Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-11 / 160. szám

FIHTHLOK _______________ — ——----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Balról jobbra: Bereczky Andrea, Reisz Gabriella, Csike Ferenc és Besenyei Ágota. Szépnek látom a szakmámat Milyen tervekkel, reményekkel kezdik pólyájukat a fiatal, most végzett szakmunkások? Meg­szerették-e igazán tizenhét éves korukra azt a szakmát, amit három évvel ezelőtt vá­lasztottak? Négy most végző szakmun­kással beszélgettünk: a. pécsi Bereczky Andrea ruházati el­adóként végzett a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak­munkásképzőben: a romonyai Riesz Gabriella, az 500. Zrínyi Miklós Szakmunkásképző Inté­zetben tanulta a női ruhaké­szítő szakját; a sellyei Bese­nyei Ágota, az 503. Tarr Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben bőrdíszművességet tanult; és Csike Ferenc, úgyszintén az 508-asban tanult bútorasztalos szakmát. — Miért éppen ezeket a szakmákat, választottátok? Bereczky Andrea: Sokat jár­tam a szüleimmel vásárolni, s valahogy így kezdődött: egyre jobban tetszett az eladói mun. ka elsősorban mindig is a ru­ha-eladás. Nem csupán a ru­hák miatt, hanem azért, mert ebberi a szakmában az embe­rekkel kell foglalkozni- Persze hallottam, tapasztaltam is, hogy nem mindig és nem minden el­adó udvarias, dehát én úgy látszik, sokkal tc;bbször talál­koztam segítőkész barátságos eladókkal az áruházakban, üz­letekben. Ez nagyon hozzájá­rult ahhoz, hogy ezt válasz- szam. Szerintem ennek a fog­lalkozásnak a szépsége azok­ban az emberi kapcsolatokban van, amelyek egy vásárlás so­rán kialakulnak ha nem csu­pán kiszolgálom a vevőt, ha­nem ha én is hozzájárulok a sikeres vásárláshoz azzal, hogy magam ajánlok neki valamit. Szerintem egy kicsit bizalmas­nak is kell lenni a vevővel, s igyekezni is kell fölismerni, hogy milyen típusú ember az, aki betér az üzletbe. Azt hi­szem ha az áruismeret jó em­berismerettel társul,, akkor el lehet érni. hogy valakinek visz? szajáró vevői legyenek. Én ezt szeretném. Riesz Gabriella: Már régóta varrónő szerettem volna lenni, talán azért is jutott eszembe, mert a családban van már va­laki. aki ezt csinálja. Jó ér­zés ha valakin van egy szépen megvarrt ruha, jól is áll neki, s tudom hqgy ezt én csináf- tam. Én ' legjobban egész ru­hát szeretek varrni, mert sze­rintem sokkal változatosabb. Sőt, a legeslegjobban azt sze­retem amikor saját magam találhatom ki a fazont is. Azért a szabást még sokat kell gya­korolni. ugyanis az iskolában csak elméletben tanultuk, meg természetesen a szerkesztést is megtanultuk, de gyakorolni nemigen tudtuk, mert már elő­Rovatszerkesztö: DÜCSÖ CSILLA re kiszabott munkadarabokkal dolgoztunk, Hogy mit a legne­hezebb várni? Ez biztos min­denkinél más és más, nekem a gallért. De azt még én is szeretném elmondani, amit Andrea, hogy ebben a szakmá­ban is megvan az a szépség, hogy emberekkel lehet foglal­kozni. Besenyei Ágota: Én véletle­nül lettem bőrdíszműves ugya. nis sokáig porcelánfestő sze­rettem volna lenni. Nem is tudnám igazán megmondani, hogy miért, de az utolsó pilla­natban döntöttem úgy hogy mégis ezt választom. És egyál­talán nem bántam meg. Álta­lában finom, apróbb dolgokat