Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-31 / 149. szám
1983. május 31., kedd Dunántúli napló 3 Kilábolás a kátyúból Új vezetés a Mellácsi Építőipari Szövetkezetnél Az első negyedévet hitel nélkül zárták Az év végére hatmilliós nyereséggel számolnak Közösen, együtt gondolkodva iMozduló műszaki mozgalom A pécsi FMKT-koordináció első lél éve Nemrég még a megyei ranglista élén tanyázott a Mohácsi Építőipari Szövetkezet. Tavaly a leggyengébben zárták az évet. Csikorgott a belső gépezet. Náluk volt legalacsonyabb a bérszínvonal, legnagyobb a fluktuáció. Erejükön felül vállaltak, már az első félévben összeszedtek 3,5 millió veszteséget. A Felszabadulás lakótelepen a háromból csak egy csillagházat adtak át. Mi ma a helyzet a mohácsi ÉPSZÖV-nél? • Ez év elején belső átszervezéseket hajtottak végre. — Mindenki a helyére került — mondja Horváth Antal párttitkár és gépészeti vezető, aki két hónapon át megbízottként vezette a szövetkezetei A március 18-i közgyűlésen megválasztott új elnök, Kuti Géza —, aki előtte a MOFA fejlesztési és beruházási osztályvezetője volt — bizakodó: — Vissza kell szereznünk az ÉPSZÖV tekintélyét Mohácson és a megyében. Csodát ne várjanak tőlünk. Biztató jelek: megerősödött a társadalmi szervek tevékenysége. Ez önmagában is azt a belső egységet jelzi, ami hiánycikk volt korábban a szövetkezetnél. Azóta látszatra apróságnak számító dolgokat oldottak meg: a munkaruha- és szerszámhasználati díj kérdését és a rugalmas munkaidő bevezetését. Érzik, tudják, először a belső rendet, a belső egységet, a szervezettséget, az ösztönzést, és a felelősség kérdését kell megoldaniuk ahhoz, hogy kifelé is rendben menjenek a dolgok. Mindehhez bizalmat kaptak kívülről is. Lehetőséget, hogy bizonyítsanak. • Korábban volt két generál építésvezetőség, külön szakszerelőipari, külön ipari és szakipari tevékenységet végző építésvezetőség. Legtöbbször nem tudta a jobb kéz, hogy mit csinál a bal a részegységekben, és így szövetkezeti szinten, Tavaly a küldöttgyűlés megszavazta az új belső mechanizmust, amit ez év januárjától vezettek be. Jelenleg két főüzemre tagolódik a szövetkezet: építőipari és ipari főüzemre. Előtérbe helyezték a személyi felelősséget — természetesen anyagiakkal nyomatékosítva —, megszűnt az anyag-, a termelési és a műszaki osztály. A főüzem felelős azért, hogy mit vállalnak, azt hogyan készítik elő műszakilag és anyagilag, feladata az anyagbeszerzés, a kivitelezés, az elszámolás 'a végzett munkával. Mindezt úgy, hogy az egész szövetkezetnek hozzon hasznot. A tavalyi első negyedévben mór összehoztak 3,5 millió veszteséget. Oka? Fagyszabadság, előreszámlálzások, aztá.n az önrevízió után a több mint félmilliós bírságbefizetés. Ez a hátrány a harmadik negyedévre lecsökkent 2,5 millióra. Az új elnök, Kuti Géza így összegzi az év végi hajrát: — A megerősödött első vonal mögé beállt a második garnitúra, és a dolgozóink is megtettek mindent. Az egymásra- találást segítette az enyhe tél is. A második félévben már hitel nélkül dolgoztunk, és 2— 2,3 milliós nyereséggel számoltunk, ezt 4,1 millióra teljesítettük. Az elmúlt évet 97 milliós árbevétellel zártuk. • Mit javíthat, vagy ronthat a vezetés jó, vagy rossz elképzelése? A korábbi elv — a lehetségesnél jóval kisebb bérfejlesztést irányoztak elő, helyette év végén több nyereséget osztottak — megbosszulta magát. Tavaly a dolgozók majd egy- harmada cserélődött ki. Főleg a segédmunkások és a mesteremberek mentek. — Hogyan kívánnak változtatni a helyzeten? — kérdem az elnököt. — A jövedelmezőségi mutató javításával. A nyereséget az anyaghányad csökkentésével,'a határidő tartásával, a minőséggel kívánjuk növelni. Csök- kentenünk kell a hiánypótlást, javítani az előkészítő, szervező munkát, jobban betartani a technológiai sorrendet. A szállítási és egyéb rezsiköltségekből is sokat meg tudunk takarítani. Az ipari üzemünk jobb kihasználása érdekében együttműködési tárgyalásokat folytatunk a Pécsi Faipari Szövetkezettel — fiókok készítéséről és bérmunkában zsúrkocsik összeszereléséről —, a Farostlemez- gyárral. A Mohácsi Székgyárnak éves szinten 20 millióért készítünk kárpitos kereteket. Az asztalosüzemünk első féléves kapacitását már lekötöttük. A lakatosüzem bedolgoz az építési