Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-15 / 164. szám

1983. június 15., szerda Dunántúlt napló 3 Omladozó bástyák Munkalehetőségek A közelmúltban csak úgy időtöltésből körbejártaim a szi­getvári várat s egy új szigeti veszedelem képe bontakozott ki előttem. Pár hétig rágódtam a dolgon. Egyszerűen érthetetlen vo't számomra, hogy egy ilyen műemlék miképpen juthatott ilyen sorsra! De hogyan is en­gedhetjük ilyen sorsra jutni? Újra meg újra végiggondoltam: mi nekünk Sziget? Nem a szi­getváriaknak és nem is a bara. nyaiaknak, hanem nekünk, ma­gyaroknak? Negyven esztendő telt el a mohácsi csatavesztés után, s csaknem másfél évtized Eger győzedelmes védelme után, amikor Szulejmán megjelent Sziget falainál. A nagy hódító itt halt meg s bár Sziget el­esett. a vár védői a török el­leni küzdelem történetének leg­dicsőségesebb lapjait írták a vérükkel. Ez nekünk Szigetvár! S ha ez, akkor miért olyan a vár 1983 tavaszán — 417 év­vel az eleste és 294-gyel a visz- szafoglalása után —, mint amilyen? Tudjuk, hogy amit ma látunk, az nem a Zrínyi-védte’ Sziget: ami falat abból feltártak, azt imitálva láthatni az északnyu­gati — Napenyészet — bás­tyában. s annak az előterében. A mai falakat a török emelte. Molnár Imre, a Várbaráti Kör elnöke magyarázza, hogy leg­inkább a vörös homokkőből lé­vő falrészek a török koriak. Mégis, a hely szelleme oly erő­sen jelen van hogy hajlömos az ember elfogadni: a ma átló falak és Zrínvi együtt jelentik 1566-ot. Szigetnek vára — úgy ahogy ma van — a magyar történelem felbecsülhetetlen ér­tékű darabja. A Baranya megyei Idegenfor­galmi Hivatal állóeszkC'Z-leltá- rában 23 760 000 forint a vár nyilvántartott értéke. Vajon benne van-e ebben a genius loci azaz a hely szelleme? És milyen forintértékben? Molnár Imre a kísérőm, s a várkaputól indulunk körbe, kívül nyugat felé. A bástyákat — Ná. dasdy, Napenyészet, Pécsi és Hegy — összekötő falak szem­re épek, legalábbis nem oly kiáltóak a hibák, mint a bás­tyáknál. A négynek közös a ba­ja : a lőrés-ablakok mindegyike fölött repedések futnak föl a fal tetejéig. A Napenyészet- bástya déli oldala omlásos, fönt előbukkant a török kori fog­sordíszítés, amit — most látni — nagy kár volt elfalazni, hi­szen igen szép dísze ez a fal­nak. Fordulunk a bástya körül, s a kép ami fogad elképesztő. Hatalmas faírész omlott le itt ■március 5-én. Az esemény Mol­nár Imrét arra késztette, hogy emlékiratot szerkesszen, s meg küldjön minden illetékes szerv­hez: tegyenek már valamit a várért! Válasz e sétánk idő­pontjáig még sehonnan sem érkezett. Megyünk tovább, s ki- sebb-nagyobb omlásokat rög­zít a tekintet, másutt meg a ■közeli omlásra figyelmeztető ki- hasasodások tűnnek a szemünk­Az egyik jelentős 'falomlás a főkapu melletti bástyán Läufer László felvétele Szigetnek romlott falainál A helyreállításhoz jelképes összegek állnak rendelkezésre Javaslat a megoldásra: átértékelés be. A legutóbbi omlás arra is jó, hogy lássuk: a kór oka ami ma a falakat eszi az. hogy a külső téglafal nem kapcsolódik a várfal testéhez, s nem kell más, csak a behatoló nedves­ség meg a téli fagy és máris van egy kis hézag, ami előbb- utóbb teljes szakadássá, utána pedig omlássá válik. Amíg en­nek valami módon az elejét nem veszik, a fal örökké omla. tag lesz! • A vár kapubejáratának a bol­tozatán végig drótháló véd a hullani készülő tégladarabok ellen. Ez már rossz előjel! A Hegy-bástyában két helyen is elkerített terület leomlott fal­résszel. A bástya gyilokjárója nem járható, tábla zár el e szándéktól. Végigsétálunk a ke­leti falon, aztán előttünk a Pé­csi bástya: a belső falon szin­te nincs ép felület. Elsietünk a turistaszálló előtt, s máris a Napenyészet-bástyán vagyunk. Az állapota? A falak alján több-tíz köbméternyi lehet a faltörmelék. Különös aggoda­lommal szemlélem az északi fa_ lat, melynek a túloldalán van az említett március 5-i omlás: vajon mikor lyukad át? Nem kell ide ágyú, kő és vasgolyó, ha hagyjuk az idő is be­fejezi a XX. századi ostromot. • Szőnyi Jánost, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét faggatom a Mecsek- vidéki Idegenforgalmi Bizott­ság ülése után a szigetvári vár­ról. Egy héttel előtte a siklósi várról mondta el mindezt a Műemléki Albizottság előtt, amit most a MIB előtt a szi­getvári várról: nem győzik anya­giakkal, a várak fenntartásá­hoz innen-onnan kell „ellop- kodni" a pénzt s úgy néz ki, hogy a hivatal a két vár fenn­tartására keres. „A szigetvári vár fenntartására évente 500 ezer forintot irányozunk elő — mondja. — Tavaly ténylegesen 320 ezer forint bevételt hozott a vár belépőjegyekből (90 ezer­nél több volt a látogatója), vi­szont a személyzet bérére 300 és csak a várkert karbantartá­sára 180 ezer forintot fizettünk ki. Megjegyzem, hogy a vár ér­tékcsökkenéséből 250 ezer fo­rint az évi felújítási hányad." Az érdekel: alkalmasnak tartja. e önmagát a hivatal — ilyen pénzügyi körülmények mellett — a ,,várúri'’ feladatokra? „A felügyeletire, a kisebb állag- megóvásokra —i igen. De most mór a nyakunkon a nagy fel­újítás. erre pedig már nem fut­ja az erőnkből." Megtudom még, hogy várja a hivatal azt a helyreállítási tervet, amit az Országos Műemléki Felügyelő­ség egyik gazdasági munkakö­zössége vállalt fel — március 31-i szállításra. Most már jócs­kán túl vagyunk ezen, a falak pedig omlanak. És ha lesz terv, lesz-e pénz és lesz-e aki csi­nálja? • Tinusz János szigetvári váro­si tanácselnököt kérdezem: mit tehetnek ők a várért? „Keve­set!... Szűkös anyagi lehető­ségeink mellett 50 ezer forintot ajánlottunk meg. Tudom: a mai állapothoz mérten ez semmi, de legalább bizonyítjuk, hogy a mogunkénak érezzük a várat, még ha nem is mi vagyunk a gazdái." A Mecsekvidéki Inté­ző Bizottság a maga pénzügyi keretéből 300 ezer forintot aján­lott meg. Ezek és az értékcsök­kenés — ez minden (egyelőre) idén. Szinte szimbolikus a támoga. tás,- tiszteletreméltó a gesztus. Falat azonban aligha emel. Más keli! Mendele Ferencet, az Országos Műemléki Felügyelő­ség igazgatóját kérdezem: he­lyénvalónak tartja-e, hogy tör­ténelmünk e jeles emléke ily sorsra jusson? „Az a vélemé­nyünk, hogy az ilyen jelentős történelmi emlékhelyekre na­gyobb összeg kell. hogy akku­mulálódjék. At kellene értékelni a szerintem sem reális állóesz­köz-értéket és más konstrukció­ban kellene megteremteni a pénzügyi feltételeket is. És ak­kor talán a nyereségérdekeltté tett idegenforgalmi hivatal is alkalmas lehet a vár fenntartó, sóra." Érdekelne, hogy ez csak ■magánvélemény-e, s a válasz­ból kitűnik, hogy a szigeti vár esete tipikus, ezért is kívánja az OMF a megoldás iránti ja­vaslatait az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium mi­niszteri értekezlete elé terjesz­teni. • Sziqetnek azonban most van szüksége az orvoslásra. Biztató­nak tűnik, hogy ha az OMF pé. esi építésvezetősége a közeljö­vőben felvonul a szigetvári Ali pasa dzsámi műemléki felújí­tásához, talán lesz arra is ka­pacitás, hogy az effajta mun­kában járatos munkások a vár­nál is dolgozzanak. Lehet, hogy ez a mellékmunka tüneti kezelés­nek jó lesz, de hogy a szigeti várnak sokkal többre — és más. ra! — van szüksége, az biztos. Hársfai István a tanulmányaikat 1983. évben befejező fiatalok számára Felsőfokú (főiskola vagy egyetemi) végzettségűeknek a következő munkaalkalmakat kinálják: Zengő Gyöngye Mgtsz (Bo- gád) felvesz növénytermesztő telepvezetőt havi 3000—4000 forintért. A Postaigazgatóság (Pécs, Jókai u. 