Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-08 / 126. szám
1983. május 8., vasárnap Dunántúli napló 3 Baranyai energiakörkép Termálvizet talált a föld alatt Bolytól két kilométerre a fúrótorony. Erb János felvétele Meleg víz a talpunk alatt Harkány, Szigetvár, Sikonda, Magyarhertelend ... Ha másról nem, hát arról nevezetesek e baranyai települések, hogy a föld mélyéből feltörő meleg vízre gyógybázist, strandot telepítettek, hajtatóházat fűt a geotermikus hőenergia. Hányszor hangzott el — nem is csekély büszkeséggel —, hogy geotermikus energiában gazdag ország vagyunk. Valóban. De többnyire csak a lehetőségeinkben. Nemrég a Baranya megyei tudományos hetek keretében kétnapos tanácskozás foglalkozott az energiahelyzetünkkel. Dr. Kassai Miklós, a Magyar Állami Földtani Intézet Déldunántúli Területi Szolgálata tudományos osztályvezetőjének előadása a geotermikus hőenergiáról ismét felhívta a szakemberek figyelmét a többnyire kiaknázatlan lehetőségeinkre. — Több mint tíz évre visszanyúló program pillanatnyi végeredményét rögzíti az a térkép, amelyen nagyon sok szakember kollektív munkájával tártuk fel, hogy megyénkben hol vannak olyan területek, ahol a geotermikus hőenergia fel is tárható. A térkép országosan is újszerű abban, hogy feltünteti a geotermikus hőenergia fűtőolaj-egyenértékét. Például az ellendi — jelenleg is lezárt, tehát hasznosításra váró — kút 7—900 méter mélységből percenként 640 liter, 55 fokos, ivóvízminőségű meleg vizet adhatna. Ezzel a mélyből felhozható energiával éves szinten 1650 tonna fűtőolajat lehetne kiváltani . .. — Miért csak „ lehetne"? Miért nem fejlődik dinamikusabban a feltárás és a meleg víz hasznosítása? — Egy-egy ilyen fúrás 5—10 millió forintba kerül és ugyanennyi a kockázata. Mert mi van akkor, ha az adott területen, adott mélységben még- sincs meleg víz? Ekkora összegű kockázati alapjuk nincs a vállalatoknak, szövetkezeteknek. Hiába van meg a szándék, ha nincs meg rá a fedezet. Mivel a geotermikus hőenergia szervesen nem kapcsolódik a magyarországi egységes energiakoncepcióhoz, így feltárásának és hasznosításának tényleges gazdája sincs, tehát a kockázatvállalás pénzügyi problémái mindig az adott felhasználni kívánó egységet terhelik. — Előadásában említette, hogy ilyen célra nem áll rendelkezésre egyetlen cégnek sem úgy több millió forint, hogy azt az utolsó fillérig akár ■el is vesztheti. Tehát minden marad a régiben, nincs kiút? — De lenne. Ha például a franciaországihoz hasonlóan a fúrás kockázatát központi alapból fedeznék, akkor sikertelenség esetén a ráfordítás nem terhelné a felhasználó- jelöltet. Ha viszont sikeres lenne a fúrás, akkor a majdani Geotermikus energia: egyelőre kihasználatlan lehetőségek hasznosító egy bizonyos időn belül visszafizetné a feltárási költségeket abból a haszonból, amit a meleg víz felhasználása során nyer. Ez arra ösztönözné a felhasználót, hogy a kút indítása előtt a prognosztikus adatok figyelembevételével kialakult elképzelése legyen. — Ha már a felhasználásról beszélt: hogyan, és milyen célra lehet hasznosítani a geotermikus hőenergiát? — Az 50 fok, vagy annál magasabb hőfokú vizeket vagy önmagukban, vagy kis energiaráfordítással tovább melegítve lakások, üzemépületek fűtésére, tehát közüzemi hőszolgáltatásra, az így lehűlt vizet istállók, kisállattartó-telepek fűtésére, strandokra, fedett uszodákba, mezőgazdasági termények szárítására, hajtatóházakban lehet(ne) hasznosítani. Mindennek a megfelelő meny- nyiségű és hőmérsékletű víz az alapja, és a megfelelő műszaki megoldásokkal vertikálisan történő vízhasznosítás. Baranya térképén sorra vesz- szük, hol található meleg víz, és azt mire használják. Harkány, Sikonda és Magyarhertelend: meleg vizes strand és gyógyítás. Szigetváron más a helyzet. A fürdővel nincs gond, a hajtatóház is üzemel. A hajdani, meleg vízzel fűtött lakóházak — jelenleg olajfűtéssel helyettesítik a földből „kibányászott” meleg vizet — ékes bizonyítékai, hogy a geotermikus hőenergiát csak mefele- lő műszaki megoldással lehet és kell (!) befogni. Évekig fűtöttek, de ... A 60 fokos víz csak az építési normákban előírtnál nagyobb felületű radiátorokban adta volna le a hőt, erre a többletköltségre nem volt fedezet. Mivel a víz nagy mennyiségű gázt tartalmaz, azt ki kell belőle szellőztetni. A szellőztetéssel oxigéndússá tett víz viszont agresszívvá vált, és a direkt rendszerben sorra lyukadtak ki a vezetékek, a radiátorok. A nem megfelelő műszaki megoldás tehát majdnem végképp meghiúsította a szigetvári geotermikus hőenergia gazdaságos felhasználását. Az említett lakásokat jelenleg olajkazán látja el hőenergiával. így minden rendben — látszólag. Ez a kompromisszum ugyancsak sokba kerül. Ellendrői már szó esett. A Sellye 2. számú kút meleg vizét — amit az olajkutató fúrás során tártak fel — a sellyei strand üzemeltetéséhez kívánják felhasználni. A Szentlőrin- cen feltárt, harmincegynéhány fokos meleg víz is strandolásra lenne alkalmas. Meleg vizet különböző célra történő kutatófúrások során tártak fel megyénkben. Egy sor „szerencsés" melegvíz-feltárás történt például nyersanyagkutatás (olaj stb.) során. Ugyanakkor kifejezetten melegvíz-kutatásra is végeztek fúrást és találtak is Eilenden, vagy a mohácsi-szigeti Nagybaracskán. A fúrási pontok alapján tudják a szakemberek meghatározni azokat a területeket, ahol érdemes „belevágni”. Q Ismét dr. Kassai Miklóst kérdezem : — Az ismert melegvíz-előfordulási helyeken kívül vannak még újabbak is? — Amit tudunk, azt tudományosan feldolgoztuk, azzal lehet mit kezdeni. Lehet? Lehetne. Murányi László Cél:a népesség megtartása Lakásépítés Villányban Új ABC-áruház, javuló vízellátás Villánynak jelenleg 4800 lakosa van. A 70-es évek végén 209-en elköltöztek a községből, főként értelmiségiek. Ezért előtérbe került Villányban és a társközségekben a népességmegtartás. Hogy oldották meg? A társközségek — Ivánbaty- tyán, Mórok, Palkonya, Villány- kövesd és Kisjakabfalva — életének a javítására törekednek. Ezért a boltok állagát javítják, egészség házat, orvosi várót és KISZ-klubot alakítanak ki, kijavítják az elavult villanyhálózatot, a járdákat, jó bekötő utakat építenek és az állattartáshoz elengedhetetlen tápellátást is biztosítják. Ez évben Palko- nyón, Mórokon, Villányköves. den kutat fúrnak. Ehhez kutan- ként a tanács 250 000 forinttal, a megyei tanács pedig 500— 500 000 forinttal járul hozzá. Évente társközségi vizsgálatra kerül sor — Ivánbattyónban és Mórokon már megtartották. Most Palkonya következik, jövőre Villónykövesd, aztán pedig Kisjakabfalva. Ez igen hasznos, hiszen olyan visszajelzések érkeztek a villányi tanácselnökhöz, Maurer Györgyhöz, hogy érzik az emberek a törődést. Kéthetente kirendeltségi napokat tartanak a társközségekben: itt minden panaszt el tudnak mondani a lakosok. Ennek ellenére felkészülnek arra, hogy az elkövetkező években a társközségekből a lakók igyekeznek beköltözni Villányba. Különösen most, hogy az OTP a családi házak építéséhez nagyobb kölcsönt ad és a szociálpolitikai helyzetet is figyelembe veszi. Ezért a villányi építésj terület előkészítésére a Baranya megyei Tanács egymillió forintot biztosított. A hagyományos — földszintes — családi házak építésére alkalmas telkek már a múlt évben elkeltek. A község további terjeszkedésére nincs mód — a vasút, a tsz sertéstelepe, egy mocsaras rész és a falu megélhetését, jövedelmét biztosító szőlők zárják közre. Mindezeket figyelembe véve a Dózsa György utcai kertek megszüntetésével új utcát nyitpak, valamint a községben lévő tsz és a ma- gán-kukoricaföldek — mintegy 22 949 négyzetméternyi — jelölték ki további építkezési területnek. Ebből hasznosítható terület 16 064 négyzetméter, így egy telek 669 négyzetméter nagy lehet. A tanács és az OTP Baranya megyei Igazgatósága megállapodása értelmében az OTP közművesíti a területet, majd építésre visszaadja. Az akciót az AGROBER bonyolítja le. Ez év végén már meg is kezdik a telkek értékesítését. Természetesen a majdani lakosok ellátására is gondolnak. Ezért a villányi tanács és az áfész közötti megállapodás értelmében a Petőfi utcában egy 280 négyzetméter alapterületű ABC-áruház épül. Átadása júniusban várható, mivel a Siklósi Költségvetési üzem előregyártott elemekből állítja össze. Gondot okoz a községben élőknek a vízellátás. Ezért a tsz 1—1,5 millió forintos beruházással a tervezettnél egy évvel előbb, még ez évben megépíti a saját kutat, hogy így több víz jusson a villányiaknak. Emellett a szennyvíztisztítással is gondok vannak. A központi tisztító teljesítménye napi 300 köbméter, ugyanakkor a kibocsátás naponta 500 köbméter. Mivel a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát palackozóüzeme szennyez legtöbbet, ezért vállalkozott ró, hogy a szennyvíztisztítót 700 köbméter befogadására alkalmassá bővíti. A munkákat júliusban kezdi el a Baranya megyei Vízmű Vállalat. A villányi és a macjyarbólyi tanács közösen megkezdte és a harmadik negyedévben befejezi a két község határáBán létesített hulladéklerakóhely építési munkáit. Ennek a költsége közel másfél millió forint. A következő években pedig szeretnék az óvodai helyek számát bővíteni — új óvodát építeni, az iskolai tantermek számát növelni és létrehozni az öregek napközi otthonát. Ezekhez természetesen szüksége van a villányi tanácsnak a községben lévő gazdálkodó szervek, és a lakosság támogatására is. Adóm Erika Zselici győzelem túra A KISZ szigetvár; városi-járási Bizottsága május 8-án, immár kilencedik alkalommal rendezi meg a járás fiataljainak nagyszabású találkozóját. A túrán — melyen jó idő esetén 800—900-an szoktak részt venni — a csapatok reggel 8 órai kezdettel, Almáskeresztú- ron és Mozsgó között — 7—8 km-es távon — tíz akadályt küzdenek le. Számot adhatnak egészségügyi, honvédelmi, politikai és helytörténei felkészültségükről. Az idei rendezvényen vietnami és szovjet vendégekkel is találkozhatnak a fiatalok. A délután fél 2-kor kezdődő kulturális műsorban szovjet fúvószenekar, a felsőszentmártoni Podravka együttes, valamint politikai dalosok és rock- együttesek szórakoztatják a résztvevőket, s az érdeklődők megtekinthetik a túra délelőtti eseméryeiről készült filmet is. A megmozdulás — melyre a rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak — ifjúsági bállal zárul a mozsgói művelődési házban. K. Cs. A belga mezőgazdasági miniszter látogatása Paul de Keersmaeker, belga mezőgazdasági miniszter Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására május 4—7. között hazánkban tartózkodott. Látogatása során tárgyalj vendéglátójával a két ország mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésének fejlesztéséről és felkeresett több mező- gazdasági nagyüzemet és intézményt. Megbeszélést folytatott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel is. Balettiskolai balettelőadás Harmadszor ismételték meg május 7-én, tegnap délelőtt a Pécsi Nemzeti Színházban a DO-ZSO Művelődési Központ keretében működő balettiskola idei balettelőadását. Az érdeklődők mindhárom alkalommal megtöltötték a színház nézőterét, ahol B. Bártfai Márta balettmester, koreográfus fölkészítésében a balettiskola mind a tizenegy csoportja — mintegy 200 óvodás- és általános iskolás korú növendék — előadási darabokkal lépett a nagyközönség elé. A közönség méltán fogadta tetszéssel a különböző stílusú kiasz* szikus- és modemtánc-koreográfiák színes, hangulatos, vidám előadását; a gyerekek szorgalmas munkával elsajátított szép ritmikus mozgását, játékos produkcióit. Éneklő ifjúság, 1983 Kertész Attila megyei középiskolai szakfelügyelő megnyitó beszédével kezdődött meg tegnap az Éneklő ifjúság mozgalom ez évi kétnapos záróeseménye a Liszt Teremben. A diákfiatalság éneklő és kóruséneklésre nevelő mozgalma Baranyában éppen 55 évvel ezelőtt kezdődött el. Pécsett 1927-ben rendezték meg az el„Nekem szülőhazám...” területi döntő Pécsett Dj megye részvételével zajlott le tegnap Pécsett az MHSZ és a KISZ által meghirdetett „Nekem szülőhazám . ..” honvédelmi játék területi döntője. A versenyt, amelyen Pest, Fejér, Tolna, Somogy és Baranya csapatai vettek részt, Valkai József alezredes, az MHSZ megyei tiktára nyitotta meg. A húsz fős csapatok mindegyikében valamennyi korosztály képviselőjét megtalálhattuk: felsőtagozatos általános iskolásokat, középiskolásokat, munkás- fiatalokat, határőröket és a Petőfi-laktanya katonáit is. A délelőtti verseny a pécsi Petőfi Sándor laktanyában zajlott; a versenyfeladatok között szerepelt lövészet, váltófutás, akadálypálya leküzdése, járőrverseny. Természetesen a feladatok nehézsége korosztályonként változott; így például lövészeten az általános iskolások légpuskával, a többiek kispuskával, illetve a katonák géppisztollyal versenyeztek. A verseny a pécsi sportcsarnokban folytatódott, ahol a versenyzők elméleti tudásukat mérhették össze, illetve ügyességi versenyen vettek részt. A „Nekem szülőhazám . . ." verseny területi döntője este fejeződött be. Eredmények: első Baranya megye, második Fejér megye, harmadik Tolna megye, negyedik Somogy megye, ötödik Pest megye. A szeptember 24—25-én megrendezendő országos versenyre Baranya első helyezett csapata jutott. ső ilyen célzatú hangversenyt Agócsy László és Berze Nagy János kezdeményezésére, már a kodályi gondolat sarjadása- képpen. Éneklő ifjúság címmer az évente rendszeres kórusbemutatókat 1957 óta tartják meg, külön a középiskola és külön az általános iskolai kórusok részvételével. A legjobb iskolai kórusok ma már országszerte különböző elismerésekben részesülnek. Az idei tanévben Pécsett és Baranyában összesen 14 középiskola és 40 általános iskola vett részt az Éneklő ifjúság előzetes hangversenyein. Magyarán: a sikeres szereplések érdekében mintegy 3000—4000 kis- és nagyobb diák vállalta karvezető tanáraikkal a karéneklés pluszmunkáit. Eredményes munkájáért nyolc középiskolai és 17 általános iskolai kórus részére nyújtottak át dicsérő oklevelet a tegnap esti koncerten. Az év kórusa címet a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium leánykara, továbbá a komlói Kodály Zoltánról, valamint a pécsi, Mátyás királyról elnevezett ének-zenei általános iskola kórusai érdemelték ki. A tegnap esti koncerten hat középiskola hét kórusa szerepelt. Ma délután 5 órai kezdettel pécsi általános iskolák nyolc kórusa mutatja be műsorát.
