Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-12 / 161. szám

/­nacjazin Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin t textiljei zőnyeg is jelölhet érzelmeket, a tér szögleteit finomítja, fészekké kellemes sugárzásokat indítványoz. , a textil szinte ezt is pótolja a lei­ünkben E. Szabó Margit munkás- ten futkározó színes sávok, csomók őségét, megnyugvást sugallnak, házban pergett le, Tatán. Talán ez gteremtse mások számára is a fali­első békét. A szőtt gyapjú'és sisál ié, s mintegy visszahódítja és meg- öltéseiben. hatásö. Ha nem is céfja eljutni a rlódás egy véget nem érő színözön iber közös világát. A népművészet eg, de ajánlatokra lel a megújuló ondosan egybegyűjti, és szőtt sző- . Művészetének ez az alapja, mód­iégükkel a természet vegetációját, ítékos és szerkesztő gondolkodását Jer és gyapjú mindig az elérhető igyszer a tónusokat barnára és vö- •aszínek és zöldek, kékek dominál­íjat nyert, műveit nyolc külföldi és itták be, de emellett üzemi kiállítá- Gyógyszergyárban. Losonci Miklós jobban nap még írói', hogy ma már rrick! loskalauz almosnak ig egy gyárban — Jó uram, adjon nekem öt márkát. Va'lc vagyok. — De hiszen csak az egyik szemére vak! — No jó, akkor adjon legalább két márka ötve- net! * — Vádlott, miért lopott éppen golyóstollat? — Hogy pontot tehessek a múltamra! » Kamarahangversenyek, irodalmi estek Régi szépségében ragyog a győri múzeum páti ka A győri Széchenyi múzeum­patika megszépítve — megfia­talítva éppen tíz éve áll az egészségügy, a gyógyítás szol­gálatában. A műemléki belvá­ros legszebb barokk terén, a Széchenyi téren álló patika a XVII. század közepén kezdte meg műkc-dését. A jezsuiták az 1630-as években emelték a ma is látható kéttornyú templomot, majd szomszédságában a rend­házat. En,nek észak-nyugati, földszinti csücskében helyezték el a gyógyszertárat amely o „megváltó" nevet kapta. Léte­sítéséhez, belső terének pom­pás barokk díszítéséhez Széche­nyi György püspök gazdag ado­mánnyal járult hozzá. A pannonhalmi apátság könyvtárában található jezsui. ta katalógus 1687-től felsorol­ja a patika gyógyszerészeit,' a rend 1773-as feloszlatásáig. Az utolsó patikus Turnier volt ő vette meg a gyógyszertárat. A következő két évszázad során a patika a tér különböző épü­leteiben működött, majd egy évtizeddel ezelőtt visszakerült eredeti helyére, a volt jeszuita gyógyszertár helyiségeibe. A város legrégibb medicinát forgalmazó létesítményének ott hont adó épületet a közbeeső időszakban bérlakásnak, pap­neveldének, tánciskolának kór. háznak és vaskereskedésnek használták. Nem csoda hát, hogy mennyezeti freskói és stukkói megrongálódtak, évszá­zados korom- por és füstré­tegek rakódtak rájuk. A múló idő nyomait az Országos Mű­emléki Felügyelőség tüntette el a Mária menybemenetelét, s körülötte a kedvelt gyógynövé­nyeket: az olajfát, a mirhát, a liliomot és a „titkos értelmű" rózsát ábrázoló freskókról, ame­lyeket szárnyas anqyalfejek és latin nyelvű feliratok szegélyez, nek. Úi köntösbe öltöztették a négy évszakot megörökítő stuk­kókat is: a virágkosárral elénk lépő tavaszt, a búzakalász-csok- rot lengető nyarat, a szőlőfür­tökkel teli kosarat emelő őszt és az égő farakás mellett me­legedő gyerekfigurát, a telet.' A patika belső terét a mű­emléki helyreállítás után kora­beli bútorokkal és eszközökkel rendezték be. Szerencsére a sok viszonttagság után is meg­maradtak régi értékei. Aki ma betéved, megcsodálhatja a két rokokó gyógyszerszekrényt, melyeket egy-egy koronás mór figura tart. Páratlan érték Rá­kóczi György erdélyi fejedelem mozsara, amelyet Báthori Zsó­fia adományozott a jezsuiták­nak 1660-ban, amikor fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérhették a helvét hitről a katolikusra. A múzeumpatika tárlói gyógyszerészet-történeti em­lékeket. XVIII—XIX. századi pa­tikaedényeket és írásos doku­mentumokat tárnak az érdeklő, dők elé. Számuk időről időre gyarapszik a gyógyszertárat fel­kereső betegek jóvoltából. Legutóbb egy múlt századi por­celán menzura és egy rézből készült lat-sorozat került a gyűjteménybe. Egy győri orvos az 1880-as évekből származó kétkötetes ^ gyógyszerjegyzék, könyvet ajándékozott a köz- gyűjteménynek, amelybe kéz­írással jegyezték be a legfon­tosabb medicinák receptjeit. A Széchenyi múzeumpa­tika — amélynek elnevezésével az alapítása körül bábáskodó Széchényi Györgynek állítottak emléket — újbóli megnyitása óta egészségügyi funkciója mellett közművelődési szerep­kört is betölt. Egészségügyi in­tézményként a betegek szolgála­tában áll ugyanakkor kul­túrtörténeti ismereteket és művészi élményt nyújt a betérő érdeklődőknek, ha­zai és külföldi turistáknak. Hangulatos környezete hétvé. génként kamarakoncerteknek, irodalmi esteknek ad helyet. Ezeken az összejöveteleken ne­ves szólistákkal, kamaraegyüt­tesekkel, Írókkal és költőkkel találkozhat az évszázados falak között a •művészetkedvelő kö­zönség. M. Zs. Bélyeggyűjtőknek A bélyegkiállítás látogatói megilletődöttön, többen kissé borzongva állnak egy különös gyűjtemény előtt. A bekerete­zett üveglap alatt szakadozott, megpörkölődött, néhol vérfoltos, vagy a víztől, olajtól elmosó­dott, alig kibetűzhető címzésű borítékok láthatók. Felirata: Katasztrófa posta. Ez az aerofilatélia egyik ága repülőgép-, hajó- vagy vasúti szerencsétlenségből megmentett leveleket tartalmaz. A külde­mény az eseményre utaló bé­lyegzőt kapja vagy ilyen szöve­gű ragjegyet. A nagyon megvi­selteket külön borítékba teszik, és a posta ezen igazolja a ké­sei kézbesítés okát. A szomorúan érdekes esetek közül való, amikor a budapest— bécsi vonalon 1918. július 13- án Ausztriában lezuhant eqy repülőgép. Két pilótája ször­nyethalt. Ugyanezen a járaton nyolc nappal később 150 méter magasból zuhant le gép. A postazsákok tartalmából mind­két esetben alig néhány dara­bot sikerült megtalálni, és a címzetthez eljuttatni. Algírban a légiposta járat gépét 1927. március 21-én érte végzetes szerencsétlenség: lezuhant és elégett. A rajta lévő postai kül­demények egy részét kimentet­ték a lángokból, és a katasztró­fára utaló szövegű bélyegzővel továbbították. Két évvel később, november 16-án, a Marseille— Tunisz járat gépe Korzikánál a tengerbe zuhant. A postáról, ami nem ázott el teljesen, a le­veleket a címzetteknek elküld­ték. Marokkónál 1930-ban ugyan­csak a tengerbe zuhant a Dél- Amerika—Marokkó—Francia- ország vonalon közlekedő gép. Személyzete elpusztult, a posta­zsákot csak hetek múlva vetet­ték felszínre a hullgmok. Ami küldemény az elmosódott és megszárított címzésből sikerült kibetűzni, az eseményről beszá­moló ragjeggyel elküldték címzettekhez. Az egész világsajtót bejárta a hír, amikor a németek büsz­kesége, a Hindenburg léghajó 1937. május 6-án az Egyesült Rádió mellett... M űgyep- szőnyeg... Keresztrejtvén y A Balaton partján VÍZSZINTES: 1. Vajda János, a Balaton partján című versé­nek első két sorát idézzük. (Zárt betűk: E, É, N). 14. Beetho­ven nyitánya. 15. Labdával te­szi. 16. Szerencsét hozó tárgy. 18. Mottó. 19. Az SZTK elődje. 20. A késnek van. 22. Ritka fér­finév. 23. Szófaj (-ék.). 24. Szándékában állt. 25. Testne­velési és sportegészségügyi in­tézet. 27. Alma népies neve. 29. Belső szerv. 