Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-28 / 177. szám
1983. június 28., kedd Dunántúlt napló 3 Mecseki Ércbányászati Váiiaiat Brikett Nukleáris spektrometrioi méréseket végeznek a MÉV Kísérleti-kutatási és Automatizálási üzemében Fotó: Füzy Tibor napraforgómagból Érdekes ötlet megvalósításán dolgoznak a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakemberei: napraforgómagból készítenek brikettet. A kísérlet sikerrel kecsegtet. Az eddig teljesen értéktelen hulladéknak tartott anyagból készített brikett a labora- óriumi körülmények között — 4200 kalória fűtőértéket mutatott. A napraforgómag-brikett gyártásához a vállalat hánto- lója évente mintegy ezer tonna napraforgóhéjat tudna szolgáltatni. Ez pedig azonos a vállalat teljes fűtőanyag-szükségletével. Európai színvonalon a nukleáris műszergyártásban Előtérben a tőkés piacok megszerzése Nagyszabású beruházás előkészületben Olaj a patakban Környezetszennyezés. Az olaj elpusztította a nádast, a növényeket. Bűzforrás Pécs határában Ki csapolja le a vizet? A nukleáris műszergyártásban hírnévre tett szert a Mecseki Ércbányászati Vállalat kísérleti, kutatási és automatizálási üzeme. 1969-ben még csak önellátásra dolgoztaik. A sajáterős előállítás sikerrel járt, a MÉV most már elegendő nukleáris műszerrel rendelkezik. Kialakult egy magasan képzett műszaki kutató és fejlesztő közösség, amely 1970-től exportra rendezkedett be. Ma harmincféle termék igazolja hozzáértésüket, zömük laboratóriumi és hordozható nukleáris műszer. Keresettek bélés külföldön, főként az uránfeldolgozó iparban, a gyógyászatban, az eayetemeken, az útépítő cégeknél és ai talajjavítással foglalkozó tsz-ekben. Csehszlovákia, a Szovjetunió, Románia a legnagyobb megrendelő, őket követi Bulgária és az NDK. Mindegyik rendszeres vásárló. Emellett a tőkés piac is felerősödőben van. Osztrák, iraki, algériai, brazíliai, argentínai cégek, oktatási intézmények rendeltek a műszerüzem újdonságaiból. Napjainkban annyira népszerűek a cikkeik, hogy kénytelenek megrendeléseket lemondani. Kicsi már az üzem, a jelenlegi gépparkkal nem győzik a rendeléseket. 4—5 milliós az évi nyereségük. A rubelbevétel összege éves átlagban 10—12 millió forintnak felel meg. összárbevételük forintban jelenleg eléri a 20—25 milliót. Min fáradozik most a hatfős kutatógárda, amelynek a tagjai tapasztalt elektro- és gépészmérnökök? Jó háttérül szolgál a fejlesztésekben, hogy a szocialistái piac biztos. Remény van arra, hogy megerősítik pozícióikat dollárpiocon, amiben segítséget nyújt a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat és az Industriálexport Vállalat. A Gamma Optikai Művekkel keresik a brozíliai üzletkötés lehetőségeit-, ugyanis Brazíliában kelendőek a laboratóriumi és hordozható nukleáris műszerek oktatási —-'Hói. Ugyanígy jövedelmezőnek ígérkezik a finn eladás. A finnek tudják, hogy a MÉV-esek élenjárnak a szondagyártásban. Szeizmikus jelenségeket, üreget, repedést „feltérképező" berendezésükhöz Pécsről kértek nemrég érzékelő fejeket. A speciális detektorokat Pécsett három hónap alatt legyártották, mast folynak a finnországi kísérletek. Dollárra szükségük van, főként az alkatrészbeszerzés miatt. Változatlanul születnek újdonságok a mostani szűk helyen is. Továbbfejlesztették a sugárzó elemeket meghatározó, egy- és négycsatornás analizátort annyira, hogy nemcsak eredménymutató nyomtatóhoz, hanem kisszámítógépre és automatikus mintaváltóhoz is köthető. Ehhez a Híradástechnikai Szövetkezet és ai Gamma Művek nyújtott szakmai segítséget, míg a MÉV a kezelési utasításokat programozta mágneskártyákra. Egy másik újdonság, a talajvizsgálatoknál nélkülözhetetlen, importkiváltó sűrűség- és nedvességmérő szonda is népszerű. Legnagyobb igénylői az útépítő vállalatok és a tsz-ek. Ma már 50—1000 darabos sorozatokat készítenek a korábbi 10—20-as tételekkel szemben. A termelékenység a másfél évtizeddel ezelőttinek a háromszorosára nőtt. Egykor három évbe telt, amíg egy újdonsággal piacra léphettek, most ez az idő a felére csökkent. A kooperálásban igénybeveszik a Mechlabor pécsi gyárának segítségét, a hőkezeléssel bízzák meg. A Tok- és Bőrdíszműipari Szövetkezet pedig a speciális táskákat, dobozokat szállítja. Sikerült elérni, hogy bővülhessen a műszerkészítő üzem, amihez 30—40 millió forintot kell teljesen saját forrásból előteremteni. A vállalatvezetés jóváhagyásával zöld utat kapott a fejlesztési program. Egy megszűnő bánya területén alakíthatják ki az új üzemrészt. A fejlesztési lehetőségeket most mérik fel. Csuti János Panaszhívásra érkeztem a helyszínre a bogádi út és a szemközti Deák Ferenc utca által határolt nádas rétalj széléhez. A bogádi útról nem szemgyönyörködtető a látvány: az elposványosodott meder végig az olajfolt maradványtól elszí- neződött, a növényeken látszik a birkózás az olaj okozta környezetszennyezéssel: a fák törzse, a nádas, a zsombékos rész még nem pusztult ki. Az orromat a terjengő olajbűz facsarja. A Közúti Építő Vállalat (KÉV) telepénél az út alatt átfolyó patakocska vizén fehér anyag lebeg, olajfogó deszka tartja fogva a vastag perlit- habot. De honnan hozza a patak az olajat? A KÉV-telep túlsó végén, az Eperfás útnál a KPM 11. üzemmérnöksége és a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat telephelye felöl érkező kis patak az út alatt a meder alján békésen csörgedez. A kevés víz szemmel láthatóan tiszta. Tehát a KÉV- telep a „ludas”. A környékbeliek mondják, tavasszal kigyulladt a zsombékos rész, úgy égett, mint a zsír, azaz: mint az olaj. Égtek a fák, meggyulladt a telefonoszlop, leolvadtak az azon lévő vezetékek. A sűrű, fekete füst is elárulta: a lángokat olaj hizlalja. A tűzoltóságnak nagy munkát adott a tűz megfékezése. Szinte forrt a víz... Néhány éve még másfái méteres vizesárok húzódott végig a területen, a patak vize a Shell- kút alatti részen folyt a szabolcsi patakba. A vizesárok eltömődött, ma már nem lehetne átugrani a partját. Mindenütt mocsár van. — Bejelentés alapján tavasz- szal a VÍZIG tartott szemlét és jegyzőkönyvben rögzítették a tennivalókat — mondja Balogh Gyula, a KÉV főépítésvezetőség vezetője. — Olajfogót építettünk, perlitet szórtunk a vízre. Hogy honnan és miből' került olaj a patakba, azt csak kizárásos alapon következtethettük ki: talán csőtörés okozta az olajszennyezést. A vizsgálat megállapította, a talaj 1—2 centiméter mélységben olajszennyezett, tehát azt el kell távolítani. Igen, de a földcseréhez előbb le kellene ereszteni a vizet, hogy az évek alatt eliszaposodott mederhez, annak talajához hozzáférjenek. Hogy ki és mikor csapolja le a vizet? Nem tudni ma még. Ha azt elvégzik, a KÉV azon van, hogy mielőbb kikotorja a medret és eltávolítsa az olajos földréteget. A környéken még terjeng — különösen melegben — az olajbűz. A látvány is lehangoló. M. L. Miért büntetik a fóliásokat? Egy szerződésszegés nyomában ,,A siklósi „Tenkesalja" Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet arról értesített, hogy önnek 1980-ban zöldségtermelés céljára állami támogatást adott. Közölte, hogy ön a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, ezért méltatlan az állami támogatásra. Kérte, hogy a szerződés nem teljesítéséből fakadó jogtalanul állami támogatást 11 154 Ft- ot közadók módjára hajtsam be. A 39/1979 (XI. 11.) MT sz. rendelet 43. paragrafusa szerint attól a termelőtől, aki a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami támogatást meg kell vonni. Ezért felhívom, hogy felszólitásom kézhezvételétől számított 8 napon belül a feltüntetett összeget, a Harkányi Nagyközségi Közös Tanács V. B. idecsatolt postai befizetési utalványán fizesse be, mert ellenkező esetben a tartozást hatósági kényszer útján fogom behajtani." Harkány, 1983. március 24. Berki József sk. csoportvezető. Endrődi Lajosné 61 éves nyugdíjas tsz-tag Rádfalván. Húsvét előtt kapta kézhez a fenti levelet. S mivel még sosem volt büntetve, hosszan tanulmányozta a sokszorosított szöveget. Hiába, sehogy sem jutott eszébe, mi bűnt követett el 1980-ban. amiért most három év múlva bűnhődnie kell. Hisz ő mindent leadott az áfésznék, amit átvettek. Itt az ő házuknál, a garázsukban van a felvásárlóhely. Ö veszi át az egész faluból az árut, a férje, a fia. és a menye segít neki ebben. Nem az 5 forintos jutalékért vállalta, hanem hogy helyből vigyék el az ő fóliás primőrjeit is, ne kelljen cipekedni. Oyan volt, hogy a Zöldért, vagyis hát az áfész előbb elrendelte majd leállította a szedést, hogy várjanak még két napot. Annyi idő alatt megfonnyad, tönkremegy a közben már leszedett néhány láda paprika, amit gyorsan el kellett adni „maszekon”. Ezért lennének ők szerződésszegők? Éppen ők? Futótűzként terjed el a hír Rádfálván, 'hogy büntetik a fóliásokat. Greszka Mihálynak 10 000 forintos, átellenben Kamu Csabáéknak 12 000 forintos, az Endrődiékkel szomszédos házba Lengyel Imrének 21 000 forintos büntetést kézbesített a posta. A szomszéd községekből is megérkezték az első hírek. Büntetik a zöldborsó termelőket, büntetik a melegfóliásokat -r- azokat nevezik így akik olajjal vagy szénnel, vagy egyáltalán fűtik a fóliaházaikat. Gyöngy László Terehegyen 40 000 forintos büntetést kapott. Pólya Márton ugyanitt 109 000 forintot. A szakcsoport 300 tagjából 280-at megbüntettek. Ezzel a hírrel fogadtak a meglátogatott termelők, no meg azzal, hogy ilyen tömeges büntetés még sosem fordult elő, kiszivárgott hogy az áfésznél revizorok jártak és több, mint egymillió forintra megbüntették a szövetkezetei. Ifjabb Endrődi Lajos miután több reklamációs fórumot megjárt, szerkesztőségünkhöz fordult panaszával, s ezt követően kerestük fel Rádfálván. — Nemcsak a szüléimét büntették meg, hanem a feleségemet is a zöldborsó miatt 1200 forinttal, de ez már tárgytalan. Épp most jött az értesítés. A zöldborsót tavaly júniusban szedtük le és az áfész most akart büntetni. Kiderült, hogy kifutottak a hat hónapból, most már nincs joguk hozzá. A fóliára 40 százalékos állami támogatást kapnak a termelők, ezt a három éves szerződésen belül jogosan vonják vissza, ha nem az áfésznek adjuk el a termést. Aki tehát felveszi az állami támogatást és közben szabadpiacra, vagy Budapestre hordja a primőrt — az áfésznek meg éppen csak valamit mutatóban, azt büntessék is meg. De most itt nem erről van szó. Azokat is büntetik, akik a szerződésüket 60—80 százalékban teljesítették. A százat azért nem lehet reálisan teljesíteni, mert az áfész annak idején 1 kiló fóliára, ami 3,5 négyzetméter hasznos területet fed be 26 kilogramm zöldpaprikát vett be a szerződésbe normának. Hiába mondtuk éveken át, hogy ez sok. ezt legfeljebb a termálvizes üvegházakban vagy a szakkönyvekben lehet teljesíteni. Aztán rájöttek, mert az idei szerződésben már csak 16 kiló a norma. Ha kezdettől ennyi lett volna, akkor a szüleim is 100 százalékban eleget tesznek a szerződéses kötelezettség üknek. A fiatalember még elmondja. hogy édesapja 69 éves. Januárban is hajnali 3-kor kel, hogy befűtsön a fóliaházakban, aztán szinte éjjel- nappal talpon van, mert szellőztetni kell, veteményezni kell. — A vége az lesz, hogy a termelők nem fognak szerződni, a zöld'borsótermelők biztos nem — mondja Törő Lajos szakcsoport elnök, mikor Diósviszlón az otthonában megkerestük. — Valamikoritt hat faluban 180—200 holdon termeltek áttelelő primőr borsót, most jó, ha 25 holdat kitesz a terület. Ha száraz tél van, elfagy a borsó, s már fuccs a szerződésnek. Az idén is ilyen tél volt. A megoldás az, hogy a termelőnek módja legyen bejelenteni a kárt, az áfész pedig a bejelentések alapján végezze el szedés előtt a termésbecslést, akkor nem kerül sor büntetésre. Az idén előszc-r történt ez meg a termelők unszolására. A fóliásoknál is az volt a fő probléma, hogy nagyon feszített szerződéses tervet. követeltek tőlük. —Rné—