főüzemünknek, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szója- programjához tartozó berendezéseket is gyárt. Az ipari részlegünk a tervek szerint az éves termelési értékünk egyharma- dát adja. Az új szervezéstől sokat várnak. — Át keíl adnunk a tavalyról áthúzódott két csillagházat. Joggal félünk, mert a két épülethez 2400 tagradiátor kellene, az meg országos hiánycikk, ígérte a Tolna megyei ÁÉV, hogy kölcsönadja, de visszavonta az ígéretét — mondja az elnök. — A Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát törökdombi sertéstelepének építését és felújítását idén befejezzük. Elkezdtük a széles körű társadalmi összefogással megvalósítandó városi sportcsarnok építését. Befejezés előtt áll a MOFA öltöző-fürdő átalakítása. Legnagyobb munkánk a Felszabadulás-lakótelepen van, ahol a Baranya megyei ÁÉV 300 lakást épít; mi készítjük a fogadószinteket, a közművesítést, a járdákat, az utakat. — Mennyiben vesznek részt a felújítási munkákban, és hogyan segítik a magánerős építkezéseket? — Tárgyalunk a Városgazdálkodási Vállalattal, hogy részt vehessünk a lakáskarbantartási és -felújítási munkákban. Bevezettük az Állami Biztosítóval történt megállapodás alapján a biztosított lakások, házak üvegkárainak rendezését a pécsi példa alapján. Ez évtől új szolgáltatásunk: a magánerős építkezésekhez kész betont adunk el és azt kérésre házhoz is szállítjuk. A belvárosi szanált területen 130 lakás építésére kerülhet sor, ha a város megkapja a földgázt. Mi elvállalnánk ezt a munkát. A mohácsi ÉPSZÖV vállalásait határidőre, jó minőségben kívánja teljesíteni. Ezzel emelhetik a bérszínvonalat, hogy megmaradjanak, visszajöjjenek a jó szakemberek. Szakcsoportok megalakítását is tervezik. Dolgozóik fele bejáró, a szövetkezet saját szállítóparkja elöregedett. Ez évre 6 milliós nyereséggel számolnak. Esélyük van, hogy ezt 7,5 millióra teljesítik. Az első negyedévet hitel nélkül zárták. Ilyenre az utóbbi években még nem volt példa náluk. Murányi László A gazdasági egységeknél dolgozó fiatal műszakiakat, közgazdászokat tömörítő FMKT-k száma egyre több: csupán Pécsett húsznál is több ilyen szervezet működik. Ez adta az ötletet — pontosabban: keltette az igényt —, hogy Baranya székhelyén, a KISZ városi Bizottsága tanácsadó csoportjaként, önálló FMKT munkabizottság működjön. Ez tavaly ősszel jött létre. A városi összehangolás egyik fő célja: olyan, sajátosan pécsi feladatokat adni a fiatal műszkiaknak, amelyek így, közösen több vállalatnál dolgozók együttgondolkodásával jobban oldhatók meg, mint külön- külön. Egész sora van már az ilyen munkáknak. Ilyen például a kertvárosi buszmegállók terve, készítette: Pétermann László, a MÉV építész üzemmérnöke. A buszvárók — szakszerűbben: egy modulrendszerű utca-bútor- család darabjai — eső ellen is védelmet nyújtanak majd, ám egyben praktikus, kellemes (formatervezett) környezetet is teremtenek a forgalmasabb megállókban, a várakozást is megkönnyítve, hasznosabbá téve (hirdetések). A tervet most bírálják el az illetékesek — párhuzamosan már a gyártáselőkészítést is szervezik —; egy másik közös FMKT-munka már kész: a városi jégpálya — most teniszpálya — beemelő szerkezete. Az utóbbit a Sopiana Gépgyár FMKT-ja készítette, Ungár István gépészmérnök vezetésével. Harmadik nagyobb munkájuk összetett: építészeti-statikai felméréseket végeznek, gyártási dokumentációk készítésében és az energiafelhasználást ésszerűsítő pályázatok megvalósításában vesznek részt. Mindez nem csupán új műszaki feladatokat jelent a fiataloknak hanem lehetőséget ad a saját szakterületen túli erőpróbához, eszközök, módszerek kipróbálásához is. Megtanulnak együtt dolgozni és együttműködni, betekintést nyernek más üzemek tevékenységébe. Ez nemegyszer konkrét tapasztalat- cserét jelent: a közelmúltban a Baranya megyei Állatforgaími- és Húsipari Vállalat minőségi körének munkáját ^tanulmányozták, a borsodi lyukóbányaiak látogattak el a szénbányász FMKT-hoz, a jövő hónapban a budapesti Elektromos Művek szakember-csoportja fogja a DÉDÁSZ-nal különböző műszaki feladatok megoldását tanulmányozni. Érdekes kezdeményezésük: gyűjtik, számontartják az „c-rökzöld” feladatokat, vagyis — pécsi viszonylatban — azokat uz újítási igényeket fejtörést okozó problémákat, amikre — a vállalatok belső köreiben — mindeddig nem született megoldás. Persze, módszertani feladataik is vann_ak: szorgalmazzák a legkülönfélébb újítási és ötletpályázatokat, útmutatókat, segédleteket adnak ki, és rövidesen — a hónap végén, Fonyódon — megrendezik az összes pécsi, baranyai FMKT- és FAT-aktíva nyári táborát. A jelzett élénkülés természetesen a városi mezőnyben máris kedvező változásokat hozott; Igen aktív, kiemelkedő munkát végzett az elmúlt időszakban a húsipariak FMKT-csoportja. fokozódó aktivitás tapasztalható a Volánnál. A munka megújítására készül — az üzem vezetőinek határozott támogatásával — a MEZŐGÉP, s hasonló törekvések tapasztalhatók a Bőrgyárnál és a Sörgyárnál is. V. J. A mentőállomás mögötti területen, □ Pécsi út mentén most alapozza a város felépítendő új sport- csarnokát a Mohácsi Építőipari Szövetkezet. Erb János felvétele Akii« a hírekben szerepelnek „Hír: A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta Potzner Péternének, a reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezet baromfigondozójának, aki a magas kitüntetést május 26-án Budapesten, a TOT-székházban vette át." A kétkezi munkát 11 éves korában kezdte el 1946-ban napszámosként Pogányban, ahol született és elemi iskolába járt, s ahol ma is él- Az apa, Frank János, a háborúban halt meg, s az apró gyermekekkel özvegyen maradt anya napszámból tartotta fenn a családot. Erzsiké- I nek kemény gyermekkor jutott. A nyolc osztály elvégzéPotzner Péterné se után építkezésnél volt segédmunkás, majd mezőgazdasági gyalogmunkás a Keresztespusztai Állami Gazdaságban. Munkásszálláson lakott. A mai munkahelyén, Nádorligeten, akkor SERNE- VÁL — állami sertéshizlalda volt. A tizenéves kislány itt is olyan nenéz fizikai munkát végzett, ami az erős fizikumú felnőtteknek is megerőltető. Korán férjhez ment, 1956- ban megszületett a fiai, 1957- ben a lánya. A pogányi tsz 1961-ben alakult meg. Erzsiké az elsők közötti lépett be, alapító tag. — Eleinte gyalogmunkát végeztem a növénytermelésben, de vállaltam mindent. Akkor építettük a családi házat, és nőttek a gyerekek. Férjemmel közösen arra tettük az életünket, hogy a gyermekeinket kitanítassuk, ne kelljen olyan nehéz testi munkával keresni o kenyerüket,'mint nekünk. Elértük amit akartunk- Fiam a budapesti Műegyetemen végzett, építész- mérnök, a felesége fogorvos, két unokám van, s amikor Pestre megyek, nem szorulok szállodára, náluk alszohn. A lányom Sopronban végzett, s most a pécsi német nemzetiségi óvodában óvónő. Ö velünk él, épp vizsgázik autóvezetésből. Most kocsira gyűjtjük neki'a pénzt. Most már a tsz-ben is könnyebb a munka itt a baromfitelepen. Letettem a szakmunkásvizsgát, a kereset is jó, 4200—4500 forint, s ehhez jön még a tagi pótlék, ami az évek után jár, nekem havonta 444 forint. Tíz éve vagyok tagja és öt éve vezetője a Hámán Kató szocialista brigádnak, már a szakmai kiváló brigádja címet is elnyertük. Több baromfis brigád is van, de mi hoztuk a tsz-nek mindig a legtöbb nyereséget. A Hámán Kató szocialista brigádban 17 nő és 3 férfi dolgozik, ők húszán tavaly 22 millió forint értéket termeltek és 3 millió tiszta nyereséggel járultak a tsz eredményéhez. Most mini hybró szülőpárokat nevelnek. A ísz átalakított fürjfeldolgozójában június elején megkezdik a mini broi- lerek vágását olasz exportra- A piac diktálta átállásokban a Hámán brigádra mindig biztosan számíthat a tsz, szakképzettek, szorgalmasak, pontosak. Potzner Péterné a brigád lelke, a fiatalok példaképe. A tizenéves brigádtagok, Gyimesi Ildikó, Csáki Judit a munka mellett végzik a gimnáziumot, s ai brigád Segíti, ösztönzi őket, hogy érettségizzenek le. Kitűnnek a munkában, a tanulásban, egymás segítésében, megbecsülésében. A megye egyik legjobb női szocialista brigádja, 15 éve teljesíti maximálisan a munkaversenyben vállalt feladatait. Potzner Péterné többszörös kiváló dolgozó, a Szovjetunió élmunkása, ezt a kitüntetést 1981-ben vehette át Budapesten, a szovjet nagy- követségen. Baranyából ketten, az újpetrei Steinmetz brigád vezetője, Oláh János és Pózner Péterné képviselték 457 termelőszövetkezeti szocialista brigád kilencezernél több tagját Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a szocialista brigádvezetők VI. országon tanácskozásán. —Rné—
