Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-11 / 160. szám

1983. június 11., szombat Dunantmi napló 13 Finn grafikai kiállítás Pécsett Raimo Kanerva finn művész kiállítása nyilt meg tegnap délután a Pécsi Galériában. A világszer­te ismert kiváló grafikus életét, művészetét Pincze helyi Sándor, a galéria vezetője ismertette, mél­tatta. (Proksza László felvétele) Méltányosság L evéllel áll sorba egy férfi Pécsett, a kert­városi postahivatal­ban. Bélyeggyűjtő lévén az 1968-ban kiadott Balaton- sor néhány darabját ragasz­totta a borítékra. A bélyegek érdekessége az, hogy nem csipkés, hanem vágott szé- lűek. A férfi ért hozzá, tud­ja, hogy 1913 óta léteznek ilyen különcségek a filatéliá- ban. A postáskisasszonyok ellenben összesúgnak: „Ezt nem fogadhatjuk el! Ilyen bélyeg nincs.” A férfi hig­gadt ismeretterjesztő elő­adásba kezd, ám mögötte megnyúlik a sor, a hangulat egyre türelmetlenebb. „Ez nem is magyar bélyeg” — hozakodnak elő újabb érv­vel a hölgyek, óm amikor a filatélista felhívja a figyelmü­ket a Magyar Posta feliratra, dühösen legyint a főnökasz- szony: „Na, jó, méltányos­ságból elfogadjuk!” A férfi nem tud róla, hogy hadirok­kant, hadiárva, százéves öregember volna, akivel szemben méltányosságot kell gyakorolni. Átsétál az ABC- be, ahol talán nem méltá­nyossági alapon választhat árut a pénzéért. Még szeren­cse, hogy bankjegyeket nem bocsátanak ki csipkés sze­géllyel . . . H. J. Városi tanácsok vb-ülései Pécs és Siklós Napirenden a nő- és gyermekegészségiigyi ellátás Telkek magánépitkeznknek A nő- és gyermekegészség­ügyi ellátás helyzetét tárgyalta meg és hagyta jóvá egyebek közt tegnapi ülésén Pécs vá­ros Tanácsának végrehajtó bi­zottsága. Az előterjesztés megállapítja, hogy a Nő- és Gyermekvédelmi Intézet, az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények szervezeti egységében magában foglalja a város valamennyi gyermek­egészségügyi szolgálatát és in­tézményeit. Ez lehetővé teszi, hogy a házasság előtti tanács­adástól, illetve a fogamzástól a szülésig, majd az újszülött kor­tól 14 éves korig egységes el­vek szerint valósuljon meg a gyógyító, megelőző ellátás. Az anya- és nővédelem te­rén 11 szakorvos látja el a fel­adatokat, akik a területileg meghatározott körzetekben a nőgyógyászati szakrendelést, valamint a terhességgondozást is végzik. Figyelemreméltó tény, hogy a terhesek a szakrendelé­seken bármikor kérhetik meg­vizsgálásukat, ugyanakkor a rendelési időn túl a fekvőbe­teg intézetek ügyeletéi állnak a sürgős panaszokkal jelentke­ző terhesek rendelkezésére. A városban a körzeti gyermekor­vosi hálózat biztosítja a mint­egy 37 000 gyermek egységes gyógyító, megelőző ellátását. Egy körzeti gyermekorvosi egy­séghez átlag 800-1200, egy védőnői körzethez átlag 190 gyermek gondozása tartozik. A körzetek személyi ellátottsága megfelelő, bár időnként a tar­tós kiesések nem kis nehézsé­get okoznak. A gyermek szak- rendelések dolgozói szoros együttműködésben végzik mun­kájukat a POTE Gyermekklini­kájával, mely az ellátás szín­vonalában nagy segítséget je­lent. A város bölcsődei helyzete jó, amit az is bizonyít, hogy Pé­csett az üzemi bölcsődékkel együtt 1555 kisgyereket tudnak elhelyezni. Ez azt jelenti, hogy három éve felvételi elutasítás nem volt. Az igazsághoz tar­tozik azonban, hogy a váro­son belüli területi igények ki­elégítése gondot okoz. Az új- mecsekaljai bölcsődék ala­csony kihasználtsága miatt le­hetőség adódott az Endresz György utcai óvoda-bölcsődei egységben a Fiatalok Napkö­zi Foglalkoztató Intézetének és a fogyatékos kisgyermekek gondozását ellátó speciális bölcsődének a létrehozására. R. N. Segítenek Siklóson a ma­gánerőből házat építeni kívá­nók telekgondjain. Többek kö­zött erről tanácskoztak tegnap a Siklós városi Tanács végre­hajtó bizottsági ülésén. A vá­rosi tanács a magánerős la­kásépítés támogatása érdeké­ben 192 telket alakít ki a gyűdi városrészben a Pécsi út, az Epres út és a Vuicsis ut­ca által határolt területen. A telkek méreteit úgy- határozták meg, hogy gazdálkodásra is alkalmasak legyenek. A teljes beépítést három ütemben ter­vezik: 75, 55 és 62 ház épülhet egy-egy ütemben. A Pécsi út mentén felépülő 'két darab há­romlakásos épület földszintjén kisiparosok, magánkereskedők üzletei és szolgáltató műhelyei helyezhetők majd el. A telkek tartós használatba adására várhatóan 1984-ben kerül sor. M. J. Lapkézbesítés az iidíilőknek Lapunk előfizetői közül sokan kérik, hogy nyári sza­badságuk ideje alatt ideig­lenes címükön is megkap­hassák a Dunántúli Naplót. A kiadóhivatal kéri, hogy ezt az igényüket a lakó­hely szerint illetékes hirlap- kézbesitő postahivatalnál, a szabadság megkezdése előtt legalább 6—10 mun­kanappal kell szóban vagy Írásban bejelenteni, közöl­ve a pontos ideiglenes cí­met is. Az utánküldés zavarta­lansága érdekében kérjük kedves olvasóinkat, hogy el­utazásuk előtt ne felejtsék el kifizetni az esedékes (következő) előfizetési dijat sem. G/ermekszemmel Idősei! üdültetése C^vtizedes hagyomány, hogy Baranya szociális ottho­nainak, öregek napközi ottho­nainak lakói nyáron üdülni, i:ir rándulni mennek. így van ez idén is. Június 6-án utazott el az első baranyai csoport a fő­városba. Budapesten a nyár fo­lyamán 4 csoportban, összesen 68 idős ember pihenhet. Sze­gedre 49-en, Zalaegerszegre 28-an, Ófölddeákra (Szeged mellett) és Csornára egy-egy csoport utazik. Csornával telje­sen friss a baranyaiak kapcso­lata, idén szerveztek velük elő­ször csereüdültetést. Augusztus végétől kezdődik a balatonberényi pihenés. Ebben az évben 130 idős ember tölt­het 10—10 napot a tó mellett. Természetesen nemcsak a ba­ranyaiak utaznak az ország kü­Vendégek és vendéglátók lönböző tájaira, hanem ők is fogadnak vendégeket. A harká­nyi szociális qyógyotthonban je­lenleg a budapesti Marcibányi téri mozgássérültek otthonából 40 fiatal üdül. A harkányi ott­hon csak nyáron üdülő, egyéb­ként egész évben a baranyai idősek rendelkezésére áll. A csak költőpénzt igénylő csereüdültetést évről évre a Baranya megyei Tanács egész­ségügyi osztályának szociálpo­litikai csoportja szervezi. A ta­pasztalatok szerint nemcsak ki- kapcsolódásra, hanem új isme­retségek, barátságok kötésére és az intézetek