készítünk, a legnagyobb a női táska, s én, ezt is szeretem legjobban. Azért, mert egy-két kis módosítást leszámítva, a ki­sebb bőráruk, például pénz­tárca, gyakorlatilag mindig egyforma. A táskadivat pedig gyakran változik, ebbe lehető legtöbb fantáziát belevinni. Minden típusú bőrrel szeretek dolgozni; a velúr könnyen ké- zelhető a nappa pedig rend­kívül mutatós, hogy csak ezt a két példát említsem. És na­gyon sok a kombinációs lehe- tőséq. Egy munkadarab szép­ségéhez sokszor az is hozzá­járul, hogy milyén különböző típusú bőrökből készítjük. Csike Ferenc: Én azzal sze­retném kezdeni, hogy tizennégy éves korban igazán nehéz el­dönteni hogy mi legyen az ember. Választ valamit, amiről pontosan nem is tudja, hogy milyen, azután sokszor utólag jövünk rá, hogy mást kellett volna választani. Én például — függetlenül attól, hogy egyáltalán nem bántam meg a bútorasztalosságot, sőt meg­szerettem —, ha ma választ­hatnék, azt hiszem az autó­szerelő szakmát választanám. De ez meg azért érdekes, mert beszéltem olyanokkal, akikből most autószerelő lesz, s ők . . . elnézni ma az Ifjúsági' Házban, ahol a Diákcentrum­ban- ismét diákhétvégét rendez­nek. Ezúttal a Művészeti Szak- középiskola lesz- a házigazda. . . . meghallgatni a Pécsi Nemzeti. Színház fiatal művé­szeinek előadását 15-én, szer­dán, a Rózsakért vendéglőben. Az est cime: Gálaműsor. Az előadás kezdete 19 óra. . . . részt venni 20-án, hétfőn a Vili. Országos Gyermekszín­játszó Fesztivál megnyitóján, melyre 17 órakor kerül sor a Barbakánnál. ... megtekinteni az IH Diaporáma Csoportjának be­ugyanezt mondták: ma, tizen­hét éves fejjel talán mást vá­lasztanának, mint ami mellett gyerekfejjel döntöttek. De mondom, én azért megszeret­tem a bútorasztalos szakmát, elsősorban a sikerélmény dob föl: az ha olyan bútordarabot 'sikerül csinálnom, ami még. tíz év múlva is ugyanúgy áll, mint új korában. Egészen más mi­nőséget lehet létrehozni — ezt úgyis mindenki tudja —, tömör fából, mint mondjuk, amik a bútorgyárban sorozatgyártás­nál készülnek. Ott nemigen törekednek a minőségre. Az elmúlt három évben, míg ta­nultuk n szakmát, mindig szög­letes bútorokat készítettünk de azért tanultunk stílusismeretet is. Hogy milyen bútort szere­tek a legjobban készíteni? Nem is tudom, talán kisszek- rényt. Beszélgetésünkkor már készen voltak az úgynevezett vizsgare. mekek, ez a belépő a szak­munkásvizsgára. Riesz Gabriel­la női ruhát, Besenyei Ágota keretes, nappa-sertésvelúr női divattáskát, Csike Ferenc in­tarziabetétes éjjeliszekrényt ké­szített. Már mindegyiküknek megvan jövendő munkahelye: Bereczky Andrea a MERUKER Kossuth utcai Hattyú méteráru- boltjában, Riesz Gabi, a Ka­posvár; Ruhagyár pécsi telepén, Besenvei Ágota, a Kesztyűgyár, ban,'Csike Ferenc, a Pécsi Bú­torgyárban kezdi pályáját. És a terveik? Mind a négyen szeretnének leérettségizni, . s ezenkívül még tovább képezni magukat. Andrea például . a boltvezetői tanfolyamra szeret­ne a későbbiekben jelentkezni, Gabriella divattervezést sze­retne tanulni, Ágota a bőripari szakközépiskola után a tech­nikusi minősítést ■ akarja meg­szerezni, csakúgy mint' Csike Ferenc. S persze terveik közé tartozik, hogy idővel szeretné­nek lakást és szeretnének