Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-27 / 206. szám

1983, július 27., szerda Dunántúlt Tlaplo 3 Szerződésszegő partnerek - eltévedt szállítmányok Autóalkatrészek hiánycikklislán Január l-től két cég felelős a lakossági ellátásért A nnyi autóalkatrész-ügyben fordultak hozzánk az elmúlt hetekben olvasóink, hogy több újságoldal is kevés len­ne a felsoroláshoz. Terjedelmes a hiánycikklista. Pa­naszkodnak a szervizekben is. Szabó Mihály, a pécsi (Szi­geti úti) Gépjármű Javító Kisvállalat helyettes vezetője a kö­vetkezőket mondta: — Óriási gondot okoz ne­künk az alkatrészhiány — kor­látozza vállalási lehetőségein­ket. Kénytelenek vagyunk szét­tárt karokkal elutasítani az üygfeleinket. Nem tudunk ja­vítani, nincs alkatrészünk. Most kaptunk az AUTÓKER-től egy tájékoztatót arról, hogy erre az évre a külföldi partnerek mit igazoltak vissza: harminc­oldalnyi az a lista, amire idén egyáltalán nem számíthatunk. Gyors számolás: egy olda­lon 14-féle cikk, az harminc oldalon, szóval több, mint négyszáz alkatrész nem érkezik meg idén. A tavaly elküldött megrendelések ellenére a kül­földi partnerek ezt nem szál­lítják. (Idézzünk Arató István pécsi olvasónk leveléből: „Az autó­javítóban azzal érvelnek, hogy Budapest nem adott még ne­kik 126-os Polskihoz sebesség- váltó alkatrészt, holott hetente kétszer jár az anyagbeszerző­jük Budapestre.”) Mit mond Szabó Mihály, a kisvállalat helyettes vezetője? — A megrendelésünkre ka­punk egy konténernyi árut az Autótechnikától (az AFIT központi raktárának utódválla­lata), ahol azt mondják, nem tudják bontani, szortírozni, mert nincs emberük. így aztán elő­fordul, hogy kapunk például ötször annyi gömbcsuklót, mint amennyire szükségünk van. El­adjuk kisiparosoknak, s azok­nak, akiknek szükségük van rá, de az ország másik részén ez hiányzik. Most találtuk meg a Lada-ékszíjakat, amik nagyon kellettek volna. Kiderült, Haj­dúszoboszlóra tévedt a szállít­mány . .. * Dr. Vári György, az AUTÓ- KER kereskedelmi főosztály- vezetője: — Önök küldtek az autója­vítóknak egy tájékoztatót, amelyből az derül ki, hogy idén több mint négyszázléle al­katrészre nem is számíthatnak idén ... — A szervizek kérték, hogy tudják, mire számíthatnak. Esetleg takarékosabb felhasz­nálással segíthessenek magu­kon. Ez a lista különben csak egy töredéke annak, ami hiány­zik, ugyanis az országos igény­nek mintegy fele jön be éven­te. Folytathatnánk a listát az­zal, amit visszaigazolnak ugyan a külföldi autógyárak, de nem az ütemezés szerint, vagy csak 2 részben küldenek, vagy vissza­igazolják ugyan, de nem tel­jesítik a szerződést. — Tehetnek Önök valamit a szerződésszegő partnerekkel szemben? — Elvben igen. A gyakor­latban semmit. Sürgethetjük őket, jeleztük a felettes szer­veknek, hogy a Wartburg gyár alkatrészutánpótlása kritikán aluli, állítsák le a szállítást. De ki teszi ezt meg, amikor az emberek sorban állnak a ko­csiért? Mit tehetünk még? Ed­dig háromszázmillió forint ér­tékű alkatrészt gyártattunk idehaza, kisiparosoktól kezdve nagyvállalatokig —, ez is csak az igények töredékét elégíti ki... — Ha segíteni akar nekünk — mondja dr. Várj György — írja meg, hogy 1984. január 1-től nem az AUTÓKER felelős a lakossági ellátásért. Mi csak a haszongépjárművek forgal­mazásával és alkatrész­ellátásával foglalkozunk majd, és természetesen személygép­kocsi-alkatrésszel is a kiskeres­kedelmi hálózatban, éppúgy, mint az áfészek más területen. Január 1-től a cseh, lengyel és román gyártmányú alkatrésze­ket a MOBIL, a szovjet és NDK-beli típusokat az Autó- technika forgalmazza. * Bálint György, az Autó- technika kereskedelmi igaz­gatója : — Kérném megmondani, ho­gyan osztják el önök az autó- alkatrészeket? —• Gépi diszpozíciós rend­szerben dolgozunk. Felelősek vagyunk a garanciális, szava­tossági és lakossági ellátásért. Ha van alkatrész — a többivel nem lehet probléma . . . — Egy Lada-ékszijszállítmány eltévedt. . . — Erről nem tudok. Hozzánk nem jött konkrét panasz. Mi­nimális a panaszok száma. És kevés gépkocsit kellett idén lecserélni az alkatrészhiány miatt. Tavaly is mintegy nyolc­van—százat. — Úgy tudom január 1-től változik a helyzet. — Igen. Most marakodunk. Fejlesztést nem kaptunk, nincs raktárunk, emberünk, csak a felelősség lesz a miénk. A 12 autójavítóból lett 11, valamint 12 leányvállalat és 39 kisválla­lat — ezeket jóval érzékenyeb­ben érinti az alkatrészhiány, ér­zékenyebben reagálnak az el­látásra. Éppen a közelmúltban döntöttünk arról, hogy körzeti raktárakat létesítünk ország­szerte, hogy közelebb vigyük az árut a felhasználókhoz. Sőt a MOBIL is kötött szerződése­ket a kisvállalatokkal a közös raktárak létesítéséről. Körzeti raktárunk lesz Szegeden, Vár­palotán, Győrött, Egerben, Haj­dúszoboszló mellett, és úgy tudom, Pécsett a két körzeti raktár már működik is. A pécsi Szigeti úti telepen A Rákóczi út 66. szánó ház helyén Üzletsor és parkolóhely Foghijat beépíteni — ez a korszerű városrendezés egyik gondja. Ha pedig valamiért nem lehet még az ilyen üres helyre építkezni, akkor igye­keznek a foghíjra valamit felállítani, a hiány helyett va­lahogyan hasznos megoldást találni. Pécsett most a Rákóczi út közepén, a 66. számú ház helyén, a zeneiskola és a múzeum természettudományi osztálya közötti üres telek hasznosítására született terv. Ezen a helyen régebben a jelmezkölcsönző volt. Mos­tanában pedig a 31-es és más, a város keleti irányá­ba haladó helyi autóbuszok megállója, néha pedig kör­hinta, vagy hasonló szórako­zó intézmény állott. A terv kettős: parkolóhe­lyet alakítanak ki és üzlet­sort állítanak fel. Utóbbi a Búza térihez hasonló építmé­nyekből áll majd, és itt is magántulajdonosok üzletei lesznek. A Dél-dunántúli Ter­vező Vállalatnál Kistelegdi István munkaközössége ter­vezte. Tíz pavilont nyitnak majd meg: közöttük több vendéglő, illetve hot-dog- árus, aztán butik, zöldséges, divatárus lesz. Mögöttük lesz a parkoló, amit fásítanak, megfelelő térburkolattal látnak el. Ter­mészetesen nem hiányzik majd onnét a zöld növényzet sem. két hónapja működik a MOBIL közös raktár. Dr. Lantos Árpádtól, a 14-es Autójavító Vállalat igazgatójá­tól pedig a következőket tud­tam meg: — Tavaly szeptember óta szorgalmazzuk a körzeti raktár megnyitását. Mi rendelkezünk raktári kapacitással, személy­zettel. S tulajdonképpen eddig is vállaltunk körzeti ellátási feladatokat, rendszeresen szét­osztunk alkatrészt a régióban. Tulajdonképpen csak a szerző­déses keret hiányzik. Várjuk az Autótechnika vezetőit, hogy megállapodhassunk a közös munkában .. . Gáldonyi M. Megnyílt a Keve motel Motelt nyitott Ráckevén a Dunatours. A kétcsillagos mo­telben 36 kétágyas, zuhanyo­zós szoba van, melyekben pót­ágyak is elhelyezhetők. Az im­pozáns épület a Duna-parti strand közelében áll, s a spor­tokat kedvelő vendégek csó­nakázással, széllovaglással is tölthetik itt idejüket. Akik hor­gászni kivánnak, azoknak fel­szerelésekkel és a szükséges engedélyekkel állnak rendelke­zésükre. A motel belső kialakítása igen tetszetős, az építők a te­tőteraszon éttermet rendeztek be, a hallban snackbar és ajándéküzlet kapott helyet. Egy-egy kétágyas szoba napon­ta 580 forintba, a pótágy 140 forintba kerül. A motelben tu­ristaszoba is van, amely négy­ágyas, és személyenként 140 forint az ára. Házak, lakások az OTP közreműködésével Több hitel „Az állam és a lakosság összehangolt, közös erőfeszíté­sére von szükség ahhoz, hogy a lakáshiány csökkenjen és terv­szerű legyen a lakásigények ki­elégítése.” Az Országos Taka­rékpénztár által kiadott tájé­koztató füzet előszavában ol­vashatók a fenti sorok, amelyek indokolni szándékoznak azokat az új pénzügyi és hitelfelvételi rendelkezéseket, amelyek ez év január 1-től érvényesek. Az OTP hitelrendszerének alapvető vonása továbbra is az, hogy a hitel az építtető sa­ját erejének kiegészítésére ad­ható. A Sio-torkolattol a deli Határig A legveszélyeztetettebb szakasz Mohács és Baja térsége egdöbbentő adatokkal szolgált a hét végén a Magyar Távirati Iro­da. A hét végéig többen mint 170-en fulladtak meg folyó- inkban, tavainkban, elhagyott bányagödrökben. A vízbe fúl­tak egyharmada 18 éven aluli volt. A mohácsi vízrendészeti rendőrőrshöz tartozó 60 kilo­méteres - a Sió-torkolattól a déli országhatárig — Duna- szakaszon mindeddig sikerült megakadályozni, hogy ember­életet raboljon a víz. Az őrsön szolgálatot teljesítők, valamint több mint száz önkéntes segí­tőjük kora hajnaltól késő szür­kületig Mohácsról és Bajáról indított kishajókkal járják a baranyai, bács-kiskuni és tol­nai 60 kilométeres Duna-sza- kaszt, és a megközelítően ha­sonló hosszúságú mellégága- kat, illetve a folyó menti tavak és gödrök környékét. Az őrjá­ratok ellenőrzésein szerzett ta­pasztalatok már korántsem olyan kedvezőek, mint a halá­lozási statisztika. Többször kel­lett büntetni a tiltott helyen fürdőzőket, a hajóutakba be- úszókat, az ittasan hajókba szállókat, illetve a megenge­dettnél jobban leterhelt ha­jók tulajdonosait. Az őrsön mondták, hogy a legveszélyesebb területek Ba­ja és Mohács közelében van­nak, különösen a hétvégeken, amikor mindkét területen meg­nő a folyóra látogatók száma. Jóllehet az előző években hat kijelölt fürdőhely volt a szaka­szon — ma már csak Baján a Sugovicán, Mohácson a szigeti oldalon, valamint a nagyba­racskai mellékágban jelöltek ki strandot — a fürdőhelyek csökkenésével megnőtt a für- dőzők veszélyeztetettsége. A legális strandokon ugyanis mindenhol van ügyelet és je­len vannak a rendőrök is, csak­hogy a tiltott területeket le­számítva szinte mindenhol fü­rödhetnek a Dunára érkezők. Az ellenőrzések azt bizonyítot­ták, hogy a tiltott helyeken vízbe merészkedőkkel van a legtöbb gond. Általában ők azok, akik meggondolatlanul, gyenge úsznitudással, felhe- vült testtel, vagy éppenséggel ittasan vállalkoznak az erejü­ket és tudásukat meghaladó próbákra. — Mit tudnak tenni és mit tesznek a balesetek megelő­zése érdekében? — kérdeztük Agócs László alezredestől, a mohácsi őrs parancsnokától. — Az év minden szakában tartunk tájékoztatókat iskolák­ban és üzemekben egyaránt. A nyár beköszöntével pedig felkeressük a folyó partján megnyílt táborokat, hogy lakó­iknak felvilágosító előadásokat tartsunk. Ezekre annál is in­kább szükség van, mert a táborokban legtöbbször távo­labbi vidékekről érkezett, a he­lyi viszonyokat nem ismerő fia­talok vannak. Márpedig min­Schindl József felvételei den vízmedernek megvannak a sajátosságai, amelyeket csak­is hosszabb ott-tartózkodás utón lehet kitapasztalni. — Szolgálatukat vízen és a parton egyaránt végzik, mire hívná lel a Duna mellett pihe­nést keresők ügyeimét? — Ma már több ezren töltik nyaraikat a Duna melletti üdülőhelyeken, csakhogy a robbanásszerűen szaporodó ví- kendház - legtöbbje otthoni kényelemmel felszerelve — nagy vonzerőt jelent a könnyen pénzhez jutni kívánóknak. Nem lehetünk ott mindenütt. Vi­gyázzanak jobban értékeikre. Amire pedig a vizet kedvelők figyelmét kívánjuk felhívni, az az, hogy a már említett ve­szélyforrások figyelemmel tar­tásával használják ki a Duna által kínált lehetőségeket. Ab­ban az esetben nem kerülhet sor olyan esetekre, amelyek mind Baja, mind Mohács tér­ségében már az idén is elő­fordultak. Mindkét helyen csak az utolsó pillanatban sikerült kimentenünk a fuldoklókat. K. L A hitelnyújtás legjelentősebb változásai a családiház-épitő- ket érintik. A szociálpolitikai kedvezmények ugyants mosi már rájuk is vonatkoznak, emellett a nyújtható kölcsön­összegek felső határának fel­emelése is számukra a legked­vezőbb. Új lehetőség a kedvezmé­nyes kamatozású (egységesen 3%) alapkölcsön kiegészítése­ként a 6—8 százalékos kama­tozású bankkölcsön. Meghatá­rozott célra (például kiskorúak részére történő lakásépítésre, személyi tulajdonban levő lakó- ingatlanok vásárlásához stb.) a bankkölcsön egyedi elbírálással nyújtható. A hosszú lejáratú hitellel ki­egészített saját erő tulajdon­képpen három fő formában használható fel. Lakásépítés­hez, lakásvásárláshoz és egyéb építési tevékenységhez. Az új lakás építéséhez, vá­sárlásához felvehető kölcsön ki­terjed : — a tanácsi beruházásban, értékesítés céljára épített laká­sok vásárlására, — a gazdálkodó szervek által értékesítésre épített laká­sok vásárlására, — magánlakás-építésre (többszintes lakóház és családi ház). Az egyéb építési kategória igen sokrétű tevékenységet ölel fel, s ennek megfelelően a kölcsönnyújtás is többféle célra igényelhető. így: a lakóházak (lakások) felújítására, tataro­zására; műszaki megosztásra; kisebb lakások összevonására; toldaléképítésre; közművesítés­re; gazdaságosabb, meghatá­rozott fűtési módokra való át­állásra; meglévő lakások (la­kóházak) utólagos hőszigetelé­sére; a földgáz felhasználásá­val kapcsolatos közművesítésre. A lakásépítők dolgának meg­könnyítésére, illetve az egyes települések indokolt fejlesztése érdekében az OTP Baranya megyében is több helyütt, je­lenleg 14 településen vesz részt az építési területek előkészíté­sében, értékesítésében. Ezenkí­vül az új és a használt lakások szervezeti formában történő ér­tékesítéséből is részt vállal hi­telek folyósításával. Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei Igazgatósá­gán is milliárdokkal mérik az építési kedv fellendülését. Csak ez év első négy hónapjában 392 családi ház építéséhez nyújtottak hitelt több mint 117 millió forint értékben. (Figye­lemre méltó, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest a kölcsönök száma megduplázó­dott, a kölcsön összege pedig az ötszörösére nőtt.) Az összes lakásvásárlás (a szövetkezetiekkel együtt 328 volt, a kölcsön összege csak­nem 72 millió forint. Alacsony az érdeklődés a társasházak iránt. Idén április végéig mind­össze négy társasház építői ré­szesültek 1,4 millió forint hitel­ben. A felújítási, tatarozási — szó­val az egyéb építési kategóriá­ba tartozó — kölcsönök száma (578) hasonló az előző évihez, az összege azonban egyharma- daval magasabb: 42 400 000 forint. Idén már a lakóházvásárlási kölcsön is jelentkezett. A me­gyében 53 esetre több mint öt­millió forint jutott. K. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents