Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-04 / 122. szám

1983. május 4., szerda Dunántúli napló 5 Készül a „tömegközlési törvény" Vita a társadalmi ellenőrzésről » A társadalmi ellenőrzés való­ban társadalmi? Megállapítá­sait az állami szerveknek csak „elbírálniuk" kell, avagy köte­lesek azoknak eleget is tenni? — E kettő mellé még sok kér­dés csatlakozott tegnap dél­után, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bi­zottságának székházában. Az MTA közigazgatás-tudományi bizottsága, valamint Pécsi Aka­démiai Bizottságának gazda­ság- és jogtudományok szak­bizottsága szervezett vitaülést. Ezen dr. Adóm Antalnak A tár­sadalmi ellenőrzés főbb jellem­zői és problémái Magyororszá- gon című tanulmányát tárgyal­ták meg. A tanulmány indító mondata: „A Magyar Népköztársaságban az állami ellenőrzés mellett széles körű társadalmi ellenőr­zés is megvalósul”. Adóm pro­fesszor kétirányú kutatást vége­zett. Felmérte és rendszerezte ennek *az ellenőrzésnek a szer­kezetét, mellette azonban kita­pintotta az elméleti alapokat is. Ezekre az alapokro már_ épít­kezni lehet a társadalmi ellen­őrzés fejlesztése során. Egyik alapvető tudnivaló: a magyar társadalmi ellenőrzés rendkívül sokrétű és tagolt szerkezetű. Éppen e sokrétűségek követ­keztében alakult ki hosszú vita a tanulmányról, dr. Száméi La­jos professzor elnökletével. En­nek néhány alapgondolata: a társadalmi ellenőrzés sokrétűen összefügg a szocialista demok­ráciával, tehát egyúttal mindig politikai ellenőrzés is. Mivel a szocialista államban a hatal­mat a tömegek gyakorolják, ezért az ellenőrzést is tömegek­nek kell ellátniuk. De az ellen­őrzés eredményeit nemcsak „fe­lülről" elbírálni, hanem elszív­lelni is kell. Elhangzott: a szo­cialista demokrácia egyik alap- feltétele a tájékoztatási mono­póliumok felszámolása. Éppen mert a nyilvánosság ereje miatt a tájékoztatás az egyik legha­tásosabb társadalmi ellenőrzé­si módszer. Ezért — az állam­polgárok Dolitikai, vagyoni jo­gainak fiavelembevételével is — készül az úaynevezett „tö­megközlési törvény.” Föídessy Dénes A szedők tanulni akarnak Gyapjas tintagomba Előadássorozat a gombákról Az ötletet az ingyenes, rend­szeres gombavizsgálat adta: a rengeteg szedő közül bizonyá­ra többen lennének, akik szíve­sen megismerkednének köze­lebbről a gombák sokféle faj­tájával. Részben, hogy tudják melyik mikor terem,' hol talál­ható, s nem utolsósorban me­lyik az ehető, illetve mérgező. A szervezést tavasszal kezd­ték. Az előzetes tájékozódás azt igazolta, hogy a feltevés nem volt alaptalan, hiszen számos érdeklődő levél érkezett vissza­jelzésként. Harmincketten el is kezdték a rendszeres előadás­hallgatást. A TIT Baranya me­gyei Szervezete által Pécsett indított előadássorozat a me­gyei KÖJÁL tanácstermében kapott otthont. Az egyes elő­adások megtartására neves gombaismerőket, szakértőket kérlek fel. A hallgatók áttekintést kap­nak többek között a gombák rendszerezésének alaoiairól, a termőhelyek jellemzőiről, a kedvelt csemege táplálkozás­biológiai jelentőségéről. Az elő­adássorozat jelentős részében természetesen az egyes csalá­dokhoz tartozó gombafélékkel ismerkednek. Az elméleti tud­nivalókat terepgyakorlatokon erősítik meg. Kiemelten foglal­koznak majd a mérges gombák ismertetőjeaveivel és szó lesz arról is, hogy mik a gomba­mérgezés tünetei és észlelésük­kor mi a teendő. Az őszig tartó foglalkozás keretében orra is lesz lehetőség, hogy néhány jó tanácsot kapjanak a hallga. tők a gombák tárolásáról, tisztításuk, elkészítésük, tartósí­tásuk módjairól. Felkészültek a szezonra Biztosítják kánikulában is a vízellátást A Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a négy város és 74 község napi ivó­vízszükségletét biztosítja. En­nek érdekében minden nyári csúcsidény előtt helyszíni mű­szaki és közegészségügyi szem­lét tartanak mindenütt. A meg­felelő felkészültségen és a kti- tak rendszeres karbantartásán kívül fejlesztésekre is sor ke­rült ej évben. így korszerű URH-rendszert helyeztek üzem­be, mely meggyorsítja az infor­mációcserét és javítja a kap­csolatot a telephelyek, vala­mint a Vízmű gépkocsijai kö­zött. ' Tavaly 48 millió forintot for­dították a kapacitás bővítésére. Melyik érettségi tabló a legszebb? A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy ebben az évben is verseny indul a végzős közép- iskolások között a legszebb tabló címért. A zsűri május 10- én bírálja el az érettségi tabló­kat; a város lakói pedig május 17-ig küldhetik be szavazatai­kat a Pécs városi Tanács mű­velődésügyi osztályára. Érvé­nyes szavazatnak csak az szá­mit, amit a Dunántúli Napló­ban itt közölt szavazólapon küldenek be, levelezőlapra ra­gasztva, vagy borítékban. Vár­juk szavazataikat az önök által legszebbnek ítélt érettségi tablókra. Szavazólap A legszebb érettségi tablót kiállító középiskola neve: A kiállítás helye: Második helyezett: Harmadik helyezett: A szavazatot beküldő neve és cime: Tér-alkotás A téralakítás tervezésével kezdődött meg a szezon a Villányi Szoborparkban Kálmándy Ferenc felvétele Megnyílt a siklósi nemzetközi szobrász szimpozion Téralakítás, fogadépavilon, büfé az idei tervekben Megkezdték "a tervek, elkép­zelések egyeztetését a villányi szoborparkban tegnap megnyílt nemzetközi szobrászszimpozio- non, ahová megérkeztek a munkában résztvevő alkotók. További résztvevőket várnak ezekben a napokban Csehszlo­vákiából, Bulgáriából és a Szov. jetunióból. „Tér-alkotás” a mottója az idei szimpozionnak, és ennek jeqyében szeretnék tovább ala­kítani a szoborpark területét a szobrászati alkotómunka, az idegenforgalom, a természetvé. delem és a művészet céljainak, eszményeinek megfelelően. Erre a téralakításra vállalko­zott Janáky István építész cso­portja a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolájából. Ebben a szezonban ezen kívül megterveznek és elkészítenek egy fogadópavilont és egy bü­féépületet. Igen sok látogató keresi fel ugyanis az idegenfor. galmj látványosságnak számító szoborparkot és gondolni kell az ő fogadásukra. A pavilon épületénél Zsolnay-épületkerá- miát használnának fel másod­lagos beépítésre, míg a büfé­nél a környező kőbányák színes félmárványai dominálnának, el. sősorban a burkolólapot gyártó siklósi Rózsa-bányáé. Tovább folytatják az amfi­teátrum építését is, amely ta­valy júniusban jutott el mai ál­lapotáig. Kimunkálásra vár a színházhoz vezető három út, azok ívének, támfalainak meg. tervezése, kialakítása. A vízmo­sás vonalán kapcsolat építhető ki a színház és a felette húzó­dó galéria felett. Szeretnének itt esti előadásokat is tartani, de nem villanyvilágítás, hanem szabadtéri tűz fénye mellett. A tűztér megtervezését és a többi feladatot is meghirdette az al­kotótelep, és ezekhez a mun­kákhoz kerestek alkotókat. E munkákra érkezett ide Pál Zol­tán pécsi szobrász, valamint Mathias Hietz Ausztriából, aki nagy szerepet játszott eddig is az itteni téralakításokban. Hietz az ausztriai Lindabrunn szob­rásztelepén vett részt hasonló munkákban. Keserű Ilona is jelen van az idei szimpozion indításánál. Ö annak a védőgátnak a tervezé. sével foglalkozik, amely az egy­kori bánya fala elé kerülne. Ez a kővetőgát biztonsági céloikat kell hogy szolgáljon, és egyben a bánya falának védelmét is. A BCM gazdasági munkakö. zössége végez itt ezen a hét végén nagy földmunkákat a művésztelep résztvevőinek köz­vetlen irányításával, utána pe­dig társadalmi munkát szervez­nek a további munkákra. Az elmúlt évek alatt három­szorosára bővült a terület a Villányi Szoborparkban — a bánya ugyanakkor zsúfolttá vált. A tervek szerint a meg­nagyobbodott területre telepi, tenek át alkotásokat. Az idei szezon tehát a nagy közös mun­kák, téralakítások jegyében te. lik. hogy a jövő évtől az egyé­ni munkákra lehessen teret ad­ni újra a szobrászoknak. Megkezdett munkák befejezé. sére érkezik ide az idén a szlo­vákiai Stefan Prokop, valamint a pécsi Bencsik István, és idén helyezik el Maria Talaga len­gyel szobrász szökőkútját is. A szabadtéri színpadon ezen a nyáron is szerepelni fog a Pé­csi Balett Hetényi János koreo. gráfiájával. G. O. Az idei év feladatainak a meg­oldásához további együttműkö­dés szükséges a helyi taná­csok és a Vízmű között. Ez an­nál is inkább fontos, mivel már a múlt évben Szentlőrincet, Szi­getvárt, Mozsgót, Villányt, Aba- ligetet és Hosszúhetényt jóval több ivóvízzel, kellett ellátni, mint tervezték. Szentlőrinc vízgondjait vég­legesen a májusban üzembe kerülő pécs-tortyogói vízveze­ték oldja ,meg. Szigetvár lako­sai a konzervgyár vízfeleslegét kapják meg. Abaligeten a MÉV saját költségén kutatófúrást vé­geztet: siker esetén enyhíteni tudják a nyári vízhiányt. A mozsgói kút fúrását a jövő hé­ten megkezdik. Komlón és az ellátási körze­téhez tartozó településeken — Magyarszéken, Mecsekpölös- kén, Ligeten és Magyarherte- lenden — idén nem lesz víz­hiány. Hasonlóan kedvező lesz a helyzet Siklóson és Mohá­cson is. Orfűnek és az ötezer vendéget fogadó kirándulóköz­pontnak a vízszükségletét oly módon biztosítják, hogy csúcs­idényben a strand víztisztító be­rendezéseit is igénybe veszik. Előfordulhat kánikulai idő­szakban, hogy néhány nagy­községben; Bolyban, Pécsvára- don, Villányban, továbbá a ki­sebb települések közül Vé- ménden, Palotabozsokon, Som­berekén és Szebényben aka­dozni fog az ivóvíz-szolgáltatás. — Ezért nemcsak az említett községekben, hanem másutt is fontos, hogy a helyi taná­csok éljenek a vízkőrlátozás le­hetőségével! ■— hívta fel a ta­nácsok képviselőinek figyelmét a Baranya megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat igazgatója, Weininger Attila a komlói szék­házukban a héten tartott meg- besz?lésen. Ferenci Demeter Kitüntetések szakszervezeti munkáért Az Építő-, Fa-, Építőanyagipari Dolgozók Szakzervezete területéről Szakszervezeti Munkáért arany kitün­tetést kapott Halfámé Jakobi Edit, a BÉV szakszervezeti bizottságának könyvtárosa, Rózsg Béla, a Zsolnay gyár munkavédelmi felelőse. A ki­tüntetés ezüst fokozatát kapta Kin­der Károlyné, az Alsómocsoládi Tég­lagyár bizalmija, Éliás Jánosné, a Dunántúli Tervező Vállalat könyvtá­rosa, Koszorús Gyula, a Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat szakszer­vezeti bizottságának tagja és Tóth B. János, a Szállítási Vállalat szak- szervezeti bizottságának propagan­distája. Az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezete részéről a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatát kapta dr. Garami Rudolf, a Baranya me­gyei Gabonaforgalmi Vállalat pro­pagandistája, Bokrovics Imre, a Pan­nónia Sörgyár szb-titkára. A kitün­tetés ezüst fokozatát vette át Szigeti Barnáné, a Baranya megyei Húsipa­ri Vállalat nőfelelőse. A Közalkalmazottak Szakszervezete területéről a Szakszervezeti Mun­káért arany fokozata kitüntetésben részesült Pozsgai József, a Baranya megyei Tanács szb-titkára, a kitün­tetés ezüst fokozatát kapta Gáli Júlia, az MTA Dél-dunántúli Intéze­tének szb gazdasági felelőse. Az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete területéről a Szakszerve­zeti Munkáért arany fokozata kitün­tetésben részesült Varjas Istvánná, az Egyesített Egészségügyi Intézetek szb gazdasági felelőse, dr. Bodor Károly, a Szigetvári Kórház szb-tit­kára. A kitüntetés ezüst fokozatát vette át dr. Schadt György, az Egye­sített Egészségügyi Intézetek szb- bérfelelőse, Tóth Ildikó, a Megyei Kórház szociálpolitikai bizottságának vezetője. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete területéről a Szakszervezeti Munkáért arany ki­tüntetésben részesült Kovács Gábor, megyebizottsági titkárhelyettes, Frank József, a Pécsi Kertészeti vállalat szb-titkára, Balázs László, a Pécsi Vízmű szb-titkára, Neubauer József- né, a Hőszolgáltató Vállalat szerve­zési és káderbizottság vezetője. A kitüntetés ezüst fokozatát kapta Bor­sosáé Eperjesi Márta, a Pécsi Szol­gáltatóipari Vállalat szb-titkára, Ba­ranyai Jánosné, a Komlói Carbon Vállalat szociálpolitikai bizottságá­nak vezetője. Pécsi diáknapok után Az első találkozó lezajlott, és a május elsejei eseménysor egyik epizódjaként a résztvevők elbúcsúztak az I. Sopianae or­szágos diáknapoktól. Ezer diák Budapestről, Szegedről, Pécs­ről, Csongrádból és Baranyá­ból. A szervezők, elsősorban a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga, a Baranya megyei, továbbá a Pécs városi Tanács művelő­désügyi osztályai meg a többi társrendező ezután lát hozzá az első Sopianae-diáknapok ta­pasztalatainak összegezéséhez, és a diákokban is valószínűleg sokáig élnek , még a pécsi em­lékek. A külső szemlélő pedig néhány benyomását rögzítheti az események múltán. Szinte minden alkalommal jó­hatást tett az emberre a pécsi diáknapok egy-egy mozzanata. Aki részt vett valaha az indító eseményen, a keszthelyi Heli­konon, most tapasztalhatta, hogy Pécs, ez a régi magyar diákváros képes fogadni egy ilyen méretű, ha nem nagyobb találkozót, annak valamennyi., kulturális bemutatójával. Hiszen ez a célja a Helikonból szétsu­gárzott diáknapoknak, szervez­zék azokat Keszthelyen, Gyulánl Sárospatakon Székesfehérvárott, Egerben, Sopronban vagy Pé- esett. Míg Keszthelyen sokszor küszködött zsúfoltsággal a he­likoni seregszemle, addig itt érezhető volt, hogy Pécsett megvannak a kellő méretű in­tézmények az események foga­dósára. Igaz, hogy a záróün­nepségen kicsinek bizonyult b Nevelési Központ moziterme, de ezen később biztosan lehet változtatni. Jó volt viszont, hogy e terem mellett az előcsarno­kokban elhelyezett televíziós képernyőkön is látni lehetett a nagyteremben zajló gálát és díjkiosztást. A szervezők arra is gondol­nak már, miként lehetne több helyszín bekapcsolásával még közelebb vinni Pécs város kö­zönségéhez a diáknapok be­mutatóit. A május elsejei ese- ménydömpingtől elválasztva, több helyszínen megtartani mű­fajonként a bemutatókat és utána az egyes megyék együt­tes programjait, A mostanihoz hasonló jó idő esetén a sza­badtéri színpad is nagyszerű helyszíne lehetne a fellépések­nek. Most a Pécsi Nemzeti Szín­ház adott otthont a három nagy műsornak, sorrendben Ba­ranya, Budapest és Csongrád bemutatkozásának. Ez a kör­nyezet a maga légkörével, tech­nikai apparátusával kitűnőnek bizonyult, és jó néhány emlé­kezetes produkcióval ajándé­kozták meg társaikat a diákok. Sajnos azonban ebbe a keret­be nem fért bele sok arany minősítésű produkció, és bizony a színház sem tudta fogadni a diáknapok valamennyi résztve­vőjét, nemhogy a külső ér­deklődőket. Ezért is indokolt hát a szervezők azon javasla­ta, hogy több helyszínt kell ki­jelölni. Sokan óhajtják a mű­fajonként való bemutatkozás lehetőségét is. Szólni kell a szervezésben, az események bonyolításában nagy szerepet játszó ifjú gár­distákról is, akik tapintattal, udvariasan oldották meg fel­adatukat. A produkciókat a szakmai zsűri tanácsadásával a Sopia­nae országos diáknapok diák­tanácsa rangsorolta, 54 díjat ítélve oda a legjobbaknak, és a fesztiváldíjjal ismérvé el Ba­ranya megye diákjainak szerep­lését. Gállos Orsolya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents