Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-06 / 155. szám

Közlekedésbiztonsági ,,olimpiai bajnok” Szép magyar siker született né­hány napja Kairóban, a Nemzet­közi Balesetmegelőzési Szervezet (P. R. I.) közlekedésbiztonsági ver­senyén, a Nemzetközi Iskolakapu döntőjében. A pécsi Köztársaság téri általános iskola nyolcadik osz­tályos tanulója, Kelemen Ferenc végzett az első helyen, megszerezve ezzel a Georges Gallienne kupát. A 14 éves „olimpiai baj­nok” megilletődötten ül az iskola igazgatójának irodájá­ban, szemmel láthatóan szo­katlan számára az a megkü­lönböztetett figyelem, ami hazaérkezése óta kíséri. Az újságíró kérdéseire csende­sen válaszol, közben oda-oda pillán^ a bal csuklóján lévő számológépes órájára, amit kint vásárolt.- Sokat dolgoztunk, tanul­tunk, hogy jól szerepeljek, már annak is nagyon örültem, hogy az országos döntőbe ju­tottam, ahol második lettem, de arra nem számítottam, hogy Kairóban győzni fogok.- Mi volt a feladat Kairó­ban?- A világ minden részéből 79-en jöttünk össze. Elsőként KRESZ tesztet kellett kitölte­nünk, ez nekem hibátlanul sikerült, majd kerékpárral különböző ügyességi felada­tokat oldottunk meg, ezután peífig az ottani közlekedési parkban a szabályos közleke­désből vizsgáztunk. Mikor es­te megtudtam, hogy győztem, alig akartam elhinni ... Csa­patban is jól szerepeltünk, hisz a pahi Kis Tündével csa­patban másodikak lettünk. Kelemen Feri élményeiről mesél, a repülőútról, a cso­dálatos piramisokról, a hatal­mas metropoliszról.- Azért kerékpárral nem szívesen közlekednék Kairó­ban, mert ott a járműveze­tők, gyalogosok nem tartják be a szabályokat. Szinte nem is láttam olyan autót, mely ne lett volna behorpadva. S az is furcsa volt, hogy az autóbuszokra menet közben ugrálnak fel és le az utasok. A Nagyárpádon élő kisfiú a nyáron nem sokat lesz ott­hon, hisz jutalmul Balaton- fenyvesre és Zánkára megy nyaralni. Emellett a városi művelődési osztálytól ajándé­kokat kapott, s átvette a Ki­váló Úttörő kitüntetést is. A Köztársaság téri iskolá­ban a honvédelmi és közle­kedésbiztonsági nevelésnek kiemelt szerep jut, amit az is bizonyít, hogy e kiugró ered­mény mellett majd egy évti­zede sok szép sikert értek el a tanulók. Kelemen Feri villamos gép­szerelő szeretne lenni, ezért tanulmányait a Zipernovszky szakközépiskolában folytatja. S vágya, hogy minél előbb jogosítványt szerezzen . . . Roszprim Nándor Uj pécsi látványosság lesz Színes ablak a kapualjban Hangulat üvegből, ólomból Pécs: regionális ellátási központ Urológiai daganatok gyógyítása Újfajta műtét és kezelés Az urológiai daganatok közül meglehetősen ritkán esik szó a férfiaknál előforduló különféle esetekről, azok közül is a here daganatairól. Ennek oka elsősorban az, hogy meglehetősen rit­kán fordulnak elő. Az összes urológiai jellegű daganatoknak mintegy 4—6 százaléka, a nemzetközi szakirodalom szerint. Hogy mégis szót érdemelnek, annak oka az, hogy rendkívül gyorsan és könnyen áttételeződnek. Kandidátusi dolgozat Téma: a Balaton idegen- forgalma Dr. Gertig Béla, a JPTE do­cense az idegenforgalom föld­rajzával kapcsolatos kutatásait 1960 óta folytatja, s a legfőbb témájához, a