Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-20 / 199. szám

1983. július 20., szerda Dunántúlt napló 5 Állami lakások adás­vétele Hat hónap alatt több mint kétszáz ingatlant értékesített az IHKOZ Pécs véres Tanácsa most dolgozik a rendelet megalkotásán Minden bizonnyal, az új lak­bérek is közrejátszanak abban, hogy az állami bérlakások megvásárlása iránt az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdeklődés. Ezt Bank Dezső, a pécsi INKDZ iroda előadója is megerősítette tegnap, aki elmondta, hogy az elmúlt évek­hez viszonyítva több mint meg­háromszorozódott az állami bérlakások eladása. Pécsett, ugyan még nem jelent rpeg az értékesítéssel kapcsolatos tanácsi rendelet. Dr. Molnár Zoltán, a városi ta­nács elnökhelyettese elmond­ta, annak kidolgozása folyik, ami azt jelenti, hogy a rendel­kezés megalkotását követően a baranyai megyeszékhelyre vonatkozóan átfogó és egyér­telmű irányelveket adnak az INKÖZ számára. Bank Dezső megjegyezte az elmúlt esztendő utolsó negyed­évétől alig győzik informálni oz érdeklődőket, emellett ter­mészetesen tanácsi megbízás alapján végzik az állami laká­sok értékesítését. Pécsett, az első félév folyamán nyolcvan ingatlan eladását bonyolítot­ták. Az átfutási idő egy-más- fél hónap. Az utóbbi időben egyébként főként Üjmecsekal- járól nőtt meg az érdeklődés, leginkább a négyszintes épü­letekben lakó bérlők részéről. A bérlakások értékesítésére Pécsen kívül jogosítványuk van a megye városaiban és egyéb településein is. Komlón, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat meg­bízásából a Majakovszkij utcá­ban június végéig több mint hetven lakást vettek meg a bérlők, az erdőgazdaság és a Baranya megyei Vízmű Vállalat 15 szolgálati lakását adták el a lakóknak, Szentlőrincen húsz ingatlant értékesítettek, a Bi- kali Állami Gazdaság megbí­zásából tíz lakást adtak el. Drávaszabolcson a Mezőgép adott megbízást az INKÖZ-nek tíz lakás értékesítésére. A korábbi években mint ahogy már említettük, a bérla­kások eladása mérsékelt volt. Június végéig viszont 210 in­gatlan értékesítését bonyolí­totta a pécsi INKÖZ. S. Gy. Városok, vonzáskörzetek, régiók A moszkvai vendégeket délutánfogadta Tigyi József, a Pécsi Akadémiai Bizottság alelnöke Július 19., kedd Az idei év eddigi leg­melegebb lapja A rádióban tegnap reggel is­mertetett időjárás előrejelzés 30—36 fokos meleggel fenyege tett. A városok kőrengetegében élő ember ilyenkor nyugodtan hozzácsaphat még három—öt fokot, hiszen a meteorológusok adatai „árnyékban" értendők. Irányítási problémák a tudományos kutatók előtt Moszkvai vendégek Pécsett Hét évvel ezelőtt határozták el a KGST tagországai, hogy létrehozzák az Irányítási Prob­lémák Nemzetközi Kutató Inté­zetét Moszkva székhellyel. Az intézet nem tartozik a KGST közvetlen szervezeti irányítása alá, de szorosan együttműködik a szocialista gazdasági integrá­ció tagállamaival az egyes ku. tatási ágakban — így a Dunán­túli Tudományos Intézet is azok közé tartozik, akikkel közösen dolgoznak meghatározott téma­körökben. A tapasztalatcsere rendszeres a tudományos mun­katársak között ezért is ér­kezett most delegáció Moszkvá. bál Magyarországra és Pécsre. A moszkvai intézet nemzetközi kutatógárdával tevékenykedik — Magyarországról négyen dől goznak ott —, a szovjet igaz­gató mellett egy-egy csehszlo­vák, lengyel és NDK-beli he­lyettes van. Ez utóbbi, M. Ben­jamin professzor, az állam- és jogtudományok doktora ^érke­zett most Pécsre, P. Tomasek közgazdász, kandidátus, ősz. tályvezető kíséretében, aki vi­szont csehszlovákiai illetőségű. A vendégek kedden délelőtt a Dunántúli Tudományos Intézet­be látogattak, és szűkkörű szak mai megbeszélésen vettek részt, délután pedig a Pécsi Akadé­miai Bizottság székházéban fo gadta őket Tigyi József akadé. mikus, a PAB alelnöke. A megbeszélésen olyan pécsi szakemberek vettek részt, akik a területfejlesztés tervezésének irányításának tudományos és gyakorlati kérdéseivel foglal­koznak, hiszen a moszkvai és a pécsi intézet együttműködé­sének területe éppen ez, és a pécsi látogatás ilyen irányú ta pasztalatok szerzését célozza. A pécsi vendéglátók között ott volt dr. Nagy József országgyű. lési képviselő, Molnár Zoltán, a Pécs városi Tanács általános elnökhelyettese, Cselkó Ferenc, a DTI ügyvezető igazgatója és Ormosi Viktor, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat irodavezetője is. Tigyi professzor üdvözlő sza­vai utón a szakmai beszélgetés résztvevői bemutatkoztak egy. másnak: nemcsak név szerint természetesen, hanem ismertet, ték röviden idevágó tudomá­nyos és közéleti tevékenységü­ket is. Benjámin professzor szólt a moszkvai intézetről. El­mondta, hogy kutatási prog­ramjukat a tagországok igényei szerint állítják össze, és ez je­lentős szervező, rendszerező munkát kíván. Valamivel több mint hatvan kutató dolgozik az intézetben, és több mint száz­negyven hasonló kutatóhely- lyel állnak rendszeres kapcso­latban. A területi kutatások té­májában húsz intézményhez fűzik őket szakmai kötelékek: köztük van a Dunántúli Tudo­mányos Intézet is. Ezután kérdések' következtek a távlati fejlesztés, az irányí­tás várospolitika és az agglo­meráció gondjairól, a pécsi tu. dományos életről. Vendégeink a következő napokban Baranya megyével ismerkednek, majd Budapesten folytatják tanul­mányútjakot. Megtudtuk, hogy az európai szocialista országokban két év óta vizsgálat folyik a nagyvára sok és az agglomerációk terve­zési, prognosztizálási és irányí­tási kérdéseiről. Az egyik szer­kesztő bizottsági ülést novem. berben Pécsett rendezik meg, a DTI hasonló témájú nemzetközi konferenciája utón. G. T. Budalakk — Haering tájékoztató Homlokzatiestékekről - háttérrel... A marketing megoldatlan Szebbnél szebb, jobbnál jobb — a Budalakk Festék- és Műgyantagyárnak az utóbbi öt­tíz évben kifejlesztett mű­anyag-alapanyagú homlokzat­festékeire, bevonó anyagaira aligha lehet mást mondani. A Dekolit, a Renoplaszt — és se­gédanyagai: a Modakril, az Akropur —, új termékeik: a Re- nomat, a Cehalin, a különféle Modaszil- és Termotek-változa- tok, azbesztcementfestékek a legkényesebb tervezői, építtetői igényeket is kielégítik. Minderről tegnap Pécsett, a Pannónia Szállóban rendezett tájékoztatón szolgáltattak meggyőző bizonyítékokat a Bu­dalakk vezetői — az NSZK- beli Haering cég műszaki igaz­gatójával, dr. Kari Baerral együttesen. A két cég ugyanis közösen alakítja ki termékeit, gyártmány-struktúráját, vala­mint a legújabb festékeket, anyagokat kipróbáló referen­cia-hálózatot. A tájékoztatón azonban — a részt vevő tervezők, kivitelezők, építőipari szakemberek jóvol­tából — kiderült az is, hogy ez a sok-sok kitűnő hazai festék, homlokzatbevonó- és szigetelő- anyag a valóságban koránt­sem csillog, tündöklik annyira, mint a vásárlók szeretnék. Vagyis: mindez egyelőre csak a nagybani építőkhöz jutott el — bár hozzájuk sem korlátla­nul —; a kisvállalkozók, kis la­kásépítők alig-alig találkozhat­nak vele. A hirdetett, s reklá­mozott Dekolitból például - mint az egyik hozzászóló épí­tész elmondotta — a pécsi Fé­szek. Áruházban alig egy-kettő kapható. Használatához külön­leges-eszközök (magasnyomá­sú festékszórók, simítok stb.) szükségesek, amelyek gyártá­sára - a kezdeti kis szériá­ban - eddig nem akadt vas­ipari vállalkozó. Festékügyben (is) itt tartunk tehát: van már korszerű, új termék, de nincs jól megszer­vezett, a fogyasztás sok-sok le­hetőségét figyelembe vevő marketing. Megoldást a jelek szerint csak egy valami hozhat: a Budalakk jövőre megvalósí­tandó alkalmazástechnikai in­tézete, ahol gondoskodnak majd a termékeiket forgalmazó kereskedelmi szakemberek tá­jékoztatásáról is. Varga J, Középpontban a svéd zene Unnepies hétköznapok a táborban Egészen más a pécsi Tanár­képző ezekben a napokban. Fiatal, de patinás falai közül hangszeres dallamok, zongora, futamok szüremkednek át a nyitott ablakokon, s szétszéled, ve elúsznak valahol a hegynek futó teraszos zöldsávok ritka­ságai között. A rádió Madridot emlegeti — még mindig nincs egyetértés a záró-dokumentum körül; a falak mögött 120 fia­tal muzsikál, tanul, készül a koncertekre tanáraival együtt. Fele magyar, a másik fele legalább 10—15 féle nyel­ven beszél, hiszen pontosan 16 felé van hazája Európa s a világ különböző tájain. Ta­lán épp ettől van a hétköz­napokban is valami kedves, lelkesítő és ünnepies atmosz­férája, visszatérően egyedi hangulata a nemzetközi ifjú­sági zenei tábornak Pécsett, immár tizenötödik alkalommal. Fél 9 múlt, a táborozok meg­reggeliztek, s nemsokára kez­dődik a munka a két hangsze­res mesterkurzuson, illetve a kamarások csoportjaiban. Előt­te a halban találkozom né­hány percre a svédek két ta­nárával, Óla Karlsson úrral, a csellisták mesterkurzusának ve­zetőjével és Sven-Eric Bäck professzorral, aki a svéd kor­társ kamaramuzsika tanára és képviselője az idei nyáron, ami­kor a program kiemelt része éppen a svéd kortárs zene be­mutatása, megismertetése. (Koncertjük: szerdán este fél 9-kor, a Csontváry Múzeum­ban.) Vajon milyen fő vonások jellemzik leginkább a mai svéd zenét? — Mindent figyelemmel kí­sérünk, ami Európában törté­nik, így a legkülönbözőbb irányzatok, zenei iskolák hatás, sál vannak zeneszerzőinkre — válaszolta prof. Bäck. — ön­magában ez persze kevés. Ke­ressük saját jellegzetességein­ket, azt, ami a saját monda­nivalónk lehet a világnak a zene nyelvén. — S önöknél hogyan fogad­ja be a közönség a legmoder­nebb mai zenét? — kérdezem, s a választ Óla Karlssontól ka­pom meg: — A probléma, úgy gondo­lom, általános az egész vilá­gon. Ha külön koncertet ren­dezünk kortárs zenei program­mal, Stockholmban is előfordul, hogy 80—100-an ülnek a né­zőtéren. A rádióban s más nyilvános koncerteken is klasz- szikus művek mellett játszunk egy-egy mai darabot. Szerin­tem így juthat el a mai zene leginkább a bérletesekhez. — A problematikus a kor­társ zenei nevelés egésze, mi­vel a mai zene általában kí­vül áll a mai koncertlátoga­tók és előadók mindennapi gyakorlatán. Pedig az lenne fontos, és ebben a zenepeda­gógiai feladata, hogy ez min­denkinek természetes módon megközelíthető s ne amolyan „ahá"-élmény legyen ... A középkorban a zene is egyfaj­ta világképet tükrözött. Hogy ezt ismét megtalálhassuk a magunk korában, ahhoz a ze­neszerzők számára két köve­telmény szükséges. Az egyik a hit a jövőben, a másik, hogy lássuk, hogy el tudjuk képzel­ni magunkat a világban, an­nak a tudatában: merre tar­tunk .. . Ezek teremtik meg a lehetőséget ahhoz, hogy éle­tünk és a zene szoros kapcso­latban legyen egymással — mondotta prof. Bäck. A délelőtt elmélyült munká­val, a délután kirándulással telt a zenei táborozok számá­ra. A siklósi várban rövid kon. certet adtak, majd Villány és Mohács nevezetességeivel is­merkedtek. Ma folytatják a csoportos foglalkozásokat, illet­ve délután Ligeti András veze­tésével a nagyzenekar készül a tábor július 27-i záró koncert­jére. A muzsika tehát ma is ki­szűrődik az ablakokon, a rá­dió ismét mondja a híreket, a fiatalok — 16 országból —• a kottára figyelnek és egymásra. Ők — erre tartanak ... W. E. Ferenczy Sándor, a pogányi meteorológiai főállomás veze­tője a hőmérőház ajtajában Azok, akik már eddig is a hő­ség miatti fejfájásra, étvágyta­lanságra, álmatlanságra pa­naszkodtak, fásult lemondással indultak munkába. A napi hőmérsékleti maximum előrejelzése reálisnak bizonyult. Erről a mérés helyszínén, az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat pécsi főállomásán bizonyosod flottunk meg. A 942-es számmal jelzett pogányi állomás vezető, je s egyben tegnap egyedül szolgálatot teljesítő ügyeletese, Ferenczy Sándor már a 14 óra 45 perces mérés után 32,2 Cél. sius-fokos hőmérsékletet jelent hetett rádió-telefonon a keszt­helyi gyűjtőfőállomásnak. S ha gondolatban tovább haladunk az adatszolgáltatás hierarchikus láncolatán, akkor Keszthelyről géptávírón a budapesti köz­pontba jutott az adat, onnan a területi központba, Prágába s végül a három meteorológiai világközpont egyikébe, Moszk­vába. S aki a háromóránkénti újra és újra rajzolt meteoroló­giai térképeket végigböngészte január 1-ig visszamenőleg, meg­állapíthatta, hogy ezidáig július 19-e volt az idei év legmele­gebb napja Pécs környékén. (Az eddigi csúcstartó május 15-e volt. 32 Celsius fokkal). Ilyen melegben természetesen a meteorológus is teljesen ki­gombolt ingben ügyel a főállo. * más „hűvös” szobáiban a mű­szerek, térképek, adatlapok kö­zött: csak a fénykép keidéért kapta magára a fehér köpenyt. A falak, függönyök 28 fokra szorítják le a kinti hőmérsék­letet. A hivatalos adatot sz3l- gáltató pontos mérőműszer tér. mészetesen nem itt található, hanem kint az udvaron a két méter magasban elhelyezett két hőmérőházban. (Egyetlenben ugyanis nem férne el az ösz- szes műszer.) A galambdúcra emlékeztető hőmérőháznak a dupla falu rácsai biztosítják az állandó árnyékot. Az ajtaja előírás szerint északra nyílik, nehogy a leolvasás közben érje kedvetlenül a napsugár a mű­szereket. S amikor 15 óra 45 perckor — vagyis a nyári időszámítás plussz egy óráját leszámítva: 14.45-kor — esedékes óránkén­ti leolvasáskor Ferenczy Sándor állomásvezető kinyitotta a hő­mérőház ajtaját, a hőmérő csak 32 Celsius fokot mutatott; tehát az egy órával korábbi adat ma radt a csúcshőmérséklet! D. I. Lángvágás pb-gázzal Fél év óta sikeresen alkal­mazzák a propán-butánt a lángvágásra a MÁV székesfe­hérvári járműjavítójában. Az eljárást hazai szabadalom fel- használásával vezették be az acetilén (disszu) gázhiány át­hidalására. Az újítás lényege, hogy a pb-gázpalackhoz kü­lönleges fúvókákat csatlakoz­tatnak. Az új módszerrel a ko­rábbinál termelékenyebbé és gazdaságosabbá vált az acél- szerkezetek darabolása, a vas- szerkezetek melegítése. A láng­vágás négyszer olcsóbb pro­pán-bután gázzal, mint a disz- szu-gázzal, a „művelet gyorsabb, a vágási felület is simább. A MÁV székesfehérvári járműjaví­tójában az új módszerrel fél év alatt több mint félmillió forin­tot takarítottak meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents