Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-16 / 165. szám

1983. június 16., csütörtök

Dunántúli napló

3

Zenei műfordító, szerény csöndben

Pr. Ifqrgha ICőroly

A szellemi és szakmai — emberi útravalóért százak és ezrek tisztelik a nevét ma is, akik tanítványai lehettek a bajai tanítóképzőben, vagy a pécsi főiskola német tanszékén, amit két évtizedig vezetett. És csaknem ennyien, akiknek énektanára, karvezetője is volt. De megszámlálhatatlan azok száma, akik — tudva vagy sem — dalszövegeit, műfordításait énekelték az utóbbi három—négy évtizedben. Legalább félezerre tehető kórusszöveget, illetve fordítást adott közre. Jelentős részük oratorikus mű: Bach Händel, Liszt alkotásai. amelyek az ő poétikus átkötésében szólaltak meg először magyarul.

Nemrég egy pécsi madrigál, kórus a bányász szakszervezet rendezésében szövegfordítói estjén énekelt egy válogatást, egyebek közt: Vecchi, Lassus, Morley, Palestrina, Hassler műveiből. S gyanítom: ez lehetett az első önálló és nyilvános elismerése annak a látszólag másodlagos, csöndes-szerényen, s javarészt szinte „suttyomban” született életműnek, amiről még kórus-berkekben is méltatlanul kevesen tudnak. Jóllehet kották, partitúrák százain áll olt: szövegét írta (fordította):

dr. Vargha Károly.

Tehetséges orgonistának indult. Kutor Ferenc és a szegedi Antos Kálmán biztatására készült a művészi pályára, de egy lábsérülés kettétörte reményeit. A szegedi tanárképző fő. iskolán magyar—történelem— német szakon végzett, s közben szorgalmasan látogatta Sik Sándor messze földön híres szemináriumait. Karvezetés tanára, dr. Szeghy Endre révén Kodályt is megismerhette, aki néhány műdalfordításának ismeretében a magyar kóruséneklés repertoárjának frissítésére bátorította; az akkor még sok-sok ismeretlen középkori mester költői megszólaltatására, magyar nyelven. Beethoven. Schubert, Schumann-dalfordításai közül jó néhány később A dal mesterei c. sorozat köteteiben jelent meg.

Népzenekutatással diákkora óta foglalkozik. Első komolyabb munkája, a Szülőfalum (Szent- lászló) népdalkincse —, amelyben a zselici magyar és német népdalok kölcsönhatásait vizsgálta —, fölkeltette tanárai figyelmét. összehasonlító népzenekutatási tanulmányokra ösztöndíjjal a bécsi Collegium Hungaricumba küldik ki ahol néprajzi ismereteit is bővíteni törekszik. Polgári iskolai tanárként, majd a Bajai Tanítóképzőben kórusokat vezetve — Kodály szellemében —, tanítványai közt a magyar énekkari kultúra terjesztésén buzgólko- dik. Pedagógiai munkája egészében leköti, mígnem egyszer,

az ötvenes évek elején Bárdos Lajos elküldött neki egy kódexben talált dallamot, amit egyedül a cserkészek énekeltek korábban, kissé bugyuta szöveggel. Igényes, költői kórusszövegel kért tőle, ami — hosszas kutatások után — egy a Vásárhelyi-kódexben talált hasonló hangulatú vers felhasználásával meg is született. Bárdos dísztáviratban köszönte meg. A kórusművet az Állami Népi Együttes énekkara mutatta be (Hajdútánc) kirobbanó sikerrel. Azóta is szinte valamennyi kórusunk énekli, újabban Régi táncdal címmel.

Termékeny időszak kezdődik ezzel. Gyakran eszébe jutnak Kodály biztató szavai. Angol, francia, olasz műveket a reneszánsz kórusművek gyöngyszemeiből fordítgat: közülük több mint húszat az akkortájt megjelenő öt évszázad kórusai c. kötet is fölvesz. Kórusaink legszívesebben dalolt madrigáljai közül jó néhány szövege ez időszakban született az ő fordításában. Forrai Miklós egy Giardini-dallamot küld neki, vidám, lendületes szöveget kérve hozzá. „Lehetőleg nőnapra" ...

Az Éljen minden bájos szép nő

— kezdetű madrigál azóta is népszerű mindenhol. Érdekesés paradox momentum, bogy az ötvenes évek első felének „össznépi dalolásai” közepette az egyik legnépszerűbb tömegdalt az egyházkarnagy. Bárdos Károly szövegére: Napfényes utakon címmel („Szivünk mélye új lánggal ég / Új dalra hív most az élet. ..").

Törések, nehéz idők persze az ő életében is akadtak. Jobbára a költészethez, a muzsikához menekült ilyenkor. 1956 őszén nevezik ki a német tanszék élére Pécsett, de nem sokkal később egy műtét szövődményeivel fél évig nyomja a kórházi ágyat. Állapota egyszer válságosra fordult, s akkor néhány hét alatt elkészíti régi álmát: a Háry János toborzójának dalszövegét. Amikor Kodály átolvasta, mindössze ennyit mondott: „Jó. Némi igazítással

megcsinálom a vegyeskari művet.” (Ez nála a legnagyobb elismerések közé számított). S 1958-ban Szegeden először csendült föl a „Szó/ a zene to- borzóra, / Ezt a hazát karunk óvta. .kezdetű új Kodály- kórus. Százezrek c-römére.

Kisebb-nagyobb zeneművek fordítása vagy szövege (pl. Bárdos: Láng és lény; Farkas Ferenc: Szigetvár dicsérete) mellett a hatvanas-hetvenes években kimagasló és hiánypótló munkát végzett számos oratórium szövegének átköltésével. Liszt Szent Erzsébet legendáját öt hónap alatt készítette elő az Erkel színházbeli bemutatóra, esténként napi munkája után. Azután sorban elkészültek Bach- művek: a Kávé kantáta, a Vadász kantáta; s a Höndel-ora- tóriumok: a Jefta, a Sándor- ünnép, a Herkules a válaszúton, a Béke óda magyar kórusszövegei. Jelenleg is 70. éve küszöbén ezt a munkát folytatja, különös tekintettel a közelgő Hőndel-évre. De vállalt feladatának tekinti a hazai németség c-sszegyűjtött népdalanyagának rendezését, s az anyag tízkötetes kiadásának előkészítését is. (Az első kötet: Tolna és Baranya már nyomdá. ban van).

Kórusszöveg-átköltéseit tízezrek éneklik itthon és külföldön. Tömegeknek: dalosnak, közönségnek szerzett eddig is gyönyörűséget. örömet, egy kicsit bizony ismeretlenül. S voltaképp ezt teszi ma is, nyugdíjas magánya csöndjében, ami

— úgy érzem — több jó szót, elismerést érdemelne. Legalább szűkebb pátriájában.

Wallinger Endre

Dobogós helyezések országos versenyeken

Mohácsi diáksikerek

Arany

fülbevaló,

bizánci

kereszt

Befejezték az avar kori temető feltárását Tápon

Befejezték a tápi avar kori temetőfeltárás idei munkáit a győri Xantus János Múzeum régészei. A szakemberek már több éve vallatják a föld mélyét, s mostanáig 328 sírt bontottak ki. A VII—Vili. század- fordulóból való temető elhelyezkedése, viszonylag kis kiterjedése miatt jó lehetőséget nyújt a kutatóknak azavar kori temetkezési szokások megfigyelésére.

A régészek az idén május közepén láttak munkához, s egy hónap leforgása alatt harmincnál több sírt tártak fel. Ezúttal bukkantak az eddigi leggazdagabb leletre: egy nő sírjában megannyi különleges ékszert, fülbevalót, karperecét, három gyűrűt, gyöngysort és bizánci keresztet találtak. Az apró göm- böcskékkel díszített arany fülbevaló csavart ezüst karikán lógott, a karperec bronzból készült, a qyűrűket kék üveggyöngyök díszítik. A gyöngysort apró fekete és sárga üvegpaszta gyöngyszemekből fűzték. A legkülönlegesebb lelet a vastagon aranyozott bizánci ezüst kereszt, amelynek díszítését préselték, a míves ötvösmunkát készítői üveggyöngy-berakásokkal ékítették. Ehhez hasonló ékszert mostanáig mindössze egyet, a mezőszilas-tótipusztai avar fejedelmi sírban találtak a kutatók. Ugyancsak Dréseléssel állították elő a női sír egyéb ékszerleleteit: az aranyozott ezüst mellboglárt, amellyel viselője köpenyét kapcsolta össze, és a rombusz alakú, ezüst, nyakba- való amulettet. Ezek a tárgyak segítették hozzá a szakembereket a sír korának megállapításához, ugyanis a nemesfémeket a korai avarkorban, a VII. sz. végén préselték, a későbbiekben már más eljárással munkálták.

Több sírban használati tárgyakra, késekre, orsógombokra, továbbá kardokra, nyílhegyekre, íj csontmerevítőre és egyéb fegyverekre bukkantak. Találtak ezenkívül ételmaradékokat, szárnyascsontokat és elnagyoltan kidolgozott ivópoharakat. Ezek a leletek azt igazolják, hogy ételt és italt is adtak út- ravalóul halottaiknak az avarok.

Az idei ásatás gazdag leletanyagát restaurálják, majd a győri múzeum régészeti kiállításán tárják az érdeklődők elé.

Számos kiemelkedő eredményt értek el a Mohácson működő két középiskola, a Kisfaludy Károly Gimnázium és a Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai a tanév elmúlt heteiben, hónapjaiban lezajlott országos seregszemléken. Valódi diáköntevékenység, szorgalom, igyekezet és sok-sok tanári munka áll e helyezések mögött.

Az országos szakmai tanulmányi versenyen, amely a szak- középiskolák legfőbb szemléje, a Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola IV. A osztályos tanulói, Szabó Tibor első és Ébert Éva kilencedik helyezést ért el növényvédelmi és agrokémiai szakon. így e tárgyból mentesülnek az érettségi és a felvételi vizsga alól. Mindketten a Budapesti Kertészeti Egyetemre adták be jelentkezésüket.

Az országos középiskolai tantárgyi versenyen, ami ezen iskolatípusban jelenti a legfontosabb megméretést, orosz nyelvből ért el hetedik helyezést Takács Judit, a Kisfaludy Gimnázium tanulója, Péntek Károlyné tanítványa. Az orosz érettségi, felvételi alól így ő is mentesülne, de Judit orvosnak készül, s ezen a pályán is jól kamatoztathatja nyelvtudását. Ritka eseménynek számít, hogy ezen a versenyen, az OKT-n az utolsó fordulóig szakközépiskolai tanuló eljusson magyar nyelv és irodalomból. Idén tizenkettedik lett Arany János-dolgozatával Török Erika, a Marek Szakközép- iskola IV. A osztályosa, aki egyébként magyar—könyvtár szakon készül továbbtanulni. Szom bathelyen.

Jól szerepeltek a Kisfaludy Károly Gimnázium biológia tagozatosai is a Kitaibel Pál országos biológiaversenyen: Wigand Csilla harmadik, Orbán Dalma negyedik helyezést ért el. Meglepetést jelentett az iskola számára is az a sok díj, amit az ODN megyei néprajzi és honismereti gyűjtőpályázatáról hoztak el a Kisfaludy Gimnázium tanulói. Az arany minősítést nyert Bartha Beáta, Csonka Takács Eszter, Gettó Terézia mellett az iskola további négy tanulója szerzett ezüstérmet a hagyománygyűjtés e területén. A további tanulókkal teljes kör Speizerné Répósi Mária vezetésével már a múlt héten hozzáfogott, hogy a következő tanévre aktuális honismereti munkákat megbeszélje.

Hasonlóan figyelemre méltó a Marek táncegyüttes tevékenysége is. A csoportot Filákovity István, az iskola tanára vezeti. Idén harmadszor nyertek arany minősítést az országos diáknapokon, viszont először mutatkoztak be olyan műsorral mohácsi nyilvános estjükön, amely az itt élő három

nemzetiség, a magyarok, németek és sokacok dalait, táncait mutatja be. 90 diák táncol az együttesben.

Az országos diáknapokon is kitűnt a Marek IV. A osztályos tanulója, Ébert Éva — ezúttal prózamondásával. Arany minősítést kapott és bejutott a Ki mit tud? országos döntőjébe. Arany minősítéssel szerepelt az ODN-en Ritzl József trombitaszólója, és ezüst, valamint bronz minősítést is szereztek a Marek Szakközépiskola tanulói.

Az országos diáknapok hét aranyérmet és öt ezüstöt hozott a Kisfaludy Károly Gimnáziumnak is, elsősorban a zenei produkciók terén. E teljesítményekben mindenütt ott kell látnunk a mohácsi zeneiskola évek óta végzett munkájának eredményét. Sajnos, a felsoroltak közül csak néhány produkciót láthattunk a Sopianae országos diáknapokon, mert a megyei bemutatóra kerülő számokat elsősorban az egységes műsor szempontjából válogatták. Sok bírálat érte ezt a fajta szerkesztést, melyből a Kisfaludy Gimnázium olyan aranyérmes produkciói maradtak ki, mint Bencze Viktória szólóéneke, Nagy Andrea, Rádics Ildikó és Sólymos Adrien szólóhangszeres számai, Péntek Gábor versmondása és az iskola kamarakórusának műsora. A felsorolt ODN-produk- ciókból Mohácsról végül is a Kisfaludy Károly Gimnázium tánccsoportja és dzsesszbalett- együttese szerepelt a Sopianae országos diáknapokon, a Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskolából pedig a prózamondó Ébert Éva és a Marek táncegyüttes.

Ide kívánkozik még egy-egy díj, amit anyanyelvűk műveléséért kaptak a mohácsi diákok. A Marek „Beszélni nehéz”- köre április 5-én vehette át Deme László professzortól a Magyar Rádió jutalmát. A Kisfaludy Gimnáziumban is évek óta működik ez a kör, valamint az irodalmi és nyelvi szakkör, Kövesi Józsefné nyugalmazott pedagógus vezetésével. Idén közülük Antoni Andrea hozta el Győrből a Kazinczy-díjat.

Mire szolgál ez a sok igyek- vés, erőfeszítés? Az általános műveltség gazdagítására, fogalmaztak a Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskolában, mondván, hogy enélkül a szaktudás magában ma már nem elegendő. A gimnazisták mintegy 50—60 százaléka — hallottuk a Kisfaludyban — jól használja ki a gimnáziumi négy évet, jól osztja be szabad idejét, és céltudatosan készül a továbbtanulásra.. E kél célkitűzés egyaránt eredményeket hoz. és egészséges, szép versengést teremt a két mohácsi középiskola között.

Gállos Orsolya

Munkalehetőségek

a tanulmányaikat 1983. évben befejező fiatalok számára

Komlói munkalehetőségek:

Általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb iskolai' végzettségűek számára:

A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat felvesz konyhalányokat havi 1900—2200 forintért. A Komlói Városgazdálkodási Vállalat felvesz kertészeti segédmunkásokat havi 1700—2700 forintért. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat felvesz üzemi segédmunkásokat havi 2100 forintért.

Általános iskolát végzettek számára:

A Mecseki Szénbányák felvesz segédmunkásokat havi 2500—2800 forintért (életkor feltétel), csilléseket havi 5000 —7000 forintért (életkor feltétel) és bányakiszolgálókat havi 5000—6000 forintért (életkor feltétel). A Carbon Könnyűipari Vállalat felvesz ruházati iparj munkásokat havi 1500— 2000 forintért. A Hídépítő Vállalat felvesz segédmunkásokat havi 3300 forintért. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz segédmunkásokat havi 2700—3000 forintért. A

Baranya megyei Sütőipari Vállalat felvesz két konyhamunkást júliustól havi 2500—4000 forintért és árukihozó, kenyér- elszedőt havi 2100—2500 forintért.

Szakmunkásképző iskolát végzettek számára:

A Komlói Városgazdálkodási Vállalat felvesz két épület villanyszerelőt havi 2400—4100 forintért. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat felvesz szakácsokat havi 2500 forintért és két cukrászt havi 2500 forintért. A Mecseki Szénbányák felvesz erősáramú szerelőket havi 5000—6000 forintért, egy villanyszerelőt havi 2500—2800 forintért, két tetőfedőt havi 3200—4000 forintért, két bur- kolót havi 3200—4000 forintért, két festő-mázolót havi 3000— 4000 forintért, vájárokat havi 6000—8000 forintért, kovácsokat havi 3400—4000 forintért, lakatosokat havi 3000—5000 forintért, két géplakatost havi 3000—3500 forintért, lakatosokat havi 2500—2800 forintért, esztergályosokat havi 3200— 3600 forintért, két hegesztőt

havi 3000—3500 forintért. A Carbon Könnyűipari Vállalat felvesz asztalosokat 2200— 2700 forintért, cipőfelsőrészkészítőket havi 2000—2600 forintért, textilkonfekcionálókat havi 2000—2500 forintért, egy gépjavító lakatost havi 2200— 2500 forintért, egy varrógépműszerészt havi 2200—2600 forintért (feltétel: gimnázium -f- szakmunkásképző). A Hídépítő Vállalat felvesz lakatosokat havi 4400 forintért. A Tolna megyei Építőipari Vállalat felvesz kőműveseket havi 3400— 3900 forintért, bádogosokat havi 3200—3600 forintért, ácsállványozókat havi 3500—4000

forintért, festő-állványozókat havi 3200—3600 forintért, hegesztőket havi 3600—4000 forintért, fűtésszerelőket havi 3400—3800 forintért, vízvezeték-szerelőket havi 3400—3800 forintért, villanyszerelőket havi 3300—3800 forintért (a továbbtanulási lehetőség minden szakmában biztosított). A Baranya megyei Sütőipari Vállalat felvesz táblamunkásokat havi 3500—5000 forintért, júliustól. A „Baranya” Kereskedelmi Vállalat felvesz egy háztartás felszerelés eladót ha- ‘ vi 1400—2600 forintért, és egy híradástechnikai eladót havi 1600—2600 forintért. A

Volán 12. sz. Vállalat felvesz autószerelőket havi 2650— 2850 forintért. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat felvesz élelmiszerbolti eladókat havi 2500— 2700 forintért. A Május 1. Ruhagyár felvesz konfekciógépészeket havi 2700—3000 forintért. A Sásdi Építőipari Szövetkezet felvesz két lakatost havi 3000—3300 forintért. A Beton- és Vasbetonipari Művek felvesz betonelemgyártókat havi 3200—3500 forintért, két lakatost havi 3000—3300 forintért, egy motorszerelőt havi 3200 forintért és vasbeton- szerelőket havi 3200—3500 forintért. A Pécsi Postaigazgatóság felvesz hálózatszerelőket havi 3200—3400 forintért. A Mecseki Szénbányák felvesz asztalosokat havi ’ 3000—4000 forintért, kőműveseket havi 3200—3600 forintért, két ácsállványozót havi 3500—4500 forintért, két vízvezeték-szerelőt havi 2700—3200 forintért.

Szakközépiskolát végzettek számára:

A Mecseki Szénbányák felvesz egy aknászt havi 3600— 6000 forintért, egy szállítási előadót havi 24Ó0—3000 forintért, egv anyagbeszerzőt havi 2400—3000 forintért, egy bérelszámolót havi 2400—2900 forintért, villamos gépszerelőket havi 4000—4500 forintért, egy híradástechnikai szerelőt havi 2700—3400 forintért. A Carbon Könnyűipari Vállalat felvesz gyors, és gépírókat havi 2000—2100 forintért, és könyvelőket havi 2000—2200 forintért. A Komlói Városgazdálkodási Vállalat felvesz két magasépítő technikust havi 1700—3000 forintért. A Pécsi Hőerőmű Vállalat felvesz egy kazángépészt havi 3000—4000 forintért. A Komló Kórház-Rendelőintézeti Egység felvesz egy ápolónőt és egy szülésznőt havi 2500 forintért. A Beton- és Vasbetonipari Vállalat felvesz egy elektroműszerészt havi 3200—3500 forintért és két villanyszerelőt havi 3000—3300 forintért. Az Országos Takarékpénztár felvesz egy számfejtőt havi 2200—2400 forintért.