Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-24 / 203. szám

1983. július 24., vasárnap Dunánt úli napló 3 a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát konyháin Zajlik a 9. Pécsi Ipari Vásár Fiatal Művészek Találkozója Budapesten Első alkalommal rendezték meg a fiatal művészek e nagy­szabású, országos találkozóját, melynek a Budapest Sportcsar­nok adott otthont. A találkozó, melyre az ország legkülönbö­zőbb részein tevékenykedő mű­vészek kaptak meghívást, a KISZ ötlete volt. Megszervezése jó gondolat volt: első alka­lom, hogy így találkozhatnak egymással a fiatal alkotó- és előadóművészek, s persze nem csupán egymással, hanem a közönséggel is. Kitűnő lehető­ség ez arra, hogy az alkotó- műhelyek is megismerhessék egymás munkáját. A találkozó pénteken kezdő­dött, s ma fejeződik be; az alkotóműhelyek közül megis­merkedhetett a közönség a pécsivel, a szolnokival, a veszprémivel, a miskolci fafa­ragó szakkörrel, a mezőtúri fa­zekasokkal, a szegedi társas- táncklubbal, szerepelnek I a debreceni Csokonai Színház fiatal művészei, a Vujicsics együttes, a miskolci operastú­dió. A felsorolás persze nem teljes, de már ennyi is jelzi, igen érdekes és tanulságos ez a három nap. Külön meg kell említeni a Győri Balett új pro­dukcióját, amely kifejezetten erre az alkalomra született, az „Izzó pianéták”-at, Markó Iván új balettjét. A háromnapos találkozón Baranya megye is bemutatko­zik: a résztvevők és a közönség megismerkedhet a Pécsett mű­ködő Fiatal Művészek Klubjá­nak munkájával. (Egyébként ilyen szervezeti formában az országban máshol nem műkö­dik fiatal művészek klubja). A baranyaiakat hárman képviselik Budapesten, István László, Fo­dor Attila és Novotny Béla, .akiknek a közreműködésével egyórás audiovizuális műsort láthatnak a találkozó résztve­vői, s ebből a felvételből is­merhetik meg közelebbről az itt élő fiatal művészek — ezúttal elsősorban képzőművészek :— munkáját, s a klubnak fennál­lása óta folytatott tevékenysé­gét, kiállításait. Az első bemu­tatkozásra tegnap délelőtt 10 órakor került sor a Budapest Spcjrtcsarnok edzőtermében. Akik a tegnapit nem látták, azok ma délután négy órakor nézhetik meg, amikor ismét Baranya bemutatkozása kerül sorra. A fiatal művészek találkozó­jának eseményeként az ifjú al­kotók részvételével kultúrpoli­tikai fórumot tartottak szomba­ton a Budapest Sportcsarnok­ban. A fórumon részt vett Aczél György, az MSZMP Pofi- tikoi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fej­ti Györqy, a KISZ KB első tit­kára. Ahol 3500 emberre főznek Azt mondják, hogy a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát va­lamennyi konyháján igen jól főznek, s még senki sem ke­vesellte az ételt. Sőt! Akik az ország más részéből eljöttek ide címerezni, az első egy-két napban nem is tudják megen­ni a teljes adagot. Pintér Gyula huszonöt éve konyhafőnök a bólyi központi étteremben, ahol naponta százötven ember ebédel. — Ez persze csak átlag­szám; megesik, hogy kétszáz­ötven ebédelőt is várunk. Egy ebéd 13 forint. Mindennap kétféle menü közül lehet vá­lasztani. — Együttesen a kombinát­hoz tartozó konyhákon hány emberre főznek naponta? — Háromezerötszázra. A központin kívül működik kony­Napi 3-4000 kalória, zöldpaprika már kora tavasszal ságban dolgozó asszonyokat