Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-03 / 182. szám

Vasárnapi magazin i magazin # Vasárnapi magazin # ^olások ;g a Közép-tiszai környezetvédelmi és végig a galériaerdőket es a part menti ,.nas helyen kikötve a természeti környezet imber alaposabb megismerésére töreked- •prajzosok, hivatásos kutatók, tanárok és tanács, a Vízügyi Igazgatóság és a Madár­éi savai. Csatlakozott hozzájuk a táj szépsé- vész, és mint fotóművészt meghívták a tá­ékei, írásos beszámolójuk és a művészektől í került. A fotográfus képanyagából önálló Művelődési és Ifjúsági Központban. A Ti- 'zművelődési céllal vándorkiállításként sze­tiszafüredi hídtól Tiszaroffig megtett úton. jn! Első táborhelyünkről az új mesterséges . amely csak a térképeken „mesterséges”, »napothoz hasonló végeláthatatlan kiöntés, kremtődtek a halállomány természetes ívó­■ínyarok következnek, s egy-egy szakasz ge­■ területe. Sokoldalúan hasznosítják a hely­■ Itetésre használják vagy kaszálják. (Bár a tnászai és gulyásai az ottani kalapviseletet ■re kisugárzik a hortobágyi pásztorkultúra.) ürségeket, és a paraszti gazdálkodás módjai ^létével. s Irta és fényképezte:. Kunkovács László A fától a feszített vasbetonig Hídjaink története j t y érty A l 5 k 5 e 7 t 9 A0 41 q __ AZ ÓD Ai Ak dP AS A6-17 ÓD AS dP 19 10 ZA dP li dP 23 CD) 24 15 dP dP 26 dP 27 2« 29 LY 30 31 dP 32 33 34 CD) 35 dP 36 37 IS CD) 39 dP 40 ÓD ki CD) ki dP 43 dP 44 45 CD) ke dD dP 97 dP 43 49 SO dp 51 51 dP 53 59 CD) 55 dP sz dP 56 57 dP 53 52 CD) 59 CD) 60 61 dP 61 63 dP 6 4 | 65 ÓD 66 67 dP 66 69 —t Ars poetica A legősibb magyarországi h idem lékek a irómai korból va­lók. Az Aquincumi ásatások so­rán például előkerültek a víz- vezetékhíd elemei. A főváros első állóhídja a Széchenyi Lánchíd volt, amely Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1839-ben kiirt pályázat alap­ján épült 1842—49 között. Clark Tierney William tervei alapján Clark Adóm angol mérnök építette. Eredeti hosz- sza 375, a középső támaszkö­ze 203 méter volt. A hidat 1914-ben megerősítették, fa, pá­lyatartó szerkezetét acél me- revítőta rjtóva I váltották fel1. 1945 januárjában — sok száz hidunkkal együtt — ezt is fel­robbantották a németek, s 1948—49-ben építettük újjá. Az eredeti híd vasszerkezeté- nék súlya 2139, az újjáépítette 5194 tonna. Ma már szinte csak a tartópillér az eredeti. Ugrásszerűen javült a hen­gerelt acélók minősége a múlt század végén. Ebből épült az első magyar tervezésű és kivi­telezésű híd is, melyet akkor Ferenc József császárról ne­veztek el. Ma Budapest egyik legféltettebb műemléke a Sza­badságaid. Feketeházy János tervei alapján készítette a MÁVAG. A háborús pusztítás ellenére is a szerkezet hatvan százaléka eredeti. A századfordulón nálunk is betört a hídépítő anyagok közé a beton, majd az 1910-es évek­ben a vasbeton. Mód nyílt a gerendaszerű, nagy teherbírású szerkezetek építésére, melyek jól bírták a húzó-nyomó terhe­lést egyaránt. Ilyen például az 1981-ben átadott csongrádi Tisza-híd, melynek 90 méter a pillérek közti fesztávolsága. A győri Duna-híd már feszített betonból készült, 88 méter a fesztávolsága. Ez az építőanyag csak a 100 méter alatti pillér­távolságnál ad megfelelő biz­tonságot. Az acél rugalma­sabb. Ebből készült az 1979- ben átadott szegedi Tisza-híd is, melynek 144 méter a pillér­nyílása. Ugyancsak acélszerke­zetű a budapesti Árpád-híd, melynek 1984-ben fejeződik be a korszerűsítése. Ennek 103 mé­ter a legnagyobb pillértávol­sága. Magyarországon mindössze két függőhíd von. A már emlí­tett Széchenyi Lánchíd és az Erzsébet-híd. Az utóbbi kábel­híd. Ma már sehol sem építe­nek láncszerkezetű hidat, sőt az utóbbi fél évszázad alatt nagyon sokat lebontottak Euró­pában. Átvette helyét a sok­kal modernebb, úgynevezett ferde kábeles szerkezet. Ez akár 300—500 méter nyílást is megenged. Ez azonban mit sem von le a mi Erzsébetünk egy­kori dicsőségéből, mely első átadásakor, 1903-ban a világ legnagyobb lánchídja volt, s ezt a helyét 23 éven át meg­őrizte. S ha már a hosszúságnál tar­tunk, említsünk meg egy igazán 'hosszú hidat. Az Egyesült Ál­lamokban 1956-ban épült a vi­lág leghosszabb hídja New Orleans és Mandeville között, a Pontchartrain-tón, hossza 39 kilométer. De nem kisebb mér­nöki teljesítmény az sem, hogy a San Francisco-i Golden Gate acélkábel függőhíd legnagyobb fesztávolsága 1281 méter. Magyarországon a MÁVAG tevékenységével kezdődött meg az acél hídszerkezet gyártása 1879-ben. Jogutódja, a Ganz- MÁVAG ma is öregbíti a ma­gyar hidgyártás jó hírnevét, hi­szen nemcsak itthon, hanem külfölden is számos szép ered­ményt ért el. Mérnökei és mun­kásai helytállását dicsérik a Jugoszláviában, az NDK-ban, a Csehszlovákiában emelt új hi­dak. Betonszerkezeteket épít még a Hídépítő Vállalat és több kisebb cég is. Békés mel­lett például a Kettős-Körösön építenék egy 80 méter közép­nyílású feszített vasbetonhidat, amely speciális, úgynevezett szabadszerelésű technológiává, készül, az előregyártott eleme­ket a helyszínen csak a helyük­re kell emelniük az építőknek. 1975 óta ez az ötödik szabad- szerelésiű feszített vasbeton szerkezet a Körösökön. Végül szólnunk kell műemlék hídjainkról, hisz oly kevés ma­radt belőlük. A Hortobágy egyik jelképévé vált a Kilenc- lyukú boltozott kőhíd. A ter­vek szerint új, korszerű átkelőt építenek majd néhány kilomé­ternyire. Erre terelik a közúti forgalmat, hogy ez a műemlék minél tovább megőrizhesse ere­deti szépségét. Vác mellett ta­lálható a prágai Károly-híd kisöccsének 'becézett Barokk, vagy Kőszentes-híd. Hat kis kő­szobor díszíti. Nem mindenna­pi látvány, letűnt századok szép üzenete. .Történelmi váro­saink legtöbbje őriz még egy­két kisebb régi, boltozott hi­dat. Érdemesek arra, hogy megőrizzük őket. A főváros majdnem minden hídja műem­lék. Óvják, karbantartják vala­mennyit, bár a háborús pusztí­tás kevés eredeti elemet ha­gyott bennük. A Margit-híd is elpusztult, de érdemes megem­líteni, hogy a szigeti elágazás még az első építők kezenyo- mát viseli. Akit bővebben ér­dekelnek műemlék - hídjaink, Gáli Imre Régi magyar hidak című könyvében minden kér­désre választ talál. T. Ágoston László Függőleges 14. szülötte 29. számú sor költő, próza- és drámaíró, esszéista, mű­fordító, édes anyanyelvűnk művelője, művésze. Az idén, 80 éves korában el­hunyt gondolkodó, cselek­vő szellemi művészi hit­vallását idézzük a vízszin­tes 1. és függőleges 12. számú sorokban. A sarok­kockák betűi: D, A, Ü, S. VÍZSZINTES: 1. (Bekülden­dő.) 12. Munkás Testedző Egyesület. 13. Kipusztítok. 15. Az algériai ultrakolonialisták szervezetének röv. 16. Vissza: csomózza. 18. A rostély. 19. Azonos betűk. 20, Naptári idő­szak. 22. Cirka (körülbelül) röv. 23. Fitos (+’)• 24. Ókori balkán nép. 26. Hócsalán. 27. Római ötvenegyes. 29. (Bekül­dendő.) 32. Orosz helyeslés. 33. Az operaház, a Bazilika tervező építésze. 35. A kon­zervatív. 36. Élvezet, gyönyör. 37. Tulajdonod. 39. Magasba tartja. 40. Háziipari eszköz kender, len tisztítására. 41. Cscpadék. 42. USE. 43. Nem ő. 44. Hosszú időt eltölt. 48. Szláv nép. 50. Végtag. 51. Napszak. 53. Női név. 54. Fe­szítő eszköz. 55. Énekszólam. 56. Felesége van. 58. Évszak. 59. Kis Imre. 60. Becézett Etel­ka. 62. Nyom. 64. Egyik me­gyénk. Szándékozott. 68. A történetírás múzsája. FÜGGŐLEGES: 2. Férfinév. 3. Lelöttyenti. 4. Indíték. 5. Razzia fele. 6. Híres Veszprém megyei helység. 7. Közlekedé­si terület. 8. Kérdőszó. 9. Kö­zép-európai Kupa. 10. Vissza: szomjadat oltod. 11. Dzsessz, eredeti írással. 12. (Bekülden­dő.) 14. (Beküldendő.) 17. Ká­roly németül. 19. Hideg oro­szul. 21. Sportversenyek szín­helye. 23. Becézett férfinév. 25. Hírszerzője. 26. Kis Rudolf. 28. Becézett Ibolya. 30. Férfinév. 31. Neves amerikai egyetemi város. 32. Napszak. 34. Köny- nyűvérű. 36. Egy cseppet. 38. Égtáj. 40. Fejér megyei köz­ség. 45. Egyesült Arab Köztár­saság. 46. A fogadás összege. 47. Európai nép. 49. Falatozó. 51. Római ötszázötvenegyes. 52. Hölgyet. 55. A másik. 57. Késve. 59. Becézett Ilona. 60. Földművelő eszköz. 61. Ultra­rövid hullám. 63. Azonos be­tűk. 65. Rangjelző szócska. 66. Mint az előző sor. 67. Jóma­gad. 69. Római negyvenkilen­ces. G. Gy. Beküldendő: a függőleges 14., a vízszintes 29., a vízszin­tes 1. és függőleges 12. számú sorok megfejtése legkésőbb jú­lius 11-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Dunántúli Nap­ló Szerkesztősége, Pécs, Hu­nyadi út 11. cimre. A június 19-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Lányok közt szökellök szoknyákat lib- bentők. Könyvjutalmat nyertek: Bor Jánosné, Vasas I., Somogy út 36.; Csecsek! Beáta, Barcs, Hő­sök tere 8.; Enyezdi Eszter, Pécs, Kandó K. u. 18.; Nyúl László, Nagynyárád, Kossuth u. 14.; Szundi Imréné, Pécs, Gyöngyös u. 15. A könyveket postán küldjük el. Több tisztelet a halőröknek HORGÁSZAT A megye horgászvizein a tör­vények betartására, a rendre, fegyelemre, tisztaságra a hal­őri és társadalmi ellenőri há­lózat ügyel. Ezek a horgászok vállalják azt a feladatot, hogy őrizzék a horgászetika betar­tását, a horgászmozgalom be­csületét. Ez gyakran nagyon nehéz feladat és mindaddig az is marad, amíg kellő szigorral a horgásztábor meg nem sza­badul a nem oda valóktól. Az ellenőrök hatósági esküt tesznek, igazolvánnyal vannak ellátva, munkájuk végzése köz. • ben hatósági személyek, így megilleti őket a hivatalos sze­mélyekkel azonos büntetőjogi védelem. Sajnos erről sokan megfe­ledkeznek. Előfordult, hogy két horgász, Kovács István és tár­sa, Roubál Vilmos a Pécsi Bá­nyász Horgász Egyesület tag­jai az őket ellenőrző halőrt tettleg bántalmazták. Ez már nemcsak horgász szabálysértést (a horgászattól való 5 évi el­tiltást), hanem büntető eljá­rást is von maga után. A horgászközösség feladata, hogy az ellenőrzést társadalmi munkában vállaló becsületes horgászoknak a kellő erkölcsi és jogi védelmet megadja. Nem szabad eltűrni az ellen­őrök rosszindulatú rágalmazá­sát, szidását. Minap egyik el­lenőrünk udvari.asan figyelmez. tetett két horgászt, akik az or. fűi tó gátján horgásztak. Tu­dott dolog, hogy gáton, mű­tárgyon tilos a horgászat. A két horgász ahelyett, hogy megköszönte volna a jóindu­latú figyelmeztetést, minősíthe­tetlen hangon válaszolt, a leg­különbözőbb rágalmakat szór­va az ellenőrre, horgászveze­tőkre. Ezek a magukról megfeled­kezett horgászok nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy a horgászok fegyelmi ügyeinek elbírálásához kiadott útmuta­tóban javasolt büntetés mérté­ke, az ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalma­zásé esetén a horgászattól va­ló három évi eltiltás. Közelmúltban a Dráva mel­lett történt az is, hogy az el­lenőr felszólítására a horgász nem volt hajlandó a horgászat­ra jogosító igazolványait fel­mutatni. Természetesen rövide­sen kiderült a személyazonos­sága, most várhatja az egye­sületi fegyelmi eljárást, mely­nek határozatában legalább két évre eltiltják a horgászat­tól, de ha a fegyelmi bizottság figyelembe veszi a halőr sér­tegetését, súlyosbító körülmény­ként pedig, hogy másodízben nem igazolta magát, a bün­tetés megduplázódhat. A horgászok nagy többsége egyre határozottabban követeli vezetőitől, hogy a mozgalmon belül rend legyen, a horgásza­tot a párt- és állami, valamint egyéb szervek jó értelembe is­merjék el. Ehhez pedig az szükséges, hogy az új horgá­szokkal szemben magasabb szakmai és horgászetikai köve­telményeket állítsunk. Akik pedig már köztünk vannak, de magatartásukkal csak szégyent hoznak a horgásztóborra, azok­tól minél előbb válljunk meg. Csak így biztosíthatjuk a hor­gászat megbecsülését, a hor­gászok egymás iránti és em­bertársaikkal szembeni tiszte­letadását. Dr. Kovács Zoltán Rádió mellett... A helyzet változatlan A rádió jóvoltából olyan h zai üdülőterületekről, fürdőh lyekről értesülök, omelyeki korábban alig, vagy egyáltali nem is hallottam. Jobb len ezt persze elhallgatnom, teki tettel arra, hogy „.. . kicsi c szág vagyunk”, tehát illő len jobban ismernem kis szülőh zámat, dehát fogadkozni sí merek, hogy majd bepótolom pótolni valót. Mindenesetre f kozott figyelemmel hallgatom rádió hétvégi tájékoztatói mintegy ajánlatként: hol tö sük el a szombatot, vasárn pót, mit érdemes megnézni Dunántúlon, az Alföldön, va éppen a Tisza mentén, hisz annyi szép vidék várja a nép hogy csak győzzük a válog tást. És hogy mást ne mondj( hazánkban körülbelül négysz hőforrás van, ezeknek egyhe mada fürdővé épült ki, s ezt nek csupán töredékét rof mozza meg a strandoló tömi de azt aztán nagyon. Legr gyobb szívóhatása persze a E latonnak van, hét végén szí ezrep lepik el a partvidéket, megesküszünk, hogy ez a „vil közepe”, s oki évente legalá egy hetet tölt el a Nagy Tó \ lamelyik strandján, az igénytelenség szürke magat' tásáról tesz tanúbizonyságot. Nem titok, hogy a Bálát túlzsúfoltságát enyhíteni most óvatos propagandával tömeget el kell terelni más jak, vidékek felé, különben az iszonyatos tömeg teszi tői re a Balatont és közvetlen k nyékét nagyon-nagyon rö időn belül, visszavonhatatl következmények árán. Tudc értem a rádió célját, jó üg szolgálnak ők is — mármint rádiós kollégák — amikor h végi ajánlatokkal igyekezr széthúzni a mezőnyt... így rült sor a gemenci kisva propagálására is, az elmúlt végén. Mondván: nagyon s; vidék, a kisvasút kétóránk indul, kétórás erdei útra. Ez a kisvasút Gemec pe mérői indul, úgy lehet elérni „állomást", hogv az ember utazik Szekszárdon magas szegélyezte szép aszfaltos út eléri a töltést és máris helyt van. Legalább is tizenvalahi esztendővel ezelőtt még volt, akkoriban jártam ott, a látvány lehangoló volt. ( zos, elhanyagolt környék, se egy épület, csak a sínpár v< jelezte, hogy maid ide érkc meq a vicinális. Amit aztán r vettünk igénybe, mert a j< ára jóval 30 forint fölött v amit még oly szép erdei ványnak is sokalltunk. Ám múlt vasárnap baráti — engedve a csalogató aj latnak — elindultak a helys re, elvégre miért is ne isméi mea szép hazánkat, ugye. közben egy nagy tábla felír — „Gemenci üdülési közpc — jelezte, hogy jó helyen nak. A kisvasút „végállomás egy hihetetlenül elhanyai fabódé árválkodott, amely végében büfészerű szolgáltc zajlott le korábban, bár zc volt és a piásüveqekkel szerelt néhány férfi elmone ta, hogy a büfés ebédel, rr visszajön. És mikor indul a vasút? Majd ha kijön az ei bői. És hol lehet rá jegyet v ni? Maid jön a mittudomén lyen néni, ' aki gondoske jegyekről. Közben a tői gyülekezik, egy francia re számú kocsi, aztán több i személyautó, aztán két a bűszra való diák, de se semmi. Csak gaz, dudva, a szél fölkavarta a bűzt a zeli bokrok, fák alól . . . újonnan érkezettek is érdek nek az utazás lehetősége de pontos választ senki r tud adni, még a benfentes | hansik sem. A kocsik visszafordultak, kirándulók egy szomorú pasztalattal gazdagabban tek haza. Rab Ferer ■Szó vízi dzsungeléit n a legegyszerűbb halfogó szerszámot, a tapogató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents