Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-05 / 123. szám

1983. május 5., csütörtök Dunántúlt napló \ 3 Két hangverseny Claude Maillols Fiatal francia zongoramű­vésznő mutatkozott be a közel­múltban a pécsi Liszt Terem kö­zönségének: Claude Maillols. A hangversenyen, amelyet a budapesti Francia Intézet, a Jeunesses Musicales Magyaror­szági Szervezete és a Doktor Sándor Művelődési Központ rendezett, a műsor gerincét al­kotó Debussy- és Liszt-zongo- raművek mellett Dutilleux Szo­nátáját hallhattuk. Claude Maillols-t jó felké­szültségű, vonzó előadói egyé­niségű művésznek ismertük meg. Technikája igen kimű­velt, dinamikai skálája is széles határok között mozog. Különö­sen figyelemre méltó Debussy- játéka, amely sajátosan francia iskolát képvisel: a könnyed, pergő technika előtérbe helye­zése a megszokottól eltérő szín­ben mutatta az általa játszott műveket; az Estampes-soroza- tot, a L'lsle joyeuse-t és az első öt prelűdöt. Ez a játékmód De­bussyt, mint a zongorát kivá­lóan ismerő zeneszerzőt hang­súlyozta a meditativ, a belső rezdülésekre oly érzékeny alko­tóval szemben. A hangszeres megvalósítás oldaláról közelítette meg a mű­vésznő Liszt: XI. Rapszódiáját is, amelynek ritmikus karaktere megoldatlannak tűnt. A Sospi- ro és az Obermann völgye című Liszt-kompozíciók előadása vi­szont meggyőzött arról, hogy Claude Maillols tudatosan vál­lalja ezt az előadói stílust, mert az említett művekben a roman­tika minden oldottsága és mélysége költői szuverenitással megnyilvánult. K. L. w M E V-fúvószenekar Magyar szerzők műveivel mu­tatkozott be Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban immár ha­gyományos tavaszi hangverse­nyén a Mecseki Ércbányászati Vállalat Koncert Fúvószeneka­ra. Apáthy Árpád karnagy kon­cepciózus műsorösszeállítása Erkel, Bogár, Bartók, Kodály, Hidas, Vavrinecz és Liszt zené­jét ajánlva eleve számolt azzal a teltházas sikerrel, amelynek tanúi lehettünk. Erkel Ferenc: ünnepi nyitá­nya fenséges magabiztossággal szólt bevezetőül. Aztán, mint a tét nélküli sportmérkőzéseken, rutinos, biztonsági játék követke­zett, az együttes korábban ön­maga által magasra állított mércéjének középpályáján. A belső izzás, a zenei mélység hiányát azonban inkább fá­radtság, semmint érdektelen­ség okozhatta. Hiszen, ha a hanqszínek fakóbbak is voltak a megszokottnál, a technikai és dinamikai készség most is diadalmaskodott, és Liszt Fe­renc II. magyar rapszódiája már teljes pompájában tündö­költ. Ezt a közönség lelkes tap­sokkal köszönte meg. B. G. Néprajzi és honismereti gyűjtőpályázat Néphagyományaink értékei­nek összegyűjtéséire a XXXI. or. szagos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályárat részeként a ba­ranyai rendező szervek idén is meghirdetik a megyei néprajzi és honismereti gyűjtőpályáza­tot. Pályázni lehet helyszíni gyűjtésen vagy a paraszti élet saját tapasztalatain nyugvó is­meretanyag beküldésével, amely nyomtatásban még nem jelent meg. A pécsi Janus Pannonius Múzeum által javasolt témakö­rökben falusi kézműves mester­ségek, a házivászon felhaszná­lása egy faluban, a viseletből való kivetkőzés, a viselet válto­zása, a gyermekélet szokásai egy faluban, egy helyi muzeális néprajzi gyűjtemény tárgyainak leírása a falusi nők életének változása, egy régi paraszti háztartás bemutatása szerepel­het. A Néprajzi Múzeum által ja­vasolt témák: egy parasztcsalád életkörülményeinek változása 1945 után önéletrajzok, csalá­di naplók segítségével; hagyo­mányos és új munkaeszközök; a felszabadulás utáni paraszti háztartások leírása: falusi kis­mesterségek; a lakosság ván­dorlásának képe a múltban és a jelenben; paraszti körülmé­nyek között élő, de ipari mun­kát folytató emberek élete ma; mai falusi, kisvárosi ünnepek; a paraszti élettel kapcsolatos gyermekrajzok, továbbá doku­mentumok fényképek, kéziratok gyűjtése szerepelhet. Az MTA Nyelvtudományi In­tézete gyűjtést javasol a pályá. zóknak a nyelvjárási szókincs, a személy-, állat-, növény- és földrajzi nevek köréből. A Szabadtéri Néprajzi Mú- zeym a következő témákat ja­vasolja a pályázóknak: jelleg­zetes telekelrendezések, a pa­raszti kertek népi növényisme­rete, présházak, pincék, szoba­belsők és bútorelrendezés. Az MTA néprajzi kutatócso­portjának pályázati témái: egy falu hiedelmei, egy énekes dal­repertoárja, a nők helyzete a falusi társadalomban, egy falu hagyományos közlekedési esz­közei, egy falu táplálkozási szo­kásainak alakulása. A Magyarországi Nemzetisé­gi Szövetségek is gyűjtésre buz­dítják az amatőr kutatókat a felsoroltakhoz hasonló témák­ból, a régi viseletről, szokások­ról, a falvak tárgyi világáról, dalkincséről, neveiről. Itt is le­het pályázni , dokumentumok, fényképek, levelek, gazdasági naplók ismertetésével. A pályamunkákat két gépelt példányban kell beküldeni a pé esi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályára (7621 Pécs, Rákóczi út 15.), 1983. augusz­tus 30-ig. A pályázók itt kap­hatnak további tájékoztatást is. Eredményhirdetés 1983 októbe­rében a múzeumi hónap kere­tében Pécsett lesz. Autósmozi Miskolcon Május 7-én, szombaton este 21 órakor autósok számára vetí­tenek filmet Miskolcon, a „vil­lanyrendőrnél” lévő autóparko­lóban. Az első miskolci autós­mozi életrehívója a Miskolci Vá­rosi Művelődési Központ. A ter­vek szerint, ha a főpróba sike­rül. további előadásokat is ren. deznek, sőt más parkolókat, autóskempingeket is bekapcsol-' nak a vetítéssorozatba. Szombaton este az Autóver­senyzők című filmet tekinthetik meg a parkoló autók tulajdo­nosai, utasai, gépkocsinként húsz forint belépődíj ellenében. A vetítés alatt mozgóbüfékből vásárolhatnak az autókban ülő filmnézők üdítő italt, édessége­ket. Az autósmoziba természe­tesen csak gépkocsival lehet belépni. Egyetemi-főiskolai Kezdődik a vizsgaidőszak Ideiglenes megbízatással Fischer Ernő vette át a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Karának dékáni tisztét a lemondott Vaslagh Zoltántól. Az egye­tem tanácsa a közeljövőben ül össze, s tesz javaslatot a rektor és a dékánok szemé­lyére, valamint az egyetem uj szervezeti rendjére. Pontosabb képünk a nyár közepén lesz a JPTE sokak áltaT érdeklő­déssel kísért személyi és szer­kezeti változásairól, e témára tehát visszatérünk. * Néhány nap és megkezdő­dik a felsőoktatási intézmé­nyekben a vizsgaidőszak. A JPTE Tanárképző Karának ne­gyedéves hallgatói május 2- án már el is kezdték a vizsgá­zást. Az I.—III. évfolyamosok 14-én kollokválnak, szigorla­toznak először. A Jogi és a Köz- gazdasági Karon május 16- án, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 23-án, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola I.— II. eves hallgatói számára 25- én kezdődik a vizsgaidőszak. A harmadévesek már vizsgáz­nak. A Zeneművészeti Tago­zaton május 16-án kezdik a számonkérést. * Illyés Gyulának Egy mondat a zsarnokságról című, 1950­ben írt versét közli a Glosz- szátor legutóbbi száma. A JPTE lapjának szerkesztői né­hány héttel a nagy költő ha­lála előtt kértek engedélyt tőle a vers közléséhez. Illyés baráti hanaú levélben vála­szolt és hozzájárult keveset publikált versének közreadá­sához. * A hatodik alkalommal ren­dezi meg összejövetelét má­jus 21-én a Janus Pannonius Tudományegyetem baráti tár­sasága.‘Délelőtt Kulcsár Kál­hírek y mán akadémikus tart elő­adást, délután évfolyamtalál­kozók lesznek, este pedig a rektor ad fogadást a résztve­vőknek. Az eddig megtartott egye­temi KISZ-küldöttértekezletek hírei. Az Orvostudományi Egyetemen úiiáválasztották a KISZ-bizottságot, amelynek titkára ismét Kovács Erzsébet lett. A Janus Pannonius Tu­dományegyetem KlSZ-küldöt- tei ugyancsak megújították tisztségében Molnár Lászlót, az eddigi titkárt, hasonlóan a PMMF-hez, ahol Berta Már­ton maradt tisztségében. INyitua reggel 6-tol este 9-íg Énekkari próba a Volánnál Szokolai István felvétele Látogatás a Volán művelődési házában Klubok, szakkörök, nyelvtanfolyam A hét legtöbb napján reg­gel hattól este nyolcig, kilencig nyitva van a 12. sz. Volán Vállalat Bacsó Béla utcai művelődési háza. Ez bizony meglepő, amikor en­nél sokkal nagyobb közművelő­dési intézmények szűkíteni igyekeznek nyitvatartási idejü­ket. — De ki az, aki hajnalok hajnalán idetéved? — fordulok a művelődési ház egyik fiatal népművelőjéhez, Laczkó ludit- hoz. — A vállalat dolgozóinak egy része ilyenkor vesz részt külön, böző szakmai jellegű tanfolya­mokon, továbbképzéseken. Más időpontban ezt nem is lehetne megoldani — hangzik a válasz, miközben sorra járjuk a műve­lődési ház helyiségeit. A legigényesebb közönség is megirigyelhetné a klub beren­dezéseit: körös-körül barna kord bársony bevonatú fotelok, néhány dohányzóasztal, a be­rendezéshez harmonikusan illő szőnyegek, függönyök, lámpák. — Sajnos, amennyire jól néz ki ez a klub, annyira árt a funkciójának ez az elrendezés. Ha valami előadást, szakmai továbbképzést tartunk itt, az emberek elbóoiskolnak a ké­nyelmes fotelokban, és írni sem lehet rendesen, mert kevés az asztal — hűti le a lelkese­désemet Laczkó Judit. A nagyteremről azért ismét csak szépeket lehet elmondani: művelődési házban — különö­sen a vállalati intézmények kö­zött — kevés ilyen bensőséges termet látni. A színpad azon­ban, amelyet most az április 4-i ünnepség kellékei borítanak — meglehetősen kicsi. — Hogyan lér el itt a férfi­kar? Úgy tudom, ők is itt pró­bálnak. — A próbán leülnek, egyéb­ként a hely éppen ki van szá­mítva ... Az egész házban szó- lampróbáznak. A nagy hírű Bartók-kórust két esztendeje Lakner Tamás, a II. sz. Gyakorló Iskola tanára vezeti. Ez az együttes reprezen­tálja a legszínvonalasabban a pécsi Volán Vállalatnál" folyó művelődési tevékenységet. Fennállásuk alatt számos nagy sikerű koncertet adtak ország­szerte és külföldön. Lakner Ta­más a korabeli karnagyok sok­éves áldozatos munkájára tá­maszkodhat a kórusvezetésben. A művelődési ház üzemi te­rületen van, a Bacsó Béla utcai bejáraton át lehet megközelíte­ni. Előny, vagy hátrány, hogy nem nyilvános intézményről van szó? — Előnyös annyiban, hogy mindenkiét ismerünk, aki bejön hozzánk. A feladatunk a Volán­dolgozók és •családtagjaik, va­lamint az ipari tanulók és a Széchenyi szakközépiskola diák­jainak művelődési ellátása — mondja Kun László igazgató. — Tekintettel arra, hogy elég szűkén vagyunk a házban, nem is igen volna lehetőség idege­neket fogadni. így is reggeltől estig tele vagyunk rendezvé­nyekkel. — A főiskoláról kikerülvén nekem egy kicsit furcsa volt, hogy csak vállalati körben le­het programokat szervezni, és az is, hogy bizonyos szakszer­vezeti feladatokat is vállalnom kell — vallja meg Laczkó Judit. — De már megszoktam, igyek­szem megtalálni a helyemet. A művelődési ház könyvtárá­nak tizenhétezres állományából csupán nyolcezer kötetnek van itt hely, a többi a letéti könyv­tárakban található, önmagá­ban véve ez nem olyan nagy baj, mert így minden telephe­lyen hozzá lehet jutni az ol­vasnivalóhoz, s ezzel a könyv­tár csakúgy, mint az egész in­tézmény — a művelődési cent­rum szerepét töltheti be. — A leggyakrabban a kri­miket és a sci-fi-könyveket ke­resik, de érdeklődnek az útle­írások iránt is. Mindig ajánljuk a szépirodalmat, sokan elfo­gadnak egy-egy regényt a töb­bi mellé. Lassan lehet csak át­formálni az olvasóink ízlését — mondja Ormos Antalné könyv­táros, majd hozzáteszi: — Leghűségesebb olvasóink a szá­mítástechnikai központból jön­nek. Lássuk, mit kínál a művelő­dési ház közönségének! Klub­terem, játékterem, tollaslabdá- zásra alkalmas szabad tér áll a szórakozni vágyók rendelke­zésére. Bridzs-, film- és kert­barátklub, irodalombarátok kö­re, német és angol nyelvtanfo­lyam, varró és díszítőművészeti szakkör, nyugdíjasklub, szo­cialista brigádok összejövetelei — talán nem is sikerült vala­mennyit felsorolni. A progra­mok sokasága, a művelődési ház állapota mutatja, hogy ennél a vállalatnál minden bi­zonnyal komolyan veszik a munkásművelődést. H. J. Új művészeti könyvek Az ipari forma története Elnézve gépeinket és na­pi használati tárgyainkat, csüggedten állapíthatjuk meg, hogy nehezen hódít tért a gyakorlat: egy-egy gépnek, berendezésnek, tárgynak nemcsak műszaki­lag kell megfelelőnek len­nie, hanem esztétikailag is. A lassú haladásnak nem­csak műszaki okai vannak: a szemlélet is nehezen fo­gadja be azt az elvet, hogy az ipari termékek haszná­lati értékének elválasztha­tatlan része a külalak, a forma. Nemrég a Corvina Ki­adónál jelent meg Ernyey Gyula Az ipari forma tör­ténete című könyve, amely azt vizsgálja, hogyan ala­kult a gyáripari, nagyipa­ri termékek formája, for­matervezése az angol ipa­ri forradalomtól napjain­kig. A nemzetközi szakiro­dalom elég bőséges az ipa­ri formatervezés egyes rész­kérdéseit illetően, de bizo­nyos alapfogalmakat (kor­szakok, iskolák stb.) nagyon különbözően értelmez. Er­nyey könyvének értéke, hogy ezeket a különböző felfogásökat ismerteti, majd történelmi korszakok, azon belül irányzatok szerint dolgozza fel az ipari forma történetét a 18. századi an­gol kerekes ekétől a Bau- hason, a japán formater­vező művészeten át a ma­gyar Ikarusig és a bűvös kockáig. Könyve — mely mint ízléses és szép kivi­telű könyv maga is szinte ilusztrációja témájának — érdekfeszítő olvasmány a laikus számára is. Finnország — talán a távolság miatt — nem gya­kori célpontja a magyar turistának. Pedig aki járt már ott, az tudja, hogy tá­jai vetekednek a legszebb olasz, görög, spanyol táj. szépségeivel, művészete na­gyon gazdag, a finn em­berekkel életre szóló ba­rátságot lehet kötni. Erről vall a fotó nyelvén Szabó- ky Zsolt Finnország című albumában. Csaknem száz színes és fekete-fehér kép szól az ezer tó országáról. A reprezentatív kiállítású album bevezetőjét Rácz Ist­ván írta. aki a finn nép, irodalom kiváló ismerője, s műfordítóként is ismerjük nevét. (Corvina.) G. T.

Next

/
Thumbnails
Contents