30. Minőség- ellenőrzés. 32. Sír. 34. Becézett női név. 36. Élesít. 37. Téli csa­padék. 38. Szappanmárka. .40. hangszeren játszik. 41. Könyö­rög. 42. Perem. 44. Hibás ter­mék. 46. Óriáskígyó. 47. Szilaj. 49. ... Nagy Mária (színésznő). 50. Erdei isten. 51. Füst... (1888—1967), Kossuth-díjas köl­tő. 53. Levest szed. 55. Japán pénzneme. 56. Másolat. 58. Egy alak a VUK-ból. 60. Ci­pészszerszám. 61. Kevert ige! 62. A Nemzetközi Lovasszövet­ség, francia nevének rövidítése. 64. Mutatószó. 65. Vegyjele: Tb. 68. Iroda jelzője. FÜGGŐLEGES: 1. Zuglói ut­canév. 2. Ráskai . . . kódexmá­soló apáca. 3. Zászló. 4. Egy­házi átok. 5. . . . me tangere! Ne nyúlj hozzám! 6. Időmérő. 7. Nagy növény. 8. Oleb egy­nemű betűi. 9. Indulatszó. 10. Karol. 11. Itt kel a nap. 12. Ze­nei kifejezés, áriaszerűen adan­dó elő. 13. Morajlik. 17. Tudo­mányos meghatározás kiinduló­pontja. 20. Dísze. 21. Vénája. 26. Közel-keleti ország lakója. 28. Zamat. 30. Forró. 31. Utó­Államokban, Lakehurstnál, le­zuhant. ‘Ezúttal is sikerült né­hány megpörkölődött levelet megmenteni. A Budapest—Nagyvárad—Ko­lozsvár—Marosvásárhely között közlekedő Junkers (Ju-42) repü­lőgép 1941. január 17-én le­szállás közben Nagyváradnál ki­gyulladt. Tíz utasa meghalt, kilencet megmentettek. A postai küldeményeket, ame­lyek erősen megrongá­lódtak, több napos késéssel kézbesítették. Svájcban, 1964- ben, egy gleccseren tizennégy évvel ezelőtt lezuhant repülő­gép roncsait és a pilóta ma­radványait találták meg. A pos­tazsák érintetlen volt, és tartal­mát másfél évtizedes késéssel továbbították. Az Andrea Doris nevű óriás olasz luxushajó 1956. július 26- án a nyílt tengeren összeütkö­zött a Stockholm nevű svéd ha­jóval. Az utasokat ezúttal is si­került megmenteni, a posta- zsákban lévő leveleket megszá­rították, és a katasztrófára em­lagos bérmentesítés. 33. Fo­hász. 35. Ir szervezet. 36. Kara­lábé .vagy kamra jelzője. 37. Burok- 39. Férfinév. 41. Ráma. 43. Elektromos töltésű anyagi részecske. 45. Kacat. 47. Vias­kodik. 48. Skandináv nép. 50. Az ENSZ főtitkárának kereszt­neve. 51. Megelégel. 52. Kő­olaj, ásványolaj. 54 Rápottya- nó. 55. A versidézet befejező része. (Zárt betűk: S, A.) 56. Lejegyez. 57. Csapat, együttes — idegen szóval. 59. Fészer. 61. Részben hibázik! 63. Aro­mája. 66. A román és az olasz autók jele. 67. M. Y. 68. UUUU! 69. Házrészlet. F. I. Megfejtésként beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 55. számú sorok megfejtése legkésőbb június 20-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg LE­VELEZŐLAPON 7601. Pf.: 134. Dunántúli Napló Szerkesztősé­ge, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A május 29-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Szélben libapihe volnék, kasban puha csibe volnék, Erdőn galagonya volnék, Otthon apám fia vol­nék. Könyvjutalmat nyertek: Pesti Lajos, 7300 Komló, Akácfa u. 14., Balatinc Józsefné, 7624 Pécs, Budai N. Antal u, 8., Dobszai Józsefné, 7632 Pécs, Fülep Lajos u. 24., Szajkó Ist­ván, 7623 Pécs, Szabadság u. 19., Kovács Attila, Pécs, Gyár u. 19. A könyveket postán küldjük el. lékeztető bélyegzővel továbbí­tották. Sok halottja, súlyos sebesült­je volt annak a vasúti szeren­csétlenségnek, amely 1965. de­cember 18-án Salamandra kö­zelében történt. A roncsok alól kimentett leveleket a portugál posta továbbította. Szerencsé­sebb kimenetelű eset volt NSZK- ban, a Bielefeld vasútállomá­son, amikor egy vasúti kocsi ki­gyulladt. A tűz és az oltás mi­att megrongálódott leveleket celofánborítékba csomagolva kézbesítették. A legújabb aviatikái sport: a sárkányrepülés már annyira fej­lett, hogy megkísérelték levelek szállítására alkalmazni Egy is­mert bajnokot, M. Miltont kér­ték fel, hogy Angliából Francia- országba továbbítsa a postát. A szerkezet azonban fölmondta a szolgálatot, és a viharos ten­gerbe zuhant. A pilótát egy szovjet teherhajó kimentette. Az átnedvesedett postát ezúttal is sikerült megszárítani. Hajdú Endre Orianá Fallaci olasz újság- írónő „Ha meghal a Nap” cí­mű .'riportkönyvóben írja eme rikai útja alkalmából: Los-An- gejes egyik szállodájába siet­ve véletlenül megbotlik a pá­zsiton, s amikor arcra esik, megdöbbenve jön rá, a fűnek, a zöld pázsitnak nem volt sza­ga. A bejárathoz vezető utat is mű-díszcserjék szegélyezték o hallban „zöldelő" pálmafa le­vele is .szagtalan” volt. A rádióból most hallottam, hogy a fővárosban egy időre lezárták a Semmelweis utcát: egy müncheni építész, Hermann Grub ötleteként műgyepsző- oyeggel vonják be az úttestet. A hír — amely akkor részle­tekbe nem bocsájtkozott — elszomorított: csak nem akar­juk megvásárolni a gyepsző­nyeget, hogy aztán elterjesz- szük zsúfolt városainknak azon pontjain amelyeket a fejlődő technika jegyében korábban már letaroltunk? Hát már itt tarcunk, hogy a természetnek e gyönyörű adománya, a nö­vényzet lassan illúzió lesz? A lapok részletesebb tájékoz­tatója aztán megnyugtatóan jelezte, hogv erről szó sincs: a Magyar Építőművészek Szö­vetségének meghívására ha­zánkban tartózkodó müncheni mérnök bemutatójának éppen az volt a célja, hogy az embe­reket rádöbbentse: „ . . tegye­nek többet, törődjenek lelkiis­meretesebben közvetlen kör­nyezetükkel . . .” Soha ennyit nem foglalko­zunk környezetünket veszelyez- tető jelenségekkel, mint manap­ság. A vasárnapi Népszabad­ságban Kanyó András számol be riportjában a nyugat-né­metországi árvízről. (Köln, Bonn és több nagyváros né1 hány kerülete víz alatt). A szakemberek kutatják e ször­nyű katasztrófa okát. Amit sej­tenek: ........ az urbanizálódás e gyik mellékjelensége a város­szerű települések aránytalan elszaporodása, a szabad térsé­gek csökkenése, az ökológiai egyensúly meqbomlása ... Ki gondolná például, hogy az aszfaltozott felületek mértékte­len növekedése befolyásolhat­ja a talajvíz mozgását. Az asz. foltozott területekről gyorsan lefutó víz ugyanis egyenesen a folyókba jut, ahelyett hogy egy részét elnyelné a talaj .. ." Hazánkban is zsugorodik a mezőgazdasági terület, a tele­pülések (beépítések) növekedé­sével. A Mecsék-oldalba csa­ládi házakat építő telektulaj­donosok még ma is „érthetet­lennek" tartják azt a tanácsi rendelkezést, amely szabályoz­za a fák kívánását, illetve erre csak rendkívüli esetben ad en­gedélyt. Hát ezért. Sokak előtt már-már közhelynek tűnik, hogy időnként — lapunkban is — beszámolunk a parkronqáiás okozta milliós károkról. Pedig nem elég hanaoztatni: környe­zetünk védelméért elsősorban mi maqunk tehetünk valamit, mi, akik e környezetben élünk. A játszótereket övező fákat nemcsak a gyerekek tördelik, hanem némely autós is, aki ko­csijával betolat a fák közé, éj­szakai parkolásra. Az orfűi strand mentén a közelmúltban komoly költséggel füvesítettek egy részt de az elmúlt vasár­napi kánikulában több autó kiszorult a parkolóból és a pázsiton állapodott meg. Meg lehet nézni a nyomokat, . . Orfűn — néhány éve — geo­lógusok színező anyagot he­lyeztek él a hegytetőn: az eső­víz meghökkentő gyorsasággal „vitte” le a tóiba az anyagot. Ilyen gyorsan és félelmetesen szivárog le a vegyszer is abba a tóba, amelyben fürdőnk és amelyben halak élnek. Vajon meddig? Rab Ferenc­> Katasztrófa posta

Next

/
Thumbnails
Contents