Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-21 / 200. szám

6 Dunántúli napló 1983, július 21-, csütörtök Pécsiek a városért -i Pécs általában mindenütt szép, legalábbis külön­leges hangulatú, sajátos arculatú — akkor is, ott is, ahol ezt fénykép nehezen adhatja vissza, össz­képében, egész és mindenütt jelenlévő atmosz­férájában az. Cranasztói Pál Egyesületek országszerte — Mór a múlt században is voltak városszépítő egyesületek az országban. A mozgalom több korszakot ért meg, a leg­újabb néhány éve kezdődött, amikor a lokálpatriotizmust a korábbi negatív kicsengése nél­kül is el lehetett fogadni. Ez a 70-es évek derekára datálha­tó; akkor vált világossá, hogy a helybeliek hivatottak a legil­letékesebbekként beleszólni a városuk életébe, s akkor került előtérbe a településfejlesztő társadalmi munka is, ezzel a városkép társadalmi kontrollja. Inzsel Ottótól, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa gazdaság- és településpolitikai osztályának a vezetőjétől hal­lottuk a fentieket, amikor az országszerte terebélyesedő vá­rosszépítő mozgalom helyzeté­ről kértünk tájékoztatást. Meg­tudtuk azt is, hogy hazánkban ez idő szerint 25 városban mű­ködik váltakozó taglétszámmal vórosszépítő egyesület, melyek közül a leggazdagabb múltú a Miről tárgyalt a vezetőség? Legutóbb június 22-én ült össze a Pécsi Várossszépítő és Városvédő Egyesület vezetősé­ge. Ezen elsősorban az egye­sületi élet beindításával kap­csolatos teendőkről — így töb­bek között a szakosztályok fel­állításáról — volt ‘szó. Felme­rült a gondolat, hogy a veze­tőség tagjaiból álló kisebb lét­számú küldöttségek keressenek fel tapasztalatszerzés végett más városokban eredményesen működő egyesületeket: milyen létszámú tagság támogatja az egyesületeket, milyen hatás­körrel tevékenykednek, milyen pénzügyi alappal rendelkeznek, s hogyan gazdálkodnak, stb. Javaslat hangzott el arra vo­natkozóan is, hogy az Egyesü­let vegye fel a kapcsolatot olyan helyi szervekkel, ame­lyek tevékenységi körükben érintik az Egyesület működési körét, hogy közös fellépéssel eredményesebb legyen a váro­sért végzett munka. Az Egyesü­let elnökének a javaslatára úgy döntött a vezetőség, hogy szeptemberben — később meg­határozandó időpontban — ún. nyílt napot kell szervezni. A pécsiekkel folytatandó ezen eszmecserén kell majd tisztáz­ni, milyen konkrét feladatok megoldását várják az Egyesü­lettől. A vezetőség legközeleb­bi ülését július 26-án tartja, s ez alkalommal a város néhány fontos pontját tekinti meg ta­pasztalatgyűjtés céljából. XIX. században alakult soproni. Vannak megyék, ahol három városban is van egyesület, s érdekességként említhető, hogy ez idáig a tiszántúl' területet nem érte el a mozgalom. — A HNF a megalakulás­ban segíti a mozgalmat — folytatta Inzsel Ottó —, s utá­na is közreműködik az egyéni és a kollektív tagok szervezésé­ben. Nagyon fontos ugyanis, hogy erős társadalmi bázisa legyen minden egyesületnek. A közelmúltban az egyesületek kaposvári találkozóján vetették fel: fogja össze a HNF a moz­galmat és találja meg a mód­ját az érdekvédelemnek is. En­nek alapján szeretnénk össze­hozni az ősszel a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalával kö­zösen egy országos értekezle­tet, aminek a célja egy szö­vetség megalakítása lenne. Ez­zel együtt szorgalmazzuk az egyesületek megalakítását, ott, ahol ilyenek még nincsenek. Szót kér az olvasó Régi gázlámpa- karok érdekében Az Aradi vértanúk útján fo­lyó munkák adták a gondola­tot: milyen szép lenne, ha az­zal tennék még hangulatosab­bá, romantikusábbá ezt a régi utcát, hogy a bevezető utcák­nál régi gázlámpakarokat sze­relnének fel, villanyvilágításra átalakítva. Ezen a környéken lakom immár 60 éve, s még most is előttem van a gáz­lámpákat gyújtogató-oltogató bácsi, amint a mi utcánk, a Vilmos utca sarkán is végezte fontos feladatát. Évekkel ez­előtt volt már szó a Dunántúli Naplóban a még fellelhető gózlámpakarok megmentésé­ről, újbóli felhasználásáról. Ezek közül — tudomásom sze­rint — a Gázmű néhányat le­szerelt és őriz. Ma, amikor a város szépítéséről oly sok szó esik, érdemes lenne erre is gondolni. A régi gázlámpák hasznosítása szép városvédő és szépítő társadalmi feladata lehetne a DÉDÁSZ és a Gáz­mű szocialista brigádjainak. Tegzes Béla Felhívjuk olvasóink fi­gyelmét arra, hogy észre­vételeiket, javaslataikat az alábbi címen közölhetik: Pécsi Városvédő és Város- szépitő Egyesület, 7601 Pécs, Széchenyi tér 1. Pf.: 58. A déli és nyugati tájolású panellakások lakói a nap heve elleni védekezésben lehetetlen megoldásokat agyainak ki, s ezzel bizony alaposan elcsúfít­ják a városképet. Most a Pécsi Ipari Vásáron egy kitűnő ötle­tet láttunk: a Pe—Ta barkács- bolt valódi loggián mutatta be Árnyika nevű árnyékoló szerke­zetét, ami nemcsak a nap tüze, hanem a beverő eső ellen is véd, stabilitása révén pedig vi­harálló is. A prospektus egyet­len mondata felkelti a figyel­met: „Tilos az árnyékoló egyéni színezése!" Mi van a kemény tilalom mögött? A szerkezet al. kotója az illetékes tanács; ható­ság engedélyező levelét mutat­ta, amiben előírták, hogy csak sárga színű graboplast ernyőt szabad felszerelni (jóllehet a győri gyár narancs, zöld és kék színű anyagot is szállítana). Eb. bői ered a rémkép: ha hamar­jában több százan szereltetné, nek fel Árnyikót a loggiájukra, egy egész városrész borulna sár­gába (miután az ún. sötétítő függönyök amúgyis sárgák), mint egy repceföld virágzás ide. jén. Lvov-Kertváros amúgyis egyszínűre sikeredett; miért keil -ezt még ilyen merev előírással is fokozni? Nem hisszük, 'hogy a színek ártanának a városkép, nek. A vadvirágos rét is attól szép, hogy sokszínű virág borít­ja! szerkesztőség postájából Fagylaltozó a pécsi Nevelési Központ szomszédságában Ornódi László felvétele Húszféle fagylalt különlegesség Annyit bosszankodtunk mát amiatt, hogy a nyári forróság­ban nem tisztelnek meg ben­nünket a vendéglátók a hűsítő csemegével. Ez a nyár azonban igazi fagyikülönlegességeket vonultat fel Pécsett.. Nemrég adtunk hírt arról, hogy a Bara­nya megyei Vendéglátó Válla­lat ötféle főzött fagylatot kínál néhány pécsi cukrászdában. Most arról számolhatunk be, hogy Lvov-Kertvárosban meg­nyílt egy presszó, amelyben húszféle különlegességet mér­nek ... Cikkünk nyomán Köszönet a megtalálónak A Nevelés; Központ mellett levő pavilonban 11-féle fagyit kínáltak, amikor arra jártam. Azonban húszfélét is tudnak csinálni — mondta az üzlet tu­lajdonosa, Osztermayer István —, a fagylaltporokat külön is ízesítik, s több helyről próbálnak beszerezni természetes aromájú sűrítményeket. Sőt folyamatosan szeretnék fejleszteni az Osz- presszót (a tulajdonosról kapta az elnevezést): korszerűsítik a fagylaltkeverő gépeket, s még ebben a hónapban teraszt épí tenek a fagyikiméréshez, mel­lette pedig egy dohányzásmen­tes csak üdítőitalokat forgal­mazó helyiséget. A pavilon kör. nyéke is megváltozik, igazi me diterrán hangulatot tükröz, ha megérkeznek az ígért trópusi növények: citromfák, pálmák. Osztermayer Istvánt, bizonyá­ra sokan ismerik, mint az IXI- LON filmstúdió egyik alapitó tagját, cukrászt, benzinkutast, vendéglátóipari vezetőt. Úgy véli, most igazán megtalálta önmagát — remélhetőleg ezt a nyári csemegét kedvelő pécsi­ek is tapasztalják .. . Bozsik L. Választ vár az olvasó M itől van vízfolyás az utcán? Egy hete jelent meg íiásunk arról, hogy hol őrzik Pécsett oz elveszett holmit, s hova ér­demes eljuttatni a talált tár­gyakat. Hadd idézzünk a cikk­ből. Mit mond Kaponyi László- né, a Pécs városi Tanács V. B. Hivatal ügyfélszolgálati irodá­jának csoportvezetője? „Nagyon sokan keresik ná­lunk elveszett holmijaikat, de bizony csak töredékük talál rá itt. Ami különösen bosszantó, nem juttatják el hozzánk a megtalált okmányokat, igazol­ványokat sem. Pedig az embe­rek többsége — szerencsére — nemigen tud mit kezdeni más irataival, a tulajdonosnak vi­szont annál több utánajárást, bosszúságot okoz a veszte­ség.” Tegyük hozzá az irodában tapasztaltakhoz Lingl János pécsi (Fenyves sor 7.) olvasónk levelét, bízva abban, hogy gmit elmond, nem különleges, egyedi dolog: „Szeretném megköszönni a fáradságát annak a középkorú házaspárnak, akik július 11-én, a Perczel utcában megtalálták elveszett pénztárcámat. A sze­mélyi igazolványom adatai alapján kinyomozták a címe­met, és személyesen hozták el a megtalált holmit. Én a meg­lepetéstől talán dadogtam va­lamit, még csak be sem hívtam őket. Emberi magatartásuk előtt tisztelettel meghajolva kö­szönöm ismét a fáradozásukat. Meggyőztek arról, hogy hin­nem kell az emberi jó tulaj­donságokban." A pécsi Tündér utca lakói fordultak hozzánk több ízben. Segítsünk, mert az utcában he­tek óta folyik az úttesten a víz, félnek, hogy a házakat is el­önti. A Pécsi Vízműhöz fordul­tak már, sok ígéretet kaptak, de a víz folyik tovább. Azt kell mondanunk az utca lakóinak, hogy a Pécsi Vízmű minden ígéretét teljesítette, még akkor is, ha a lakók ta­pasztalatai nem ezt bizonyít­ják. A bejelentésre kimentek a Vízmű szakemberei, s első íz­ben megállapították, nem víz­vezeték meghibásodás okozza a vízfolyást. S megállapították, hogy szennyvíz folyik az utcán. Megállapításukat egy mérésük is igazolta később — a vízmin­tából kiderült, valóban szenny­Orsós Józsefnek üzenjük Sellyére, hogy a Mozgáskorlá­tozottak Baranya megyei Egye­sülete várja a továbbtanulni szándékozók jelentkezését. Az egyesület címe: Pécs, Rákóczi út 39/B. Az egyesület munka­társai minden fontos informá­ciót megadnak önnek, ha fel­keresi őket levelével. JU Sz. l.-né komlói olvasónk­nak: bizonyára örömmel ta­pasztalta, hogy televízióműsor vételének lehetőségei megja­vultak. A Posta Rádió- és Te­levízióműszaki Igazgatóságá­vízről van szó. Javaslatukra a múlt héten a lakók kitisztíttat- ták a szennyvizesgödröt, ám a vízfolyás csak a hét elején szűnt meg. Ez utóbbi informá­ciót szintén a Vízmű szakem­bereitől kaptuk, akik hétfőn szintén kint voltak a helyszí­nen. A vállalat tehát magára vál­lalt egy olyan ügyet, amely tu­lajdonképpen nem tartozik feladatai közé. A vízfolyást ugyanis valószínűleg az okoz­ta, hogy nem az építésügyi elő­írásoknak megfelelő, zárt cisz­ternát használnak az itt lakók, s a szennyvíz szivárog a talaj­ban, s egy idő után utat tör­het magának. Nincs tehát semmilyen garancia arra, hogy a mostani eset nem ismétlődik meg ... nak Országos Zavarvizsgáló Felügyelősége arról tájékoztat­ta szerkesztőségünket, hogy a helyszíni vizsgálat után beszél­tek az antennarendszer kar­bantartójával és tulajdonosá­val. Azóta a hibát kijavították, s vétel minőségét ellenőrizték. H. E.-nek Mindszentgodisára és H. K.-nak Olaszba üzenjük, hogy kérdésükre levélben vá­laszolunk. I. Gy. komlói és E. J.-né pécsi olvasóinkat pedig értesítjük, hogy levelüket to­vábbítottuk az illetékeseknek. Üzen a szerkesztő Jogi tanácsadó T. l.-né komlói olvasónk kér­dése, hogy elhalálozás esetén az élettárs jogosult-e a lakásbérlet folytatására? Igen! Az 1/1971. (H. 8.) Korm. sz. rendelet 80. § (3.) be­kezdése értelmében az elhalt élettársa is folytathatja a lakás­bérlet; jogviszonyt ha a bérlő halálakor a lakásbérleti jogvi­szony kezdetétől fogva, vagy legalább egy éve —: állandó jel­leggel — a lakásban a bérlővel együtt lakott. Kovács B. és T. I. kérdezi, hogy a telki szolgalom kiterjedhet-e az átjárásra, illetve a víz véte­lére? Polgári törvénykönyvünk 166. §-a szerint telki szolgalom alap­ján valamely ingatlan mindenko­ri birtokosa más ingatlanát meg­határozott terjedelemben hasz­nálhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingat­lan birtokosa a jogosultságá­ból egyébként folyó valamely magatartásról tartózkodjék. Telk; szolgalmat átjárás, víz. ellátás, és vízelvezetés pince létesítése, vezetékoszlopok elhe­lyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számá­ra előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Polgári Törvénykönyvünk elő írása értelmében, ha valamely föld nincs összekötve megfele­lő közúttal, a szomszédok kö­telesek tűrni hogy a jogosult földjeiken átjárjon. Elmondjuk azt is, hogy a tel­ki szolgalom gyakorlása -során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni. Ha a telki szolgalom gyakor­lása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolga­lom jogosultját és kötelezett­jét — ellenkező megállapo­dás hiányában — olyan arány­ban terhelik, amilyen arányban a berendezési vagy felszerelést használják. I B. l.-né a házassági életközös­ség megszűnt. Azt kérdezi, hogy lehet-e az egyik felet a lakás elhagyására kötelezni? A lakásügyi jogszabályok elő­írása szerint, a házasság fel­bontása illetőleg a házassági életközösség megszűnése ese­tén a bíróság — kérelemre — a lakás használatát — a bér­lőtársi jogviszony megszünteté­se nélkül — megoszthatja. Erre akkor kerülhet .-sor, ha ezt a lakás crlapterü'ete, alaprajzi be osztása; helyiségeinek száma és a felek körülményei lehetővé te­szik. Abban az esetben, ha a la­kás használata nem osztha­tó meg. a bíróság — kérelem­re — a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi. Annak meghatározásánál hogy melyik fél köteles a lakást el- haqyni, elsősorban az ott lakó kiskorú gyermekek érdekeire, továbbá arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik házastórs magatartása eredményezte a házasság felbontását, illetőleg tette lehetetlenné a lakás közös használatát. A bíróság — kérelemre — a fentebb ismertetett feltételek hiányában- is megszüntetheti a bérlőtársi jogviszonyt és a lakás elhagyására kötelezheti azt a házastársat (:volt házastársat:), akinek a tulajdonában ugyan­abban a városban (község­ben :) megfelelő és beköltöz­hető lakása van. A bíróság — a volt házas- társak egyikének kérelmére — a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti ha a közös la­kást két másik lakásra el lehet cserélni, és a volt másik házas- társ a lakáscsere folytán meg­felelő lakáshoz jut. Ilyen eset­ben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba melyik volt házastárs költözzék. (:1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 99. § :). Sárgulás?

Next

/
Thumbnails
Contents