közötti kapcso­latok bővítésére is jó alkalom a szervezett üdültetés. A nyár azonban nemcsak a iartósabb pihenés, hanem a né­hány napos országjáró kirándu­lások évszaka is. Többnyire ezekben a hónapokban látogat­nak az öregek napközi ottho­nainak lakói az ország külön­böző tájaira. Utaztatásukat el­sősorban a görcsönyi szociális otthon autóbuszával oldják meg. Az üdülésekkel, kirándulások­kal ebben az évben is csaknem ezer baranyai idős errrber lá­togathat Baranyából az ország más megyéibe, városaiba. V alami füstöl és büdös és kerreg. Furcsa szer­kentyű. Gyorsan oda- ugrik valaki és kikapcsolja: állítólag még csütörtökön le­égett, csak elfelejtették ... Ez is egy kiállítási tárgy volt — majd ismét megjavítják — azon a bemutatón, mely tegnap délután 4 órakor nyílt a pécsi Szabó István Úttörőházban. A rádióamatőr szakkör tagjai ké­szítették, de inkább mást mu­tatnak : — Ezt tessék megnézni! Elektromos dobókocka — mu­tatja egy vékonycsontú srác —, akárhogy nyomja meg a gom­bot, mindig mást mutat. Tanúsíthatom: így van. A lómpácskák mindig mást je­leznek. Legalább olyan izgalmas a kiállítás rendezése — gondo­lom —, mint az a délutánon­ként végzett munka itt, az út­törőház szakköreiben. A „Gyer­mekszemmel” című bemutató, — melyet Rétfalvi Sándor szob­rászművész nyitott meg — a ház 14 szakkörének legsikerül­tebb munkáit tárja az érdeklő­dők elé. Emitt a sokszorosító grafikusok képei, amott a re­pülőmodellezők kecses gépei; tablókon a bélyeggyűjtők nap­jait reprezentáló magyar és külföldi sorozat — talán leg­szebb a kutya-motívumokat összegyűjtő tabló —, de nem maradnak le a vasútmodellezők sem. — Ez aztán igazán komoly munka — jegyzi meg valaki a terepasztal előtt. Bizony az. Ha rajtam múlna — bekapcsolnám, s órákig el­játszanék vele . .. Ferk Anna, a szövő-iparmű­vészek szakkörvezetője: — Nagyszerű dolog ezekkel a gyerekekkel együtt dolgozni — mondja. — Megesik, hogy fejből, rajz nélkül olyan szép mintákat készítenek, hogy csak ómul az ember. Persze, én is inkább hagyom őket, szár­nyaljon fantáziájuk .. . A szép mintás tarisznyát Lutz Zsuzsi, a Hal József Ál­talános Iskola hatodikos tanu­lója készítette.- Van otthon is egy 600 fo­rintos szövőszékem — árulja el. — Előbb csutka-babát ké­szítettem, most már sok min­dent. Szőtteseket inkább.- Szereted?- Igen. Az úttörőházban 25 szakkör­ben több mint félezer kisdiák dolgozik-tanul-játszik kemé­nyen. Hírnevük olykor-olykor a megyehatáron 'rs átballag: legutóbb egy iregszemcsei bé­lyeggyűjtő seregszemlén Leng- vári István aranyérmet kapott. S ha mindenről nem is szólhfa- tunk — de — dicsérjük meg a kisdobos „ügyes kezek" szak­kör aranyos rongyból-fából-pa- pirból készített emberkéit-ál- Iptkáit: szinte csoda, hogy a legifjabbak mi mindent vará­zsoltak ügyes kezekkel. A kiál­lítás — mely évzáró is volt egy­ben — Kóczián Erzsébetnek, az úttörőház vezetőjének értékelé­sével ért véget, majd a legki­válóbb úttörők-kisdobosok egy panoráma autóbusszal város­néző sétát tettek Pécsett. Köz­tük ültek a fehérhegyi, pécs- bányatelepi és a Jókai utcai iskola kitüntetett rajai is: ők