Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-12 / 161. szám
1983. június 12., vasárnap Dunántúlt napin 3 Laktanyalátogatások, technikai bemutatók Általános iskolások technikai bemutatón a Petőfi laktanyában. Diákok honvédőim! nevelése Népszerű a lövészet Katonák az iskolai órákon Az iskolákban tematika alapján folyó honvédelmi nevelésben a pedagógusok mellett a hadsereg tisztjei, tiszthelyettesei is aktívan részt vesznek. Pécsett, a legnagyobb segítséget a Petőfi laktanya adja ehhez a munkához. Hogy milyen módon, erről tájékoztatott Rása Imre fő_ hadnagy, kultúrmunka-szervező. Az iskolai óráikon a politikai képzéshez, a honvédelmi és katonai ismeretek elsajátításához nyújtanak segítséget. Egyebek között szó esiík a sorkatonai szolgálatra bevonulókkal szemben támasztott követelményekről, a lőkiképzést megelőző elméleti kérdésekről, a polgári védelem feladatairól. Fontos szerep jut az iskolai járőrversenyeknek: az érdeklődésre jellemző, hoqy az utóbbi időben . ezeken több ezren vettek részt. A tanulók körében a honvédelmi nevelés egyik legnépszerűbb része n lövészet, melyeken fiúk és lányók egyaránt fegyvert fognak. A középiskolások közül az első három évfolyam légpuskával, a negyedik kispuskával, miq az ipari tanulók az első két évfolyamon légpuskával, s a harmadikban kispuskával lőnek. A tapasztalatok szerint a diákok nem csak szeretik a lövészeteket. de a feladatokat nagyon jól hajtják végre, ezért azokban az iskolákban, ahol méq nem alakultak lövészklubok, érdemes ezt megtenni. A munka szerves része minden esztendőben a megyei és városi szintű, kiemelt honvédelmi rendezvények lebonyolítása. Ilyen volt legutóbb májusban a Tarr Imre összetett honvédelmi verseny, melyen o megye szakmunkásképző intézeteinek csapatai mérték össze tudásukat. A „Nekem szülőhazám . . .” honvédelmi játék területi döntőjének házigazdája Pécs volt idén, melyen jól sikerült formában mérték össze erejüket a csapatok elméleti és gyakorlati tudásukból, állóképességükből. A játék végén, amit Baranya nyert meg, s jutott az országos döntőbe, egyöntetű volt a megállapítás, hogy ez a katonai pályára irányítás egyik legszebb példája. A katonai pálya megismerte, tésének ugyancsak módjai a laktanyalátogatások, a technikai bemutatók. Ezéken a rendezvényeken az általános iskolásoktól az egyetemistákig vesznek részt fiatalok, melynek során bepillanthatnak a hivatásos katonák és n sorállomány mindennapi életébe, s megtekinthetik a gyalogsági fegyverektől a leq modernebb eszközökig a hadseregben használt, korszerű technikát. Érdemes megemlíteni azt is, hoqy az egység tisztjei személyesen foglalkoznak azokkal a tanulókkal, akik a hivatásos tiszti, tiszthelyettesi pályát kívánják élethivatásuknak választani. Ez egyebek közt abban is megnyilvánul, hogy rendszeresen eljárnak szülői értekezletekre, valamint, hogy a Helyőrségi Művelődési Otthonban segítik a fiatal tisztjelöltek klubját. S hogy mi lenne még a feladat a fiatalók honvédelmi nevelésében? Javítani kellene a diákok tájékoztatásán s a rendezvényeket is színesebbé lehetne tenni, hogy minél sokrétűbben kapjanak hű képet a hadsereqben folyó életről, munkáról. R. N. Rehorovics Gyula felvétele Ünnepeltek az építők A hétvége az építők köszöntése jegyében zajlott le. A vállalatoknál, a munkahelyeken zömmel pénteken tartották az ünnepi megemlékezéseket, a tegnapi nap a vidámságé, a szórakozásé volt. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat a Verseny utcai telepen reggel 8-tól sportnapot rendezett, melynek keretében autós ügyességi versenyre, sakk- és asztaliteniszmérkőzésekre, atlétikára, kispályás labdarúgásra, majd a fehér asztalnál baráti találkozóra került sor. Hasonlóan szórakoztak, mégpedig a családtagok bevonásával a Közúti Igazgatóság dolgozói, ügyességi és szellemi vetélkedőket rendezve. A DÉLKÖ a komlói központban tegnap délután tartotta ünnepi megemlékezését, jutalmakat adtak át, köszöntötték nyugdíjasaikat, majd kultúr- és sportműsor zajlott. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárának' dolgozói a mattyi tóra rándultak ki, horgászversenyt, tréfás vetélkedőket rendeztek. A Baranyaterv dolgozói a Mátyás király utcai Általános Iskola tornatermében és az Építőipari Szakközépiskola tornapályájón sportoltak. Ma folytatódik az ünneplések sora. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat délelőtt fél 12 órai kezdettel köszönti dolgozóit az Építők szálló kultúrtermében és a Ho Si Minh parkban, s ugyancsak ma tartják ünnepi megemlékezésüket a Beremendi Cement- és Mészművek dolgozói. Pécsett és Beremenden is gazdag kulturális és sportprogramra kerül sor. Elsősorban g Tóth János a fejét vakarja: meghajtották Rigót... Most meleg a ló lába, lemerevedtek az izmai, pihentetni-kímélni kell. — A tanulópénz... — mondja a fiatalember, „civilben” hivatásos vadász, a Pécsszabol- cson közelmúltban megnyílt lovasiskola tulajdonosának férje. A fiatalasszony tennivalóit végzi. Van mit, ha valaki magán- vállalkozásban „lóiskolába kezd”. A ház körül a lovakon kívül is rengeteg az állat, baromfi, kecske, bárány, nyúlok, borjú, de még egy vaddisznósüldő is röfög az ólban. És persze a négy ló. Fenntartásukról — beleértve a takarmány megtermelését, begyűjtését is a fiatal házaspár gondoskodik. — Vadászlétemre persze már régebb óta sokat járok lóháton az erdőbe. A környékbeli srácok mindig itt voltak, becézgették, simogatták a lovat, fel-felültek a hátára, később már a 'csutakolásban is segítettek, egyik-másik időközben elsajátította a lovaglás legalapvetőbb szabályait. Van olyan is közöttük, aki szőrén üli a lovat. Valahol itt kezdődött az a vállalkozás, amelyik — elsősorban az érdeklődő gyerekekre, az itteni általános iskola kisdiákjaira alapozva — a maga nemében egyedülálló eddig Pécsett: lovasiskola, magán- vállalkozásban. A Sudár utcai telken homokkal felszórt terület várja az ifjú lovasokat, ahol kezdetben száron, később már szabadon is lovagolhatnak. Akik már többet tudnak, hét végi erdei túrákon vehetnek részt. •0VÄS1SK0LA jelentkezés, rrr*0Lovasiskola Pécsszabolcson S mindezt olcsón — nem utolsó szempont, hiszen ismert: a lovaglás óradíja magas. Úgy tűnik azonban, hogy a Tóth- házaspár — túl azon, hogy vállalkozásukra ráfizetni nem akarnak — elsősorban a gyerekek kedvéért nyitotta meg iskoláját. Szerdán délutánonként például az itteni általános iskola tanulói ingyen ülhetnek a nyergekbe. Az sem véletlen, hogy keresik a kapcsolatot a nyáron megnyíló napközis táborokkal: programlehetőséget kínálnak a szünidőre a gyerekeknek. Egyelőre tehát négy lóval nyílt meg az iskola, de Tóthék tervei szerint tízre emelik a hátasok számát. — Annál többet kétkezi munkával, takarmánnyal, megfelelő gondossággal ellátni nem lehet — véli a fiatal házaspár. — Ennyit azonban érdemes dolgozni, mert mi elsősorban helyi, belföldi vendégeket várunk, ők pedig ritkán találnak lehetőséget lovaglásra. M. A. Pinczehelyi Sándor kiállítása Székesfehérváron A nyár feltűnést keltő eseménye Székesfehérváron Pinczehelyi Sándor kiállítása a Csók István Képtárban. A művész és a stíluskor, amelyhez tartozik, egyáltalán nem ismeretlen a Fejér megyei tárlatlátogatók előtt. Három éve ugyanezen a helyen volt közös kiállítása a Pécsi Műhely öt tagjának, a múlt évben az István király Múzeum Halász Károly, az ifjúsági ház pedig Lantos Ferenc műveit mutatta be. A fehérvári képzőművészeti események iránt mindig élénk az érdeklődés, nohc ez nem feltétlenül a látogatók nagy számában nyilvánul meg, hanem abban, hogy szinte az ország egészére kiterjed a vonzerő, és általában sok hozzáértő, az igazi esztétikai értékeket becsülni képes néző van jelen. így volt ez Pinczehelyi Sándor kiállításának megnyitója esetében is. Keserű Katalin művészettörténész az alkotóval azonosuló szándékú mondatokban jellemezte azt a különös, visszafogottságában is mozgósító hatású művészi magatartást, amelyet Pinczehelyi képvisel. A Csók István Képtár két szintjén az utóbbi tíz esztendő válogatott termését vehetik szemügyre a látogatók. Amit azok is elismerhetnek, akik tán nem rokonszenveznek effajta művészettel: az alkotó sokoldalúsága. Fest, rajzol, fotózik, egyforma könnyedséggel kezeli a szerigráfiát és az ofszet litográfiát, a húszas évek avantgardjaihoz hasonlóan alkalmaz késztermékeket és úgynevezett talált tárgyakat, továbbá montíroz, kiemel, folyamatokat bont részeire. A másik tagadhatatlan erénye az ötletkészség. Rendkívül leleményes abban, hogy látszólag semmitmondó tárgyakat, motívumokat szimbólummá emeljen. Nehéz lenne megmondani, s úgy tűnik, ő akarja legkevésbé eldönteni, melyik az igazi műfaja, de alighanem a plakátfigurákhoz, illetve a reklámokhoz van legtöbb érzéke. A szenzáció kétségtelenül a PFZ tájkép, a 18x11 méteres alapterületű térkompozíció, sudár, kivágott lombos fáival, a padlóra szórt kalászokkal, nádakkal, szétdobált sarlókkal, konzervdobozokkal, s más, mély értelműnek szánt limlomokkal, s számos nemzetiszín sávval. Pinczehelyi Sándor kiállítása július 31-ig tekinthető meg a Csók Képtárban, melynek látogatottsága jóval nagyobb, mint statisztikailag kimutatható, hiszen a Megyei Könyvtár is ebben az épületben működik — az olvasók akarva, nem akarva, végigmennek a tárlaton. A. Szabó J. O lvasom, hogy megkezdte működését egy tetőfedő kisiparos, a megrendeléseket „Diszkréció” jeligére várja a kiadóba. Név, cím, telefonszám sehol, a mester személyét és telephelyét mély titok fedi. S ez bizonyára így van jól. Némiképp persze, szokatlan, mert szűkprakti- cista fogyasztói, megrendelői agyunk egyelőre a régi gyakorlatot kéri számon. Még mindig azt hisszük, egy cégnek az az érdeke, hogy minél több adatot közöljön magáról, legelőször természetesen a nevét, mely sikeres üzletmenet esetén — miként egykor Kugler cukrász nevéről a kugler sütemény — fogalommá válik. Ezért írta Csak jeligére ki gyermekkorom Kiss bácsija, hogy megnyílt a „Kiss, a suszter" • a sarkon balra, ezért rajzolta fel az égre hajdanán egy repülőgép villanyégőkkel, hogy: Schmoll- paszta, és gondolom, a bécsi bútorszállító kamion is ezért hordja oldalán a cég nevét: Zimmermann. Plusz telefon- és telexszám. Az okoskodás kétségtelenül maradi és ezért nem helyes. Zimmermann világa nem a mi világunk, és Kiss bácsi meg a Schmoll-paszta korszaka is elmúlt már. Velük együtt az a szokás, hogy az eladó keresi a vevő kegyeit. Manapság a vevő kér, sőt könyörög és a (szolgáltatást) eladó válogat. Innen nézve a dolgot a jelige homályába burkolódzó mester rögtön érthető. Mert, mondjuk, ha tudom a cég nevét és címét, személyesen, telefonon vagy levélben keresem fel, és ha netán valamit kifogásolni van bátorságom, ismét zavarni merészelem. A jelige azonban megoldja ezt a kellemetlen helyzetet. Én levélben megrendelem a szolgáltatást, ő megnézi a levelem, s ha tetszik a nevem, a munka természete és a helye, ahol végezni kellene, eljön. Ha nem, nem. Viszont nincs reklamáció, panasz, vita — a mester döntött és én némi várakozási idő után (vajon mennyi ez: egy hónap? egy év?) írhatok levelet egy másik jeligére. N em mintha a teljes névvel és címmel jelentkező mesterek mindegyike kifogástalan munkát nyújtana, de akkor legalább tudom, hogy kihez nem fordulok legközelebb, Addig is, gondolom, az újonnan megnyíló szolgáltató cégek színes, érdekes, információban gazdag reklámanyagát — mely természetesen a jeligén kívül semmi mást nem tartalmaz — „Egy korszerűtlen megrendelő" jeligére fogom megkapni. G. T. Eloltották a tüzet a feketevölgyi bányában Eloltották a Borsodi Szénbányák feketevölgyi bányájában június 3-án keletkezett vágattü- zet. Mint arról annak idején hírt adtunk, a tűz a nyugati bányamező 140 méteres frontfejtésének légvágatában keletkezett. A vágatot azonnal légmentesen lezárták, s megkezdték az oltást, amelyhez a bányában fakadó vizet használták fel. A tűz eloltása után a munkát az elkövetkező napokban a kazincbarcikai bányamentők és a feketevölgyi bánya dolgozói a felforrósodott kőzet hűtésével folytatják, amíg a tűz kitörési helyét is meg tudják közelíteni. Sem a tűz miatt, sem pedig a mentés során sebesülés nem történt. A nyugati bányamezőben, ahol a tűz miatt a 140 méteres frontfejtésen a termelést be kellett szüntetni, a hét végén egy másik vágaton át ismét megkezdhették a levegőztetést. A bánya keleti mezejében lévő nyolcvanméteres frontfejtésen a termelés a mentés ideje alatt is zavartalanul folytatódott.