10.) felvesz táv­közlési beruházókat 3200—3600 forintért. A Volán 12. sz. Vál­lalót (Pécs, Bolgár Néphadse­reg u. 33.) felvesz forgalmi mérnököket, gépjárműtechni­kusokat havi 3400—3600 forin­tért. A MÁV Körzeti üzemfő­nöksége felvesz mérnökgyakor- nokokat havi 2800—3400 ' fo­rintért. (Feltétel: műszaki egye­temi villamosmérnöki vagy gé­pészmérnöki, műszaki főiskolai erősáramú villamos üzemmér­nöki végzettség, vagy felsőfokú vontatási vizsga). MÁV BFF fel­vesz műszaki ügyintézőket havi 2800 forintért. A MÁV Épület- és Hídfenntartó Felügyelősége felvesz műszaki ügyintézőket 2600—4500 forintért. A Me­csek Élelmiszer és Vegyiáruke- reskedelmj Vállalat (Pécs, Kos­suth L. u. 21.) felvesz gyakor­nokokat havi 2600—4500 forin­tért. Az Állami Biztosító Bara­nya megyei Igazgatósága (Pécs, Szalai A. u. 3.) felvesz mező- gazdasági kárszakértőt havi 2600—4500 forintért. Az Általá­nos Művelődési Központ (Pécs, Fábián Béla u.) felvesz orosz— testnevelés szakos általános is­kolai tanárt, havi 2500—2700 forintért. Egyetemi végzettségűek számára ajánlott álláslehető­ségek: A Pécsi Sütőipari Vállalat (Pécs. Engel János u. 10.) fel­vesz munkaszervezőt havi 3800 —4200 forintért. A DÉDÁSZ (Pécs, Rákóczi út 73/B) fel­vesz villamosmérnököket havi 3500 forintért. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat (Pécs-Hird) felvesz közgazdászokat havi 3600 forintért. A Sopiana Gép. gyár (Pécs, Móra F. u. 72.) fel­vesz közgazdászt havi 3600 fo­rintért. A Pécsi Dohánygyár (Pécs, Dohány u. 2—4.) felvesz technológust havi 2600—3200 forintért. A Mechanikai Labora­tórium (Pécs, Szilva u. 3—5.) felvesz munkaszervezőt havi 3500—3600 forintért. A Dél-du­nántúli Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat (Pécs, Felszaba­dulás u. 107.) felvesz közgaz­dászt havi 3200 forintért. A Hu. nor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat (Pécs Sörház u. 36.) felvesz elemző közgazdászokat havi 3300—3600 forintért. A Mecseki Szénbányák (Pécs, Komját A. u. 5.) felvesz mű­szaki fejlesztési mérnököt, bá­nyamérnököket, földmérőket, gé­pészmérnököket, villamosmér­nököt, közgazdászokat, vegyészt, bérgazdálkodási vezetőt havi 3600—5500 forintig. A Bara­nya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat (Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 37.) felvesz ■piackutatót havi 3000—3500 forintért. (Feltétel: közgazda­ságtudományi egyetemi végzett­ség.) A Pécsi Bútorgyár (Pécs. Somogyi Béla u.) felvesz szám­viteli osztályvezetőt havi 3000— 5000 forintért. A Zsolnay Por­celángyár (Pécs, Zsolnay V. u. 69.) felvesz munkaügyi előadót, üzemgazdászokat, kereskedelmi előadót, üzemszervezőket, üzem. fenntartási előadókat, szilikát­ipari üzemmérnököket havi 3800—4000 forintért. A Mecse­ki Ércbányászati Vállalat fel­vesz egy kutatómérnököt havi 3000—4000 forintért. A Mező­gép Vállalat (Cserkút) felvesz egy fejlesztő mérnököt havi 3100—3500 forintért. A Villány-, Mecsekaljai Borkombinát (Pécs, István tér 12.) keres tudomá­nyos kutató munkatársat havi 3400 forintért. (Az állás pályá­zat útján nyerhető el.) A Pé­csi Faipari Szövetkezet (Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 10.) felvesz gyártáselőkészítő cso­portvezetőt, valamint gyártásve­zetőt havi 4000—5000 forintért. A Baranya megyei Baromfifel­dolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat (Pécs, Edison u.) fel­vesz elemző közgazdászt és üzemszervezőt havi 2600—4500 forintért. A Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat (Pécs, Rákóczi út 56.) felvesz közgaz­dászokat havi 3300 forintért. A Baranya megyei Tanács Terve­ző Vállalat (Pécs, Zrínyi u. 13.) felvesz épületszerkesztő mérnö­köket havi 3100—3300 forin­tért. A Dél-dunántúli Tervező Vállalat (Pécs, Rákóczi út 1.) felvesz épületgépész mérnököt, szerkezetépítő mérnököt, épí­tészmérnököket. villamosmérnö­köt, számítástechnikai mérnököt, belső építész tervezőt havi 3000—4000 forintért. A Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat (Pécs, Alkotás u. 3.) felvesz villamosmérnököt, valamint bá­nyamérnököket hav; 3800—4200 forintért. A Pécsi Állami Gaz­daság (Pécs-üszögpuszta) fel­vesz egy gépészmérnököt havi 2600—4500 forintért. A MÉM Erdőrendezési Szolgálat (Pécsi üzemterv Iroda, Rét u. 8.) fel­vesz üzemtervező erdőmérnö­köket havi 3600—3800 forintért. A Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság (Pécs, Rét u. 8.) felvesz műszaki vezetőt, va­lamint műhelyvezetőt havi 4000 forintért. A Volán 12. sz. Válla­lat (Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 33.) felvesz belső ellenőrt, bérgazdálkodás! előadót, köz­gazdászokat, üzemmunka szer­vezőket, pszichológust és prog­ramozó matematikust havi 3600 forintért. Az Építőipari Számí­tási Vállalat felvesz üzemmér­nököket havi 3500—4200 fo­rintért. A MÁV Területi Egész­ségügyi Központ (Pécs, Szabad­ság u. 30.) keres egy fogor­vost 3200 forintért. A Pécsi Víz­mű (Pécs, Zólyom u. 2.) felvesz gépészeti előadót havi 3000— 3500 forintért. A Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat (Pécs, József u. 19.) felvesz elemző közgazdászokat havi 5000—6000 forintért. Siobraszszimpozion Közös tér művésznek, látogatónak A Szársomlyó-hegy régi kő­bányájában, a nagyharsányi szoborparkban tavaly kollek­tív munka eredményeképpen alakult ki kőből az amfiteát­rum, de hogy csak félig ké­szült el, az idén a Siklósi Al­kotótelepek szobrászszimpo- zionján derült ki. S kollektív munkával meg is kezdődött a teljessé tevés: a színháztól nem messze már formálódnak egy újabb közösségi hely lé­tesítményei : víznyerő- és tűz- rakóhely. Mert milyen is a szobor­parkot felkeresők többsége: a villányi vöröshöz tartott zarándokút, nem túl jelentős mellékállomását jelenti a szobrok megtekintése. A lá­togatók másik része pedig a „műalkotásnak" kijáró áhí­tattal sétálja körbe évek szimpozionjainak termékeit. Pedig a hely, a környezet másra, másféle találkozásra is lehetőséget ad: ittlétre, otthonlétre, így derült ki a színház fe­lemássága: időnként hivatá­sos művészek, mint nemsoká­ra a Pécsi Nyári Színház al­kalmából a Kakukkfióka sze­replői fellépnek ugyan itt, de más egyéb „színházi" ese­mény nemigen történik. Pe­dig az lehetne az is, ha egy kiránduló család tagjai ját­szanának egymásnak, ha egy társaság Villányból jövet ki- bálná benne a társas éneklés örömét, leülnének beszélgetni, szalonnát sütni stb. Az idei szimpozion részt­vevői lehetségesnek tartják, hogy használati térré is te­gyék a nagyharsányi szobor­parkot, mégpedig a köz te­révé, nemcsak a szobrászok és a hagyományos szoborné­zők közvetett „találkahe­lyévé". A XVI. nemzetközi szobrász- szimpozion első két hónapjá­ban, májusban—júniusban a színházhoz csatlakozó közös­ségi hely kialakítása szere­pelt, szerepel elsődleges programként. A tavalyi mun­kákat ennek jegyében Mathias Hietz, a lindabrunni szimpozion vezetője, a szín­ház egyik kivitelezője adta át az idei részvevőknek: az oszt­rák Kurt Redlnek, a holland Antonius Mijsbergh-nek, az üzbég Damir Ruzibaevnek és a magyar Pál Zoltánnak, és Seregi Józsefnek. Júliusban a színház és az új közösségi hely kapcsola­tait alakítják majd francia, belga, olasz és szlovák mű­vészek, szeptemberben pedig visszakerülnek a most máshol kiállított művek: büfé és eső­beálló épül, s elrendeződik a szoborkiállítás — egy időre talán végleges formára. B. L. A térformáló művészek egy csoportja Fotó: Kőhegyi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents