-beli Heckel- mann cég jelentkezett telefo­non. A helynevek is sejtetik, hogy az Univerzum hétfős osz­tályának az erőfeszítése első­sorban a határ menti árucsere­forgalomban realizálódik. Az említett városok egyébként ha­risnya- és sörgyárat, húskombi­nátot, külkereskedelmi irodákat jeleznek. Rögtön a külföldi te­lefonbeszélgetések után kap­csolatba léptek a Hungarocoop, a Konzumex és a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat képvi­selőivel. Magabiztosság, biza­lom, üzleti bebiztosítás arra az esetre, ha nem sikerül a piac­kereső akció. Mindegyik üzlet- politikai jellemvonás felfedez­hető az Univerzum kül- és bel­kereskedelmi tárgyalásaiban. Dicsérendő erények, amelyek hosszú évek során kamatoztat­hatók. Általában 30—40 telex, két­szer ennyi telefonhívás, 10—15 levél megírása jelzi az aznapi tárgyalási tempót. Hétre, sőt korábbra már azért jönnek be az Univerzum üzletkötői, mert a jugoszláv partnerek hatkor kez­denek, s ezt hamarosan követi a szomszédos országok üzlet­szerzőinek hívása. Rostás József vezeti az osz­tályt — alig 35 éves, németül beszél. Találkozásunkkor, mint mindennaD, elsőként érkezett és legfontosabb dolgának tekintet­te, hogy azonnal kiszedje a te­lexből az éjszakai üzeneteket. Leginkább a déli üzleti tárgya­lók közölnek éjjel is információ­kat telexen. A hajnali üzenet­váltási csúcsot később, délután 3—4 óra felé egy újabb követi. Előfordul, hogy egy-egy jelentő­sebb üzletre a késő éjszakai te­lefonegyezkedés tesz pecsétet. Dr. Gyenis Jenő igazgatóhe­lyettes irányítása alá tartozik az említett osztály. Ő maga mezőgazdasági és kereskedelmi szakember. Gyulai Gabriella szerb-horvát, Lukács Tibor né­met nyelven tárgyal üzletköté­sekkor. Hock Tibor nincs még 22 éves, de elmélyült a tudása oroszból, németből, sőt szerb- horvátból is a megfelelő üzleti, gazdasági szinten. Mások nem szereztek nyelvvizsgát igazoló oklevelet, de ha jelez a' telefon, bármikor tárgyalóképesek az érintett ország üzletkutató szak­embereivel. A csoport az utób­bi 4—5 évben forrott össze a kereskedelmi munkában. Tagjai között van közgazdász, külke­reskedelmi főiskolát és kereske­delmi középiskolát végzett spe­cialista, de a leglényegesebb egy-két idegen nyelv alapos tudása. Vagyis, hogy o német­hez felső- vagy legalább kö­zépfokon mindnyájan értsenek, hiszen még a bolgár üzletszer­zőkkel is ez a tárgyalási nyelv. De a nyelvtudás önmagában nem elegendő. Ho nem ismerik a műszaki, gazdasági tényező­ket, elvesznek a telefonszálak kuszaságában. Ezért felkészül­tek a termelésre vonatkozó adó­tokban, hogy nyugodtan üzletet mernek kötni a termékgyártók megkérdezése nélkül. Korrektek, meaértik a külföldi ügyfél leg­kisebb problémáját is, időben szólnak, ha baj adódik akár itthon, vagy a határon túl. A legkisebb észrevételre, hiányos­ságok felvetésére is azonnal fel­figyelnek. S ha telefonon meg­született az egyezmény, azt te­lexen, levélben még aznap visszaigazolják. Az Univerzum külkereskedel­mi gárdája korábban csak a nyúlexport és az áruházi csere­akciók lebonyolításához szokott, de ettől sokkal többre képesek most már. Nemcsak az alapító és társszövetkezeteknek szolgál­tatnak, de idegen megrendelők igényeit is közvetítik külföldre, és az eredmény nemegyszer je­lentős dollárhaszonnal jár. A legutóbbi időben ezt mondhat­juk el a Nyíregyházi Dohány­gyár, a Hőgyészi Állami Gazda­ság, a Kaposvári Húskombinát, a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát esetében. Az Univerzum nemrég kérel­met nyújtott be a Külkereske­delmi Minisztériumhoz, hogy el­nyerje az önálló export-import jogot. Már eddig is úgy keres­kedtek, mintha önálló külkeres­kedelmi joggal rendelkeztek volna, hisz a Hungarocoop egyfajta kirendeltségének tekin­ti a vállalatot. A hazai külkeres­kedelmi cégek megbíznak az Univerzumban. A Hungarocooppal, amelynek naaymértékben köszönhetik a kereskedelmi életbe való beju­tást. r-v^Sra is szorosak lesz­nek az üzleti kapcsolatok. Cikkünk nyomdába adásakor, hétfőn érkezett a hír: az Uni­verzum megkapta az önálló ex­port-import jogot. Csuti János Kisiparos közösség együttműködése a bogádi tsz-szel Hiánycikkeket pótolnak a kisgépgyártók Az állami kereskedelem szervezte Baranyai viszonylatban egye­dülálló vállalkozásba fogott a bogádi Zengő Gyöngye Tsz. Tíz pécsi esztergályos és laka­tos szakmunkást alkalmaz, akik egy éven át táblalemezollót gyártanak. Beldolgozóként hiánycikkpótlással foglalkoznak. A szövetkezet befektetett két­millió forintot, amivel az anyag- beszerzést segíti. Ficsor Jenő gépésztechnikus, vas- és fém­esztergályos mester, aki a hiánycikkpótló kisgépgyártó be­dolgozó csoportot vezeti Pécsett, a Dugonics utcai műhelyben, mindezért cserébe 200 tábla­lemezollót szállít le és több mint 6 milliós árbevételt produ­kál megbízója számára. Az egykori kisiparos maga szervezi az anyagbeszerzést, a termelést, az áru piacra jutta­tását. Bár tőkével nem járult hozzá a közös akcióhoz, de a műhelyt, a munkaeszközt biz­tosítja. A saját géppark, a fel­szerelés értéke meghaladja a másfél millió forintot. Megérte a tsz-szel termelési együttműködést kialakítani, ugyanis a Gép- és Szerszám­értékesítő Vállalat neki, mint a cég régi bedolgozójának aján­lotta a már említett hiánycikk pótlását. Rábízta a megoldást, vagy egyedül, vagy másokkal társulva boldogul. A sajáterős lebonyolításhoz nem rendelke­zett elegendő tőkével, s ekkor először a felsőszentmártoni tsz- re gondolt, de a nagy távol­ság jócskán növelte volna a költségeket. Aztán a Pécsi Va­sas Ipari Szövetkezet szabad­szentkirályi egységével próbál­kozott, de az üzem épp önálló­sult. Végül is a bogádi tsz-nek ajánlotta fel ötletét. Aligha mert volna társat keresni, ha a GSZV nem biztosítja és nem kí­nálja fel 1985-ig hiánypótlás­ban a biztos piacot. Ezután a tsz-nek úgy kell bizonyítania, hogy az később is szerződést kössön vele. Főként a szabolcs- falui lakatosüzemmel szeretne termelői kapcsolatot kialakítani. A pécsi kisközösségben a szellemi és a fizikai energia mindehhez adott. Sokat segít az Öntödei Vállalat mohácsi gyá­ra, gyártási dokumentációval és a nyersvassöntvények szállításá­val. Hét éve még a mohácsiak gyártották az említett tábla­lemezollót, de abbahagyták, miután az árképzésbe nem szól­hattak bele. Ficsor Jenő a szövetkezettel együttműködve más hiánycikkek pótlását is vállalni akarja. így sorozatban készülhetnének a saját termékek, mint a csavar­orsós kéziprés, a feszültség alatti szerelésben nélkülözhetet­len feszítő és más jellegű csi­gák, az inkubátor-fertőtlenítő, az importpótló faipari szalag- fűrész, valamint a kombinált gyalúgép. Többségüket ismerik már