Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-10 / 159. szám

1983. június 10., péntek Dunántúli napló 3 Munkalehetőségek a tanulmányaikat 1983. évben befejező fiatalok számára Szakmunkásképző' iskolát, vagy szakiskolát végzettek kö­zül keres a Zengő Gyöngye Tsz (Bogád) fejőket, havi 3000 -5000 Ft-os fizetéssel. Szakis­kolát vagy szakközépiskolát végzetteknek következő állást kínálják: a DÉDÁSZ (Rákóczi út 73 B.) felvesz gyors- és gép- irónőket havi 2600 Ft-ért, to­vábbtanulási lehetőséget bizto­sít. Az Egyesitett Egészségügyi Intézet (Pécs, dr. Veress E. u. 2.) felvesz csecsemőgondozó­kat és asszisztenseket, havi 2200 Ft-ért. Szakiskolát vagy gimnáziu­mot végzettek közül keres gép- és gyorsírót a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat (Pécs, Hu­nyadi út 3.) havi 2500-2700 Ft-ért. Szakmunkásképző iskolát végzettek közül keres a Pécsi Sütőipari Vállalat (Pécs, En­gel J. u. 10.) autószerelőket, sütőipari szakmunkásokat havi 3500—4500 Ft-ért. A 14-es Au­tójavító Vállalat (Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 33.) keres karosszérialakatosokat, bogná­rokat, asztalosokat, fényező­ket, 15.80—17.00 Ft-os órabér­rel. A Baranya megyei Cipő­ipari Szövetkezet (Pécs, Sza­badság u. 58.) keres tűzőnő­ket és cipész szakmunkásokot havi 2200-3000 Ft-ért. Kender­fonó- és Szövőipari Vállalat (Pécs-Hird) keres szövőket, vil­lanyszerelőket, hegesztőket, la­katosokat, 3600-4000 Ft-ért. A Sopiana Gépgyár (Pécs, Móra F. u. 72.) keres lakato­sokat, festőket, szerszámkészí­tőket, 3000 Ft-os havi fizetés­sel. A Mechanikai Laborató­rium (Pécs, Szilva u. 3—5.) ke­res szerszámkészítőket, eszter­gályosokat, havi 3200—3400 Ft-ért. Pécsi Szikra Nyomda (Pécs, Engel J. u. 8.) keres ké­ziszedőt, montőröket, gépmes­tereket, könyvkötőket, 11,60-tól 24,80-as órabérben. Pécsi Va­sas Ipari Szövetkezet (Pécs, Szá­lai A. u. 15.) keres villanysze­relőt, esztergályosokat, maró­sokat, köszörűst, lakatosokat, 2260-4800 Ft-ig. Pécsi Bőrgyár (Pécs, Bolgár Néphadsereg út­ja 52.) keres géplakatosokat havi 3000-3500 Ft-ért. Dél-du­nántúli Gázgyártó és -szolgál­tató Vállalat (Pécs, Felszaba­dulás u. 107.) keres gázveze­ték- és -készülék-szerelőket, havi 3000 Ft-ért. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőiruházati Vállalat (Pécs, Sörház u. 36.) keres kesztyűszabászokat, kesz­tyűvarrókat, bőrruhaszabószo- kat, bőrruhavarfókat és bőr­díszműveseket havi 2400-tól 5000 Ft-ia. (Teljesítménytől füg­gő kereset.) Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet (Pécs, Megyeri út 25.) keres esztergá­lyost, géplakatost, villanyszere­lőket, orvosi műszerészt, rádió- és tv-műszerészeket, havi 2000 —3000 Ft-ért. Pannónia Sörgyár (Pécs, Alkotmány u. 94.) keres sörfőzőket, havi 2400—3000 Ft­ért. A Mecseki Szénbányák (Pécs, Komját A. u. 5.) fel­vesz vájárokat, havi 6000—8000 Ft-os fizetéssel, valamint ková­csokat, karosszérialakatosokat, géplakatosokat, esztergályoso­kat, hegesztőket, autó-villa- mossági szerelőt, kőműveseket, vízvezeték- és készülékszerelő­ket, öntőket 2900—4000 Ft-ig. A Kohászati Alapanyagkészitő (Pécs, Légszeszgyár u. 30.) fel­vesz 2 gépjárműszerelőt, havi 3000—4000 Ft-ért, kedvezmé­nyes étkezést, és vasúti kedvez­ményt biztosít. A Baranya me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat (Pécs, Bolgár Nép­hadsereg útja 37.) felvesz hús­ipari szakmunkásokat, havi 