Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-14 / 193. szám

>83. július 14., csütörtök Dunántúlt napló 3 Üvolténi (is) nehéz... Rock Színház előadásai Pécsi Nyári Színház műsorán Állandó társulatként egyéves últra tekinthet vissza a Rock ínház, a KISZ Központi Mű- szegyüttesének önálló tago­lta. Az idén ötödik évébe lé- j Pécsi Nyári Színház vezetői- sk meghívása a társulat Idigi lelkes munkájának, hé- gpótló törekvéseinek elis- erésén túl, szervesen illesz- dett abba az átgondolt mű- szeti koncepcióba is, mely a agyar táncművészet nyári fá­mává kívánja avatni Pécset. A budapesti társulat Bem­ein már-már klasszikusnak kinthető musicalje, a West de Story mellett két friss, fejezetten az együttes szá- ára létrehozott alkotással, a jndorfi László szerkesztette völtés — Profán passiójáték rock-messiásokról c. egyfel- másos játékkal és Várkonyi átyás—Miklós Tibor Farkasok rock-fantáziájával mutatko- ►tt be. Hogy összhatásában ■ úgy érzem — a két rock- ínházi este inkább szürkítet- , mint színesítette a Pécsi yári Színház ez évi palettá- t, az nem szándékon és el- pzelésen, hanem az egész űfaj magyarországi helyzeté- ;k megoldatlanságán múlott. Az együttes a nevével vállalt ladatnak csak akkor tud eie­st tenni, ha rendelkezik az- I a három meghatározó kva- óssal, melyre a hasonló prog- mot felvállaló együttesek vi- gszerte épülnek: a stílust ér- , a színpaddal együtt élő nekar — zenei vezetés: uni- rzális előadók, akik ének- és nctudásuk mellett drámai ejű egyéniségek is valamint átlag színházi igényeket essze meghaladó hang- • és ágítástechnika. A Rock Színház magja, a irkonyi Mátyás vezényelte (és szekovácsolta) relatíve kis tszámú zenekar mindkét élő- nés produkcióban hiánytalan ményt nyújtott. Nemcsak a kán hallható pontosság, Stí- sossóg — mely a Bernstein­ene megszólaltatásakor tűnt igazán — tartozik erényeik izé, de külön meg kell1 em- eni azt az alkalmazkodó- ■pességet, amellyel az igen térő képességű énekesek rodukcióját igyekezett élvezhe- vé tenni. A „mi mindig elkésünk ...” - valahonnan — „magyar át- ]" az előadói kvalitásokban :ött leginkább vissza. Színész- ■pzésünk legkevesebb 30 év­ii jár Európa mögött. Sajnos, : csak akkor derül ki, ha jy társulat felvállalja, hogy :mcsak a darabot, de azt a ilust is akarná játszani, amit a műfajtól ma világszerte el­várnak. Vannak kitűnő éneke­seink, táncosaink, drámai szí­nészeink, de meglepődünk, ha egy táncos megszólal, pláne: énekel, netán drámai kvalitá­sáról ismert színészünk táncra perdül. Egyik pesti vezető szín­házunk Webber musicaljét csak vendégművészek sorával volt képes előadni. Ez a műfaj pe­dig nem vagylagosságot köve­teli; hivatásos színházi produk­cióban a táncos selypítése vagy az énekes gyatra mozgás- kultúrája nem tartozhat a bo­csánatos bűnök közé! A Rock Színház vezetése nem hibáztat­ható; csak abból tudott válasz­tani, amilyen kínálat volt (van); a kínálat színvonala viszont képzésünk függvénye. Nyilat­kozataikból kiolvasható, hogy tisztában vannak a helyzettel, illetve lehetőségeikkel, de a megkezdett egyéves belső in­tenzív műhelymunka az idő rö­vidsége miatt niég nem ka­matozhatott igazán. Nagy Ani­kó az egyedüli a látott pro­dukciókból, aki — úgy tűnt — e műfajban tényleg hazatalált. A West Side Story kórusaiban derült ki, hogy a szereplők többségénél alapvető légzés­technikai (kondicionális?) prob­lémák is vannak. Az előadások technikai szín­vonala — ha csak az anyagi oldalt nézzük — biztosítottnak tűnik. De ma már egy közepes popzenekar sem engedhet meg magának annyi hangosítási gikszert — főleg a „playback" — élő váltásoknál — és magas erősítő-alapzajt, mint azt az üvö/fés-ben volt /nádunk „éll- vezni." A világítási effektusok fantáziátlansága is ebben a produkcióban tűnt fel legin­kább. A West Side Story-ban Igló- di István egy régebbi rendezé­sének emlékét idézte fel, ötle­teiben főleg formai megoldá­sokra (kitűnő jelenetváltások) figyelve. A címében a beat- antológiára utaló üvöltés Ván- dorfi László rendezésében és szerkesztésében a hatvanas évek végi amatőr irodalmi­színpadi hagyományok negatí­vumainak fe'tupírozott változa­tát nyújtotta: a pódiumtól > a gitáros fiúig mindent felvonul­tatva — és elveszve a szer­kesztés kuszaságaiban. A Far­kasok első tíz perce ígérte azt az utat, amelyen — előadói gárdájában megerősödve — a Rock Színház képes lesz meg­felelni azoknak az igényeknek, melyek életre hívták. Szilard István Nemzetközi konferenciára készülve A DTI külföldi kapcsolatai A z utóbbi időben több­ször adtunk hírt a Du­nántúli Tudományos In­tézet nemzetközi rendezvényei­ről. Nem mindig látványos kon­ferenciáik voltak ezek, hanem mindennapi „vendégjárások”, de mindenképpen art jelzik, hogy a határainkon túli] tudo­mányos életben is kezdik meg­ismerni az itt folyó munkát. Dr. Csefkó Ferenc ügyvezető igaz­gatóval — aki néhány munka­társával együtt nem régen tért vissza egy rövidebb olaszor­szági tanulmány útról — a ku­tatóhely nemzetközi kapcsola­tairól beszélgettünk. — Külikapcsolataink na-, gyobb mérvű fejlesztése a 70- es évek végén indult meg. Fel kellett ismernünk, hogy bármi­lyen fontos vizsgálatok folynak is idehaza, ha nem tudunk be­kapcsolódni a nemzetközi tu­dományos életbe, munkánk el­szigetelt marad, és „fekéssüik a csatlakozást". Bihari Ottó aka­démikus egyik legfőbb törek­vése az volt, hogy az élért pro­duktumok kerüljenek nemzet­közi nyilvánosság elé, az ered­ményes kutatók minél többet utazzanak. — Többször írtunk már arról, hogy az Intézet KGST-szinten is fontos szerepel tölt be ... — Igen. A környezetvédelem közgazdasági, jogi, pedagógiai problémáit érintő 'kutatások ma­gyarországi bázisintézete va­gyunk. Rendkívül lényegesnek tart­juk azonban azt is, hogy az intézet fő profilját képező íe- rületfejlesztési kutatásokban is sikerült bekapcsolódni a nem­zetközi vérkeringésbe. Közös ku­tatásokat folytatunk cseh szak­emberekkel, nemzetközi kötej- tet szerkesztünk, s ide sorolha­tó a most induló olaszországi kapcsolat is. Ebben a téma­körben rendeztünk 1978-ban egy konferenciát, amelynek köz­ponti gondolatköre az agglo­meráció-kutatás volt, s ennek szerves folytatásaként ez év őszén tartunk egy másikat, amely a vonzáskörzetek gazda­sági és közigazgatási kérdései­vel foglalkozik. E konferencia, amelyen várhatóan mintegy 35 előadás hangzik majd el, fele­részt külföldi szakemberektől, felöleli az általános elvi prob­lémákon túl a tervezés, irányí­tás, a speciális területi egysé­gek, a területfejlesztési kérdé­sek témakörhöz kapcsolódó vo­natkozásait. Képviseltetik ma­gukat közgazdászok, jogászok, szociológusok, gazdaságföld- rajzosok, történészek stb. — Az itt terítékre került problémák mennyire érintik me­gyénket? — Több szempontból is. Az előadók között megyei szakem­berek is lesznek, s az intézeti empirikus vizsgálatok jó része a megyében folyt (pl. infrastruk­turális vizsgálatok. Boly és kör­nyékének szociológiai vizsgáló­ta, közigazgatási és egyéb vonzáskörzeti elemzések). A me­gye sajátos településszerkezete miatt különösképpen fontosak lehetnek a bemutatásra kerülő eredmények. — Mi volt az olaszországi utazás célja? — A Pizzái Egyetem Szocio­lógiai Intézetével az elmúlt évben felvett kapcsolat kereté­ben tettünk viszontlátogatást a Magyar és az Olasz Tudomá­nyos Akadémia együttműködése keretében. Olasz kollégáink a szocialista kisvárosi modell problémáival foglalkoznak. Ben­nünket elsősorban a városter­vezés financiális rendszere, a településfejlesztés és rendezés tervezése, s az ezzel kapcsola­tos irányítási kérdések érdekel­ték. Ott-tartózkodásunk alatt — megvitatva a közös kutatá­sok téziseit — kialakult ben­nünk az a kép, hogy kölcsönö­sen sokat meríthetünk majd a vizsgálatok eredményeiből. H. J. Lehetőség a szülőföld megismerésére Sokba kerül az országjárás Kell a pénz, de segít az ötlet is Pécsi diáksikerek Danyi Pál és Frei Zsolt helyezései U m jobb pécsi diáksikerekről számolhatunk be: a Nagy La­jos Gimnázium két, most érettségizett diákja, Danyi Pál és Frei Zsolt előkelő második helyezést ért el az orszá­gos középiskolai tantárgyi versenyen, majd kéttagú csapatot alkotva, másodikak lettek a számitástechnikai országos közép­iskolai versenyen is- Frei Zsolt tagja a júliusban Romániában megrendezésre kerülő 14. nemzetközi fizikai diákolimpia ma­gyar csapatának. Danyi Pál ugyanakkor négyéves kitűnő tanul­mányi eredménye elismeréséül átvehette dr- Kelenfi Elemér igaz­gatótól a Nagy Lajos-gyűrűt, másodikként a gimnázium tanulói közül. Mi áll e sok szép eredmény mögött? Kezdjük talán a szá­mítástechnikánál, amit, ha tan­tárgyként nem is oktatnak egyelőre hazánkban, de szak­köri keretben már sok helyütt foglalkozhatnak vele a diákok. A Nagy Lajos két diákja az egyetem közgazdasági kará­nak adjunktusa, dr. Dobay Pé­ter révén került közel a számí­tástechnikához. Az egyetemen írták meg a programokat, az­tán a Műszaki Főiskola számí­tástechnikai termében futtatták végig azokat. A két diák eredményei ér­dekes módon egészítik ki egy­mást. Frei Zsolt a fakultációs fizikából ért el; második helye­zést az OKTV-n és 13. lett ma­tematikából. Danyi Pál helye­zése fakultációs matematikából a második, és fakultációs fizi­kából 12. Frei Zsolt így beszél a díjig megtett út állomásairól: — A Hal József úti Általá­nos Iskolában Németh Józselné tanítványaként szerettem meg a természettudományokat, és egyformán érdekelt a fizika meg a matematika. Harmadik díjat nyertem az Arany Dániel matematikai versenyen, majd egyre inkább a fizika felé for­dultam. Kotek Lászlótól, a JPTE Tanárképző Karának ad­junktusától kaptam nagyon sok segítséget, így született meg az első helyezés fizikából -ö Kö­zépiskolai matematikai lapok versenyén, a harmadik díj a Mikola Sándor-emlékversenyen, aztán a mostani OKTV máso­dik helyezés. Két éve veszek részt a nemzetközi fizikai diák­olimpia csapatának felkészítő szakkörén Budapesten, és idén a romániai olimpiára is sike­rült eljutnom. Frei Zsolt az ELTE fizika sza­kára iratkozott, elméleti fizikus­ként szeretne majd dolgozni. Danyi Pállal együtt, aki a Bu­dapesti Műszaki Egyetem vil­lamosmérnöki karára jelentke­zett, már túl vannak a felvé­teli beszélgetésen, hiszen OKTV-eredményeik alapján nem kellett felvételi vizsgát tenniük. Danyi Pál dr. Vándor Ottóné tanárnőtől kapott erős alapo­kat a matematikához a Jókai úti Általános 'Iskolában. Ö is rendszeresen küldte a megol­dásokat matematikából és fizi­kából a Középiskolai matema­tikai lapokba és nyert első, va­lamint harmadik díjat. Három­szor lett első, egyszer második a Kis matematikusok baráti kö­re országos versenyén és első az Arany Dániel matematikai versenyen. — Második gimnáziumban dőlt el — tanáraim Tornyos Tivadar és felesége — hatásá­ra, hogy a matematika mellett a számítástechnika és a fizika is érdekel, és aztán e három területtel foglalkoztam komo­lyabban. Mindezek mellett a sport is fontos helyet foglal el a két diák életében. Zsolt a cselgán­csozást szeretné folytatni vala­melyik budapesti egyesületben. Pali kedvenc sportjai a tenisz és a futás. Őt at numizmatika érdekli és ezen keresztül a történelem és a gazdaságpoli­tika. Zsolt a nyelveket érzi fon­tosnak. G. O. Kevesebb lesz-e az iskolai országjárás a jövőben azon egyszerű okból, hogy magasab­bak lettek a közlekedés, a szál­lás, az étkezés költségei? Több ízben számot adtunk arról, mi­lyen utazási és üdülési kedvez­mények léteznek az utazó, or­szágjáró diákok számára. Most szülői panaszok nyomán indul­tunk el a kérdéssel: mennyire drágultak meg az iskolai ki­rándulások? Tetszett az önellátás A gyakorlott osztályfőnökök kapásból sorolják, mikor meny­nyit fizettek ki egy-egy útért: pár évvel ezelőtt 500 forintból négynapos útra lehetett elvin­ni a gyerekeket, most ugyan­ebből két nap étkezési, utazá­si és szállásköltségei kerülnek ki. — Ügy sikerült legutóbb öt­száz forintból kihoznunk egy kétnapos országjárást — mond­ja az Egyetem utcai iskolában Vadász Istvánná —, hogy a va­csorákat magunk készítettük és idegenvezetői képzettségű szülő kalauzolt bennünket. A gyere­keknek tetszett az önellátás, amellett pedig láttuk Székes- fehérvárt, Veszprémet, Nagyvá- zsonyt. — Mindig megyek kirándulni az osztályommal —, mondja ugyanitt Kántor Mária —, mert a mi tanulóink nem nagyon utazhatnak a családjukkal. Ta­karékkönyvet nyitunk a postán és ebben gyűjtjük kirándulásra a pénzt, de ez egyre kevésbé fedezi a megszokott költsége­ket. Pár éve 560 forintot kellett egy gyereknek befizetnie egy négynapos útra, míg jövőre 750 forintba kerül majd egy kétna­pos kirándulás. Ilyenkor veszik igénybe az iskolák a szülők munkahelyén rendelkezésre álló buszt, ked­vezményes összegért, ilyenkor keresnek olcsó szállást. Elmúlt az az idő, mikor »a tanár ele­gáns éttermekbe vihette diák­jait. Nagy a kereslet az Állami Ifjúsági Bizottság által kibocsá­tott kedvezményes szállás- és étkezési jegyek iránt is, de leg­alább hatszor annyian kérnek, mint ahány jegy van, ezért az ÁIB a KISZ véleménye alapján jutalomként ad jegyeket egyes iskoláknak, közösségeknek. Középiskolában, tudjuk, az érettségi szünetek idejére es­nek az országjárások. Mint dr. Lovász Györgyné, a Nagy La­jos Gimnázium igazgatóhelyet­tese elmondta, évfolyamonként tematikuson tervezik a kirán­dulásokat: az elsősök általá­ban baranyai túrákra indulhat­nak, másodikban már tágul a kör, és harmadikban jöhet az országjárás — ritkábban egy- egy külföldi út. Az iskola elbí­rálja az osztályok ilyen kéré­sét, majd dönt az út engedé­lyezéséről. A kísérő tanárok költségeit az iskola fedezi. — A gyerekekkel közösen ke­ressük a megoldásokat, és ha az osztály az árak miatt nem tudja vállalni valamelyik utat, más lehetőséget keresünk. Volt idén olyan osztályunk, amelyik hosszas latolgatás után a ba- latonszemesi Expressz-táborba ment heti 400 forintért és vitte magával az ÁIB bonjait. Egy másik osztályból nyolc tanuló vállalni tudta 5000 forintért a drezdai nyelvi tábort, míg a többiek közös gyalogtúrára mentek. Ha valamelyik tanulónk anyagi okból nem tud ,az osztá­lyával tartani, a szülői munka- közösség kész a támogatására. Persze, mindig javasoljuk azt is, hogy az őszi közhasznú mun­kák keresményét fordítsák erre a célra. Ha ügyes az osztályfőnök Sok múlik természetesen a tanár, az osztályfőnök ügyessé- gén, akinek ezer tennivalója mellett erre is időt kell szakí­tania — az utazási irodák árait ugyanis nem tudják megfizetni a gyerekek. Általában több, különböző szakos tanár kíséri az osztályt, s kalauzol termé­szetrajzi, földrajzi, történelmi, irodalmi nevezetességek mel­lett. Külön tanulmányt jelent a gyerekekről egy-egy országjárás — mondják egybehangzóan a tanárok, és a közösség is ilyen­kor kovácsolódik össze igazán. Igaz az is, hogy sok gyerek zsebpénze fedezi egy ilyen ki­rándulás költségeit, igaz, hogy sok középiskolás Európát is be­járta már, az országjárás azért mindig nagyon fontos lesz is­koláink életében. A legtöbb gyerek számára, ugyanis az je­lenti az egyetlen lehetőséget a szülőföld megismerésére. Gállos Orsolya

Next

/
Thumbnails
Contents