a „Fabula" néven nevezett iro­dalmi-helytörténeti pályázatra készítettek figyelemreméltó munkákat. A tegnap nyílt kiállítást egyébként június 24-ig napon­ta 9 és 18 óra között tekint­hetik meg az érdeklődők. Va­sárnap 14-től 18 óráig. Kozma F. Örökmozi A Tóth János kisfilmjeiből összeállított műsor végre elért Baranyába: néhány néző, né­hány városban ^ néhány elő­adáson láthatja az örökmozit. Jellegzetes filmeket készít e rendező-operatőr, olyannyira jellegzeteseket, hogy motívu­mai fellelhetők más operatő-, rök és más rendezők által ké­szített filmeken is. Nevezzük emlékmontázsnak módszerét: mint az emlékképek, úgy ug­ranak be csak pillanatnyi idő­re, akár legapróbb részletek is a felidézés folyamatába. Tóth János feltehetően Huszá- rik Zoltánnal együtt formálta ki e emlékmontázs technikáját: az Elégia nemcsak gondolati­lag, hanem formailag is kor­szakteremtő volt, s e forma vé­gigvonult Huszárik későbbi, nem Tóth Jánossal közösen ké­szített filmjein is, a Szindbá- don, a Csontváry-n. De a forma lassanként fel­lelhető majd mindegyik jelen­tősebb filmalkotónál: Makk Károly például ennek jegyében készítette a Szerelem című fil­met. Tóth János kisfilmjeinek csokra e forma kibontakozá­sának folyamatába enged be­pillantást, s e forma által a szerző gondolatvilágába; vi­lághoz, emberhez, alkotáshoz való viszonyába. Egyértelmű ez a viszony: az egyén egzisz­tenciáját és individumát féltő, azért aggódó, annak hiányai­ról szól Tóth János. Korunk tehetséges apoka­lipszisének felidézéséhez elég neki egy hal, egy darab ke­nyér, egy pohár víz, s ráncok barázdálta arcok — e filozofi­kus rövidfilm egyszerűségével döbbenetes, s emelkedik ki magasan a képszerűen is „bombasztikus” ily témájú fil­mek sorából. De készítsen do­kumentumfilmet egy fafaragó parasztemberről, absztrakt mo­zit a tömegben elmagányoso- dókról, s mozif a moziról - a készítő igényessége, kulturált­sága és — mily ritkán írhatjuk le -: művészisége ritka ese­mény napjaink mozijában. Az összeállítás utolsó darab­ja, a Ragyogás, a mozi meg­teremtőinek állít emléket, egy­úttal szkeptikus gondolatsor a mozi mibenlétéről: lehet-e egyáltalában művészi kifeje­zés eszköze a film, lehet-e művészi élmény színtere a mo­zi, amikor történelmére egyön­tetűen jellemző a szórakozta­tás? Hogy lehetni lehet, erről éppen e kisfilmek győznek meg, ám Tóth János kevés esélyt ad önmagának, s má­soknak. Még Fellinitől is el­búcsúzik, s el a könnyes, mo- solyogtató szerelmi történe­tektől, hogy kisfilmje végére a zaj elektronikus csíkjai, vil­lanásai; a felismerhetetlen összevisszaság maradjon csak meg. Mert zaj, értékelhetetlen je­lek sokasága egyre több van - átvitt érelemben is. Veszé­lyes zajok ezek: látszólag je­lentéssel bírnak, de dekódolni lehetetlenség őket, értelmüket hiába keresnénk: hol vannak már az akár giccses szerelmi történetek is? Az örökmozi után átültem a Kossuth mozi klubterméből a nagyterembe: egy nyugatné­met társadalmi krimi tette konkréttá csütörtökön este a Ragyogás absztrakt zajfogai- mát. B. L. KfáWtás a Szabó ist vén Úttöröhözban

Next

/
Thumbnails
Contents