télen is foglalkoztatjuk, ők tartósítják a konyha számára a zöldségeket, s így mindig van nyersanyagkészletünk. A július 11-i, hétfői reggeli: tea, sültmáj, paradicsom volt, az ebéd pedig reszelttészta- leves, paradicsomos káposzta sült oldalassal, illetve a másik menüben túróstészta. Általá­ban szerda a csirkenap, s he­tente egyszer-kétszer nem gyü­mölcs, hanem tésztaféle a har­madik fogás. A legtöbb kony­hán, természetesen a földeken dolgozóknak kiszállítják az ebédet és a tízórait is. A reg­A bólyi kombinát központi konyhájo hánk Békáspusztán, Sziebert- pusztán, Bácsfapusztán, Ba­barcpusztán, a bári baromfite­lepen, Erdőföldön, Sátorhelyen, a központi gépjavítónál, Püs- pökbólyban, Károlymajorban, Siklóson. S ilyenkor, a nyári időszakban a háromezeröt­százhoz még pluszban hozzá­jön a címerezőtáborok létszá­ma. Most ezerhatszáz diák dolgozik nálunk. — Honnan szerzik be a nyersanyagot? — A húsfélét a saját hús­üzemünkből, a többit a köz­ponti élelmiszerraktárunkból. Szerződésünk van a mohácsi Dunavölgye tsz-szel, ők egész évben szállítanak mindent, amire szükségünk van, Sombe­rek környékén pedig van egy kis fóliás kertészetünk. Amikor tavasszal általában akadozik a zöldségellátás, akkor sem ke­rülünk bajba: a mezőgazda­gelit és a vacsorát bent fo­gyasztják el. Püspökbólyban ezen a na­pon hetvenen ebédeltek bent az étteremben, kétszázötven embernek pedig kivitték az ebédet. Kubiczki László, aki 15 éve a konyha vezetője, mutat­ja az aznapi étrendet: regge­lire tejeskávé, vaj, felvágott, retek; tízóraira túrósbukta, ebédre paradicsomleves, ser­téspörkölt burgonyával, ká­posztasaláta, vacsorára tökfő­zelék hagymás szelettel. Per­sze a létszámok eltérnek; nyolcvanhármon reggeliztek, tízóraira már 174 volt a lét­szám, ebédnél a legnagyobb: 310, vacsorát hatvanon igé­nyeltek. — Az étrendet saját maga állítja össze? > —• Minden konyha vezetője sajátmaga állítja össze; én mindig egy hétre szoktam elő­re megtervezni. Nálunk is A és B menü van. Egyetlen időszak a kivétel, a mostani, amikor nyáron diákok és felnőttek vállalnak idénymunkát Ilyen­kor központi étrendet kapunk. A címerezőket ugyanis külön­féle szállásokon helyezik el, de egyazon szállásról nem min­denki dolgozik napközben egy helyen. A központi étrenddel azt szeretnénk elkerülni, hogy az emberek egy napon kétszer ugyanazt az ételt kapják. — Mennyi kalóriát kapnak az önöknél étkezők? — Napi 3—4 ezer kalória közötti értékű, amit adunk. Egy főre 14—-15 deka színhúst számítunk, baromfiból többet: körülbelül egy negyed csirkét. — A mai ebédhez — a ser­téspörkölthöz — mennyi hús kellett? — Negyvenhat kiló húst vágtam össze. — Géppel? — Nem, bár nálunk minden gépesítve van, a húst késsel vágtam össze. Mire a negyven­hat kilóval végeztem, eltelt másfél óra. Említette, hogy ál­talában ízlik az ebéd; én azt mondanám, hogy százból nyolcvan embernek biztos. De az magától értetődik, hogy ha ennyi emberre főzünk egyszer­re, nem lehet mindenkinek az ízlését eltalálni. — Hányán dolgoznak a konyhán? —• Itt, Püspökbólyban nya­ranta nyolcán; évközben fele ennyien vagyunk. Reggel öttől dolgozunk este nyolcig, illetve aki vacsoráztat is, az csak tíz­re jön, s addig marad, míg le­zajlik a vacsora. Az ebédet pedig fél 11-kor kezdjük ki­szállítani a címerezőknek. Ma például, a két telepünkön kí­vül, tizenhárom helyre szállí­tottunk. — Ha nincs címerezés és nem központilag kapják az ét­rendet, mit főznek itt legszí­vesebben? — Az egyik, amit főzni szoktam, én úgy láttam, szere­tik is, a tejfölös borda galus­kával. Egyébként egy idő után világosan kiderül, mit szeret­nek leginkább az emberek, s az étlapot is igyekszem ehhez igazítani. Miután nehéz mun­kát végeznek, a rafinált ételek­nél jobban szeretik a laktató, nehezebb fogósokat, így pél­dául a babfőzeléket hússal szívesebben fogadják, mint a más, könnyebb ételt. Dücső Csilla Árureklám hőlégballonnal a Köztársaság téri iskola udvarán Kilencmillió dollár értékű üzletkötés a jugoszlávokkal További üzletek, kooperációk kilátásban Ma közönségdíjak, vásárzárás este 7-kor A határ menti árucsere kere­tében összesen 9 millió dollár értékű üzleti szerződést írt alá a vásár folyamán a magyar külkereskedőkkel az Osijek Export—Import cég. Erről tájé­koztatott tegnop bennünket Gajodi József, a jugoszláv ki­állítók igazgatója, az eszéki cég képviselője. Mint hírt ad­tunk róla, már az első napon aláírtak egy 450 ezer dolláros szerződést. Egy másik üzlet: a jugoszlávok 1,5 millió dollár értékben küldenek ajtókat, ab­lakokat, cserében ugyanennyi értékben cementet szállítunk. Két jugoszláv sörgyártól 1,5 millió dollár értékben 60 ezer hektoliter sört vásároltunk, el­lenében sörárpát szállítunk. Ezenkívül további —• egy-két héten belül tető alá hozható —, milliós nagyságrendű üzle­tekre van kilátás. Jugoszláv részről szó van diabetikus hús- készítmények, Vegeta, szeszes italok, csokoládés teasütemé­nyek szállításáról, melynek el­lentétele részünkről zöldség- szárítmónyok, letojt tyúkok len­nének. Termelési együttműkö­dés lehetősége is felcsillant, így a bútorgyártásban, a kon- zervgyártásbcn, ezekre később visszatérnek. Több tízmillió forint nagy­ságrendű üzleteket kötöttek a hazai vállalatok is. A pécsi So- piana Gépgyártól több kon­zervgyár rendelt csomagológé­peket, a pécsiek szerződést kö­töttek a Gyorsszolgálat Szövet­Utasrekord a HDN-vonaton Cunarasi fürdőzés Rekordközönség, közel 800 ember utazott tegnap a HDN-vonaton Gunarasra, és élvezte a remek fürdőhelyet és a változatos prog­ramot Erb János felvétele Langyos reggel, forró dél­előtt, perzselő délután várta azokat, akik tegnap a HDN- vonattal Gunarasra utaztak. Elővételben 380 jegy kelt el, de mire a vonat elindult, majdnem megduplázódott a létszám: mivel félórával az in­dulás előtt már álltak az uta­sok, még négy kocsit kellett a szerelvényhez csatolni, a dom­bóvári vasútállomás és a für­dő között pedig többet fordul­tak az autóbuszok. Rekord született tehát: még nem utaz. tak ennyien a HDN-vonaton. Remélhetőleg, senki sem bánta meg az utat: a pénztár előtt és az öltözőben való né­hány perces szorongás minden bizonnyal múló kellemetlenség. Hiszen a strand kényelme, a termál- és a hidegvízű meden­cék, az étterem és a büfék kel­lemes pihenést tettek lehetővé. Nem véletlen, hogy az elmúlt tíz évben jó hírre tett szert Gunaras: Dombóvár, Pécs, • Kaposvár, Szekszárd négyszö. géből, az Alföldről és az NSZK-ból, NDK-ból sokan jár­nak ide, szombaton három­négyezren, vasárnap még töb­ben. A rendezők kulturális és sportprogramról is gondoskod­tak. Gábor József gitározott, a Bóbita bábelőadást tartott. A Hotel Gunaras alagsorában tekézők, a kemping udvarán teniszezők mérték össze tudá­sukat. Az előbbiben Hegyi Fe­renc győzött (második Szalon, tai István, harmadik Jungwirth Lajos), utóbbiban Lengyel Ta­más (Lengyel Tamásné és Ko­mor László). Az első helyezet­tek díja egyébként három éj­szaka augusztus végén a Gu­naras Szállóban, illetve a kempingben: a családi „be­utaló” értéke — adja a Tolna Tourist —, 1500 forint. S amint az komoly versenye­ken szokás, a győztesek nyi­latkoztak a sajtónak. Hegyi Ferenc: — A felesé­gem lepett meg a HDN-vonat szelvényével, így meg én őt a gunarasi nyaralással. Lengyel Tamás: — Hosszú idő óta ez az első szabad hétvégénk, mert építkezünk, és ma az ács dolgozik. S jöttünk ezért is, mert még nem voltunk Gunarason, meg mert teni­szezni lehet: évtizedek óta játszffnk, ez szinte családi szenvedély nálunk. A fő program természetesen a fürdés, a napozás volt. Kel­lemes nap után zakatolt haza este a HDN vonata. G.T. kezettel csomagológépeik egyedárusítására, újabb konst­rukciók kialakítására, az eladott gépek karbantartására. A cser­kúti MEZŐGÉP és a Lehel Hű­tőgépgyár az Agroker-től tej­hűtő berendezések gyártására kapott megrendelést 50 millió forint értékben. Mellesleg nagy forgalmat bonyolítottak le a vásárban áru­sító kiállító vállalatok. A Köz­társaság téren bemutatottak hatására az Agroker gazdabolt­jában naponta 100 ezer forint értékben adtak e| kisgépeket, műtrágyát, növényvédőszereket. A Hunor és a Centrum áruház közös boltjában csaknem 300 ezer forint értékű bőrruha és kesztyű talált vevőre. Nagy for­galmat bonyolított le barkács- eszközeiből az Úttörő- és Ezer­mester Bolt is. És a kézműves kisiparosok, kiskereskedők? Megjelenésüket értékelve örömmel kell nyug­táznunk, megszűnt a korábbi bazári jelleg, a kézműveseket ezúttal először egységes, mu­tatós pavilonsorokban helyezték el. Igazán sok szép holmit lát­hatunk, amit állami üzletben nem. Hogy milyen volt az üz­letmenet? Minden bizonnyal nem mindegyikőjüknek ütött be a vásár, amit sejtetni enged, a végén sokan hirdetnek ár- engedményes vásárt. Láthatóan annál jobban ment az -autós büfékocsikkal letáborozott pe- csenyéseknek, borkimérések­nek. Az áruk szép ruhája növeli az eladhatóságot, árban is többet kérhetünk. A 9. Pécsi Ipari Vásáron sok új, tetszetős csomagolású fogyasztási cikkel találkozhattunk. Köszönhető ez hazánk legnagyobb csomago­lóeszköz-előállítójának, a bé­késcsabai Kner Nyomdának. Ezúttal is kiállítanak. Jóllehet, évi 750 millió forint értékben készítenek különböző csomago- lókat, a vállalatok igénye en­nél 25—30 százalékkal na­gyobb. Megtudtuk azt is, az exportáló vállalatok csomago­lóeszköz-igényeinek kielégíté­sét lehetőleg előre veszik, de egy-egy megrendelést jó eset­ben így is csak 45—60 napra tudnak vállalni. Nyugaton az átfutási idő egy hét. Fejlesz­tésre nincs pénzük, s a ter­melékenység sem fokozható to­vább, mivel a vállalatok egyre igényesebb, bonyolultabb kivi­telű megoldásokat kérnek, ami lassítja a nyomdai munkát. Ma ünnepélyesen átadják a vásár közönségdíjait és a fo­gyasztók Tanácsa díját. Mára várják a hetvenötezredik láto­gatót, jutalma barkácsfúró, gyermekíróasztal. A vásár este 7-kor zárja kapuit. Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents