Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-29 / 178. szám
1983. június 29., szerda Dunántúlt napló 3 Közlemény a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójáról A találkozón részt vevő államok újból felhívással fordulnak a NATO tagállamaihoz, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat olyan megállapodásról, miszerint 1984. január 1 -tői kezdődően befagyasztják a katonai kiadásokat, és az ezt követő időszakban konkrét lépéseket tesznek kölcsönös csökkentésükre. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és a társadalmi fejlődés szükségleteire fordítanák, beleértve a fejlődő országok szükségleteit is. Reményüket fejezik ki, hogy felhívásuk visszhangra talál a NATO-álla- moknál. Ugyancsak elvárják a NATO- államok egyetértését, hogy kezdjék meg annak a javaslatnak a gyakorlati megvizsgálását, miszerint a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak- atlanti Szövetség Szervezetének tagországai kössenek a világ valamennyi állama számára nyitott szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A találkozón részt vevő államok ismételten síkraszállnak azon javaslatok (megvalósításáért, hogy Észak-Európában, a Balkánon és a kontinens más térségeiben atomfegyvermentes övezeteket hozzanak létre, és hogy e kérdésekről tárgyaljanak. Hangsúlyozták annak jelentőségét és szükségességét, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan pozitív eredményekkel fejeződjék be, amelyek megfelelnek az európai népek óhajának, és amelyek lehetővé teszik az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását, a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitelét. Ez fontos hozzájárulás lenne a béke, az enyhülés és az együttműködés politikájának megszilárdításához. Ahhoz, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi helyzet javításának döntésre érett kérdéseiben konkrét megállapodások szülessenek, maximális erőfeszítések, érdemi, jó légkörű tárgyalások és olyan lépések szükségesek, amelyek elősegítik a kedvező helyzet kialakulását a tárgyalásokon való előrehaladáshoz. Tartózkodni kell a tárgyalásokat nehezítő lépésektől. A találkozón képviselt államok ismételten, nyomatékosan megerősítik, hogy elleneznek minden olyan lépést, amely a NATO tevékenységi körének ki- szélesítéséhez, vagy bármilyen új katonai-politikai csoportosulás létrehozásához vezet. A maguk részéről kijelentik, hogy nem törekszenek saját szövetségük tevékenységi körének kiszélesítésére, és nem szándékoznak ilyen lépést tenni. A találkozón részt vevő államok — a béke és saját biztonságuk érdekeiből kiindulva — kijelentik: semmiképpen sem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben. Határozottan fellépnek az erőegyensúly biztosításáért a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet legfelsőbb állami szerveik nyilvános állásfoglalásaira. Megerősítik elvi áláspontju- kat, hogy napjaink Európájának területi-politikai realitásai sérthetetlenek. A találkozón képviselt államok következetesen ellenzik a fegyverkezési hajsza fokozását. Határozott meggyőződésük, hogy a békét nem lehet ezen az úton megszilárdítani. Csak a fegyverzetek korlátozóba, csökkentése és megsemmisítése, az általános és teljes leszereléshez vezető, szigorú nemzetközi ellenőrzés melletti intézke-' dések hozhatják meg az emberiség számára a szilárd és tartós békét. A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 35 állam ünnepélyesen kötelezettséget vállalt, hogy az enyhülést töretlen, egyre életképesebb és sokoldalúbb, átfogó folyamattá alakítja. Egyhangúlag kifejezték törekvésüket, hogy minden területen jobb, szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki egymással, leküzdik korábbi szembenállásukat, és törekednek egymás jobb megértésére. E magasztos kötelezettségek szellemét és betűjét követve a találkozón részt vevő államok továbbra is a békés egymás mellett élés alapján fejlesztik kapcsolataikat más országokkal. Felszólítják az összes európai államot: tegyenek meg mindent az Európát fenyegető nukleáris veszély elhárításáért, változtassák Európát a béke kontinensévé, ahol nincsenek sem közép-hatótávolságú, sem harcászati nukleáris fegyverek, ahol minden állam a teljes egyenjogúság és kölcsönös tisztelet alapján működne együtt annak érdekében, hogy népeik előrehaladjanak és jólétben éljenek, s hogy Európában és az egész világon békesség, kölcsönös megértés és biztonság legyen. Határozott felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének tagállamaihoz, a világ összes országához: józanul és tárgyilagosan mérlegeljék a nemzetközi viszonyok alakulásának mostani fenyegető tendenciáit, és vonják le az emberiség létérdekeinek megfelelő, ésszerű következtetéseket. A találkozón részt vevő államok készek egyesíteni erőfeszítéseiket valamennyi országgal — függetlenül azok társadalmi-politikai rendszerétől — és mindenkivel, aki a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és olyan gyakorlati intézkedésekért lép fel, amelyek megakadályozzák a legrosszabbat. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. Hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség 1983. június 28-án Moszkvában találkoztak a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetői. A találkozón részt vett: a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke, Dobri Dzsurov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK nemzetvédelmi minisztere, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK külügyminisztere; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSKP KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZK külügyminisztere, Martin Dzur, a CSKP KB tagja, a CSSZK honvédelmi minisztere; a Lengyel Népköztársaság részéről Wojcieh Jaruzelski, a A találkozó résztvevői elemezték az európai és a világ- helyzetet, és szocialista államaik nevében aggodalmukat fejezték ki a feszültség éleződése, a nemzetközi kapcsolatok destabilizálódása és a katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélyének növekedése miatt. Szükségesnek tartják felhívni minden ország és nép figyelmét e veszélyekre. A találkozón megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1983. január 5-i prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozat értékelését és következtetéseit a nemzetközi helyzet alakulásáról. A népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége egyre növekszik, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának, térjenek át a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre és biztosítsák minden állam fejlődését az együttműködés, a biztonság és a béke szellemében az egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség feltételei között. Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat következtetéseit azokról a negatív tényezőkről is, amelyek élezik a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi időben mindezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekednek. Néhány nyugat-európai NATO-orszóg- ban hozzáfogtak támaszpontok létesítéséhez, új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése céljából. Folyik a földi telepítésű, a tengeri és a légi állomásoztatású új hadászati nukleáris eszközök gyártása és rendszerbe állítása. Hadicélokat szolgáló kozmikus rendszereket dolgoznak Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a LEMP KB titkára, Stefan Ol- szowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisztere, Florian Siwicla, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, a lengyel néphadsereg vezérkari főnöke; a Magyar Népköztársaság lészéről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MNK Minisztertanácsának elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminisztere, Csémi Károly, az MSZMP KB tagja, az MNK Honvédelmi Minisztériumának államtitkára; a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszter- tanácsának elnöke, Heinz Hoffman, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, áz NDK külügyminisztere; a Román Szocialista Köztárki, amelyek egyaránt képesek csapóst mérni a világűrben és a Földön levő célpontokra. Mi. nőségileg új hagyományos fegyverrendszereket fejlesztenek ki, amelyek tömegpusztító hatása a nukleáris fegyverekéhez hasonló. Rohamosan nőnek a — népek vállára súlyos teherként nehezedő — katonai kiadások. Ebben a helyzetben a találkozó résztvevői hangot adnak aggodalmuknak, hogy nincs előrehaladás a fegyverzetkorlá- tozási és csökkentési tárgyalásokon. Ez érvényes mind az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokra, mind a genfi leszerelési bizottság munkájára és a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokra. A találkozó résztvevői arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben a fegyverkezési hajszát szítják, nyilatkozatok hangzanak el a fegyverzetkorlátozási és csökkentési tárgyalásokon tanúsított állítólagos rugalmasságról, és art a hamis tételt hangoztatják, mintha a katonai potenciál növelése a népek békéjét és biztonságát szolgálná. A találkozón képviselt államok határozottan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet tovább élezi a fokozódó imperialista erőpolitika és diktátum, amely az államok közötti konfrontációra, az „érdekszférák” megszilárdítására és újrafelosztására irányul, csakúgy, mint az imperializmus agresszív cselekedeteinek szaporodása. Gyakoribbá válnak a szocialista és más államok belügyeibe való beavatkozási kísérletek, károkat okoznak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, ellenséges kampányokat folytatnak a szocialista országok ellen és a nyomás egyéb saság részéről Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányának első minisztere, Constantin Ol- teanu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi miniszterere; Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a küldöttség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB. Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ honvédelmi minisztere. A találkozó résztvevői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben végbement változásokról, és közös nyilatkozatot fogadtak el. módszereit alkalmazzák. A világ különböző térségeiben meglévő háborús feszültséggócok és válsághelyzetek még bonyolultabbá válnak és újak keletkeznek, nő annak a veszélye, hogy ezek kiszélesednek. Számos független állam ellen folyik hadüzenet nélküli háború, erősödik a nemzeti érdekektől idegen külföldi katonai jelenlét. Az új világgazdasági rend megteremtésének igazságos követelése elutasításra talál, tovább mélyül a szakadék az országok gazdasági fejlettsége között. E politika merőben ellentétes Európa és az egész világ népeinek alapvető érdekeivel és törekvéseivel, amelyek oly erőteljesen nyilvánulnak meg a személyiség és a nemzetek szabad, emberhez méltó és békés létezéshez való jogának biztosítását követelő háborúellenes tömegmozgalmakban, a parlamentek, tudósok, orvosok, valamint a széles közvélemény képviselőinek megnyilatkozásaiban és az olyan nemzetközi találkozón, mint a „Békéért és az életért, a nukleáris háború ellen”, elnevezéssel nemrég Prágában megtartott vflágfó- rum. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a mostani helyzet minden állam és minden nép előtt felveti a kérdést: miként gátolható meg, hogy e veszélyek tovább fokozódjanak, miként akadályozható meg, hogy a világ katasztrófába sodródjék. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban széles körű programot terjesztettek elő a nemzetközi feszültség csökkentésére, a háborús veszély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvényes, ismételten fellépnek a nukleáris fegyverkezési versennyel és mindenfajta katonai versengéssel szemben. Szilárd meggyőződésük, hogy semmilyen világ- problémát — beleértve a szocializmus és a kapitalizmus történelmi vitáját is — nem lehet katonai úton megoldani. A mostani helyzetben olyan halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, amelyek csökkentik a háború veszélyét és az államközi kapcsolatok javulása, az enyhülés medrébe terelik a nemzetközi helyzet alakulását. A találkozó résztvevői korunk kulcskérdésének a fegyverkezési hajsza mielőbbi beszüntetését és a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérést tekintik. Meggyőződésük, hogy mindent meg kell tenni e rendkívül fontos célok megvalósításáért a béke, a civilizáció, és az élet megőrzése érdekében. Megerősítik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kérdések tárgyalásos rendezéséért. E tekintetben az a legfontosabb, hogy az európai kontinensen megszűnjön a nukleáris konfrontáció veszélye. Mivel a találkozó résztvevői Európának a közép-hatótávolságú és a harcászati nukleáris fegyverüktől való teljes megszabadítására törekszenek, úgy vélik, hogy legalább egy olyan megállapodás elérésére van szükség, amely kizárná az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését, és előirányozná az Európában levő közép-hatótávolságú eszközök megfelelő mértékű csökkentését, az egyensúly lehető legalacsonyabb szinten való biztosítása érdekében. Lehetséges ilyen megállapodás elérése, ha mindkét fél' kölcsc-nös megértést, politikai akaratot tanúsít és a béke és a biztonság egyetemes érdekeit tartja szem előtt. A találkozón képviselt államok e szempontok figyelembe vételével alakítják ki álláspontjukat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokkal kapcsolatban. A találkozó résztvevői teljes mértékben támogatják a mór létező közép-hatótávolságú nukleáris fegyverük igazságos csökkentését célzó szovjet javaslatokat. Arra hívnak fel: mindent meg kell tenni, hogy a tárgyalásokon ebben az évben megállapodás jöjjön létre, hogy nem telepítik az új közép-hatótávolságú nukleáris rakétákat Európába, és csökkentik a már meglevő középhatótávolságú eszközöket. E megállapodás a mindkét fél számára elfogadható javaslatokon alapulna. Meggyőződésük, hogy ha mindkét fél szigorúan betartja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét, akkor a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalások konstruktív irányba haladhatnak, és elérhető lesz a világbékét szolgáló, kölcsönösen elfogadható megállapodás. Szükségesnek tartják, hogy mielőbbi tárgyalások kezdődjenek bármilyen fegyverfajta világűrbeli elhelyezésének megtiltásáról, hogy megszűnjön a fegyverkezési hajsza kiterjesztésének veszélye a kozmikus térségre. A találkozó résztvevőinek meggyőződése, hogy a népek békéje és biztonsága érdekében szükséges: — valamennyi nukleáris hatalom — mindenekelőtt a Szovjetunió és az USA — nukleáris fegyverkészletének haladéktalan befagyasztása; — azon nukleáris hatalmak kötelezettségvállalása, amelyek ezt még nem tették meg, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. Kedden a késő délutáni órákban hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek találkozóján. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Faluvéqi Lajos miniszterelnök-helyettes, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Klézl Róbert, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Közös nyilatkozat