3000—3500 Ft-ért. Pécsi Bútor­gyár (Pécs, Somogyi B. u. 6.) felvesz asztalosokat, havi 3000 —4000 Ft-ért. A Baranya me­gyei Gabonalorgalmi és Ma­lomipari Vállalat, (Pécs, Hu­nyadi út 3.) felvesz molnáro­kat, havi 3200—3600 Ft-ért. Zsolnay Porcelángyár (Pécs, Zsolnay u. 69.) felvesz villany- szerelőt, gipszmintakészítőket, porcelánfestőket 2600-3800 Ft- ig Mecseki Ércbányászati Vál­lalat (Pécs, 39-es dandár u. 19.) felvesz vájárokat 10 000- 16 000 Ft-os havi fizetéssel, va­lamint egy köszörűst, havi 4200 —5500 Ft-os fizetéssel. BVM Dunaújvárosi Gyára (Pécs- Hird) felvesz 1 csőszerelőt, ha­vi 3000—3300 Ft-ért, és vasbe­tonszerelőket 3300-3500 Ft-ért. Az ÉPGÉP pécsi gyára (Pécs, Nagyárpád u. 11.) felvesz csúcsesztergályosokat, fénye­zőt, villanyszerelőt, havi 2500- tól 3000 Ft-ig. Villány-Mecsek- aljai Borkombinát (Pécs, István tér 12.) felvesz borászokat, kő­műveseket, lakatosokat, vil­lanyszerelőket, kádárokat, asz­talost, havi 2600—3000 Ft-ért. A Pécsi Hőerőmű (Pécs, Nagy­hídi u.) felvesz lakatosokat, villanyszerelőket, havi 3500 Ft-ért. Baranya megyei Barom­fifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat (Pécs, Edison u. 13.) felvesz baromfiipari szak­munkásokat, villanyszerelőket, gépjavító lakatost, 2400-tól 5060 Ft-ig. Kaposvári Ruha­gyár (Pécs, József A. u, 17.) felvesz szabókat, 1800-tól 2000 Ft-ig. Baranya megyei Patyolat Mosoda Vállalat (Pécs, Tüzér u. 13.) felvesz kézivasalókat, mosógépkezelőt, ruhaátvevőket 2200—2800 Ft-ért. Hogyan élünk? Miből élünk? ■ ■ ■ ■* ■ — A kérés, amivel a Pé­csi Bőrgyár munka­ügyi osztályára for­dultam, csak annyi volt: néhány munkásem­berrel szeretnék beszélni, akik az ottani kimutatások szerint a legtöbbet kere­sik. A válasz egyértelmű volt: huzamosabb időn ke­resztül nagy összegeket hazavivök nincsenek, de akad egy réteg, akik úgy­mond jól keresnek. Közülük választottam — találomra — hármat. ■■■■— * i o Barabás Jeromos szépen cseng® nevét Hadikfalváról hozta. A háborús időkben előbb a Bácskába települtek szülei, onnan Zalába kellett menniük, Zalából jöttek át Vé- méndre. Majd — hogy pesti timártanuló lett 1952-ben — a szakma vitte tovább, s 1954- ben már itt dolgozott a gyár­ban, a „kis-meszesben”. — Röpül az idő — mondja. — Lassan 29 éve itt dolgozom, s ebből is 28 évet — ujjával kimutat a művezetői szoba ablakán — itt, a krómos mű­helyben. Valószínű, hogy jó­pár tonna bőrt megfaragtam ez idő alatt. — Elégedett? — Attól függ, miben? A munkámat nagyon szeretem, s nem is mondják, hogy rosz- szul csinálom. Csoportvezető vagyok néhány éve, de úgy dolgozom, mint a többiek. Vol­tam vegyszeradagoló, sokáig taragtam, most ez van. Negy­vennyolc éves vagyok, meg­becsült ember. Mondja, ennyi elég is lenne. Felesége is dolgozik — a bok­sái termelőszövetkezet bedol­gozója —, a fizetéssel, jöve­delemmel sem elégedetlen. Nem mintha nem volna jobb a több, de tudja, hogy mások hogy keresnek, hogy élnek, s így nem panaszkodhat. Gyere­kük nincs, így magukra, vagy a szélesebb körű családra köl­tenek . . . A rokonság egy része Vé- ménden él, édesapja rokonai Tolnában. — ön mennyit keres? — Ez az a kérdés, amire soha nem lehet határozott vá­laszt kapni. — Az a munkától függ. Végül kiböki: úgy 4800 ha­vonta megvan. — Szőlőt vettem Közép-Ma- kárban, oda megy a szabad­idő, ha nem túlmunkázom, nem helyettesítek. Van a Balatonon is egy kis hétvégi házunk . . . — Kocsi? — Lada. De ritkán haszná­lom; a busz ott áll meg Ma­kárban, a telek közelében. o Papp Lászlóné munkája nem irigylésre méltó: a nap 8 órá­jában normában emeli és si­mítja a nedves bőröket a szá­Barabás Jeromos a jobb megélhetés miatt. Szak­mát nem tanult, nem ért rá . . . A nagyharsányi kőbányában dolgozott, aztán átjött Pécsre, Pécsbányára, s amikor a bá­nyát „szanálták”, munkára je­lentkezett a Bőrgyárba. — Miért ide? — Itt lakom a közelben: né­hány perc alatt a munkába érek. Nyersbőröket raknak a villa­mos targoncák raklapjaira, né_ melyik 35, némelyik 50 kiló. Rénszarvasbőr mindegyik: „illa­tukat" a májusi kánikula még- jobban kihozza. Frenetikus a bűz. — Mennyit keres? — Eleget. — Tényleg? Biccent a fejével, szója szeg­letében ott bujkál valami cin­kosság. — Azért a többieknek ne mondja meg — mutat a kollé­gái felé. — Ezeknek biztosan több kéne. Látom: neki is. — Negyvenhat éves vagyok, nem nősültem meg soha. Egy asszonnyal élek együtt 13 éve. Jó asszony, talán jobb, mint egy feleség. Gyerekem nincs. Van szőlőm Meggyfán, 386 négy­szögöl, öreg szőlő mór, a felit ki is vágtam. De a bora jó. Ha nem kell bejönni szombaton vagy vasárnap a vagonok miatt, akkor oda megyek ki, vagy le­megyünk Harkányba. Az jót tesz. — Mit csinál a pénzzel? — Fölélem. Havi 5000—6000 között kapok, elmegy. Ha vesz egy pár cipőt az ember, meg­nézheti, hogy mi marad a zse­bében. — Akkor Gin elégedetlen, ugye. ..? — Egy fenét! Persze, ha most megihatnék egy fröccsöt, jobb kedvem lenne. Egészen közel hajol, úgy súg­ja: — De itt nem szabad . . . Kozma Ferenc Papp Lászlóné Ábrahám Mihály rítógépre. Mozdulatai ezerszer ismétlődnek, dereka állandóan hajlott. „Vákuumos vagyok a velúrműhelyben" — mondja, s ezzel minden információt kö­zöl annak, akt a bőrgyártás szakmai világában jártas. Én csak annyit látok, hogy a forró tükröződő krómlemez­re cseppen néha-néha egy-egy izzadtságcsöpp a homlokáról. — Kozármislenyből járók be naponta, három műszakba. Ha nappalos vagyok 4-kor kelek, 4.30-kor indul a busz, s jó, ha délután 4-re otthon is va­gyok. — Melyik műszak könnyebb; a nappalos, a délutános vagy az éjszakás? — Mindegy, dolgozni kell. Hozzáteszi: ne higgye sen­ki, hogy nem szereti a munká­ját. Nehéz munka, de meg­van a szépsége. S valamiből élni is kell. A piac drága, te­hát jól jön a túlóra, a pré­mium. Két unokája van — a férje már nem él —, igy hát a fiára, annak családjára költ, ha te­heti. — Mennyi Fizetéssel lenne elégedett? A lehető legtermészetesebb nyugalommal, mosolyogva vá­laszol : — Nem hiszem, hogy a pénz^ hozza a boldogságát. Nekem ennyi is elég, ha látom, hogy a fiatalok szépen élnek. Jobb ez, mint egy lottó-főnyere­mény ... A menyem városi lány volt, de a minap már a szénát is vellázta. Remek me­nyecske. A nagyobbik unokám 4 esztendős, a kicsi 9 hóna­pos . . . Mint az apjuk . . . Papp Lászlóné életelve: jobb szerényen, megelégedettségben élni, de boldogan, mint nagyra- vágyóan, elégedetlenül . . . — ön mennyit keres? Ábrahám Mihály köpcös, jó- svádájú ember: kis bajuszkája körül mindig mosolyog az arca. Izmos, erős ember, koránál jó­val idősebbnek látszik. — Ezt teszi a munka, amit végez — mondja gyári kísérőm. Ábrahám Mihály rakodó. Az ő élete is regényt érdemelne. Az ötvenes években iött át az Alföldről — puszta.mérgesi —, — A fizetésemre kíváncsi? Megmondom: úgy 4500—4800 között. A munkától függ. Tüzesetek A tavaszi „hó”, a kanö- dai nyár pihéje vasta­gon beterítette a du- nafalvi tsz majorját, egy el­dobott, izzó cigaretta majd­nem megsemmisítette az is­tállót és a 80 szarvasmar­hát. A szálldosó lángokat két dolgozó fékezte meg. A kár jelentéktelen lett, de elgon­dolni is rossz, ha a két dol­gozó nem oltja el időben a tüzet. A májusi tűzesetek kap­csán, két dolgot ajánlatos júniusban is megszívlelni: megkezdődik a nyári vakáció és a nagyüzem a földeken. Mindkettő ezeregy veszélyt rejteget. Könnvebb körültekin­tőnek, figyelmesnek lenni, mint tüzet oltani, helyreállí­tani a tűzkárokat. Traktor vontatta a götrös- gali táblán lucernaszénát fel­szedő önrakó munkagépet, a traktor szikrája meggyújtotta a szénát, a takarmány és a munkagép égett. Egyházasko- záron a darus ZIL teherautó szalmateritékre rakodta a .hengerbálába préselt szénát, a besüppedt kocsi „szikra­esőt fújva" igyekezett kihaj­tani a szalmaalomból. A szalma tüzet fogott, a lán­gok martalékává lett a da- ru^ ZIL és a 20 tonna széna. A kár meghaladta a 170 ezer forintot. Tésenfán 10 hektáros kanadai nyárfóst pusztítottak a lángok. Az ok? A legelő száraz aljnövényzetét akarta felperzselni a ' tüzet gyújtó, s miért is gondolt volna arra, hogy a lángok a közeli nyár fást elérve több mint 100 ezer forintos kárt tesznek?! Ma­gyarszéken a tsz erdejében fakitermelést követően éget­ték a száraz gallyakat, a jó­étvágyú lángok nem érték be a maradékkal, a 20 köbmé­ternyi tűzifát is elropogtatták. A mecsekjánosi gazda a ser­tésól mellett égette a gaz­kupacot, az otthagyott pa­rázstól lángra gyulladt és le­égett az ól, benne 3 hízóval, Bezedeken a régi istálló pad­lásterén tárolt szalma és szé­na fogott tüzet a megtoldott és nem szigetelt vezetékből kipattanó szikrától. Ha leg­alább szigetelőszalaggal véd. te volna javait a szikra-tűz- től a tulaj! Leégett a széna, a szalma, a födémszerkezet, benneégett 1500 naposcsibe, a kár 150 ezer forint. Magyarlukafón 5 éves fiúcska gyufával játszott a rétiszéna-kazal tövében! Pé­csett a Berek utcai Általános Iskolánál a szabadtéri mozi gépházát nyitva hagyták — netán feltörték? —, a biz-' tonságosnak ígérkező helyen gyerekek cigarettáztak. A he­lyiség kigyulladt! A pécsi 506. számú Ipari Szakmunkáskép. ző Intézet kollégiumában gyufával papírcsíkokat gyúj­togattak a tanulók, szeren­csére csak a szőnyeg gyul­ladt meg! Májusban 54 tűzeset 837 ezer forint kárt okozott. Elgondol. kodtató a két legtanulságo­sabb eset, elkövetői rekord- feledékenységről tettek tanú­ságot. A Décsi felső-gyükési hétvégi ház tulajdonosa el­távozása előtt a hűtőszek­rény csatlakozója helyett a villanyrezsóét dugta a kon­nektorba! Feledékenységé- nek 8 ezer forintos kár az óra: égett a fc-dém, a belső berendezés. A mohácsi Sző­lőhegyen az egyik présház­ban két jóbarát italozgatott, sötétedéskor meggvújtották a. petróleumlámpát, hoqv to­vább maradhassanak. Egyikük kiment, véletlenül feldöntötte a lámpát a kifolyó petróleum lángolni kezdett .az asztalon. A présház leégett. A kár 200 ezer forint. A pókháló gyul­ladt meg a vakablakban a drávaiványi istállóban, amíg a tulaj takarmányt keresett a gyertyafényben. Pécsett 13 ezer forint kárral járt a ba- fáti szívesség: az S 100-as Skoda utasterében lévő akku­mulátortartót hegesztették és kiégeti az utastér. M. L. Munkások

Next

/
Thumbnails
Contents