Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-16 / 195. szám

1983. július 18., szombat Dunántúlt napló 13 Július 18.-augusztus 6. Engedményes füzetvásár Í|Í|(Í^^ Restaurálták Gárdonyi Géza bútorait — A hagyományos engedmé­nyes füzetvásár az idén július 18-a és augusztus 6-a között lesz — jelentette be pénteki saj­tótájékoztatóján Tóth György, a Pl ÉRT vezérigazgatója. Mint mondotta, az akció idején a vállalat kiskereskedelmi part­nerei 30 százalékos enged­ménnyel árusítják az egység- csomagban lévő füzeteket. Az engedményből a PIÉRT 20 szá­zalékot vállal, harminc száza­lékos kedvezményt ad viszont Budapesten és vidéken mű­ködő 26 saját, illetve más vál­lalattal közös üzletében a nómenklatúra szerinti füzetek az egységcsomagba kerülő tansze­rek, az Elektronika 39-es tí­pusú zsebszámológép, valamint az iskolatáskák fogyasztói árából. A szükséges árualap ösz- szeállításánál figyelembe vették a tanulólétszám várható alaku­lását, annak összetételét, és' a Művelődési Minisztérium által előírt tanszernormákat. A Mű­velődési Minisztérium tanszer­normái a tavalyihoz képest alig változtak, mindössze az ötö­dik osztályosok egy egységcso­magja bővül egy 21—32-es füzettel, a hatodikosoké egy 96—16-os füzettel, valamint 10 darab milliméterpapírral, a nyolcadikosoké egy darab 41 — 12-es füzettel, és ugyancsak 10 darab milliméterpapírral. A gimnáziumok és egyéb közép­fokú iskolák tanszerszükségle­te nem változik. Iskolafüzetekből az igénye­ket m'ind mennyiségben, mind választékban ki tudják elégí­teni, a Fűzfői Papírgyár a csak­nem 40 millió füzetet időben előállította. A burkoló és dísz­csomagoló papírok mellett idén először az üzletekbe kerülnek a műtex könyvborítói, amelye­ket az egységcsomagokban helyeznek el, az adott osztály­típusban használatos könyvek és füzetek méretének megfe­lelően. Rajztáblából, zsírkré­tából, vonalzókból, iskolai kör­zőkből ugyancsak van elegen­dő, a színes papírkészletek, műanyag betűtartók, félfamen­tes rajzlapok egy részét azon­ban csak augusztus—szeptem­ber hónapokban szállítják a termelők. Iskolatáskákból 64-féle többségükben új — modellt szerzett be a PIÉRT. Bár a választék széles, az igényeket a keresett, könnyebb anyagból készült termékekből1 — a gyár­tók alapanyaghiánya miatt — nem tudják teljes mértékben kielégíteni. Ma már a taneszközökhöz sorolhatók a zsebszámológépek is. Az általános iskolásoknak az Elektronikai 39-es szovr> jet gépet ajánlja a PIÉRT. A 38-as típusszámú zsebszámoló­géppel az alapművelteteken kívül logaritmus és szögfügg­vény számításokat is lehet vé­gezni, ezért ez elsősorban a középiskolások érdeklődésére tarthat számot. Restaurálták Gárdonyi Géza egykori egri lakóhá­zának bútorait. A nagy­becsű tárgyak helyreállítá­sát és tartósítását Tihaméri Imre, egri bútorasztalos vállalta Eltávolította az évtizedek során felkent fes­tékrétegeket, pótolta az el- aggot és erősen megron­gálódott részeket, végül pedig konzerválta a szá­zadfordulón készült búto­rokat. A legtöbb munkát az író páncéltőkés pianí- nója adta. Ennek ugyanis hiányzott az eleje és a billentyűzet egy részét is pótolni kellett. Szőttesek Zengővárkonyból Népművészet tsz vállalkozásban A munkaalkalom nagy dolog, és nemcsak egy Zengővárkony méretű kis faluban. Jelenleg nyolc asszonynak jelent helyben el­foglaltságot az a melléküzemág, amit a pécsváradi Zengöalja Mgtsz, kezdett meg tavasszal Zengövárkonyban. Pár hónappal előtte kesztyüvarrodát nyitottak Pécsváradon, ugyancsak no dol­gozók részére. Zengövárkonyban az ott ho­nos népi szőtteseket állítják elő eredeti minták alapján. Két szövöasszony magában a tavaly átadott tájházban dol­gozik, ahol a látogató meg is vásárolhatja a helyben készült várkonyi szőttest. Walter Tivadar, a Zengőalja Mgtsz elnöke Így beszél vál­lalkozásuk megszületéséről: — A pécsváradi művelődési házban o gyerekeket, oz enyéi­met is tanította szőni löttös Sándor, ennek a várkonyi ha­gyománynak a folytatója. Tud­tam, hogy Zengövárkonyban nyolc asszony bedolgozója a Decsi Háziipari Szövetkezetnek, és arra gondoltam, miért dol­gozzanak ők Decsnek, Tolná­nak, amikor haza is dolgozhat­nának, a saját mintákat is sző­hetnél';, mint nagyanyáik. A terv a Baranya megyei műve­lődési irányítás, valamint a Népi Iparművészeti Tanács tet­szését is elnyerte. — Decs minden további nél­kül átadta téeszünknek ezt a tevékenységet, velük együttmű­ködési szerződést kötöttünk, tő­lük béreljük a szövőszékeket egy jelképes összegért, és tőlük kapjuk a nyersanyagot. — Azután jött az ötlet, hogy kapcsoljuk ebbe a körbe a táj-- házat is, nagyobb lesz úgy a vonzóerő. Legyen itt az elárusí­tóhely, lehessen itt kapni a szőttesek mellett óbányai Tei- mel-kerámiát is - együtt a vi­Az Ércbányász Lakásszövetkezet szervezésében 32 lakást épí­tenek garázzsal együtt Pécsett, a Zsolt utcában. A vállalat saját kivitelezésében ezek a sorházak 1984 június közepére készülnek el. Fotá: Erb János dék népművészeti termékeit. Mindezt a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központtal való jó együttműködésben le­hetett kialakítani. Ezt megtart­va idővel nagyon szívesen át­venné a szövetkezetünk magá­nak a tájháznak a fenntartását, működtetését, és az így való­ban a zengővárkonyi textilmű­vészet otthona lehetne. Kerá­miáinkkal, szőtteseinkkel ott voltunk egyébként a cserépvá­sáron és tizenkétezer forintos forgalmat csináltunk a múlt vasárnapi zengővárkonyi na­pon. Asztalterítőket készítenek hat szalvétával, kenyérkendőket, futókat és apró terítőcskéket, könyvjelzőket a kispénzű láto­gatóknak. Mindezt természetes anyag, pamut felhasználásá­val, eredeti zengővárkonyi mintákkal. Ezeket a textileket, c fehér alapon szőtt piros és fekete rozmaringost, tyúksze­mest és csíkost Töttös Sándor tervezi, aki elvégezte a Nép­művelési Intézet C-kategóriás szövőszakkör-vezetöi tanfolya­mát, és •jó ismerője ennek a helyi hagyománynak. Édesany­ja is híres szövőasszony volt Töttös Sándor pár évvel ezelőtt o falu textiljeiből rendezett kiállítást a falu kultúrházában, 100—150 éves darabokból, és a kétszáz kiállított textil között nem volt két egyforma . . . Walter Tivadar, a Zengőalja Mgtsz elnöke további terveiket sorolja:- Nem nyereségre törek­szünk ebben az üzemágban. Munkaalkalmat akarunk terem­teni, és ápolni egy nemes ha­gyományt. Most nyolc asszony dolgozik a szövésben, 3200 fo­rint körül kerestek a múlt hó­napban, míg a decsi bedolgo zással 4—500 forintot kaptak egy hónapra. Tudjuk, exportra is lehetne termelni. Ezt még nem pályáztuk meg, de ha ez megtörténne, 20 főre is felfut hatna a létszám. Külön beru házást nem igényel ez a tévé kenység, hiszen ki-ki otthon dolgozik. A zengővárkonyi szőt­test egyelőre csak a falu mú­zeumában árusítjuk, szánt- szándékkal: aki meg akarja vásárolni és hozzá az óbányai kerámiát, az jöjjön el erre a szép vidékre, és töltsön itt né­hány kellemes órát. Befejezésül két gondolatot: c hagyományápolás és a fej­lődés lám, jól megfér egymás mellett, és a gazdasági, vala­mint a kulturális szféra együtt­működése sem kizárt dolog. Gállos Orsolya Júdás: Uhrik Dóra A történet csak ürügy a mának szóló továbbgondolásra Sokan kérdezték meglepetten, jól hallották-e, nő létemre tény­leg én fogom táncolni Júdás szerepét a Máté-passióban? Számomra nem történt semmi szokatlan, csak az, ami már annyi más Ecfc-műben: az ere­deti történet csak helyszín, lát­vány, ürügy a mának szóló to­vábbgondolásra. A más most ta­lán csak az, hogy ez a megfo­galmazás a biblikus jelzésrend­szert lefordítja mai emberi, tár­sadalmi kapcsolatokra. Ebben a felfogásban a tanítványok kö­zött miért ne lehetne nő? Az elárulás motivuma az Eck-i táncfantázia központi kérdése. Női mivoltomban ennek elsőd­leges megfogalmazása az egy­szerű női hiúság: a viszonzatlan érzelemre adott primér válasz. A próbák folyamán végiggon­dolva — játszva a lehetősége­ket —, Júdás eredendően go­nosz; nem gonosz, de a körül­mények kényszerítik az árulás­ra stb. — fogalmazódott meg bennem az a motívum, mely Jú­dás tragédiájának igazi hordo­zója: ez a nő, aki szerelmes Jé­zusba, csak egyszer csókolhatja őt meg, és ez a csók az árulá­sé. A beteljesülés egyben az ér­zelem halála is. Szeretem, meg­ölöm és utána én is meghalok érte. Az árulás motívumának másik vonulata az emberi gyengeség. Kajafással történő első találko­zásom már meghatározó: kép­telen vagyok ellentállni a hata­lom parancsoló igényének — és Kajafás is tudja első pillanat­ban, melyik az a láncszem, mellyel a sor megbontható. Szerepem értelmezésének van egy harmadik, paradox síkja is: Júdás az egyetlen, aki megérti Jézust, megérti a kijelöltetettsé- get. Elárulja, mert szereti, el­árulja, hogy meqváltó lehessen; cselekedve ezzel saját érzelmei ellenére, önsorsrontóan vállalva a megbélyegzettséget. Itt kezdődik Júdás tragédiá­jának a beteljesülése: első reakciója a feleletadási kény­szer. Számomra ez a szerep megformálása során a legbor­zalmasabb rész. Talán a gyilko­sok lelkiállapotában lehet ha­sonló: ördöggé válás a görcsös önigazolásban. Ezt követi a „Mit tettem?!" felismerése, az összeroppanás, az előbb emlí­tett három vonulat közös katar­zisa. Ez a feladat semmi eddigi szerepemmel nem mutat rokon­ságot. Sokkal összetettebb, több színből épül fel. A próbák fo­lyamán rákényszerített az ön­vizsgálatra is: mi az én szemé­lyes viszonyom Júdással, a jú- dássággal? összegzőén, úgy érzem, az emberi motívum, ami megfogalmazódott bennem: az emberi kapcsolatok sokrétűsé­gében potenciálisan mindenki válhat Júdássá is. De a katar­zisban Júdás újra teljesen em­beri, megszenvedi vétkét. Följegyezte: Szilárd István FBLMJEGYZET ■■ Old meg a sogunt! A sogun a japán császár fővezére, azaz kis betűvel íran­dó még akkor is, ha volt jó kétszáz év Japán történelmé­ben, amikor a saguni méltó­ság örökletes volt, dehát azt sem írjuk nagy betűvel, hogy császár, ebben a viszonylat­ban különösképpen nem, mert a sogunok gyakorta a császá­rok fejére nőttek — aminek több előnytelensége mellett megvolt az a pozitív hatása, hogy az emberek nem a csá­szárt utálták (annyira) ha­nem a sogunt. .. Lám, már el is jutottunk a film címéhez, mivelhogy egy gyűlölt sogunt meg kell ölni — ez az első tíz percben ki is derül, de hogy ekkor még ne legyen vége a filmnek, a sogunnak természetesen ügyes­nek és szinte legyőzhetetlennek kell lennie, hogy aztán jó két óra elteltével mégiscsak em­berére akadjon a fiatal főhős személyében. E fiatal főhős apátlanul és anyátlönul nőtt fel emigrációban, hogy aztán visszatérve megfossza a koráb­bi sogunt életétől, következés­képpen sogunságától és ez utóbbi minőségébe lépjen, megteremtve Japánban az igazságos sogunság alapjait. A fiatal főhős természete­sen jóképű, még európai szem­mel is az, japán mivoltának vonásai csak éppen annyira jelentkeznek, hogy némi sajá­tosságot adjanak arcának, amit különben az egész világon el lehet adni a fiataloknak: még a hajviselete is egészen mai; szóval a film készítői az egész világ fiataljainak megkönnyí­tették, hogy magukat a főhős helyébe képzeljék. S hogy ez megtörténik, kö­vetkezhet az általános pofoz­kodás, vívás, verekedés, nyílt és ólmok küzdelem — a ja­pán történelem csak ürügy ehhez. A főhősnek is csak azrét kellett Kínából vissza­térnie, hogy a kunk-fu koreog­ráfiájával gyarapítsa a hara­kiri országának szamurájkard­dal vívott látványos csatáit. S merthogy a film már ab­ban az időben játszódik, ami­kor lőfegyverek Is használato­sak voltak — internacionalistá­nak is mondható a filmben lát­ható gyilkosságok mikéntje. Mi magyarok ezen kívül láthatjuk, hogy az íjjal is jól bánnak a japánok, s a lovon is megülik a helyüket, bár hogy menet közben lóhátról pontosan ijaz- zanak, hát azt még gyakorol­niuk kell: dehát a japánok udvarias népek, ennyi gesztust tehetnek nekünk. Különösképpen hogy idén egy jó csomó filmet megvettünk tőlük, köztük ezt is, de nem ez a legrosszabb. Mert az öncélú öldöklésnek van valami gyermekes bája, olykor még némi humorról is tanúbizonyságot tesznek az „alkotók", az például egy nagy szám, amikor a sziklafal tete­jén megjelenik egy aggastyán, ledobja az ötven méteres szakadékba a botját, aztán utána ugrik, majd ruganyoson földet ér, és könnyedén elkap­ja a botját, ami éppen akkor ér oda — úgy látszik a ne­hézkedés és a légellenállás törvényei másképpen működ­tek Japánban akkoriban. Ezen kívül üdítő a levágott emberi fejek és karok látvá­nya, a becsapódó szúrószer­számok premier plánja — a gyengébb emlékezőtehetségű- eknek felhívom a figyelmét, hogy természetesen első osztá­lyú piros festék helyettesíti a vért. . . Mást amúgy nemigen volt mit helyettesíteni ... B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents