Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-02 / 151. szám

1983. június 2., csütörtök

Dunántúli napló

3

DIÁKTUDÓSOK

TDK - belülről

A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának öt diákja kiemelkedő sikert ért el a XVI. országos tudományos diákköri konferencia marxizmus—le- ninizmus szekciójában. Az egyetem egyik tanári szobájában ezekről a dolgozatokról és diákköri tevékenységükről beszélgettem velük. Czuczay Marianna, Maczonkai Mihály, Fenyvesi Csaba, Bosnyákovits Laura és Hatos Ottó diákok mellett részt vett a beszélgetésen dr. Lehoczky Judit és dr. Kiss György, az egyetem két oktatója, egyben a diákkör két patronáló tanára is.

A két pedagógus elmondta, hogy az országos TDK-konfe- renciákat kétévenként rendezik meg. Az idei — Níyregyhá- zán megrendezett — konferenciára 160 dolgozat érkezett be az ország felsőoktatási intézményeiből. A 120 elfogadott pályamunka között ott volt a pécsi JPTE-ről beküldött öt dolgozat is. Mind az ötöt díjazták. Külön érdemes kiemelni, hogy a pécsi TDK-tagok egy- töl-egyig joghallgatók, dolgozatuk mégis jórészt közgazda- sági problémákkal foglalkozott. A dolgozatok értékét növelő tényezőnek kell tekinteni azt, hogy az idei országos TDK- konferencia az átlagszínvonalat messze meghaladó teljesítményt kívánt nneg a pályázóktól.

Beszélgető partnereimet arra kértem, ismertessék röviden a dolgozatuk tartalmát és egyben világítsák meg, hogy joghallgatók lévén miért érdekli őket ilyen intenzíven a közgazdaságtudomány.

*

CZUCZAY MARIANNA:

— Dolgozatomnak ezt a címet adtam: Gondolatok az agrárexport lehetőségeiről. A helyzet elemzése után arra a következtetésre jutottam, hogy az exportot akadályozó, korlátozó problémák jó része „házon belül" megoldható volna a szűk keresztmetszet megszüntetésével, a tároló-, hűtő- és szállító- kapacitások bővítésével, valamint a módszeresebb, hatékonyabb piackutatással.

— Közgazdasági érdeklődésemet alapvetően meghatározta az, hogy közgazdasági szak- középiskolába jártam. Ezt az érdeklődésemet a tantárgy tanulmányozásán túl a diákkörben igyekszem kielégíteni. Itt nemcsak a legszűkebb értelemben vett politikai gazdaságiam témákat tárgyaljuk meg, hanem foglalkozunk a társadalomtudományok más területeivel is. Számomra például igen élményszerű volt az az összejövetelünk, amelyen Hankiss Elemér: ‘Diagnózisok című művét elemeztük és vitattuk meg. Egyébként gyakorlati szakembernek készülök. Az a véleményem, hogy az általános szakmai műveltséghez nélkülözhetetlenek a diákkör nyújtotta politikai gazdaságta- ni ismeretek.

FENYVESI CSABA:

— Én A mezőgazdaság és a háztáji aktuális kérdései címmel írtam dolgozatot. Ebben az általános helyzetkép megrajzolása és elemzése után — a baranyai baksai tapasztalatok, felmérések alapján — foglalkoztam többek között az érdek—érdekeltség formáival, a felvásárlási rendszerrel, a nagy- és kisüzem kooperációjával, valamint az állami adóztatás kérdéseivel. Megkíséreltem felvázolni a közeljövő feladatait, lehetőségeit ezen a téren.

— Az én érdeklődési körömet elsősorban édesanyám határozta meg, aki maga is közgazdász. Húszéves prakszisa van. így — mivel én elmélettel foglalkozom — beszélgetéseinkben szerencsésen ötvöződik ez a két szféra, azaz az elmélet és a gyakorlat. Itt az egyetemen a jogi és a közgazdaságtudományi kar még az

épület elhelyezkedése szempontjából is szerencsés: egymás mellett vannak. Ez mintha azt jelképezné, hogy az utóbbi években egyre közelebb került egymáshoz a 'jog és a közgazdaságtan. Meggyőződésem, hogy mind nagyobb szükség van jogilag művelt közgazdászokra és közgazdaságilag művelt jogászokra. Ami a dolgozatban fölvázolt baksai gyakorlati példát illeti, úgy érzem, hogy ezt a mai magyar mező- gazdaságban széles körben alkalmazni lehetne.

MACZONKAI MIHÁLY:

Népköztársasági ösztöndíjas, mellesleg a népszerű

érdekes közgazdasági hatásai vannak. Ezek továbbgyűrűzése határozza meg aztán a vállalatok magatartását. Az én köz- gazdasági érdeklődésem abból ered, hogy a pusztán jogászi nézőpontot kevésnek tartom a mai helyzet megítéléséhez. A vállalatok konkrét viselkedésének a leírásához túl kell lépni magán a jogszabályelemzésen és közgazdasági nézőpontból is elemezni kell őket. Én a későbbiekben is ezekkel a kérdésekkel szeretnék foglalkozni akár úgy is, mint kutató. Mindebben és abban, amit a dolgozatomban leírtam, elméletileg nagyon megalapozó volt

vagyok — Komárom megye környezetvédelmi helyzetét, feladatait, eredményeit elemeztem. örülök annak, hogy a nyíregyházi OTDK-n javasolták: az egyetem — hasznosítás céljából — küldje meg at dolgozatot a Komárom megyei Környezetvédelmi Hivatalnak.

HATOS OTTÓ:

— Én a magyar gazdaság mai problémáiból indultam ki és o „hogyan tovább" kérdéséhez igyekeztem kapcsolódni A központi gazdaságirányítás néhány közgazdasági és jogi kérdése című dolgozatommal. Az irányítás objektív folyamatainak elemzésekor különös figyelmet kell szentelni az — egyéni érdekkel is bíró — ember szerepére. Véleményem szerint o társadalmi érdek, vállalati érdek, egyéni érdek érvényesítéséhez fejlett jogrendszer tartozik, amely' elősegíti a piaci játékegyetemi lap, a Glosszátor egyik szerkesztője. — A vállalatok ,,alkalmazkodásának" néhány kérdése, a továbblépés egy alternatívája címmel írott dolgozatomban a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében működő vállalatok alkalmazkodási lehetőségeit vettem szemügyre. A vállalkozás megjelenésének — a versenymechanizmusbeli — problémáinak elemzése mellett megpróbáltam felmérni, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a vállalatok — hosszú távon — gyorsan reagáljanak a piaci hatásokra. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről kialakítottam egy gondolati modellt. Foglalkoztam a szervezeti garanciák kiépítésének a kérdésével és az információs rendszerrel, továbbá azzal a problémával, hogyan lehetne a pénz- és hitelszabályozást jobban felhasználni a gazdaságos termelés érdekében.

— Ez a téma a jogtudomány és a gazdaságtudomány határ- területén helyezkedik el. A probléma tulajdonképpen interdiszciplináris. A gazdaság- irányítás részben jogi eszközökkel történik, ugyanakkor a jogi irányításnak is nagyon

Kornai János: A hiány című műve.

BOSNYÁKOVITS LAURA:

— Már — mielőtt ez egyetemre kerültem — érdekelt a gazdasági élet és a mögötte rejlő összefüggések sokasága. Itt jó válaszokat kaptam o kérdéseimre, és mivel gyakorlati szakember szeretnék lenni, az elmélet is kifejezetten a majdani gyakorlat érdekében, a gyakorlat oldaláról érdekel. Közgazdasági érdeklődésemet nagyban serkentették a tárgyat oktató és a diákkört patronáló tanárok is. A diákköri viták különösen fontosak a számomra, hiszen ezeken a vitákon friss, általános tudományos információkhoz juthatunk, ugyanakkor közelebb kerülhetünk a valóságos folyamatok megismeréséhez. Az én dolgozatom, amit A Komárom megyei környezet- védelem néhány gazdasági kérdése címmel írtam, szintén a gyakorlat és elmélet összekapcsolásával születhetett meg. A dolgozat első felében a környezetvédelem általános és jogi kérdéseivel foglalkoztam — különös tekintettel az e téren kívánatos érdekeltségi rendszer ellentmondásosságára, illetve hiányára. A továbbiakban pedig — mivel Komárom megyei

szabályok normatív alkalmazását. A gazdasági szervek és irányítóik viszonyát valódi jogviszonnyá kellene alakítani, növelve ezzel a gazdaság és társadalmi élet demokratizmusát.

— Már a gimnáziumban komolyan érdekeltek a társadalmi kérdések, problémák. Kérdéseimre az itteni politikai gazdaságtan órákon és a diákkörben kaptam először megalapozott válaszokat. Én a diákkört azért is szeretem, mert sok egyéb mellett — egy jó szellemi műhely és baráti közösésg is. Mint a TDK titkára, többek nevében mondhatom, ebben a körben nemcsak szakmailag, emberileg is sokat fejlődtünk.

— A dolgozatomban — miközben az irányítással foglalkoztam — talán azt is sikerült érzékeltetnem, hogy napjaink egyik legfeszítőbb kérdése ez. Különösen fontosnak tartom a jogi és közgazdasági irányítás összhangjának a megteremtését, ami jelenleg eléggé hiányos a ayokorlatban és az elméletben egyaránt. Akadozik a párbeszéd a jogászok és a közgazdászok között. Sokszor nem egy nyelven beszélnek. Holott továbblépni csak ennek a két oldalnak az összhangjával lehet. Bebesi Károly

■Iliire futottunk?

Családi életre nevelés otthon és az iskolában

Egy pedagógus beszélget orvos ismerősével az ifjúságról, a családról, a családi életre nevelésről. Elégedetlen az egészségügy szakembere. „Tíz esztendeje születeti a népesedés- politikai kormányhatározat — mondja. — Hat—hét év óta folyik intézményesen a családi életre nevelés. Ti, pedagógusok továbbképzéseken vesztek részt, nevelési értekezleteken beszéltek róla. Legutóbb a család és az iskola kapcsolatáról volt szó .... És az eredmény?" Adatokat sorol veszélyeztetett gyerekekről, állami gondozottakról, ifjúsági alkoholizmusról, bűnözésről, a nemi betegségek terjedéséről, 14—17 éves lányok művi abortuszainak számáról. „Ám nem kell statisztikusnak lenni, hogy lássuk, mire jutottunk. Elég, ha megszólítasz tinédzsereket az utcán. Vagy belenézel az ifjúsági folyóiratok levelező rovatába. Elképesztő a tájékozatlanság a legelemibb biológiai, fiziológiai, egészségügy i kérdésekben".

Az iskolai nevelőt zavarba ejtik a vádak. Legutóbb éppen azt vetették szemére, hogy az iskolákban „túlbeszélik a témát", oktalan kíváncsiságot keltenek, feleslegesen szexuali- zálják az iskoláskorú fiatalságot, alig felserdült gyerekeknek olyan kérdéseket feszegetnek, amelyekre régen jószerivel csak a házasságkötés előtt vagy utána kaphattak választ. „És az eredmény?" — fogalmazza ő is. ,,Bizonytalanság az etikai kérdésekben, ez megmutatkozik a serdülők magatartásában. Csoda-e, ha sok a házasságon kívül született gyerek, hogy növekszik a válások száma?"

A kétféle nézet két alapvető álláspontot jellemez, amelynek nyomai a pedagógusok szemléletében is fellelhetők. Az egyik ■biologizáló. a másik moralizáló, ám mind a kettő — régebbi nevelési gyakorlatok örökségeként vagy tájékozatlanság- ból — tágabb összefüggéseiből kiragadva, egyoldalúan szemléli a nevelés e rendkívül fontos területét.

A családi életre nevelés deklarált célja, hogy a szocialista humanizmus szellemében felkészítse a felnövekvő nemzedéket a harmonikus, boldog családi életre, a házastársi és szülői feladatokra, a gyermekek örömmel és tudatosan történő vállalására, s mindezek érdekében — természetesen — az egészséges és felelősségteljes szexuális magatartásra. Tehát a nevelés hangsúlyos feladata, hogy

Az ötlet nem új, évszázadokon át születtek remekművek egy-egy mecénás megrendelésére. De ha föllapozzuk Kodály kórusgyűjteményeit, azokban is szép számmal akad ajánlás: X. Y. keze alá... Szinte minden kor zeneművészei számára éltető inspirációt jelentett, ha szoros kapcsolatba kerültek egy- egy — amatőr vagy hivatásos - muzsikáló közösséggel.

Ezt a szép és igen hasznos hagyományt az utóbbi néhány évtizedben mintha kissé elfelejtettük volna . .. Ezen kívánj változtatni a Kórusok Országos Tanácsa, amikor két évvel ezelőtt hat jónevű szerzőt fölkért: írjanak „testreszabott" kórusművet egy-egY amatőr együttes számára. A felkérést a „kiszemeltek” személyes kapcsolatfelvétele követte, s a kórus és komponista termékeny együttműködése nyomán alakult véglegessé a hat új kórusmű. Kis túlzással

Kórusmű - felkérésre

társszerzőknek is nevezhetjük azokat az énekkarokat, amelyek az ősbemutatókkal pódiumra léptek Szombathelyen, a Vándor Sándor Fesztiválon — hátuk közül kettő baranyai volt: a Komlói Munkáskórus és a Pécsi Volán 12. sz. Vállalat Bartók Béla Férfikara.

Tisztelet és elismerés mindkét kórusnak, hogy vállalták — először „látatlanban", azután már nagyon is jól látva a művek nehézségét —: dobogóra viszik Jeney Zoltán és Sáry László egy-egy kompozícióját. A siker őket igazolta I

Kálnoky László versére komponálta Jeney a Lányok árnyékában című, négytételes cappella kórusművét. Vers és zene tökéletes ötvözete ez a

darab. Majdnem azt írtam: harmonikus ötvözete, ám ez a szó épp e darabra nem alkalmazható. Mert a vers mondanivalója — és a zene szövege is —■ lényegileg diszharmonikus, mint minden szenvedés. Az embertelenség, a kegyetlenség elleni kiáltás fogalmazódik meg a tételekben: pokoljáró disz- szonanciáiban, kilátástalan- ságot szuggeráló monotóniájában. Tóth Ferenc és együttese maradéktalanul oldotta meg a hangiakon kívül kemény pszichikai megterhelést is jelentő kórusművet.

Szerencsésen talált egymásra mű és előadója a Kánonban. A Bartók Férfikar egyedi színt képvisel férfi ka i i mozgalmunkban — részben számos ifjú tagja, részint az

idősebbeket is magával ragadó, fiatalos vállalkozó

kedve, könnyed rugalmassága okán. Lakner Tamás fiai is a békevágyat foglalták dalba, ám nem az iszonyat oldaláról. A „fény- csönd-béke" weöresi szójátékai, a véráramlást, szívdobogást imitáló, lüktető ritmus karcsú, mégis energikus

hangzást követelt - és ka; pott is - meg. A kupolás szerkezet, a gyakori motívumismétlés „szétesésgyanússá” teszi a partitúrát, de az előadás sistergő elevensége bebizonyította: a Kánon nagyon jó mű, de ilyen meggyőző interpretáció kell ahhoz, hogy minden színe igazán érvényesüljön.

C. Szalai Ágnes

helyes erkölcsi szemléletet alakítson ki a nemek kapcsolatáról, a szexualitásról és a szerelemről, a nemi élettel járó felelősségről, a családról, a gyermekek vállalásáról és neveléséről. A pedagógus ismereteket nyújt a család és a társadalom viszonyáról, formálja a felnövekvők érzelmi és értelmi életét, megalapozza a család mindennapi életének megszervezéséhez, a család közösséggé fejlesztéséhez, a házastársi, apai, anyai feladatok betöltéséhez, a családtervezéshez és a gyermek- neveléshez szükséges felelősséget, érzelmeket, ismereteket és készségeket. Ezen felül megismerteti a nő és férfi biológiai, fiziológiai és pszichikai sajátosságait. Aktív egészségnevelést folytat.

Ezek után már nem az a kérdés, hogy a szakemberek helyesen határozták-e meg az iskolai családi életre nevelés tematikáját, hiszen láttuk, hogy megfelelő. A legfőbb probléma: mennyire eredményes? A családi életre nevelés nem külön tantárgy, minden osztályban néhány osztályfőnöki óra foglalkozik vele. Az iskola — a maga sajátos eszközeivel — ismereteket közvetít, megalapoz bizonyos készségeket, orientál a helyes erkölcsi elvek irányába. Bizonyára jobban is tehetné, amit tesz, de többet aligha. Csakhogy ez kevés. A válások egyre növekvő számáról olvasható adatok társadalmunk biológiai folytonosságának szakadásai. a gyermeknevelés hiányosságai — tények. A kérdés: csupán az iskola tehet róla?

A pedagógus visszakérdezhetett volna: és mit tesz a család saját gyermekei későbbi boldogságáért? „Mit tehetnénk?" — válaszolják ilyenkor sokan. És a kissé ingerült visszautasításban benne rejlik eay ideges reflex: a gyermek felvilágosításának kényes feladatát végezze csak az iskola. Valóban igaz, ez a pedagógus feladata. De nem is énről van szó.

Fiatal szülők mindig megdöbbennek, ha azt hallják, hogy mostani magatartásuknak, életvitelüknek, házasságuk érzelmi telítettségének, nevelési szokásaiknak szinte egyenes következménye gyermekük későbbi elégedettsége és boldogsága, de egyéni tragédiája is. Meghatározó például a szeretet, amellyel a csecsemőt, a két— három éves kisgyermeket körülveszik. Ha kimarad a korai meleg és bizalmas kapcsolat a gyermek életéből, felnőtt korában nehezen talál barátokat, szerelmet, tartós házasságot. A társas kapcsolatok képessége szenved kárt jóvátehetetlenül. Ugyanilyen fontos, hogy a szülők ne csupán gyermekeiket, hanem egymást is szeressék. A rossz házasság hatása közvetlenül és azonnal megfigyelhető: minden gyermeket bizonytalanná tesz, szorongást, bűntudatot vált ki belőle, ha szülei veszekednek egymással. A szülők házastársi kapcsolatának mintája, mint valami „rejtett program" épül be a gyermek személyiségébe, és ez később aktivizálódik párkapcsola tóiban. Sorolhatnánk tovább, de felesleges. A lényeg ugyanis az, hogy a család és az iskola nevelői funkciói eltérnek egymástól. Egyik sem pótolhatja a másikat. Legfeljebb kiigazíthatják egymás hibáit.

A funkciómegosztás szép példája lőhetne a családi életre nevelés. Csak először tisztáznunk kell pontosan saját feladatainkat, át kell éreznünk szerepünk jelentőségét. Az iskola és a család teljesen egyenrangúak a nevelésben. Semmi oka a bizalmatlanságnak.

Meddig jutottunk? Ennek felismeréséig. És ez nem csekély. Miksa Lajos

általános iskolai tanár, Kémes