Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-29 / 178. szám

1983. június 29., szerda Dunántúlt napló 3 Közlemény a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójáról A találkozón részt vevő álla­mok újból felhívással fordulnak a NATO tagállamaihoz, hogy haladéktalanul kezdjenek köz­vetlen tárgyalásokat olyan meg­állapodásról, miszerint 1984. ja­nuár 1 -tői kezdődően befa­gyasztják a katonai kiadáso­kat, és az ezt követő időszak­ban konkrét lépéseket tesznek kölcsönös csökkentésükre. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és a társadalmi fej­lődés szükségleteire fordítanák, beleértve a fejlődő országok szükségleteit is. Reményüket fejezik ki, hogy felhívásuk visszhangra talál a NATO-álla- moknál. Ugyancsak elvárják a NATO- államok egyetértését, hogy kezdjék meg annak a javas­latnak a gyakorlati megvizsgá­lását, miszerint a Varsói Szer­ződés tagállamai és az Észak- atlanti Szövetség Szervezetének tagországai kössenek a világ valamennyi állama számára nyitott szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. A találkozón részt vevő álla­mok ismételten síkraszállnak azon javaslatok (megvalósítá­sáért, hogy Észak-Európában, a Balkánon és a kontinens más térségeiben atomfegyvermentes övezeteket hozzanak létre, és hogy e kérdésekről tárgyalja­nak. Hangsúlyozták annak jelentő­ségét és szükségességét, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan pozitív eredményekkel fe­jeződjék be, amelyek megfelel­nek az európai népek óhajá­nak, és amelyek lehetővé teszik az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konfe­rencia összehívását, a Helsin­kiben megkezdett sokoldalú fo­lyamat továbbvitelét. Ez fontos hozzájárulás lenne a béke, az enyhülés és az együttműködés politikájának megszilárdításá­hoz. Ahhoz, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi helyzet javításának döntésre érett kérdéseiben konkrét megállapodások szü­lessenek, maximális erőfeszíté­sek, érdemi, jó légkörű tárgya­lások és olyan lépések szüksé­gesek, amelyek elősegítik a kedvező helyzet kialakulását a tárgyalásokon való előrehala­dáshoz. Tartózkodni kell a tár­gyalásokat nehezítő lépésektől. A találkozón képviselt álla­mok ismételten, nyomatékosan megerősítik, hogy elleneznek minden olyan lépést, amely a NATO tevékenységi körének ki- szélesítéséhez, vagy bármilyen új katonai-politikai csoportosu­lás létrehozásához vezet. A maguk részéről kijelentik, hogy nem törekszenek saját szövetségük tevékenységi köré­nek kiszélesítésére, és nem szándékoznak ilyen lépést tenni. A találkozón részt vevő álla­mok — a béke és saját bizton­ságuk érdekeiből kiindulva — kijelentik: semmiképpen sem engedik meg, hogy katonai fö­lényre tegyenek szert velük szemben. Határozottan fellép­nek az erőegyensúly biztosí­tásáért a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Ezzel összefüggésben felhívják a fi­gyelmet legfelsőbb állami szer­veik nyilvános állásfoglalásaira. Megerősítik elvi áláspontju- kat, hogy napjaink Európájának területi-politikai realitásai sért­hetetlenek. A találkozón képviselt álla­mok következetesen ellenzik a fegyverkezési hajsza fokozását. Határozott meggyőződésük, hogy a békét nem lehet ezen az úton megszilárdítani. Csak a fegyverzetek korlátozóba, csökkentése és megsemmisítése, az általános és teljes leszere­léshez vezető, szigorú nemzet­közi ellenőrzés melletti intézke-' dések hozhatják meg az embe­riség számára a szilárd és tar­tós békét. A helsinki európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 35 állam ünnepélyesen kötelezettséget vállalt, hogy az enyhülést töret­len, egyre életképesebb és sok­oldalúbb, átfogó folyamattá alakítja. Egyhangúlag kifejezték törekvésüket, hogy minden terü­leten jobb, szorosabb kapcso­latokat alakítanak ki egymás­sal, leküzdik korábbi szemben­állásukat, és törekednek egy­más jobb megértésére. E magasztos kötelezettségek szellemét és betűjét követve a találkozón részt vevő államok továbbra is a békés egymás mellett élés alapján fejlesztik kapcsolataikat más országok­kal. Felszólítják az összes euró­pai államot: tegyenek meg min­dent az Európát fenyegető nukleáris veszély elhárításáért, változtassák Európát a béke kontinensévé, ahol nincsenek sem közép-hatótávolságú, sem harcászati nukleáris fegyverek, ahol minden állam a teljes egyenjogúság és kölcsönös tisztelet alapján működne együtt annak érdekében, hogy népeik előrehaladjanak és jó­létben éljenek, s hogy Európá­ban és az egész világon bé­kesség, kölcsönös megértés és biztonság legyen. Határozott felhívással fordul­nak az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének tagállamaihoz, a világ összes országához: józa­nul és tárgyilagosan mérlegel­jék a nemzetközi viszonyok ala­kulásának mostani fenyegető tendenciáit, és vonják le az em­beriség létérdekeinek megfe­lelő, ésszerű következtetéseket. A találkozón részt vevő álla­mok készek egyesíteni erőfeszí­téseiket valamennyi országgal — függetlenül azok társadal­mi-politikai rendszerétől — és mindenkivel, aki a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáért és olyan gyakorlati intézkedésekért lép fel, ame­lyek megakadályozzák a leg­rosszabbat. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. Hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség 1983. június 28-án Moszkvá­ban találkoztak a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége párt- és ál­lami vezetői. A találkozón részt vett: a Bolgár Népköztársaság ré­széről Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, a küldöttség veze­tője, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnö­ke, Dobri Dzsurov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK nemzetvédelmi minisztere, Petr Mladenov, a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a BNK külügyminisztere; a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitká­ra; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldött­ség vezetője, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a CSKP KB tit­kára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZK kül­ügyminisztere, Martin Dzur, a CSKP KB tagja, a CSSZK hon­védelmi minisztere; a Lengyel Népköztársaság ré­széről Wojcieh Jaruzelski, a A találkozó résztvevői ele­mezték az európai és a világ- helyzetet, és szocialista álla­maik nevében aggodalmukat fejezték ki a feszültség éleződé­se, a nemzetközi kapcsolatok destabilizálódása és a kataszt­rofális következményekkel járó nukleáris háború veszélyének növekedése miatt. Szükséges­nek tartják felhívni minden or­szág és nép figyelmét e veszé­lyekre. A találkozón megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek 1983. január 5-i prágai ülésén elfogadott politikai nyi­latkozat értékelését és követ­keztetéseit a nemzetközi hely­zet alakulásáról. A népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége egyre növekszik, hogy véget vessenek a fegyverkezési haj­szának, térjenek át a leszere­lésre, különösen a nukleáris le­szerelésre és biztosítsák min­den állam fejlődését az együtt­működés, a biztonság és a bé­ke szellemében az egyenjogú­ság, a szuverenitás és a nem­zeti függetlenség feltételei kö­zött. Megerősítették a prágai po­litikai nyilatkozat következteté­seit azokról a negatív ténye­zőkről is, amelyek élezik a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi időben mindezek még erőtelje­sebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékeny­ségükkel a katonai fölény el­érésére törekednek. Néhány nyugat-európai NATO-orszóg- ban hozzáfogtak támaszpontok létesítéséhez, új amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítése céljából. Fo­lyik a földi telepítésű, a tengeri és a légi állomásoztatású új hadászati nukleáris eszközök gyártása és rendszerbe állítá­sa. Hadicélokat szolgáló koz­mikus rendszereket dolgoznak Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke, a küldöttség vezetője, Jó­zef Czyrek, a LEMP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a LEMP KB titkára, Stefan Ol- szowski, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az LNK kül­ügyminisztere, Florian Siwicla, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, a lengyel néphadsereg vezérkari főnöke; a Magyar Népköztársaság lészéről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Lázár György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az MNK Minisztertanácsának elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminiszte­re, Csémi Károly, az MSZMP KB tagja, az MNK Honvédelmi Mi­nisztériumának államtitkára; a Német Demokratikus Köz­társaság részéről Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Német De­mokratikus Köztársaság Állam­tanácsának elnöke, a küldött­ség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az NDK miniszter- tanácsának elnöke, Heinz Hoff­man, az NSZEP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Os­car Fischer, az NSZEP KB tag­ja, áz NDK külügyminisztere; a Román Szocialista Köztár­ki, amelyek egyaránt képesek csapóst mérni a világűrben és a Földön levő célpontokra. Mi. nőségileg új hagyományos fegyverrendszereket fejlesztenek ki, amelyek tömegpusztító ha­tása a nukleáris fegyverekéhez hasonló. Rohamosan nőnek a — népek vállára súlyos teher­ként nehezedő — katonai ki­adások. Ebben a helyzetben a talál­kozó résztvevői hangot adnak aggodalmuknak, hogy nincs előrehaladás a fegyverzetkorlá- tozási és csökkentési tárgyalá­sokon. Ez érvényes mind az eu­rópai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tár­gyalásokra, mind a genfi lesze­relési bizottság munkájára és a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tárgya­lásokra. A találkozó résztvevői arra is felhívják a figyelmet, hogy mi­közben a fegyverkezési hajszát szítják, nyilatkozatok hangzanak el a fegyverzetkorlátozási és csökkentési tárgyalásokon ta­núsított állítólagos rugalmas­ságról, és art a hamis tételt hangoztatják, mintha a katonai potenciál növelése a népek bé­kéjét és biztonságát szolgálná. A találkozón képviselt államok határozottan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet tovább élezi a fokozódó imperialista erőpolitika és diktátum, amely az államok közötti konfrontá­cióra, az „érdekszférák” meg­szilárdítására és újrafelosztásá­ra irányul, csakúgy, mint az imperializmus agresszív csele­kedeteinek szaporodása. Gya­koribbá válnak a szocialista és más államok belügyeibe való beavatkozási kísérletek, káro­kat okoznak a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok­nak, ellenséges kampányokat folytatnak a szocialista orszá­gok ellen és a nyomás egyéb saság részéről Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Constan­tin Dascalescu, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányának első minisztere, Constantin Ol- teanu, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi miniszte­rere; Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, az RKP KB titká­ra, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, az RSZK külügy­minisztere; a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége részéről Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a küldött­ség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB. Politikai Bizottsá­gának tagja, az SZSZKSZ Mi­nisztertanácsának elnöke, And­rej Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsa el­nökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ honvédelmi minisz­tere. A találkozó résztvevői véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben végbement változásokról, és közös nyilatkozatot fogadtak el. módszereit alkalmazzák. A vi­lág különböző térségeiben meglévő háborús feszültséggó­cok és válsághelyzetek még bonyolultabbá válnak és újak keletkeznek, nő annak a veszé­lye, hogy ezek kiszélesednek. Számos független állam ellen folyik hadüzenet nélküli hábo­rú, erősödik a nemzeti érdekek­től idegen külföldi katonai je­lenlét. Az új világgazdasági rend megteremtésének igazsá­gos követelése elutasításra ta­lál, tovább mélyül a szakadék az országok gazdasági fejlett­sége között. E politika merőben ellentétes Európa és az egész világ né­peinek alapvető érdekeivel és törekvéseivel, amelyek oly erő­teljesen nyilvánulnak meg a személyiség és a nemzetek sza­bad, emberhez méltó és békés létezéshez való jogának bizto­sítását követelő háborúellenes tömegmozgalmakban, a parla­mentek, tudósok, orvosok, va­lamint a széles közvélemény képviselőinek megnyilatkozásai­ban és az olyan nemzetközi találkozón, mint a „Békéért és az életért, a nukleáris háború ellen”, elnevezéssel nemrég Prágában megtartott vflágfó- rum. A találkozó résztvevőinek vé­leménye szerint a mostani helyzet minden állam és min­den nép előtt felveti a kér­dést: miként gátolható meg, hogy e veszélyek tovább foko­zódjanak, miként akadályozha­tó meg, hogy a világ kataszt­rófába sodródjék. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban széles körű programot terjesz­tettek elő a nemzetközi feszült­ség csökkentésére, a háborús veszély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a prog­ram időszerű és érvényes, is­mételten fellépnek a nukleáris fegyverkezési versennyel és mindenfajta katonai versengés­sel szemben. Szilárd meggyő­ződésük, hogy semmilyen világ- problémát — beleértve a szo­cializmus és a kapitalizmus tör­ténelmi vitáját is — nem lehet katonai úton megoldani. A mostani helyzetben olyan halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, amelyek csökken­tik a háború veszélyét és az ál­lamközi kapcsolatok javulása, az enyhülés medrébe terelik a nemzetközi helyzet alakulását. A találkozó résztvevői korunk kulcskérdésének a fegyverkezé­si hajsza mielőbbi beszünteté­sét és a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérést tekintik. Meggyőződé­sük, hogy mindent meg kell ten­ni e rendkívül fontos célok meg­valósításáért a béke, a civili­záció, és az élet megőrzése érdekében. Megerősítik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kérdések tárgyalá­sos rendezéséért. E tekintetben az a legfonto­sabb, hogy az európai konti­nensen megszűnjön a nukleáris konfrontáció veszélye. Mivel a találkozó résztvevői Európának a közép-hatótávolságú és a harcászati nukleáris fegyverük­től való teljes megszabadításá­ra törekszenek, úgy vélik, hogy legalább egy olyan megállapo­dás elérésére van szükség, amely kizárná az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-euró­pai telepítését, és előirányozná az Európában levő közép-ható­távolságú eszközök megfelelő mértékű csökkentését, az egyensúly lehető legalacso­nyabb szinten való biztosítása érdekében. Lehetséges ilyen megállapodás elérése, ha mind­két fél' kölcsc-nös megértést, po­litikai akaratot tanúsít és a bé­ke és a biztonság egyetemes érdekeit tartja szem előtt. A találkozón képviselt államok e szempontok figyelembe vételé­vel alakítják ki álláspontjukat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tár­gyalásokkal kapcsolatban. A találkozó résztvevői teljes mértékben támogatják a mór létező közép-hatótávolságú nukleáris fegyverük igazságos csökkentését célzó szovjet ja­vaslatokat. Arra hívnak fel: mindent meg kell tenni, hogy a tárgyalásokon ebben az év­ben megállapodás jöjjön létre, hogy nem telepítik az új kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakétákat Európába, és csök­kentik a már meglevő közép­hatótávolságú eszközöket. E megállapodás a mindkét fél számára elfogadható javasla­tokon alapulna. Meggyőződésük, hogy ha mindkét fél szigorúan betartja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét, akkor a hadá­szati fegyverzetek korlátozásá­ról és csökkentéséről folyó tárgyalások konstruktív irányba haladhatnak, és elérhető lesz a világbékét szolgáló, kölcsö­nösen elfogadható megállapo­dás. Szükségesnek tartják, hogy mielőbbi tárgyalások kezdődje­nek bármilyen fegyverfajta vi­lágűrbeli elhelyezésének meg­tiltásáról, hogy megszűnjön a fegyverkezési hajsza kiterjesz­tésének veszélye a kozmikus térségre. A találkozó résztvevőinek meggyőződése, hogy a népek békéje és biztonsága érdeké­ben szükséges: — valamennyi nukleáris ha­talom — mindenekelőtt a Szov­jetunió és az USA — nuk­leáris fegyverkészletének hala­déktalan befagyasztása; — azon nukleáris hatalmak kötelezettségvállalása, amelyek ezt még nem tették meg, hogy elsőként nem alkalmaznak nuk­leáris fegyvert. Kedden a késő délutáni órák­ban hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának vezetésével részt vett a hét szocialista or­szág párt- és állami vezetőinek találkozóján. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Aczél György, Havasi Fe­renc, Korom Mihály, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Várkonyi Pé­ter, a Központi Bizottság titká­ra, Faluvéqi Lajos miniszterel­nök-helyettes, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezető­je, Horváth István belügymi­niszter, a Központi Bizottság tagjai, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Klézl Ró­bert, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te. Közös nyilatkozat

Next

/
Thumbnails
Contents