utaz­ni. mutatóját 14-én 19 órakor. A színhely természetesen az IH. . . . jegyeket vásárolni a Pé­csi Nyári Színház különböző előadásaira. Idén június 23-a és július 23-a között kerül sor a nyári színház; estére, a ha­gyományos színhelyeken. . . . fölkeresni a Pécsi Galé­riát június 10-e és július 3-ä között, ahol- ebben az időben Raimo Kanerva finn grafikus- művész kiállítása látható. . . . elolvasni — sok más újonnan megjelent mű mellett —Esterházy Péter új, a könyv­héten megjelent izgalmas mű­faji kísérletét, a Fuharasok-at. Sándor Judit: „Szeressétek a gyermekeimet!” Szabó Lőrinc, a költő apa A világirodalom legszebb verseit a szerelemről és az anyaságról írták. Természete­sen férfiak, akik olykor bűntu­dattal, ám mindig hódolattal írtak a másik nem szépségéről, az élettel megajándékozó anyáról. Erkölcsi érzékünk el­fogadta ezt. rendjénvalónak ta­lálta. Némi változás éppen napjainkban figyelhető meg. Senki se vitatja a nők szépsé­gét, az anyák áldozatait, érde­meit, de mint hiányzó „család­alkotó elemet" egyre többet emlegetik az apát is. Mindez elöljárónak talán elég is Sándor Judit igen ér­dekes könyvéről szólván. Nem tudok (magyarul) még egy mű­ről, amely az apáról és az apaságról szólna. Magam is meglepődök, amikor ezeket a sorokat leírom, olyan nyilván­való ez a hiány. Mit várjunk a fiúktól, a leendő apáktól, ha erre a feladatra nem készítjük fel őket? A kérdés jogosságát aligha lehet éppen ma vitatni, amikor az ifjúságnak szánt magazinok is túlzottan a szex­ről beszélnek, amikor a két nem viszonyáról van szó. Sok­kal kevesebbet, vagy semmit arról a felelősségről, amely mindkét szülőt egyformán ter­heli. Nos, Sándor Judit, a ne­ves operaénekesnő nem vala­miféle elméleti, pedagógiai könyvet akart írni. De igenis példaképet, mondhatnák egy­fajta modellt rajzolt Szabó Lőrinc, az apa alakjának fel­idézésével. Éppen arról a Szabó Lőrinc- ről, akit irodalmi köztudatunk a „Mindenért semmi" férfiön­zése, a „Huszonhatodik év" szerelmi regénye alapján vél ismerni. S persze a gyakran szavalt Lóci-versek alapján is, de ezekben meg a „haszonta­lan kis lurkóra", a gézengúz kisfiúra rácsodálkozó felnőttet látják, (gén, de Szabó Lőrinc- ■ nek két gyereke volt, s Turcsa módon éppen a lánya, „Kis- klári” nem szerepel a versei­ben. Mi lehet ennek az oka? — boncolgatja Sándor Judit. Korabeli dokumentumokat: nyi­latkozatokat, visszaemlékezé­seket, Gáborján; Szabó Klára gyerekkori naplóit, s nem utol­sósorban Szabó Lőrinc leveleit idézi. Bizonyítva és leírva azt a folyamatot, ahogyan a fiatalon (21 évesen) megházasodott költőben fokról fokra ébredt fel és tudatosodott az apaság érzése és felelőssége. A kettő ugyanis nem azonos és nem is egyszerre jelentke­zik, Az anya már a fogantatás pillanatától sterves, mert testi kapcsolatban van a gyermeké­vel, teste és élete részének ér­zi. Az apák nem ezt érzik, élik át. Szabó Lőrinc is akkor „fe­dezi fel” á kislányát, amikor az megszólal, értelme nyiladoz­ni kezd. Ettől kezdve valóságos szellemi izgalmat jelent neki megfigyelni és leírni a kicsi mozdulatait, szavait, megnyil­vánulásait. A szó szoros és jó értelmében „megtanulja" mi is a gyerek, s haláláig tanul is tőle. Ez a nyitottság, őszinteség és az átlagember számára ta­lán meghökkentő nyíltság jel­lemzi Szabó Lőrincet a versei­ben is, a gyerekeihez fűződő kapcsolatában is. Soha nem a tekintélyével akar hatni. Nem­csak érdekli a gyerekei véle­ménye, de a legnagyobb tisz­teletben- is tartja azokat. Még akkor, is, ha nem ért velük, egyet. Nem szégyenli, nem ta­kargatja fogyatékosságait, esendőségét sem előlük. Éppen ezzel éri el, hogy a kicsit kora­vén kislánya rajongva szereti és társának tekinti. A kötetet a Móra Kiadó adta ki, de aligha csak a gyerekek olvashatják haszonnal. Sőt, kívánatos lenne, hogy a szüleik (apjuk) is vegye kézbe! Horpácsi Sándor ATLANTIC CITY Színes, szinkronizált kanadai krimi. Rendezte: Louis Maile. Főszereplők; Búrt Lancester, Susan Sarandon, Kate Reid. Sally és szomszédja, az idős ga­vallér, Lou, veszélyes ügybe kevere­dik. Kábítószercsempészek követelik rajtuk az elrabolt „árut'1. Lou kissé homályos múltjában sok minden sze­repeit eddig, de gyilkosság még so­ha: most mégis pisztolyt ragad, hogy megakadályozza a gyilkosokat, hogy következő áldozatuk Sally legyen . . . GYEREKEK A KÉKTÓ-HEGYRÖL Színes, szinkronizált svéd ifjúsági film. Rendezte: Jonas Sima. Szereplők: Beppe Wolgers, Moni­ca Zetterlund. Hat gyerek marad árván a távoli Észak egy kis hegyi farmján. Nem akarják bevárni a hatóságok intéz­kedését, mert félnek, hogy intézet­ben helyezik el őket. Inkább neki­vágnak a behavazott világnak. Stockholmba igyekeznek, ahol apjuk a metró építésén dolgozik. Nem is sejtik, milyen kalandos út vár rájuk. ZSÁKUTCA Színes szovjet film. Rendezte: Jan Sztrejcs. Szereplők: Ljudmilla Csurszina, Girt Jakovlev. Nyina gyermekét szülés után azon­nal meg keltett műteni. Az anya azt a téves hirt kapta, hogy gyermeke meghalt. Egy kórházban hagyott gyermeket vesz magához; majd ké­sőbb hallgat arról, hogy kisfiát visz- szahozták a klinikai halálból. Öt az egyik ápolónő vette magához. Kül­földi útjáról hazatérve az anya látni akarja a fiút ... A szeretet és a há­zasság drámája ezzel veszi kezdetét. ATLANTIC CITY *M>'**> ^ UW MAUIi Vtflusorcsjcinlcit Film... Film... Film.*/ Igazságügyi orvostan Hivatásos krimiírók nem tudnak olyan izgalmas történeteket írni, mint amilyeneket az élet tálal elénk napró napra: nem csoda, ha még a kitalált történeteknél is jobban ér­dekelnek bennünket a dokumentu­mok. Különösen, ha ezt egy sajátos szemszögből, a tudomány szemszö­géből láttatják velünk. A pécsi stú­dió stábja A tudomány műhelye cí­mű sorozatában bemutatja a POTE klinikáit és gyógyító intézeteit - most az Igazságügyi Orvostani In­tézetbe látogattak, ahol dr. Harsá- nyi Lajos professzor vezetésével dol­goznak az orvosok. A tudománynak a bűnüldözést se­gítő tevékenységébe pillanthatunk be, mégpedig nemcsak a szakembe­rek elbeszélései, szemléltető ábrái segítségével, hanem úgy is, hogy színészek eljátszanak egy-egy krimi­részletet, megtörtént bűnesetet ele­venítenek fei, amelyet aztán színé­szek játszanak el. Az orvosok pedig elemzik, kommentálják a látottakat. A műsor bemutatásának szomorú ér­dekességet ad, hogy a forgatás ide­jén hunyt el dr. Farkas Gyula do­cens, az intézet sokak által ismert és tisztelt munkatársa, a film egyik közreműködője: kollégái itt láthatják utoljára. Az Igazságügyi orvostan című mű­sort kedden 18.15-kor sugározza a tévé 1. programja. Szerkesztő-ripor­ter: Füzes János, rendező: Babiczky László. G. T. Kerthelyiségről ­Hogyan működnek, szükség van-e a kerthelyiségekre? Erre a kérdésre keres választ Kovács Imre szerkesztő- műsorvezető irányításával a szombati műsor riporter- és tudósító-csapata három megyében, nagy és kis kert­helyiségekben. A helytörténész haj­dan voit pécsi nyarakról, kertes kocs­mákról beszél ezúttal, a vendéglátó- ipar képviselője pedig a jelenidöröl. — Kiváncsiak vagyunk a kedves hallgató véleményére is: a 13-424-es telefonszámra várjuk a hívásokat: ki hol érezte jól magát, vagy éppen ké­véssé jól, hol van vagy volt a ked­venc kerthelyisége, mit tenne a zöld- vendégiők, a kellemes nyári pihenö- és szórakozóhelyek érdekében — mondotta Kovács Imre. „Az abrosz tarka-barka ...” a mqi témának rendkívül gazdag, örökzöld sláger­irodalma van. Ezekből köt majd .csokrot a zenei szerkesztő . . . Húszéves találkozójukat tartották a a vájáriskoiások az elmúlt héten a pécsi Minaret étteremben. A pécsi stúdió három munkatársa, Nógrádi Erzsébet, Lenk Irén és Kovács Imre is részt vett az ünneoségen és az ott készült hangulatos beszélgetésekből állította össze a vasárnap délelőtti egyórás magazinműsort. kerthelyiségre Hétfőn: HANGADÓ, mejynek tar­talmáról Belénessy Csaba 'tájékozta­tott: — Költő a kamera előtt - vagyis Csordás Gábor, mint filmszínész. Dzsesszbalettet tanít a csehszlovák tanárnő: riport a Nevelési Központ művelődési házából. Milyen lesz az élet 2000-ben? — gyerekek a jövőről. Nagy Feró Bikiniben — többek között ezeket a riportokat tervezzük a hét­fői műsorba. A hétfői szerb-horvát műsorban Klaics Milica a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat munkáját mutatja be. Kedden Kricskovics Antal szer­keszti a fiatalok műsorát. Filákovity Brankó Felsőszéntmártonban készített riportját szerdán közvetítik. Gazda­sági kérdésekkel foglalkozik á csü­törtöki magazin, mig pénteken dr. Harasztia Zoltán orvosi tanácsai hangzanak ef. — Hétfőn az okorvöl- gyi németek közé látogat el Reil Jó-^ zsef. A régi mesterségek nyomában a tetőfedők munkájával ismertet meg Gráf Vilmos keddi riportja. Reil Jó­zsef állította össze a szerdai fiata­lok félóráját, valamint ő készített ri­portot a szekszárdi sajtérlelőben, mely csütörtökön kerül adósra. Pén­teken a szokásos nyaralóknak szóló 30 perc jelentkezik. Pécsi rajzfilmesek a Ságváriban A Ságvári Endre Művelődési Ház új magyar filmek klubjában o. bérieti előadások már leperegtek, ám rá­adással szolgál a ház a klubtagok­nak és minden érdeklődőnek június 13-ón, hétfőn 6 órától, amikor is a Pannónia Rajzfilmstúdió pécsi műter­mében készült rajz- és animációs filmek szerepelnek műsoron. A pécsi műterem 1979-ben alakult, azóta számos olyan film készült itt, mely rangos nemzetközi szemléken aratott sikert és hozott díjat Pécsre. A filmklub ezen előadása, a rajz­filmesek jóvoltából, ingyenes/ s a filmek alkotói is részt vesznek a ta­lálkozón, válaszolnak az érdeklődő kérdésekre. hétvége 11. Teritek, remenyek... Szakmunkások a pálya elején

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents