Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-27 / 176. szám
„Megteremtjük a környezetkultúra Kodá ly-módszerét" Beszélgetés az ÉVM-ben építészeti kultúránkról Oktatjuk az iskolákban — Hívódíj a legjobb magánházaknak Van-e építészeti kultúránk? Voltaképpen nincs — ez derült ki azon a minapi beszélgetésen, amit Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes folytatott a szakújságírókkal. „Az általános műveltségi szinthez mérten nem kielégítő az építészeti műveltségünk, a közvélemény beavatatlan!" — hallottuk. Nos, a beavatottság megteremtése az 1981-ben indított ÉVM-akció célja és ehhez nagyon sok partnert tudott maga mellé sorakoztatni. Az építészeti kultúra megteremtésének a fontosságát bizonyítja, hogy a pénzügyi feltételeiket buíositot- ták, a munka lényegében meg is indulhatott. Az Országos Pedagógiai intézet gondozásában elkészültek az első általános iskolai alsótagozatos tankönyvek, a kísérleti oktatás is megkezdődött néhány iskolában. Az Állami Tervbizottság külön 50 millió forintot adott hatodik ötéves tervi felhasználásra a létesítendő építészeti múzeumnak — ebből a budai Sándor-palota (a hajdani miniszterelnöki rezidencia) külső rendbetételére telik. Hallgassuk a miniszterhelyettest: „Az építészeti műveltség a kultúra része, nem mindegy tehát. hogyan lejlődik . . . Színvonala alacsony beruházónál, tervezőnél, kivitelezőnél, szakhatóságnál és különösen a ma- gánépíttetőknél.. . Elengedhetetlen, hegy az épitőmunkás ne tudja, mi a munkájának az esz- tétikai következménye . . ." Nem vitás: a „szakmánál" nélkülözhetetlen az építészeti műveltség, de az sem mindegy, hogy mi, többiek milyen szemmel.néz- zük épített környezetünkét: elfo- gadunk-e mindent kritikátlanul, vagy felismerjük a rosszat és megpróbálunk különböző fórumokon beleszólni a dolgokba. Ehhez viszont az kell, hogy már az óvodáskortól kezdve csepegtessék belénk ezt az ismeretfajtát is. ,,/Weg akarjuk teremteni az építészeti és környezetkultúra Kodály-módszerét — jelentette ki Jantner Antal —, de nincs meg még az építészet Kodálya .. A megteremtendő építészeti Kodály-módszer benyomul majd az oktatásba, a közművelődésbe. az ismeretterjesztésbe és az építészeti szakma is megteszi a maga saiátos lépéseit. Pl. ez évtől kezdve két fordulóban — meayei és országos szinten — nívódíjjal jutalmazzák a legjobb, magánerőből megvalósult épületeket. A HDN három kérdése: — A túlterhelt osztályfőnöki órákon oktatják-e az új tantárgyét? — Nem! Beépül minden tantárgyba, ahol helye lehet, ehhez felül kell vizsgálni az egész tantárgyi rendszert és lel kell készíteni a pedagógusokat. — Az építészeti kultúra terjesztésének egyik eszköze lehet, ha az építészeti alkotásokat is szerzői jogvédelemben részesítik. Van-e erre lehetőség? — A törvényes keret megvan, de esetenként bírálandó el, mit minősítünk építészeti műalkotásnak. A tervek a megválóRókafarai Komlón Négytusa kotorékebeknek Úgy szereti, mint kotorékeb a rókát. Magyarán: a torkának ugrik. Egész évben azért tartani, gondozni, etetni kotorékebet, hogy a versenyen az idegőrlő húsz másodperc után pontokat jelentsen a rámenős és vakmerőén kockáztató jagdter- rier, a kevésbé rámenős foxterrier vagy a legeszesebb kotorékebnek tartott tacskó fojtó szorítása a rókán? És mindezt a saját nevelésű róka nyakán? Igen, a kotorékebnek tarsport a javából. Költséges, de nagyon izgalmas, nagy áldozatvállalást követelő. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) komlói szervezete vadász szakosztályának mintegy félszáz tagja számára ez életre szóló hobbi. A kökönyösi csillepálya alatti magánfarmjukon a csupa ideg, csupa izom terrierek és tacskók csaholnak, a ketrecekben helyben ugrálva edzenek, szemközt velük örök ellenségük a rókák — igaz, még csak kölykök — a ketreceik hátsó részében lapítanak. Az egyik kölyök kimúlt. Talán a társai végeztek vele. A focipálya mögött a megye egyetlen kotorékpályája nyújt edzés és versenylehetőséget a klubtagoknak, a komlói, a szentlőrinci, a mohácsi kotorékversenyeztetőknek. Innen, az országos rókabázisról viszik valamennyi hazai versenyre a rókát. A műkotorék hasonlít az igazihoz - aelül 16—18 centis, szögletes folyosó, — ebben csap össze versenyeken a róka és a kotorékeb, hogy pontokat jelentő élethalál harcuk után kihirdessék győztesként a legbátrabb, legügyesebb ebet, aki túljár a róka eszén. Ha . . . Három fiatal kalauzol és avat be e sportág rejtelmeibe: Hock Zoltán, Fazekas Ferenc és Herczeg Csaba. Kotorékeb és rókatulajdonosok. Hogy mire kell kiképezni, felkészíteni ugatás versenyzőiket? A kotorékverseny mellett a vízimunkára (a lőtt szárnyast ki kell hozni kutyájuknak a vízből), o vaddisznóhajtásra és a vércsapára lőtt vadat a vérnyomok után kell megtalálni és jelezni. A komlói versenypályán békésen dagonyázik a három vaddisznó. Kutyabeszerzési gondjuk nincs, a kotorékkölykök ára kétezernél kezdődik. A róka viszont hiánycikk. Ez árából is lemérhető a felnőtt róka kétezer, az öklömnyi kölyökróka 3—500 forint. Áprilisban kezdődnek a kotorékversenyek — most hétvégén Egerben volt — a komlóiak legnagyobb versenye az augusztus 13—14-én megrendezésre kerülő Duna kupa, melyre közeli s távoli országokból is jönnek a sportág hívei. A tavalyi jagdterri- er és foxterrier Jtupa Komlón maradt. Október végétől tavaszig pihennek a négylábú versenyzők, és hogy mozgásigényüket kielégíthessék, gazdáikkal elszegődnek a vadászok mellé hajtónak. A sok-sok évközi izgalom, versnydrukk után jól esik szabadon választottként ugyanazt csinálni,, amit szigorú versenybírók számonkérnek. M. L. sulás során sok kézen módosulnak, az építészek pedig vonakodnak a jogaikat peres úton érvényesíteni, mert ez esetleg nem használ a kapcsolatoknak. Az építőipari konkurrencia, a tervezői verseny kialakulásától várható, hogy a szerzői jog napi gyakorlat legyen. — Pécsett ezerszámra épülnek panellakások egyazon formájú loggiával, összeegyeztethető-e ez az építészeti kultúra fejlesztésével? — Az ilyenfajta gOnd országos méretű, a hiánygazdálkodásból ered — a kivitelező diktál! — de bízom abban, hogy az általunk szorgalmazott vállalkozói rendszer e tekintetben is meghozza a gyümölcsét. Hársfai István Egy tábornok és Hl hölgy volt az utas... Háborús pilóta a barcsi kastélyban Alfred Hitchkock is szívesen választaná egyik filmjének színhelyéül a barcsi Kremzil- kastélyt jelenlegi állapotában. Igazi kísértetkastély ez, törött ablakokkal, hulló vakolattal, sötét lépcsőházzal, ahol ki-be járnak a galambok. A felszabadulás után sokféle lakója volt az architektúráját tekintve nagyon is szép épületnek. Most kihaltak a szobák, csak laneczek Béláék ablakán szűrődik ki a fény esténként. Történelmi személy lakik itt a feleségével, ha nem is sokan tudják róla: ő mentette ki repülőgépén Sikorski tábornokot Lengyelországból. 1 No, de hát ki volt az a Sikorski tábornok, és miért kellett menekülnie? Magyarázat- tál a történelemkönyvek szolgálnak: 1939. szeptember el- sején a német hadsereg megindította támadását Lengyelország ellen. Tizenhét nappal később bezárult a harapófogó a főváros körül, s a két tűz közé szorult lengyeleknek csupán egyetlen menekülési útvonaluk maradt, Románia, illetve Magyarország felé. — Én a krakkói hatodik hadosztály repülőezredéhez vonultam be, civilben ugyanis a Stanicki repülőgépgyár berepülőpilótája voltam 1935-től — emlékezik vissza Janeczek Béla. — Az egységünket hamaJane Fonda nevéhez Világdivat az aerobic Tíz éve: zenés gimnasztika Pécsett mmmm Leginkább örömtornának nevezhetnénk Nem olyan rég röppentette világgá a jól megszervezett reklámkampány az új divatot: az aerobicot. Szülőanyajaként az amerikai filmszínésznőt, Jane Fondát tartják számon. (Az aerobic nem más, mint jó ritmusú zenére végzett olyan gimnasztikái gyakorlatsor, amely alaposan megdolgoztatja a test valamennyi izomzatút). Az aerobic divat pedig végigsöpört a világon. Nyugaton aerobic termeket hoztak létre, az áruházakban videokazettákról nonstop műsorban vetítik a tornázó Jane Fondát, és intenítik, milyen nagyszerű, micsoda újdonság, amit feltalált. A divathullám hazánkba is eljutott, és egyre másra szervezik az aerobic klubokat. De — ahogy mondani szokás — Jane Fonda feltalálta a spanyolviaszt. Kevesen tudják, hogy Pécsett tíz éve működik ilyen klub, csak aki kitalálta, és akik csinálják nem tudták, hogy aerobicot csinálnak, azt sem sejtették, hogy ez ekkora üzlet lehetne, de valószínű ha sejtették volna sem tettek volna másképp, mint amit tettek eddig is. Úgy 13—14 éve gyógyszerészekből, gyógyszerechnikusok- ból alakult egy asszonytorna csoport. A tornát tartó tanárnő Farkas Györgyné Dulánszky Ágnes, a JPTE Jogtudományi Kara testnevelő tanszékének tanára egy alkalommal magnóval a hóna alatt jelent meg és zenére végeztette a gyakorlatokat. A kezdeti próbálkozás jól sikerült, így különböző speciális gyakorlatsorozatokat állított össze, amelyekben felváltva szerepelnek a zene ritmusára erőteljes ütemben végzett és közbeiktatott lazító, pihentető gyakorlatok. Ha nevet adtak volna neki — mint ahogy Jane Fonda tette — tán leginkább az örömtorna illene rá. A csoport később kibővült a legkülönbözőbb foglalkozásúak. ka| és 20-tól 50-ig minden kor. osztály megtalálható. A zenés „örömtornát" tehát tíz éve csinálják csendben, profi reklám nélkül, de profj módon, és hogy ezt tehetik, köszönhető a Gyógyszertár Központ szakszervezeti bizottságának, amely a . Belvárosi Általános Iskolától ennyi év óta bérli a termet, és biztosítja a nődolgozók számára a rendszeres mozgás lehetőségé_t. (Ezzel a város vállalati szakszervezeti bizottságai közül az egyetlen). Az aerobic világdivat kétségtelen erénye, hogy mert divat — olyan tömegeket mozgósít tornára, akiknek eddig nem jutott volna eszébe — és a zsenialitás ebben rejlik — de ne feledjük, igazi haszna a reklámhadjáratot elindítóknak van belőle. A pécsi példa bizonyít, ja, lehet szerény körülmények között is. olcsón és ugyanolyan hatásfokkal csinálni. S. Zs. rosan fölvezényelték Varsó védelmére, de szeptember húszadika körül már nem tudtunk a nyomásnak ellenállni. 20-án, vagy 21-én azt a parancsot kaptam, hogy vegyek föl egy tábornokot és egy hölgyet, s vigyem őket oda, ahová a fölszállás után meg fogja jelölni. A repülőtéren találkoztunk, azonnal felismertem: Sikorski tábornok volt, a későbbi londoni emigráns lengyel kormány elnöke. Én először a katonai eskütétel alkalmával láttam őt, a repülőiskolán. A hölgy, akivel érkezett, a lánya volt. A gépen térképet vett elő, s mutatta, hogy Romániába megyünk. A repülőút sima volt, Bukarest fogadott minket, de Sikorskit rögtön elvitték. A reptér lengyel származású parancsnokától tudtam meg, hogy internálták. Ö úgy mondta, hogy letartóztatták. Béla bácsi élete ezután még izgalmasabban alakult. Romániából Franciaországba vitte Sikorski iányát, majd amikora tábornok is Párizsba érkezett, s elkezdte szerveznT az emigráns lengyel hadsereget, a Ma- ginot-vonal védelmére rendelték. A német támadás után Angliába, majd Észak-Afrikába került, s innen indultak angol gépeken Németország bombázására. A gépét lelőtték, ő a lengyel partizánok segítségével jutott át Magyarországra. A budapesti lengyel konzulátuson hamis névre szóló igazolványt kapó t, s mint polgári menekült, a kadarkuti táborba került. — Nagyon jó dolga volt itt a lengyeleknek, házaknál laktunk, a családosok még kertet is kaptak művelésre — idézi fel a kadnrkú'i éveket.— 1941-ben ismerkedtem meg a feleségemmel, hamarosan két gyerekünk is született. Amikor a németek 1941 tavaszán átvonultak a falun Jugoszlávia felé, én egy autószerelőnél dolgoztam. Egyik éjjel ránk parancsoltak, hogy javítsuk meg az egyik tankjukat. Nem volt nehéz, csak a kuplungot kellett beállítani. De a kipufogó cső mellé beraktam egy „Panzió" Husztóton örömmel jelenthetjük, hpgy újfajta szolgáltatás áll Dél- Dunántúl lakosságának rendelkezésére: ha valamikor terhűkre tenne kutyájuk — nélküle szeretnének elutazni, nincs hová vinni, netán egyszerűen únják már, és szívesen megsza. bódulnának tőle egy kis időre — kutyapanzióba adhatják ezentúl. A kutyapanzió színhelye Aba. liget mellett, egy aprócska községben: Husztóton van. A falusi ház terebélyes udvarán eszményi kutyaszállodasor. Megvan itt a kutyaösszkomfort minden kelléke: több négyzetméternyi kövezetten felület, levegő, napfény, s a kutyaélet valószínűleg kutyául kellemetlen tartozéka: a rács. A lakosz. tályokban egyelőre a tulajdonosok tenyész-jagdterrierjei székelnek. S a tulajdonosok: Endre Ká- rolyné és férje. Ebben a sorrendben, hiszen a kutyapanzió a feleség vállalkozása, ő a panzió vezetője. A televízió műsorából vették az ötletet, ahol egy budapesti állatorvos napi hatvan forint bérű, fedetlen kutyapanzióját mutatták be. — Ez egy kissé állatkínzás — mondja Endréné. —»Mi annál jobb helyet adunk a kutyáknak, az állatok testméreteitől és az igényektől függően napi ctven. hetven forint közötti árért. Az élelmet: a főtt húst és c töpörtyűt, a Magyar Ebtenyész. tők Országos Egyesülete igazolványával a komlói vágóhíd- ról hozzák majd. S komplex szolgáltatásuk sorában szerepel a „gazdi” kívánságának megfelelő sétáltatás. sőt ha igényli, a kutya frizuráját is rendbehozzák. A hirdetés napján még csak egy.jelentkező volt, aki az előző, tévesen megjelent újsághirdetés alapján nyomozta ki Endréék címét. Az ő kitartásából ítélve úgy tűnik, nem elveszett ötlet a kütyapanzió. Barta Zs. köteg kézigránátot, s a pán- céliemezt a hőtől védő az- besztlcpot letéptem. Három nap múlva hallottam, hogy Szülök tájékán robbant föl a harckocsi . . . Béla bácsi — akinek eredeti keresztneve Wojczech — 1956-ban szerezte meg a magyar állampolgárságot. Évekig a barcsi termelőszövetkezet elnökének, Losonczi Pálnak a sofőrje volt. A pártbizottság gépkocsivezetőjeként ment nyugdíjba. Ha az Elnöki Tanács elnöke szűkebb hazájában jár, most is 'gyakran beszólnak érte: — Béla, keresik .. . Havasi János Hétfőin