Balatonhoz mind­végig hű maradt: az utóbbi húsz évben 14 tanulmánya je­lent meg a „magyar tenger" gazdaságföldrajzával, idegen- forgalmával kapcsolatban. E két évtized munkásságát, ku­tatási eredményeit foglalta ösz- sze „A Balaton üdülőkörzet idegenforgalmának gazdasági földrajzi vizsgálata” című kan­didátusi értekezésében, amelyet most június 2-án védett meg a Magyar Tudományos Akadé­mián rendezett vitában. — Kandidátusi értekezésem­ben megpróbáltam a Balaton idegenforgalmát térben és idő­ben nézni minden gazdasági és természeti összefüggésében. A Balaton mint üdülőkörzet jelle­gét és jelentőségét tekintve az utóbbi évszázadban több átérté­kelésen ment keresztül. A múlt században, amikor az északi part néhány települése (Keszt­hely, Füred) az uralkodó osz­tály kedvelt szórakozóhelye volt, még egyáltalán nem a tó vize jelentette az idegeforgalmi vonzerőt, a Balatonban való fürdőzés csak a két világháború között vált igazából divattá. Az 1945 és 1956 közötti korszakban a szociálturizmus jellemző a Ba­latonra, a hatvanas években, amikor a külföld is felfedez bennünket, kezdődik a kereske­delmi turizmus, a szálloda és a magánnyaraló építkezések, az­tán a hetvenes években az előb­biekkel együtt újra fellendül a szociálturizmus is. S most ott tartunk, hogy a Balaton idegen- forgalmának legfőbb vonzereje a víz; veszélyeztetve van. Az idegenforgalom saját magát tette majdhogynem tönkre az­zal, hogy a tó partján nem épí­tette ki a vendégfogadáshoz elengedhetetlen infrastruktúrát — foglalja össze értekezése né­hány alapvető következtetését dr. Gertig Béla. — Mit lehet tenni a Balaton­part túlterheltsége ellen? — A megoldáshoz vezető úton már elindultunk a magánnyaro- lók építésének tilalmával. Kor­szerűsíteni kell a forgalmasabb üdülőhelyek infrastruktúráját, s a Balaton vendégforgalmának szinten tartósa, illetve teher­mentesítése érdekében meg kel­lene gyorsítani az ország más régióiban az üdülő- és kirán­dulóközpontok, gyógyfürdők fejlesztését. D. I. □hét fői A színes ólom-üvegablakok készítését már a gótika korá­ban művészi tökélyre fejlesztet­ték hozzáértő mesterek, s az építészek azóta is szívesen al­kalmazzák templomokban, köz­épületekben dekorativitása miatt. ünnepélyes, titokzatos, fenséges hangulatot kelt —, vagy éppen intim, barátságos színeket varázsol a kisebb te­rekbe. Mint az az üvegablak, amely a Martyn ház kapualját díszíti majd, és Pécs új látvá­nyossága lesz. — Az egyik legszebb pécsi kapualj ez itt, a Káptalan utca 6. szám alatt — mondja Mar­tyn Ferenc festőművész. — És kiváló kiállítóhelyiség is. A hangyák emlékére című szob­rom már itt áll, a Fauré nevű francia zeneszerző emlékére készült szobrom és az Alföldi plasztika már az öntödében van, a Hangyák mellett kap­nak helyet. Szabó Erzsébet ké­szít színes ólom-üvegablakot a Hangyák mögé: legkiválóbb üvegművészeink egyike ő. Az ablak tervét Martyn Fe­renc sok évvel ezelőtt vetette papírra. Egy 50x60-as egység már elkészült: a művész szo­bájának egyik ablakán függ ideiglenesen: színes fényeit a szemközti falra szórja. — A legszebb üvegablako­kat a Notre Dame mellékhajó­jában láttam — mondja Mar­tyn Ferenc. — Magyarországon a háború alatt sok szép üveg­ablak megsemmisült, de így is büszkék lehetünk számos műre. Az egyik ilyen Rippl-Rónainak az Ernst Múzeumban levő ab­laka. Igen jelentős Kernstok Károly munkássága: sok el­pusztult az ablakai közül, de megmaradt például a debre­ceni városházán. Megmaradtok Kernstok tervei is, és éppen a pécsi képtárban láthatók. Ne felejtsük ki a sorból Nagy Sán­dort sem, a gödöllői művész­telep állandó vendégét, kiváló üvegtervezőt. A felszabadulás utón is sok érdekes üvegabla­kot készítettek középületeinkre. Ez a mostani, ebben a szép reneszánsz kapualjban a Bara­nya megyei Tanács, Takács Gyula elnökhelyettes sok éves tervszerű múzeumfejlesztő prog­ramjának egyik láncszeme, ezért szépül meg a Káptalan utca 6. bejárata. Szabó Erzsébet budapesti műtermében most folyik Martyn Ferenc terveinek felnagyítása és üvegre való áttétele. — Martyn Ferenchez régi barátság fűz felesége révén, egy budapesti kiállításon bará­ti társaságban ismerkedtünk meg — mondja a művésznő. — Az ablak nem ábrázol a ha­gyományos értelemben véve semmiféle figurát, jelenetet: színei, formái Martyn Ferenc jellegzetes világát tükrözik vissza. A kivitelezés a régi színes ólom-üvegablakok hagyo­mányos technológiája szerint fo­lyik. A felület hat négyzetmé­ter nagyságú, a munka augusz­tus végére készül el, a közön­ség ősztől kezdve láthatja. A szépség­királynő hétköznapjai A farsang éjszakáját mór a legvadabb iszákosnak is volt ideje kialudni, még ónnak is, ki úgy szívta magába a szeszt, mint a szivacs. Másokban is el­homályosultak az ünnepek rész­letei, de egy kivétel azért akad, egy fiatal kaposvári lány, Eger- szegi Éva óvónő, aki ezt az éj­szakát szinte percre pontosan tudja visszaidézni. Nem csodo, hiszen aznap nyerte el egy tel­jes évre a farsang szépe címet Kaposváron, a Dorottya-bálbon. — Miyen érzéssel vette át a koronát? — Boldog voltam, hogy sike­rült, annál is inkább, mert ez volt az első bálom. Nem is szá­mítottam rá. — Hosszú idő telt el azóta. Szekrényben pihennek az ünne­pélyes este kellékei. (A korona, a ruha és a vállszalag.) A kel­lemes emléken túl volt valami hatással mindennapjaira is? — Először nem is tulajdoní­tottam neki nagy jelentőséget, de ahogy teltek a hetek, mind jobban sodort magával a nép­szerűség. Először csak a diák­lányok súgtak össze mögöttem. (Nézzétek, ő az! Hű de irigy­lem!) Később fotósok kérleltek, hogy legyek fotómodell. Ezután pedig bármerre jártam a város­ban, ismeretlen emberek házas­sági ajánlataikkal ostromoltak. — Úgy érzem, akaratlanul is egy kicsit irányitja a divatízlést környezetében, sokan próbálják utánozni, vagy legalábbis el­lesni valamit, hogy ők is olyan népszerűek lehessenek mint ön. Áruljon el valamit egyéniségé­ről! — Most 21 éves vagyok. Sze­rintem a fiatalság önmagában is elég érv, nem kell még szé­pítő szerekkel is erőltetni. Mér­téktartó, mozgásdús napi be­osztásommal 164 cm-es magas­ságomhoz tudom tartani a 48 kg-os súlyomat. Nem szajkózom a legújabb divatot, de mindig új darabokkal egészítem ki ru­határomat, és csak az arcom­hoz illő határozott fazonelkép­zeléssel lépek be a fodrászhoz. — További tervei? — Megmaradni olyan em­bernek, mint aki voltam. Földesi Mihály A másik, s talán fontosabb, hogy az utóbbi években ugrás­szerűen jó eredményeket értek el gyógyításuk terén, a POTE Urológiai Klinikáján. Nem vé­letlen, hogy a Magyar Uroló­gus Társaság június végén, Pé­csett sorra kerülő VI. kongresz- szusón az egyik fő témacso­portként ezt jelölték meg. A dr. Frang Dezső professzor által vezetett munkacsoport, együttműködve a POTE kór­bonctani, radiológiai, mikro­biológiai intézeteivel, s a Szü­lészeti Klinika laboratóriumá­val olyan diagnosztikus, műtéti és terápiás módszert alkal­maz, amelynek következtében a korábbi gyógyulási arány megfordult. A műtéten átesett betegek 70—80 százaléka meggyógyult. A menthetetlen 20 százalék is azok közül ke­rült ki, akik túl későn fordultak orvoshoz. Magyarországon Pécsett szer­vezték meg elsőként a hereda­ganatos betegek regionális el­látását. A klinikához csatlako­zó 13 kórház beteganyagát egységes elvek szerint látják el. Ebben egyik új lehetőség az úgynevezett tumormerkerek alapján meghatározott műtéti, és gyógyszeres, vagy rtg-suga- ras beavatkozás. A legnagyobb eredményt az hozta, hogy a szövettani vizs­gálatok során a rosszindulatú daganatok több komponensét sikerült elkülöníteni, s ennek alapján meghatározni a be­avatkozás folyamatát. A legve­szedelmesebb egy bizonyos embrionális szövettartamú da­ganat, amely a legkönnyebben áttételeződik, és a sugárkeze­lésre nem érzékeny. Mint dr. Farkas László tanársegéd el­mondta, itt egy merőben új, heroikus műtét segít. Ennek so­rán nemcsak a herét, hanem az elsődlegesen megtámadott, hashártya mögötti nyirokcso­mókat is eltávolítják. A műtét után sincs vége a kezelésnek, hanem az újbóli, a nyirokcso­mókból vett szövettani vizsgá­lat alapján folytatják a tele- kobalt vagy a gyógyszeres te­rápiát. A kemoterápiában igen nagy előnyt jelent, hogy Magyaror­szágon is hozzáférhetővé vált a Cisz-platina injekció. Ezzel a gyógyszerrel kitűnő eredmé­nyeket értek el a heredagana­tok tüdő-óttételeződésének visszafejlesztésében. Ezt köve­tően a gyógyulás esélyével vé­gezhették el a nyirokcsomó el­távolító műtétet. A kongresszusra tizenöt or­szágból mintegy száz külföldi résztvevőt várnak Pécsett. Va­lamennyi szocialista ország mellett több nyugat-európai or­szág, sőt az USA is képviselteti magát. Frang professzor sze­rint sok még a vitatott kérdés, a „hogyan tovább?". A pécsi klinikának kellő tapasztalata, kialakult véleménye van, s a kongresszusi vita, a tudomá­nyos eredmények összevetése bizonnyal tovább szolgálja majd a betegek érdekeit. G. T. Kurucz Gyula A PÉCSI SZÁLLÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ IPARI SZÖVETKEZET közgazdasági érettségivel vagy képesített könyvelői végzettséggel rendelkező forgalmi könyuelöf és pénztárost, valamint rakodó munkásokat uesz fel. JELENTKEZÉS: PÉCS, MEGYERI ÜT 67., SZEMÉLYZETI VEZETŐNÉL. A PÉCS-REMÉNYPUSZTAI TERMELŐSZÖVETKEZET baromfi- és galambfeldolgozó üzemébe női dolgozókat felvesz EGYMÜSZAKOS TERMELÉSHEZ. Bérezés megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: Pécs-Reménypusztán, az üzemvezetőnél. (41-es autóbusz végállomása). Kelemen Feri győzött Kairóban

Next

/
Thumbnails
Contents