Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-23 / 202. szám

1983. július 23., szombat Dunántúli napló 13 Július 22. — Baranya megye 50 termelőszövetkezetében és 5 óllcmi gazdaságában a bú­ra aratása 62 000 hektáron be- ejeződött. Ilyen gyors betaka­rítást az elmúlt másfél évti- redben egyszer sem könyvel­lettek el a gazdaságok. Több lagyüzem, így Lippó, Geresd- ak, Boly, Szigetvár már 10— I2 nappal ezelőtt jelezte, hogy régzett a munkával. A termésátlag a tavalyi kő­ül alakul. A GK Szeged, a Mortonvásári 8-as és a jugo­szláv Baranjka, valamint a Szuper Zlatnak kitűnőre vizsgá­zott. Félezer kombájn dolgozott a földeken. Azok a gazdaságok, amelyek befejezték az aratást, szomszédaik segítségére siet­tek. Segített a bólyi kombinát, 3 Szigetvári Állami Gazdaság, a majsi, sásdi, bicsérdi, sza­badszentkirályi és geresdlaki tsz. A kombájnoknak már csak néhány száz hektárnyi tavaszi árpát és zabot kell betakarí­taniuk. Július 26-ra ezzel is­végeznek és a termés végleg a magtárakba kerül. Búzából a legnagyobb ho­zamot a lippóiak érték el. 445 hektáron 7,2 tonna az átla­guk. Rajtuk kívül több gazda­ság dicsekedhet 6 tonna felet­ti eredménnyel. A 6 tonnások csoportjában is kiemelkedik a szajkiak és a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát teljesít­ménye. A szekszárdi gabona­rendszer, a KSZE 28 gazdasá­A tavalyi körül alakul a termésátlag Kitűnőre vizsgázott a Martonvásári 8-as, a Baranjka és a GK Szeged gában a 30 000 hektáron há­rom mázsával több az átlag, mint tavaly volt. Beváltak az új fajták is, a jugoszláv Zag- rebcsanka és a francia Beau­champ. A legnagyobb búza­termesztő csaknem 2300 hektár­ral Újpetre. A dandár idején a bólyi kombinát segített és naponta 24 kombájn állt be a táblákba. Teljesítményük meghaladta a száz vagont és az 500 vagonos új magtár gyorsan megtelt. A véméndi határt is 18 kombájn járta a hajrá idején, naponta 90 va­gon búzát takarítottak be. A búza hektolitersúlya 80 körül alakult, nedvességtartal­ma 16-17 százalék volt. Szá­rítani kellett, de az olajto- gyasztás az idén lényegesen kisebb volt, mint tavaly. Most a kukorica sorsát fi­gyelik a termesztők. Magas át­lagok ígérkeznek, ha az aszá­lyos időjárást pár napon be­lül kiadós esőzések mérséklik. Baranyában jelenleg nagyon Heg kezdődtek a szegedi szabadtéri játékok Pénteken ünnepélyes külső­ségek között megkezdődött a szegedi szabadtéri játékok idei jubileumi évadja. A Dóm téren a himnusz elhangzása után Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott .megnyitót. Beszédében méltatta a játékok félévszázados történetét, szólt arról, hogy a huszonöt évvel ezelőtt 1959-ben felújított já­tékok, a nagy tömegekhez szóló közművelődés szolgála­tában álltak, az előző korszak haladó hagyományainak foly­tatása mellett új utakat is ke­restek. Bejelentette, hogy a Minisztertanács kitüntető okle­velet adományozott a szegedi szabadtéri játékok igazgatósá­gának. Az oklevelet Horváth Mihály, a játékok igazgatója vette át. Ezután megkezdődött ciz évadnyitó program az Ember tragédiájának, Madách Imre drámai költeményének előadá­sa. Ádámot Bubik István, Évát Tóth Éva, Lucifert Balkay Gé­za alakította. A díszletek Csá- nyi Árpád, a jelmezek Vágó Nelly tervei alapján készültek. Az előadást Vámos László ren­dezte. Madách remekművét jú­lius 30-án és augusztus 6-án is megtekinthetik a nézők a Dóm téri színpadon. sok helyen 200 milliméter csapadékhiány. Cs. J. Emlékezés Végi Istvánra Vági István ácsmunkás, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége születésének 100. év­fordulója alkalmából koszorú­zás! ünnepséget rendeztek pénteken a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. Emléktáblájánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Kiss Károly, a Központi Bizottság tagja, a SZOT alelnöke és Vállai Béláné, az Újpesti Gyap. júszövőgyár pártbizottságának titkára; a Honvédelmi Minisz­térium képviseletében Szűcs Ferenc vezérőrnagy és Halász Antal nyugállományú vezérőr­nagy; az Építő-, Fa- és Épí- töanyagipri Dolgozók Szakszer­vezete részéről Takács László titkár és Beszteri Sándor, a nyugdíjas bizottság titkára he­lyezték el a megemlékezés ko­szorúit. Tömbrekonstrukció a Perczel utcában Jövő nyárra visszaköltözhet a PIÉRT Több évig tart a Széchenyi tér 2. szám alatti épület felújítása Számos közintézmény fel­újításán dolgozott eddig a Ba­ranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat, ám ilyen körülmények között, mint a pécsi Perczel utcai épületek rekonstrukciója során adódott, még nem. Nem panaszként jegyzi meg mindezt Karika Sándor, a 1500 modell a Nevelési Központban Cipőbörze - a nagyközönségnek is Ez alkalommal először a nagyközönség is beleszólhat cbba, hogy milyen cipőben járjon. Tegnap nyílt meg a Nevelési Központban a bőr­ipari szakvásáron a cipőbörze, ahol ma és holnap a látoga­tók is szavazhatnak, válaszol­hatnak a kérdezőbiztosoknak arról, hogy 1984 tavaszán és nyarán milyen cipőben, topán­kában, saruban, tipegőben, szandálban stb. járnának a legszívesebben. A tizennyolc gyártó vállalat és szövetkezet hétmillió pár lábbelit kínál a nagykereske­delmi vállalatoknak az egyhe­tes rendezvényen, s a válasz­tékra sem lehet panasz, mert jó másfél ezer modell látható a Nevelési Központ színház- termében. Kunlalvy Tamás, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés ügyvezető igazgatója elmondta, hogy e börze a harmadik szakvásári jellegű, s a második amit Pé­csett tartanak. Itt van az ösz- szes nagy állami cipőgyár és a mértékadó szövetkezetek, valamint az alapanyagot biz­tosító bőrgyárak, s a kelléke­ket szállítók is. A kiállítás és vásár alkalmából a jövő héten fogják kiosztani az egészsé­ges lábbelik tervezésére, kivi­telezésére kiírt pályázat díjait, s ugyancsak a jövő héten kezdődnek majd a nagykeres­kedők és a kiskereskedők tár­gyalásai. Ugyancsak ő tájé­koztatta arról a Dunántúli Naplót, hogy a jövőben az évi két cipőbörzét mindig Pé­csett, a Nevelési Központban tartják majd meg, mert a szí­ves invitálás, az alkalmas környezet és Pécs-Baranya tradíciói ezt lehetővé teszik és megkönnyítik a gyártók- kereskedők találkozóját. Bánky István, a Cipősök Társaságának elnöke azt hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy ezen a szakvásáron a gyártók és a kereskedők tö­rekszenek az egészséges kompromisszumok megköté­sére, eltérő érdekeik ellenére, hogy a közönség elégedettebb legyen a választékkal, minő­séggel egyaránt. Az elnök el­mondta, hogy a nagyközön­ségnek ez az első lehetősége, hogy véleményével befolyá­solja a jövő évi cipődivatot: a kérdőívek, szavazatok alap­ján számítógépes elemzés után a közönség által legkere­settebbnek minősített termé­keket meg fogják rendelni a gyártó cégektől. tömbrekonstrukcióért felelős művezető, csak tényként álla­pítja meg, mint ahogy azt is megemlíti: több lakó írásos panaszt tett amiatt, mert a billenősek által az épületek elé borított homokot az errehaj- tó autók abroncsai port keverve szennyezik az utcát. Ilyen kö­rülmények között érthető a művezető aggodalma. Az anyagot szállító teherkocsik a szűk kapubejárókon nem hajt­hatnak be az udvarokba, így kénytelenek az amúgyis kes­keny utcában, az épületek elé teríteni az anyagot, lerak­ni a téglát. A Perczel utca kettő szám alatt tavaly au­gusztus közepén kezdték a fel­újítási munkálatokat. Mivel a tetőszerkezetet is kicserélik, ezért az épület alagsorában fel kellett törni a régi aljzatot. Azóta elkészült az idomacél­hálós betonpadozat. Jelenleg a válaszfalak és a födém bon­tása folyik. A teljes felújítás várhatóan tizennyolcmillió fo­rintba kerül. A kétemeletes épület földszintjén önkiszolgá­ló papírbolt működik majd, az irodákba visszaköltözik a PI­ÉRT, a második emeleten pe­dig a korábbi négy lakás he­lyett ötöt alakítanak ki. A lakók és a PIÉRT várhatóan egy év múlva költözhetnek vissza a külsőleg is teljesen megújuló épületbe. Ugyancsak a Baranya me­gyei Magas- és Mélyépítő Vállalat a generálkivitelezője, a Széchenyi tér 2. szám alatti épületnek, amelynek a föld­szintjén a gyógyszertár műkö­dött. A lakók és a gyógyszer- tár ugyan már kiköltözött, ám a munkálatokat még nem kezdték meg. Ennek több oka van: nem végezték el a lom­talanítást, a PIK a lakásokból még nem szerelte le a szerel-' vényeket, továbbá az is gátat szab egyelőre a felújítás megkezdésének, hogy a várva- várt külföldi vendégmunkások még nem érkeztek meg. A mű­vezető szerint augusztusra várhatóan eldől, hogy ők végzik-e ezt a munkát is, vagy pedig külföldi szakem­berek segédkeznek majd. A Széchenyi tér arculatát meg­határozó háromszintes épület állaga miatt szükségessé válik a födémcsere, a válaszfalak bontása, illetve újjáépítése, ami teljes átalakítást jelent. Az előzetes költségvetés alap­ján a rekonstrukció legalább tizenhétmillió forintba kerül, ami több esztendőt vesz igénybe. S. Gy. Hasztalan nógatja tanárnő­ük a miskolci úttörőket: mint- la lecövekelték volna őket a zövőszék, a faragópad mel­lett, csak immel-ámmal moz­dulnak. Még hogy a- mai gye­rekeket nem érdekli a régi ko. rok „letűnt” kultúrája? Per­Fülbevaló lószőrből Művészeti szakközépiskoíások Lukafán sze, hogy nem érdekli, ha csak képekről ismerkedhet meg ve- >le, s ha még le is vizsgáztat­ják belőle, mint tananyagból. De, ha odamehet a kosárfo­nókhoz, ha fát kap a kezébe — „tessék, faragd” — vagy a saját szemével győződhet meg róla, hogyan lehet lószőrből gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót fonni, még az ebédidőről is elfeledkezik. Minderről ismét a magyar- lukafai néprajzi műhelyben bi­zonyosodhattunk meg, ahol Szatyor Győző tanár és Tarján Gábor muzeológus vezetésével pécsi művészeti szakközépisko­lások táboroznak ezekben a napokban, de szívesen fogad­ták a Kishárságyon táborozó miskolci gyerekek érdeklődé­sét is. A tábor idei sztárja kétség­telenül Bodrogi Sándor, a nagy- kátai lószőrszövő mester, aki ízes, sziporkázó magyar nyel­ven tréfát tréfára halmozva ok­tatja tanítványait. Magyaror­szágon ő az egyetlen, aki mí­veli ezt a mesterséget, amelyet tulajdonképpen már a halál­ból támasztott fel. — Először csak pödörgettem az ujjam köré a lószőrt, ját­szadoztam vele, aztán rájöt­tem, hogy ebből lehet valamit csinálni — emlékezik vissza.— Könyvekből ezt nem lehet meg­tanulni, alig van irodalma en­nek a mesterségnek — teszi hozzá Tarján Gábor. — Sokan azt hiszik, hogy én ezen tudomisten mennyire meg­gazdagszom. De az igazság az, hogy ebből nem lehet megélni, csak érte élni — mondja a mester. Mindenkit tanítgctok, aki érdeklődik, hogy ha az én időm lejár, ne vi­gyem a sírba a tudományo­mat. Minél többet adok át belőle, annál jobban szaporo­dik az én tudásom is. Az or­szág minden részében vannak tanítványaim. Néha kátyúba jut a szekerük, akkor írnak, s én megyek, segítek kibillente­ni a gödörből. Szűcs lózselné például a televízióban látta meg, mivel foglalkozik Bodrogi Sándor! Irt neki, és Sándor bácsi azon­nal elutazott hozzá Nagyká- táróJ Ajkára. — Három gyerek mellett egyenesen kikapcsolódás, ha ezzel foglalkozhatom — mond­ja Szücsné, akinek a mozdu­latain valóban meglátszik a hároméves gyakorlat. A mes­ter tarisznyájából szebbnél szebb nyakláncok, fülbevalók kerülnek elő. A horgolásnál sokkal finomabb, több színár­nyalatú munkák. A szövőműhelyben Guzorán Erika kezét figyelik a legtöb­ben, amikor á szövőszékhez ül. A bonyhádi kislány bukovinai székely szülőktől, rokonoktól leste el a szebbnél szebb min­tákat. Hátul a pajta most Szatyor Győző és a nagykani­zsai Davidovits László birodal­ma. Lécvázas széket készítenek múzeumi minták alapján. — Ezt a szerkezetet az egyiptomi trónusokig vissza le­het vezetni — jegyzi meg ok­tatólag Tarján Gábor. A kosárfonók munkáját a magyarlukafai Martin Pál irá­nyítja, akinek még arra is van gondja, hogy a szomszédból, ahol lakik, időnként kávéval lássa el a megfáradtakat. Egy­szóval zajlik az élet a lukafai műhelyben, amely méltán szer­zett magának hírnevet az or­szágban Kanizsától Nyíregyhá­záig. A hét egyik napjára pe­dig éppenséggel holland ven­dégeket várnak. H. J. Befejeződött az aratás Félezer kombájn dolgozott a földeken

Next

/
Thumbnails
Contents