Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-25 / 174. szám

1983. június 25., szombat Dunántúlt Ilaplo 13 Láthatóvá váltak az Aranyos Mária kápolna falai Négy újabb falazott sír a Székesegyház mögött A pécsi székesegyház mö­gött évek óta tartó ásatás — amelynek során eddig előke­rült épületmaradványok nagy valószínűséggel a középkori egyetem részei — tavalyi szen­zációja az a festett szoborle­let volt, ami jelentőségében vetekedni látszik az immár vi­lághírű budavári gótikus szo­borlelettel. A gazdag lelet- anyagot egy sírban találták meg, amire egy rutinszerűen mélyített kutatóárokban buk­kantak. Már akkor valószínű­síthető volt, hogy a falazott kripta az ún. Aranyos Mária kápolnában volt, bár magából a kápolnából akkor még semmi sem került elő. Az idei ásatások június ele­jén kezdődtek, s szinte azon­nal bizonyították a tavalyi fel- tételezés igazát. Dr. Sándor Mária régész mutatta be a legfontosabb eredményeket. Az ásatási terület most már az ún. Gosztonyi-féle kőtár épü­letének a keleti végéig terjed, a leszedett mintegy másfél mé­ternyi vastag földtakaró alól kibontakozott a kápolna csak­nem teljes formája. — Egykori leírásokból, tér­képi ábrázolásokból tudjuk, hogy a székesegyház mögött volt a középkori Aranyos Má­ria kápolna — mondja dr. Sándor Mária —, de a pontos helyét nem ismertük. Általában a Berényi-kút környékére he­lyezték. Most már szinte bizo­nyosak lehetünk abban, hogy ezt a kápolnát találtuk meg, hiszen más egyházi épület ma­radványa itt nem került elő. Látható a kápolna szinte tel­jes kiterjedésében az eddig előkerült alapfalak révén: a déli hosszanti fal, a keleti tá­jolású szentély, a támpiMé­rek ... Az északi oldali befeje­zés egyelőre hiányzik, viszont előkerült egy közel méteres vastagságú téglafal, ami a ká­polna teljes hosszát átmetszi. Ez a fal a téglákon lévő dá­tum tanúsága szerint az 1880- as években épült, a rendelte­tését ma még nem tudni, vi­szont bizonyíték arra, hogy az eddigi ismeretektől eltérően az elmúlt 100 éven belül meg­bolygatták c felbecsülhetetlen jelentőségű rommezőt. A ká­polna szentélyének a karéjá­ban régebbi falazatok kerültek elő, ezeknek a korát, eredetét az ásatások további szakaszá­ban tisztázzák. További négy falazott sír ke­rült elő a kápolna területén, ezúttal a délnyugati részen, s találtak egy finom mívű szobor­töredéket, ami a formák alap­ján nagy valószínűséggel a ta­valyi lelet egyik értékes darab­jának — két apostolfőt ábrá­zoló, csaknem érintetlen relief­nek — a párja. A sírokat még nem bontották ki, így sejteni sem lehet, hogy mit rejtenek. Előbb az eddig előkerült fal­részleteket kell dokumentálni, s ez a következő egy-két hét feladata. A falmaradványokat takaró földrétegből számos ap­ró, nehezen azonosítható töre­dék került elő, s velük külön­böző, ismeretlen korú emberi csontmaradványok is. H. I. Lakásigénylés-megújítás június 30-ig! Június 4-én hívtuk fel a fi­gyelmet arra, hogy Pécsett jú­nius 30-ig lehet megújítani a lakásigényléseket. Akkor 4441 megújított és 641 friss igénylés, ről adhattunk hírt, az 5082-ből 344 volt a csereigénylés. Most úgyszólván csak napok válasz­tanak el az említett határidőtől — aki július 1-én fordul a la­kásügyi hatósághoz, igénylését már csak újként fogadják el. hiába volt korábban akár évek óta „élő” igénylése. A június 30-i határidő — mint megírtuk — jogvesztő határidő, s erre mindenképpen figyelemmel kell lenniök azoknak, akik még nem döntöttek. A hét közepén egyébként 4759 megújított és 739 új lakásigénylést tartottak nyilván, a csereigénylések szá­ma 414 volt. Tanévzáró értekezletek Baranyában Siklóson, a városi tanács nagytermében tartotta meg tegnap Baranya megye Taná­csa művelődésügyi osztálya az idei első tanévzáró és egyben tanévnyitó értekezletét, első­ként a siklósi járás alsófokú oktatási intézményei számára. A járás óvodavezetői, általá­nos iskolai igazgatói, felügye­lői hallgatták végig azt a tá­jékoztatót, amit Lukács József, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának csoportveze­tője tartott az elmúlt tanév ta­pasztalatairól és a jövő év feladatairól. Nézzük ezek kö­zül a kiemelkedőbbeket: Az iskola hivatása, hogy el­sősorban nevelő intézmény le­gyen, olyan hely, ahol az ok­tatás és mindennemű más te­vékenység is a tanulók szemé­lyiségének formálását és a munkára nevelését szolgálja. Emellett állandóan figyel az is­kola a tankötelezettség törvé­nyének betartására. A túlkoro­sok nagy hányada, a sok fel­mentési kérelem arra figyel­meztet, hogy érdemes megfon­tolni a rugalmasabb iskola- kezdés lehetőségét. Ha a kü­lönböző képességű, fejlettségi szintű gyerekek különböző idő­ben kezdhetnék az iskolai munkát, kedvezőbben alakul­hatna éppen a hátrányos hely­zetű rétegek iskolázottsági ké­pe. Általánossá lett az elmúlt tanévben az ötnapos munka­hét. Ez feszítettebb munkatem­pót kíván az öt tanítási nap­ra — fogalmazott a megyei értékelés — és nagyobb szer­vezettséget az iskolai munká­ban. Az országos figyelem közép­pontjában jelenleg az iskolá­ban folyó oktató-nevelő mun­ka minősége áll. Ezt éri a leg­több bírálat is — ugyanak­kor ezen a téren kívánják a legtöbb javulást is elérni. Az iskolákban folyó munka feli- tételei csekély mértékben, de javultak. Az óvodákban —1 a pécsieket kivéve — megszűnt a zsúfoltság. Igaz, hogy a na­gyobb gyermeklétszám most az általános iskolákban jelent­kezik, de itt sikerült némileg enyhíteni a gondokon az utób­bi években az iskola- és a tanteremépítésekkel1. Itt is az a jellemző, hogy a vidéki iskolákban — noha többnyire régi épületekben működnek—, nincs akkora zsúfoltság, mint városon, főként Pécsett. A következő két hét folya­mán további 4 helyen tartják meg a járások számára az al­sófokú tanévnyitókat, mindenütt a területen aktuális feladatok kiemelésével. Mohács, Komló, Szigetvár járási évzáró-évnyitó értekezletei mellett Pécs város július 1-én összegezi a terü­letén működő alsófokú oktatá­si intézmények legfontosabb tapasztalatait és tennivalóit. G. O. Ma este a tettyei romoknál felújítják az elmúlt évad nagy sikerű Székelyfonó-elöadását. A to­vábbi napokban négy előadásban látható. Rendezője: Bagossy László. Képünkön: a Székelyfo­nó egyik jelenete a Baranya Táncegyüttes előadásában. A kép jobb sarkában Sztankó Magdol­na (Háziasszony); hátterében Maria Theresa Uribe, (Fiatal lány). Fotó: Cseri László Energiatakarékos, nívódíjas lámpa Korszerű, szép termék - döcögő kooperáció Alkatrészellátási nehézségek az EIVRT pécsi gyárában Két, minden igényt kielégítő új termékkel - pontosabban termékcsaláddal - jelentkezett az idén a piacon az Egyesült Izzó VRT pécsi Elektronikai Gyára. Mindkettőnek: a kap­csolás és fényerőszabályzós asztali lámpának is, meg a Tungsralux Combi fénycsőlám­pának is közös sajátsága, hogy teljes egészében hazai anyagokból, alkatrészekből ké­szülnek, ráadásul komoly mér­tékben energiatakarékosak: az utóbbi például 18 wattot — nagyobbik változata 36-ot fo­gyaszt, fényereje azonban megfelel egy 100—150-es izzóé­nak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az asztali lámpa 15 féle for­mában, változatban készül — Építőtábori butik Jó ötlete támadt tavaly a ru. háipari szakközépiskolák taná­rainak: diákjaikkal terveztettek, varrattak divatos ruhákat a ti­nédzserek számára, azzal a cél­lal, hogy a ruhákat—ugyan­csak diákok — árusítsák majd az építőtáborokban. Az elmúlt évben mindez még csak kísér. Jeti jellegű volt, de akkora si­ker kísérte a próbálkozást, hogy 'idén már országszerte megnyíl­nak az építőtábori butikok. A nyíregyházi szakközépiskola ta­nulóinak, akik a ruhákat varr­ták, tanulóinak jelszava: di­ákok, diákoknak diákpénztár­cához. S valóban: a maguk tervezte és készítette modellek nemcsak szépek és divatosak, hanem igen olcsók is, a há­romszáz forintot egyik sem haladja meg. Sax Gyöngyi nyerte az első dijat a Pécsi Nyári Szinház igazgatósága és a Magyar Reklámszö­vetség Baranya megyei Szervezete által hirdetett kirakatversenyen. Képünkön a győztes kirakat részlete a Konzum Áruház Rákóczi úti bejáratánál. közvetlenül bekapcsolódó bu­dapesti Keravill teljes egészé­ben, évi 100 000 darabra le­kötötte, így az — egyelőre legalábbis — csak a főváros­ban kerül forgalomba. (Ára: 560, illetve 620 Ft). Ez utóbbival, sajnos, más gondok is vannak. A lámpa kis trafóját készítő váci elekt­ronikai üzem kevesebbet és lassabban szállít, mint kelle­ne. Ez még nem volna baj, de a Székesfehérvári Könnyű­fémmű ennél is lomhább, kö­rülményesebb: a július 15-ig esedékes alumíniumszalagot augusztus közepére igazolta vissza, s a második félévre rendelt mennyiségről még csak nem is nyilatkozott. Következ­mény: az ez évre vállalj száz­ezerből eddig csak 31 ezer darab készült el. Fő a fejük az izzásoknak Pé­csett is, Pesten, azaz Újpesten is: keresik a megoldást. Pedig azt nem nekik kellene első­sorban keresniük, hanem a kooperációs társaknak, akik — a jelek szerint - egyáltalán nem számoltak az együttmű­ködés írott és íratlan szabá­lyaival, egy új termék beveze­tésének összes feltételével, következményeivel. Pécsett a lámpának időközben egy új változatát is kidolgozták, de ilyen körülmények között még a réginek a piacát is nehéz gondosan előkészíteni. Nemcsak belföldről - nyu­gati piacokról is jelentkeztek éideklődők, ám most még az a kérdés: hogyan tovább, ha így megy tovább? .. . Varga J. FILMJEGYZET Külső vágás Amikor Jancsó Miklós a for­mai problémák közül legin­kább azzal volt elfoglalva, hogy minél több belső vágást hozzon létre egyetlen, folyama­tosan felvett jelenetsoron be­lül, akkor 10—12 percnyi nyers­anyag fért el a kamerákban. Ez a mennyiség pedig korlátoz­ta a folyamatosan felvehető rész időbeni tartamát. A Si­rokkó így is a legkevesebb snittből álló filmek egyike — a hosszú jelenetes Jancsó-fil- mek formai csúcsteljesítménye. Jancsót ezen a formai úton Antonioni indította el. Az olasz filmrendező volt ugyanis az el­ső, aki tudatosan használta a belső vágást: két vagy több jelenetnek olyan egymásutáni­ságát, amikor nem ollóval il­leszti össze, a külön-külön fel­vett jeleneteket a vágóasztal­nál, hanem már a felvételkor, a kamerában „vágja” a filmet. Ez úgy lehetséges, hogy a sze­replőket, a kamerát úgy irá­nyítja a rendező, hogy egy­máshoz viszonyított helyzetük akkor is új jelenetet jelentsen, ha tulajdonképpen folyamatos a felvétel. Jancsónál ennek a belső vágásnak következtében gyakori a tíz-tizenkét önálló jelenetes folyamatosan felvett képsor, de ma már a legkö­zönségesebb filmben is gyak­ran élnek e rendezők a belső vágás lehetőségével. A belső vágásnak azonban technikai korlátja a már emlí­tett, kamerába berakható ne­gatívhossz. Időközben azonban új technikai lehetőségek je­lentek meg, például a televí­ziós lehetőségek: a kisméretű kamerák és képmagnók, amik mindamellett jó képminőséget szolgáltattak; oly jót, hogy kü­lönösebb minőségromlás nél­kül átmásolhatók filmszalagra. A videotechnika betört a film- készítés gyakorlatába, előbb úgy, hogy a filmfelvétellel pár­huzamosan videoszalagra is vették a jelenetet, hogy a ren­dező rögvest ellenőrizhesse el­képzelése megvalósulását, ké­sőbb pedig úgy, hogy videóra vett jeleneteket iktattak hagyo­mányos filmjelenetek közé. A világ filmművészetére for­mailag és tartalmilag is óriási hatással levő Antonioni azután Az oberwaldi titok című filmjét már teljes egészében video­technikával vette fel, e felvé­telt másolták később filmsza­lagra, s ez látható most a klubmozikban. (A filmmel nem egyenrangú minőség mind­azonáltal megfigyelhető: a tv- kamerák felbontóképessége még nem versenyezhet a film­kameráéval.) Egy videokazettában ma már akár háromórás folyamatos fel­vétel is elfér anélkül, hogy cserélni kellene a kazettát ma­gát — dehát már Jancsó sem kísérletezik a belső vágások számának gyarapításával. Egy „külső vágás”, a tv-technika térnyerése a filmkészítés eddi­gi módjait is megreformálhat­ja — erre mutat, ha nem is feltétlenül meggyőző példát Antonioni új filmje. Mindamellett éppen a film- történet bizonyítja, hogy mi­lyen fontos ebben a művésze­ti ágban a technika még ak­kor is, amikor a nagy mély- ségélességű objektívek, az ér­zékeny nyersanyag, a különfé­le speciális lencsék nem meg­jelenésükkel egyidőben, sőt olykor csak jókora késéssel eredményeztek avatott kezek­ben művészi hatásokat. B. L. hollóházi porcelánból, eredeti századeleji formák alapján —, a fénycső pedig formaterve­zési nívódíjat is kapott, való­színűleg sikerült felkeltenünk a — teljesen jogos — érdeklő­dést az Izzó újdonságai iránt. A „Mikor és hol kaphatók?" ugyancsak jogos kérdésre a válasz már valamivel nehe­zebb. Az állólámpákból egy- egy nagy áruházban - például i Komlón, Szegeden - van már mintapéldány, s ha ezeknek , sikere lesz, az áru is rövide­sen megérkezik. A fénycsőlám­pát viszont a vállalkozásba

Next

/
Thumbnails
Contents