a vásárlók a GSZV révén; csak eddig kevés jutott ki a ke­reskedelembe. Megyénkben kis­gépgyártással ugyancsak bedol­gozói rendszerben a pécsi Vö­rös Géza foglalkozik még, aki egy csepel-szigeti tsz-szel ala­kított ki termelői együttműkö­dést. Cs. J. Mire ösztönöznek a ZÖLDÉRT-árak? Káposztaháború A zöldségpiacot elvileg a ke­reslet-kínálat szabályozza. Ha valamiből kevés terem, felszö­kik, ha meg sok, lezuhan a fo­gyasztói ár. E» a szabály azon­ban csak addig érvényesül ilyen tisztán, amíg több forgalmazó szervezet be nem ékelődik a termelő és a fogyasztó közé. A fóliás termelők, ha igénybe akarják venni a 40 százalékos állami támogatást o fóliára, kö­telesek szerződést kötni a terü­letileg illetékes áfésszel, illetve ezen keresztül a ZÖLDÉRT-tel. A szerződés elvileg előnyös a termelőnek, hisz átvételi bizton­ságot garantál. Más azonban az elv és más a gyakorlat. Ha a termelő szegi meg a szerződést, akkor vissza kell fizetnie a kapott áhami tá­mogatóst. Ha viszont a ZÖLD­ÉRT nem, vagy csak késve és leértékelve veszi át az árut, ak­kor a termelő futhat a kártérí­tés után. Szederkényben félmilliós veszteség A ZÖLDÉRT árpolitikája a május-júniusban lezajlott korai fejeskáposzto-háborúban csú­csosodott ki. Ez az árpolitika a nagy- és kistermelőket egyaráni sújtotta. Az ár- és átvételi viták csatározásaiból ezúttal is a fó­liás termelők kerültek ki veszte­sen. A vesztesek egyike a szeder­kényi Korasica Gyöngye Tsz. Klein Vilmos, a szövetkezet nö­vénytermelési főógazatvezetője elmondja, hogy három évvel ez­előtt még nyereséges ágazat volt náluk a fólia alatti korai fejeskáposzta-termelés. Egy hek­tár fólia termését szerződték le a ZÖLDÉRT-tel, abból a meg­gondolásból, hogy a leggyako­ribb. fűtött fólia alól kikerült és a kései szabadföldi fejeskáposz­ta között meglévő áruhiányos időszak megfelelő piacot bizto­sit a káposztájuknak. Az elképzelés megbukott. Az első évben nyereséges ágazat tavaly nullára futott, s az idén június 9-ig már 340 000 forint veszteséget könyvelhettek el, ami a végső elszámolásnál el­érheti a félmillió forintot is, hisz a kilónként 2,20 forintos „lefutó" ár már a termelési költséget sem fedezi. A nyereséget köztudottan az induló áraknál lehet megfogni. Nos, a ZÖLDÉRT induló átvételi árait az elmúlt három évben drasztikusan csökkentette. 1981- ben egy fej primőr káposztáért 22 forintos induló árat kapott a tsz, 1982-ben már csak 18 fo­rintot és az idén 12,50-et. Mi­közben a termelési költségek az azóta bekövetkezett árváltozá­sok miatt tetemesen emelked­tek. Ekkora veszteséget a szö­vetkezet nem bír elviselni, ezért a jövőre nézve levonják a kon­zekvenciát. Inkább kifizetik a büntetést A fejeskáposzta átvétele kö­rüli huzavonák robbantották ki a háborúságot a Szigetvár kör­nyéki kistermelők és a ZÖLDÉRT között is. Májusban a ZÖLDÉRT három hétig nem fogadta a szerződött káposztát, mondván, hogy túl sok van a piacon, nem lehet értékesíteni. Ez idő alatt a káposzta 40—50 százaléka megrepedt, elrothadt, s amikor végre megindult az átvétel, az áru nagyobb része már csak másodosztályú lett, amit kilón­ként 1,30 forintért vettek át. Ebből lejött az áfésznek járó 5 százalék. Így, mivel egy fej ká­poszta átlag 60 deka, fejenként 96 fillért kaptak a fóliás ter­melők. Veszteségüket akkor ér­zékelhetjük, ha az áruért kapott 96 fillért egybevetjük a palánta árával, ami egy forint 20 fillér volt . . . A Szigetvári Áfész felvásárlási osztályán Sértő Zoltán szak­csoporti vezető a Pécsről te­lexen érkezett legfrissebb ár­jegyzéket teszi elém, megje­gyezve, hogy 22 hét alatt ez a negyvenkettedik. De ami felhá­borítja a szakcsoporti tagokat, a fóliás termelőket, az nem a gyakori árváltozás, hanem o magas árrés. A telexen ez áll: Fejeskáposzta, I. osztályú, fo­gyasztói ár kilónként 8 forint, szerződéses ár 4 forint. Ennyit kap érte az áfész, amiből le­vonja a maga 5 százalékát, s a termelőnek marad 3,60 forint. A fóliás uborka fogyasztói ára 16 forint, szerződéses ár 5 fo­rint, termelői ár 4,20. Főzőtök fogyasztói ára 6 forint, szerző­déses ár 2,50, a termelőé ki­lónként 2 forint 20 fillér. — Ha nagy a termés, érthe­tő módon csökkennek a fo­gyasztói és termelői árak. Egy dolog nem csökken, a ZÖLDÉRT árrése. Ha jó a termés, ha rossz, ez a vállalat mindenkép­pen dupla haszonnal ad túl a portékán. Termelőinket a 100 százalékos árrés irritálja a leg­jobban. Több kistermelőnk úgv nyilatkozott, hogy inkább megfizeti a büntetést, visszaté­ríti a fóliára kapott támogatást, de nem szerződik jövőre a ZÖLDÉRT-tel. Ezt Sértő Zoltán áfész-megbi- zott mondia. Mikor a ZÖLDÉRT halogatta az átvételt, arra biz­tatták szakcsoporti tagjaikat, ne haaviák tönkremenni az árut, szállítsák közvetlenül az áfész sziaetvári városi és városkör- nvéki boltjaiba. Ezek a boltok ugyanis — a fennálló rendelet ezt lehetővé teszi —. fogyasztói ár. mínusz 20 százalékért átve­szik a termelőktől a jó minősé­gű zöldséget. A Szigetvár környéki kister­melők többsége már a Sziget­vári Konzervgvárhoz pártolt, amely védő árokká' dolgozik. A gyár sznh-vdrrsMi védőárai gyakran — lásd uborka — maaasabbak. mint a fólia alalt te. melt primőrök 7ÖI DÉRT-árai, ami lehetetlen helyzet. A szederkényi és szigetvári példák tanúsága szerint, a pé­csi ZÖLDÉRT Vállalat árpoliti­kája nem ösztönzi a nagyüze­meket és kistermelőket a szerző­déses fóliás zöldségtermelésre. A termelők más értékesítési csa­tornákat keresnek, vagy egysze­rűen abbahagyják a fóliás ter­melést. — Rné — Belvárosi üzletház Budapesten Hétfőn, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese ünnepélyesen át­adta a belvárosi üzlet- és iro­daházat a Váci utca 16. szám olatt. Ezt megelőzően a Főváro­si Tanács beruházási főosztálya sajtótájékoztatót tartott. Egye­bek között elmondták: az épü­letben helyet kapott az Arany- pók-Konsumex Divatáruház. a Képcsarnok Vállalat szaküzlete és a pénzintézeti központ több, külföldieknek bérbeadandó iro­dája. A létesítmény — 355 millió költséggel —, hat év alatt épült v meg, megvalósításához a Fővá­rosi Tanács és a Belkereskedel­mi Minisztérium is támogotásl nyújtott. Az épületet Vedres György építész vezetésével a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat tervezte. Az épület áru­házi része négyszintes. Az épület korszerű műszaki­technikai megoldásokkal ké­szült, az eladóterek klimatizál- tak, oz áruházban mozgólépcső működik, az irodaszintekre és a pinceraktárakba felvonóban le­het eljutni. A belvárosi rekonstrukció ré­szeként a Váci utcában további két foghíjtelket építenek be, in szálloda, illetve irodaház készül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents