Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-03 / 182. szám

1983. július 3., vasárnap DunantiiH napló 3 Befejeződött a 6. urológus kongresszus Szenzációnak számító áj eljárásnk Beszélgetés dr. Frang Dezső professzorral Hárem napon át az urológia tudományának adott otthont, nyújtott rendkívül gazdag in­formációs és kapcsolatteremtési lehetőséget a Magyar Urológu­sok Társasága 6. kongresszusa Pécsett. Szombaton a kora dél­utáni órákban elnéptelenedtek az előadótermek a Pécsi Or­vostudományi Egyetem elméleti tömbjében, s a pécsi szakmai és szabadprogramos élmények bizonyára még sokáig összege- ződnek a részvevőkben. Dr. Frang Dezső professzor, a POTE Urológiai Klinikájának igazgatója már az első benyo­mások, tapasztalatok alapján is igen hasznosnak, sikeresnek ítélte a kongresszust. Tehette ezt azért is nagy bizonyosság­gal, mert szinte szünet nélkül jöttek a távozó vendégek kö­szönettel, gratulációval, beszél­getésünk közben is. — Milyen főbb témák foglal­koztatják ma a világ urológu­sait? — Kongresszusunk során két fő kutatási körre irányult a leg­nagyobb figyelem. Egyik a vese­sebészet, ezen belül is a vese állományában végzett műtétek, a másik pedig a heredagana­tok komplex gyógyításának módszerei, továbbá lehetőségei. Ezen kívül igen nagy érdeklő­dés kísérte a szabad előadá­sokat, amelyek során számos újdonságról cserélhettünk in­formációkat. Ezek között is nagy figyelmet keltett a lézer alkalmazása az urológiai se­bészetben. A nyugatnémet Schmiedt professzor ta'rtott elő­adást és filmvetítést a vesekö­vek eltávolításának világszerte nagy feltűnést keltő újfajta módszeréről. Ez az eljárás — alkalmas esetekben — műtéti metszés nélkül, úgynevezett lö­késhullámokkal porítja el a kö­veket, s teszi lehetővé termé­szetes úton a kiürülésüket. — A hazai eredményeket milyen érdeklődés kisérte? •— Ne tekintse senki szerény­telenségnek, de a magyar uro­lógusok nagy tekintélynek ör­vendenek világszerte. Ez bizo­nyosodott be ezen a kong rész - szuson is, ahol 13 ország több mint száz szaktekintélye vett részt. Figyelmet keltett például az a már-már több helyütt ki­próbált módszer, amelynek so­rán egy speciális tűvel, optikai eszközök segítségével és ugyan­csak erre a célra készült fogó­val a bőrön áthatolva, műtéti metszés nélkül tudunk vesekö­vet eltávolítani. Tovább jutot­tunk a műtéteknél a szövet­ragasztás tekintetében. A Mű- anyagipari Kutatóintézet kifej­lesztett az eddigieknél lényege­sen jobb fiziko-kémiai tulaj­donságokkal rendelkező anya­got. Ugyancsak a kutatóintézet állított elő, a klinikánkkal együttműködve olyan anyagot, amely egyszerre sok vesekő el­távolítását teszi lehetővé, egy­szerű műtéttel. — Az aula galériáján ■ be­rendezett kiállításon milyen új eszközökkel, készülékekkel is­merkedhettek meg az orvosok? — Elsősorban az optikai esz­közöknél figyelhető meg szinte ugrásszerű fejlődés. Sajnos szá­munkra még nem mindegyik hozzáférhető, de látjuk a to­vábbi előrelépés útját. — Végül is mi az a szellemi érték, amelyet a hazai urológia nyert ezzel a kongresszussal? — Mindazokon az új infor­mációkon túl, amelyeket itt kaphattunk, az a jó kollegiális és bátran mondhatom baráti kapcsolat, amely kölcsönösen, és bízom benne, hogy hosszú távon kamatozik valamennyi beteg érdekében. Kurucz Gyula Őszinte sikert aratott a Rómeó és Júlia új változata A Pécsi Balett Gyulán Gyűlő a Nagy-Alföld ékszer­doboza, ma jobban mint vala­ha. Példásan gondozott park­jai, az utcák tisztasága, a pla- tános allék, ősfák, egzóták, s a messze, földön híres Várfürdő csodás környezete mind — szá­mos ünnepi külsőséggel — együttvéve hangsúlyozzák a vá­ros idei kettős jubileumát. 35 éve, 1948-ban hatalmas orszá­gos demonstrációval itt bontott zászlót a magyar néptáncmoz­galom. És 20 évvel ezelőtt ren­dezték meg a Várszínház első előadásait. A jubileumi rendezvénysoro­zat országos néptánc találko­zóval kezdődött meg, amelyen részt vettek a mozgalom egy­kori alapító tagjai, köztük Sik Ferenc, a mai Várszínház mű­vészeti vezetője. Megemlékez­tek Rábai Miklósról, a Balassi Táncegyüttes —■ a 35 év előtti országos találkozó házigazdája — majd az Állami Népi Együt­tes megalapítójáról. Az ünnep­ség egybekapcsolódott a Vár­színház 20. évadának megnyi­tásával. Ennek ünnepélyes kül­sőségei után a középkori vár történelmi környezetében a Pé­csi Balett előadásai nyitották meg a jubileumi szezon prog­ramját. Mint korábban jeleztük, Tóth Sándor koreográfiájával a Ró­meó és Júlia c. balettet mutat­ták be a várszínpadon. A da­rabot, amelynek zenei anyagát három Csajkovszkij-mű alapján szekesztette meg Károly Róbert, 1980-ban, a Pécsi Nyári Szín­ház műsorában mutatták' be. Ez az első változat akkor, Sik Ferenc rendezésében nem ara­tott különösebb sikert. Tóth Sándor a koreográfia lényegét megtartva némiképp módosított rajta, így az új változatban a színészek Shakespeare-i szö­vegrészeit a balettosok mond­ják el, jobbára „play-back”- technikával —, s hozzátenném: meglepően jól és átélten, a táncjáték egész nívóját meg­emelve. Ezt a változatot mu­tatták be a fővárosban s az oszág számos városában illet­ve a Pécsi Nemzeti Színházban is ez év tavaszán, immár má­sodszorra visszahozva a műsor­tervbe. Gyulán négy előadást tervez­tek, ebből hármat sikerült meg- tartaniok. A kedd estj előadást elmosta az egész nap zuhogó eső. Nekem szerencsém volt, mivel szerdán már nem esett. Itt tudtam meg: az előző esti előadás lett volna, így a szer­da esti lett a Rómeó és Júlia 50. előadása. Mint az Esti Hír­lap tudósításából is kiderült: zsúfolt házak előtt őszinte si­kert arattak a Rómeó és Júlia újszerű, pergő és látványos elő­adásai. ahol „bemutatáhangu- Jat uralkodott színpadon, néző­téren" egyaránt. E.zt tapasztal­hattam szerdán este is. Nagy hatást gyakoroltak a „kétházas” közönségre —máig is rejtély, hogyan fértek be — a táncmű lendületes attak-jelenetei s a rendező-koreográfus eddig is méltatott nagyon szép, érdekes, újszerű kriptajelenete. A közön­ség szívébe fogadta Zarnóczai Gizella (Júlia), Sólymos Pál (Rómeó), Lovas Pál (Mercutio), Körmendy László (Tybalt), Bauer József (Benvolio), Hajzer Gábor (Paris) és a többiek ala­kításait; előadás utón több, mint tízszer tapsolták vissza a teljes együttest. Csütörtökön a táncosok visz- szatértek Pécsre, a Máté-passió előadásaira. A műszak egy ré­sze közben már a kosztümöket Kalocsára csomagolta össze, ahol az együttesnek július 2-án este újabb Rómeó és Júlia- előadást kellett tartania. Ezzel a Pécsi Balett idei szezonja be­fejeződött. Legközelebb ősszel, a Svéd-balettest további elő­adásain találkozhatunk velük. W. E. A Méta együttes gondoskodott az indulás előtt a jó hangulatról Ötszáz utas a harkányi HDN-vonaton Egy hét múlva Mohács az úticél — Gyerekek! Olyan régi. nó­tát énekelek nektek, mikor még vonat se volt. Hiszitek-e? — Igen, —: válaszolják túl­kiabálva egymást óvodások és kisiskolások ... És Nagy Józsa, a pécsi Nemzeti Színház művé­sze megpendíti gitárját. Rend­hagyó a műsor, mint ahogy a HDN nosztalgiavonat utasai is várakozással tekintenek e szom­bat elé. S Nagy Józsa pillana­tokon belül hangulatot teremt, idősek és fiatalok, együtt ének­lik vele a második strófát. A MÁV pécsi Igazgatósága és a Dunántúli Napló tegnap reg­gel indította első nosztalgiavo­natát a pécsi főpályaudvarról Harkányba és a nagy érdeklő­dést mi sem bizonyítja jobban, minthogy hat kocsit akasztottak a 424-es gőzös után: mintegy ötszázan váltottak jegyet, mu­tatták föl a HDN-ben megje­lent szelvényt a vasút; pénz­tárnál. Ahol a korábbi napok­ban nyolcvan—száz utas vál­tott jegyet a dél-baranyai üdü­lőhelyre. Mindezt már Tar La­jos vonatvezetőtől tudom, aki­vel útközben váltottunk szót. A gőzös Bátaszékről érkezett, mozdonyvezetője Balázs József, Ha szombat, akkor néptáncfesztivál (Folytatás az 1. oldalról) rökönyödés, a kajánság — ki- nek-kinek a pártállása és vér- mérséklete szerint — amikor jön Parais István, a Kapos fia­tal vezetője, és szomorúan új­ságolja, hogy a hangtechniku­sok rossz fordulaton játszották le az ehhez a számhoz készített hangfelvételt. így lett a fuvola­futamból gyászzene, a virtuóz bőgőpengetésből vérfagyasztó krimi-illusztráció, s az egész mozgássorozatból lassított fel­vétel. Becsületükre legyen mondva a dombóvári tánco­soknak, volt türelmük ilyen kö­rülmények között is előadni az amúgy sem sok mozgásra épí­tett produkciót. A műsor délig aztán már na­gyobb zökkenők nélkül pereg tovább. Az enyingi cigány­együttes tagjai láthatóan jól érzik magukat a színpadon, a jelenet, amit előadnak, akár a falujukban is megtörténhetett volna. (Nem véletlenül hagyo­mányőrzők.) Délután újabb szakmai be­mutató, este aztán a Bem ut­cába, a Széchenyi térre költözik a fesztivál, hogy a résztvevő ti­zenegy csoport tagjai azonnal a szabadtéri .színpadra vonulja­nak, az ünnepi gálára. Itt vár­ja őket az eredményhirdetés, amelyről holnap számolunk be. H. J. fűtője pedig Korda Imre volt. Nem kérdeztük Korda Imrét, mennyi szenet nyelt el a 424- es, de mikor Vakónynál néhány percre megálltunk amatőrfotó­sok kattogtatták gépeiket, hogy megörökítsék a vonatvezetőt, az utazószemélyzetet. — Tudja, mi tetszik nekem ebben az egészben? — kezdi Szalafai László, a Pécsi Bútor­gyár raktárvezetője — hogy már az induláskor a „Méta" együttes, amely a vasútállomá­son játszott, eleve hangulatot teremtett. Sose hallottam őket, de zenéjük tiszta forrásból ered. És hadd mondjam azt is, ti­zenöt éve nem találkoztam gye­rekkori barátommal, akivel most futottam össze a vonaton. Ta­lán ez is közrejátszik abban, hogy elgondolkoztam azon, miért nem váltunk szót egymás­sal, miért ez a fásultság, a ro­hanás, a közöny. Egy négyhu- szonnégyes mozdony kell mind­ehhez?!!! Járja végig a vona­tot: minden második ülésen gyerekek vannak, szülők, meg nagyszülők! Boros Henriett, a meszesi Általános Iskola harmadikos ta­nulója kapásból sorolja: — Eddig három rajzversenyt nyertem, a mai élményeimet is megrajzolom. — Ceruzával? Kiállítják a koronázási palástot Az Egyesült Államokból 1978- ban hazatért koronázási erek­lyék között újra látható lesz a koronázási palást is. A világviszonylatban is egyik legrégibb fennmaradt textil-mű­tárgyat számunkra forrásértéke is felbecsülhetetlenné teszi. A csaknem ezeréves kelmén ugyanis István király és felesé­ge, Gizella korabeli képmása is látható. A felirat pontosan jelöli az 1031-es évszámot és a neveket. A palástot az évszáza­dok folyamán már három alka­lommal javították: először a XVII. században, másodszor 1848 előtt, majd harmadszor Ferenc József 1867. évi koroná­zását megelőzően. A javítások során azonban az arany- és se­lyemfonállal díszített, bizánci eredetű selyemszöveten és a palást formáján is változtattak. Hazai <<s külföldi szakembe­rek konzultációit követően, idén február közepén kezdték a ja­vítást. Először négyzetcentimé­terenként megvizsgálták és le­fényképezték a szövetet, hogy pontos képet nyerjenek álla­potáról, majd meghatározták a szükséges javításokat. Ezután végezték el a legkorszerűbb el­járások alkalmazásával a kon- zerválási teendőket. A palástot ezentúl vasárna­ponként — elsőként július 3-án — a nyitvatartási időben állít­ják ki a Nemzeti Múzeum kupo­latermében. Péntektől pedig minden nyitvatartási napon lát­ható lesz a fotómásolata és a restaurálási munkát bemutató kiállítás. — Á! Színesen, filctollal. Jankovics József nyugdíjas három hölgy társaságában vá­laszol, miszerint egy óra fürdés, egy óra pihenés, majd a vil­lányi vörös a rántott halra, utána meg nagyharsányi fehér az igazi. — Az istenkúti nyugdíjasklub tagjai vagyunk a „mamákkal". Úgy döntöttünk, hogy most „megkóstoljuk" a HDN-vonatot, aztán a többi úton mindany- nyian részt veszünk. Horváth László bányász és felesége negyedmagával szállt föl a harkányi szerelvényre .. . — Vasason lakunk, tudja én minden dologban benne va­gyok. A „Házasok klubja" meg­bízásából még ma este beszá­molok a tapasztalatokról és el­döntjük, hova megyünk legköze­lebb csoportosan. Miközben elhagyjuk Siklóst, Kórósi György és Nyilas Antal, a MÁV „Sziklai Sándor" - KISZ-szervezetének tömegsport- szervezőj elmondják, hogy mint­egy negyvenen jelentkeztek a strandon lebonyolítandó sakk- versenyre és több tucatnyi csa­lád kíván részt venni az úszó­versenyen. Az első díjat a vas­úti KISZ-bizottság ajánlotta föl, a Dunántúli , Napló vásárlási utalványokkal díjazza a helye­zetteket. A harkányi vasútállomáson a Volán autóbuszai várják a se­regnyi utast, a strandon pedig még a belépés előtt külön üd- vözlik a nosztalgiavonattal ér­kezőket. Gyors megbeszélés a strand üzemvezetői irodájában, együtt a versenybírói kar, kö­rünkben Farkas László szob­rászművész, aki a rajzokat ér­tékeli, megjegyzi: — Hogyan is lesz hazafelé? — Azt nem tudom, csupán annyit mondhatok a szinesce-. ruzák máris szaladnak a papí­ron. Salamon Gyula Nagy Józsa énekel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents