Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-02 / 181. szám

I NEMZETKÖZI MAG KZ I III Távoli világ, különös világ ... New York nem Amerika ... Meglepődni nem sikk, de nincs is rá idő ... Ilyen és ehhez hasonló gon­dolatfoszlányokkal bíbelődöm, ahogy most visszagondolok a múlt évi amerikai tanulmány­útra. A Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolája ve­zető építészeként vettem részt ezen az úton. A többé-kevésbé kötött New York-i, bostoni program után országon belüli barangolásra indultunk egy fiatal építész kollégával. Merész célunk az volt, hogy a két óceán partja között megnézünk pár nagy­várost, megpróbálunk imp­ressziókat szerezni a vidékről, tájról, falvakról, farmokról . . . Ez amolyan „ide azt az ele­fántot, majd elbánok vele” program, de gondoltuk, majd faragjuk, módosítjuk közben. Végül is országon belül busz- szal, repülővel, gyalog meg­tettünk vagy 6500 kilométert. Utunk főbb állomásai követ­kező városok voltak: New York, Boston, Chicago, Denver, San Francisco, Los Angeles, Wa­shington. Ezekben a városokban építé­szetileg vannak közös jegyek. Elsősorban a városközpontok újabb épületeiben, főként fel-' hőkarcolóiban lehet sok ro­kon vonást felfedezni. De ka­rakterben, városi atmoszférá­ban, építészeti kultúrában, a táji és művi környezet össze­függéseiben (esetenként még életformában is) mindegyik város sajátos, egyéni jegyeket visel magán. New York égre törő üveg­tornyaival az üzleti élet köz­pontja, nyüzsgő méhkas, gigá­szi organizáció. Boston szellemi központ, a fojtott méltóság városa; több a vasbeton és kőfelület, ezzel európaibb. Amerikai képeslap Chicago New York örök ri­válisa. A Michigan-tó ölelő öbleiben Mies Van der Rohe szédítő acél-üvegtornyai ke­mény daccal állják a gyorsan változó építészeti divatok ost­romát. Denver a hűvös, tartózkodó építészeti elegancia városa. A közeli Sziklás-hegység ha­vas csúcsai becsillognak a bank- és templomtornyok" kö­zött... Szomszédban a Che­yenne idniánok földje. San Francisco a legendák városa, méltósággal leng a viharban a szimbólummá emelt Golden-Gate bridge; a táj és város varázsos ötvözete, vizek, felhők, fák és házak örökké­valóságnak tűnő barátkozá- sa . . . Los Angeles a másfélszáz kilométer hosszú falu. Holly­wood, sztárok, pálmák . . . Washington négy-, ötszintes szecessziós épülettömbök, par­kok, minisztériumok, emlékhe­lyek, rezidenciák ... Csend ... Feszültség ... A hangulati elemek,- gyors impressziók mellett igen tanul­ságos építészeti általánosítá­sok vonhatók le. Ilyenek: a piaci helyzet, a verseny az építés-kivitelezésben, az épí­tészeti tervezésben is kialakí­tott egy — nagyrészt az ame­rikai ízlésvilágnak megfelelő - építészeti kifejezésmódot, magas igényű szerkezeti rész­letekkel, kitűnő építési anya­gokkal. Persze, ez elég termé­szetesnek tűnik ott, hisz ötszáz méter magas iroda-, bankhá­zaikat — ahol egy-egy objek­tumban ötvenezer alkalmazott dolgozik — a repülőgép tech­nikai tökéletességével kell megoldani (üveghomlokzat, klí­ma, optimalizált közérzeti ef­fektusok stb.). Más: úgy épül fel New York valamelyik utcasarkán egy felhőkarcoló kilenc hónap alatt, hogy sem az utcából, sem a járdából egy négyzet- métert sem lehet elzárni! Má­sodpercre érkeznek az anyag­szállító járművek és önmagát épít’ tovább az épület köze­pén felkúszó toronydaru. Tanul­ságos ... Az idő pénz ... Az IBM világcég új New York-i központja befejezéshez közeli állapotban volt, amikor megtekintettük. Ez a nem túl­zottan szegény cég azt kérte az építészektől, energetiku­soktól, gépészektől, hogy a mai kor minden technikai vívmá­nyát bevetve, szuper energia- takarékos házat tervezzenek. Az épület olyan alaprajzi és homlokzati kialakítású, hogy a maximális hőenergiát tudja összegyűjteni. Ezt az energia­tömeget a színienként elhe­lyezett számitógépek és az épület tetején lévő számító­gép központ vezérlik, vándorol- tatják az épületben oda, aho­va éppen a helyiségekben lé­vő érzékelőműszerek „lekérik”, így elérték, hogy az év kilenc hónapjában ez az óriási töme­gű épületkolosszus ellátja ma. gát hő- és hűtési energiával. Tehát csak három__bónapig kell mesterséges energiával „ráse-, gíteni”. Tanulságos . . . Nem az egyébként méregdrága (de az üzemeltetés során megtérülő) tethnika miatt, hanem abból a szempontból, hogy nekünk - szerényebb anyagi és energia­ínséges helyzetünkben - többet kellene tennünk az energia- gazdálkodás, -megtakarítás ér­dekében. Erre ráfizetni nem lehet. Gyorsan változó vilá­gunk megismerése alig lehet­séges. örülünk, ha egy-egy szeletét birtokba vehetjük. Az építészet világa is nehe­zen tekinthető át, különösen korunkban, amikor már nem igazíthatnak el bennünket a történelmi stílusok biztos útjel­zői .. . Ma minden alkotónak magának kell végigjárni azt a rögös utat, amelyről vagy le­térítik vagy nem. Ha nem, ak­kor jó esetben vándorlásai so­rán megtalálhatja az egyéni­ségének leginkább megfelelő kifejezésmódot és dolgozhat. Ehhez a hosszú vándorláshoz, ha úgy tetszik szakmagyakor­láshoz sok mindent be kell pa­kolni a tarisznyába. Olyasmi­ket is, amik csak áttételesen épülnek be a napi munkánkba: irodalmat, művészetismeretet, közgazdaságtant, külföldi ta­nulmányutat és még ezerféle mást. Még lehetne olyanokat mon­dani, hogy mindennek ára van, az időnek különösen. De nem mondom, mert ennek a képes­lapok a továbbolvasásához is idő kellene ... Erdélyi Zoltán Az ETA halállistája Ördögi körben Nyugtalanító hírek érkeztek Spanyolországból. A madridi rendőrség rajtaütött az ETA egyik rejtekhelyén, s ott egy halállistát talált — 25 politi­kus, katonatiszt és bankár ne­vével. A hatóságok nem hoz­ták nyilvánosságra, hogy kik lettek volna a szélsőséges baszk terrorszervezet következő célpontjai, a Tiempo című jól­értesült hetilap viszont közzé­tette magánnyomozásának riasztó eredményét. Tényekkel bizonyította, hogy az ETA hó­napok óta gyűjti az adatokat I. János Károly király szokásai­ról, útvonalairól, biztonsági szervezetéről. A terroristákhoz közel álló Egin című baszkföl­di napilap ugyanakkor ismer­tette az ETA közleményét, amelyben a terrorszervezet el­ső alkalommal támadta a szo­cialista kormányt, s újabb ak­ciókkal fenyegetőzött. A bel­ügyminiszter nemrégiben fel­hívta a figyelmet: a szocia­listák hatalomrakerülése óta emelkedett a terrorcselekmé­nyek száma. A terrorizmus gyökere Pedig tavaly októberben még úgy tűnt, hogy Felipe Gonzá- lezék elsöprő választási győ­zelmével megcsillan egy re­ménysugár a baszk terrorizmus felszámolására. Sokan úgy vé­lekedtek, hogy a régi rezsim­mel való teljes szakítást jel­képező új kormányzat kitelje­síti végre Baszkföld autonómiá­ját, nagyobb bizalmat élvezhet a lakosság részéről, s rugal­masabbnak bizonyulhat, ha esetleg tárgyalásra kerülne sor. Abban reménykedtek ugyanis, hogy ezúttal az ETA is inkább hajlana az egyezkedésre, a baszk nemzeti érdekeket figye­lembe vevő békés megoldás keresésére. A terrorizmus gyökere ugyan, is a baszk nemzeti kisebbség keserű sorsában, jogaikért, fennmaradásukért folytatott har­cukban kereshető. A ma már alig félmilliós nép nem roko­na egyetlen más európai nem. zetnek sem, sőt korábban je­lent meg mostani lakóhelyén (Észak-Spanyolországban és Dél-Franciaországban), mint akár a spanyolok, akár a franciák. Az évszázados el­nyomás táplálta nacionalizmu. sukat, amelynek legszélsősége­sebb formája egy önálló baszk állam létrehozását követeli. E platformon jött létre 1959-ben az Euskadi Ta Askatasuna, vagyis a Baszkföld és Szabad­ság elnevezésű szervezet. Az ETA a Baszk Nemzeti Pártból vált ki. Látványos akcióival a hatvanas években nagy nép­szerűségre tett szert, hiszen kommandói tulajdonképpen a fasiszta rendszer, a francoista elnyomás ellen harcoltak. Csakhogy a terrorcselekedetek Franco generalisszimusz halála után is folytatódtak, pedig ak­kor már a demokratikus átme­netet veszélyeztették. A balol­dali pártok számtalanszor le­szögezték, hogy — bármi le­gyen deklarált célja — az ETA végső soron a szélsőjobboldal szövetségese. Hamvába holt béketervek Az évek folyamán az ETA tömegbázisa ugyan számotte­vően csökkent, de még min­dig százezrek támogatják Baszkföldön. A mostani had­üzenet világossá teszi, hogy az ETA maroknyi kemény magva nem enged megvalósíthatatlan követeléseiből, s a szocialis­tákkal sem hajlandó tárgyal­ni. Pedig még a tavaly októ­beri választás előtt a Herri Batasuna, az ETA radikális ka­tonai szárnyához (ETA-M) kö­zel áiló párt bejelentette, hogy amennyiben a szocialisták haj­landók a párbeszédre, tűzszü­netet hirdetnek. Igaz, a meg­beszélések feltételéül olyan maximalista programot jelöltek meg, amelyet a szocialisták semmiképpen sem fogadhat­tak el, Hamvába holt azután Car­los Garaicoexteának, a Baszk Nemzeti Párt vezetőjének bé­keindítványa is. Ö háromolda­lú tárgyalást javasolt a kor­mány, a párt és az ETA kö­zött. Biztató fejlemény volt ugyanakkor, hogy az ETA mér. sékelt, politikai-katonai szár­nya, az ETA—P—M bejelentet­te, hogy feloszlatja önmagát, s tagjai visszatérnek a békés polgári életbe, mivel vélemé­nyük szerint fegyverrel nem le­het megoldani Baszkföld prob­lémáit. A Zen-terv A béketapogatódzások ku­darca után a szocialista kor­mány energikus tervet dolgo­zott ki a baszkföldi terrorizmus felszámolására. Az úgynevezett Zen-terv átfogó biztonsági, gazdasági, információs intéz­kedéseket tartalmaz, egy kü­lönleges baszk rendőri erő fel­állítását irányozza elő. (A baszkok egyik nemzeti sérelme volt ugyanis, hogy a nyelvüket nem beszélő, „megszálló” spa. nyol rendőrség ügyelt Baszk­föld biztonságára.) A terv meg­valósítására 14 milliárd pese­tát irányoztak elő a költségve­tésből. A kormány megkemé­nyedett hangneme azonban a jelek szerint újabb merénylete­ket válthat ki. Garaicoextea egyszer pesszimistán azt jósol­ta. a terrorakciókat mindig rendőri intézkedések, majd azokat megint terrorakciók kö­vetik. S a jelek szerint, a szo­cialistáknak sem lesz könnyű dolguk, hogy kitörjenek ebből az ördögi körből. Elekes Éva Az ETA egyik tavaly felkutatott titkos fegyverraktára. A spanyol rendőrség terrorista-ellenes csoportja Bilbao környékén egy ta­nyán közel öt tonna fegyvert és robbanóanyagot talált.

Next

/
Thumbnails
Contents