Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-28 / 146. szám

Gyerekek üli lisor aj a n lat Ha esik az eső... PÁKOUTZ ISTVÁN Kokaspikula A helsinki piacon kokast árult eg/ asszony; nem is egyet, legalább húszat—huszonegyet, a rézangyalát! Rőt agyagból gyamálta bögyös kokas-mustrára; ha egyiket megfújta, csimpolyázva fölzengett a pikula. Billegette két ujját, mig fújta a pikulát; Gábris le is fotózta, csak a képen nem hallatszik a nóta. A pikulás néniké kokast nyomott kezibe; Gábris még most is fújja szakadatlan, ha eddig meg nem unta. BÓKKON GÁBOR Kalapvásár­Túl az Óperencián, Hencidán és Boncidán, Most nyílik a kalapvásár Ott sok csodás kalap rád vár! — Tessék, tessék, most lehet! Vitézek és gyerekek, Asszonyok és öregek: Szép fejfedőt vegyenek! — Híres-neves kalapom Hat garasért eladom. Karimája egérrágta — Három garas az új ára ... — A közepe elveszett. Két garasért megveszed? — Kicsit poros, meg fakó. Egy garasért eladó. — Tessék, tessék, még lehet! Fél garasért viheted. — Hogyha nem kell senkinek: Hat garast én fizetek! OLÁH JÁNOS Öreg kapás Mályvaszirom volt fönn a hold, ugrott a kapám és botolt, száraz rögök közt keresett tolakvó giz-gaz gyökeret. Fehérizzó félpatkó lett. és a kéklő ég megrepedt, biztatott csöndesen a szél, pihenjen, hagyd, a kapanyél. Mindenki elment már haza, kinek van akla. jászola, csak a por füstölög kicsit, őrzi a csorda lépteit. DÚSA LAJOS Tyúkpiac A tyúkpiac: pipi-tér. Nem nyílik ott pipitér, csak buksza a pipikért. Nagyot rikkant kakas úr felháborodva, vadul: — Még kelleti is magát ez a ledér társaság! Bármikor előfordulhat, hogy esni kezd az eső. Azért még nem kell unatkozni. Most esős időben, lakásban, székkel játsz­ható játékokat ajánlok nektek. SZÉKFOCI Ehhez nagyobb terem kell. A leállított labdától egy méterre állítsatok egy széket. A ver­senyző a szék lábai között át- gurít'egy labdát. Akinek ez si­került, a szék mögé (a verseny­zőtől távolabbi oldalra) egy méterre egy újabb széket tesz, és most már a két szék alatt kell átrúgni a focit. Aki elté.- veszti, kiesik. A verseny addig tart, amíg valaki egyedül ma­rod. (Az országos csúcstartó ed­dig 12 székig jutott el.) Kisebb terem esetén a székek 50—70 centiméterre is tehetők egymás mögé. Ennek egyik változata a ki­sebbek részére a székek alatti Talán a legszorgalmasabb hazai énekesmadár a verébnél karcsúbb, szürke tolilruhás ba­rátka. A hím fejét fekete, a tojóét és a fiatalokét rozsda­barna „sapka” díszíti. Tavasz- szal, március végén, először a hímek érkeznek vissza közelke- leti telelőhelyeikről, és ha az időjárás kedvező, eleinte hal­kabban, később egyre hango­sabban énekelni kezdenek. A barátka éneke két résziből áll. Először utánzásokkal' is tarkított változatos csicsergés, amelyet a madarászok „bokoréneknek" is neveznek, majd ezt iköveti a csengő flótahangok'ból átló befejezés. Ez a poszátákkal rokon szűr. ke kis madár legalkatmazko- dóbb madárfajaink közé tarto­zik. Eredetileg a dús aljnö- vényzetű lomberdők, a folyó­árterek ligeterdeinek lakója, de megtelepedett a patkóikban, kertekben, temetőkben is, min­denütt, ahol táplálkozásra és fészkelésre alkalmas élőhelyet talál. A párok egy-egy kivá­lasztott területet birtokolnak, gurítós játék, ahol a székek mö­gé műanyag palackot, vagy műanyag kuglibábut is tegye­tek. A feladat a bábu ledönté­se. Itt is minden sikeres dobás után a székek számát növelni kell. (Lásd rajzunkat.) GYORSAN CSERÉLJ HELYET! A játékban minden résztvevő gyerek fog egy széket, és nagy kört alkotva leülnek. Ezután vá­lasztanak egyet közülük sorso­lással (kiszámolással stb.), ő lesz a cica, aki a kör közepére áll. Indul a játék, a cica sze­retne leülni az üresen maradt székre, a többiek pedig villám­gyors cserével arrébb ülnek a székeken, és megakadályozzák, hogy a középen álló gyerek le­ülhessen. Ha ez öt percig nem sikerül a cicának, akkor új ci­cát választanak. Ha sikerül le­ülnie, akkor pedig helyet cse­rél azzal, aki ezt engedte. ezt a hím sűrűn hallatott éne­kével jelzi. Amikor a fülemüle, az erdei pinty és az énekes ri­gók >rég elhallgattak már, a barátkáik különösen a kora reg­geli órákban, a nyár második felében is énekelnek. A párok növényi szálakból álló egyszerű fészküket bokrok alacsony ágaira, az ártéri er­dőkben gyakran az ott buján tenyésző szederindák közé, alig arasznyira a föld felett építik. Az öt teáson éjszaka a tojó, nappal rendszerint a bím ikot- li'k. A fiókák 10—11 nap alatt kelnek ki, és alig száradnak meg, nyomban enni kérnek. A barátka tápláléka tavasz- szal és nyár elején túlnyomó­id g rovarokból áll, de amikor augusztusban érni kezd a bod­za, egyre többen gyülekeznék az édeskés ízű, fekete bogyók közelében. Az őszi vonulás fő ideje szeptember és október, de gyakran akadnak áttelelő példányok is. Az őszi bodzá- sokban gyűrűzött barátkák egyebek mellett Ciprus szige­tén, Libanonban és Szíriában SZÉKES TÁNC Ezt a játékot talán már töb­ben is ismeritek, mégis izgal­mas jókedvre deríti a társasá­got, sőt, a gyorsaságot és a reflexeket is fejleszti. Két sorban állítsátok fel a székeket támlá­jukkal egymásnak háttal. Egy székkel kevesebbet, mint ahány gyerek játszik. Magnóra, zenére kell a gyerekeknek körbe-körbe a székek körül szaladni. Amikor a zene elhallgat (a magnót, rá­diót valaki kezelje, és a legvá­ratlanabb időben állítsa meg a zenét), mindenkinek le kell ül­nie egy székre. De mert keve­sebb a szék, valaki hoppon marad. Ez a gyerek kiesik, de. egy széket is ki kell venni és fél­retenni. A verseny végére már csak két versenyző és egy szék marad, győztes lesz az, aki le tud ülni, ha a zene elhallgat. Horváth Mihály A barátka kerülték kézre.* A Közel-Kelet­ről érkeznek vissza minden ta­vasszal, hogy az erdőkben és kertekben a bokrok ágai kö­zött újra felcsendüljön a hí­mek pánt csalogató, hangos éneke. Schmidt Egon A barátka Fecsegi, a bolond Élt egyszer egy tréfás kedvű parasztocska a feleségével. Ki­ment az országútra, a kellős kö­zepére állított egy fazekat, és főzni kezdte a kását. Körbe- körbe járt a cserépedény körül, egy pálcával hadonászott fölöt­te, s közben varázsigéket mo­tyogott : — Fortyogj, fortyogj, faze­kam, benned finom kása van! Odament hozzá tizenkét mes­terember. — Mit főzöl? — Én bizony kását! — Megvendégelhetnél minket is! — Nem bánom, üljetek le! Leültette őket, nekilátott a kásafőzésnek, végül úgy meg­etette mind a tizenkét vendé­gét, hogy azok alig tudtak föl - állni a fazék mellől. A kásából azonban még így is maradt. Híres lett ezzel bolondos Fe­csegi: egészen I. Péterig elju­tott a híre. Hivatta őt a cár az udvarba: amikor szomorkodott, a bolond fölvidította; amikor vidám volt, elgondolkodtatta, így kérlelte egyszer I. Pétert: — Fogadj föl parancsnoknak! Ha máshová nem, hát a le­gyekhez I I. Péten ráhagyta: — Légy a legyek parancsno­ka ! (orosz népmese) Bál volt egyszer az udvarban, összegyűltek mind a generáli­sok, hercegek. Megjelent a cár is. A bolond rettentően mérges volt az egyik generálisra, vala­mi miatt nagyon megharagu­dott rá. Csinált magának egy jókora dorongot, járkált föl s alá a palotában, nézelődött. Addig-addig, mig megtalálta a generálist. Jól kupán csapta a doronggal. Az ütéstől a gene­rális lefordult a székről, a töb­biek meg kiabálni kezdtek a bolonddal: — Mit tettél? Elment az eszed? A bolond így felelt: — Óh, ördögök öreganyja! A,z se tudná elviselni ezt az áb- rázatot! A cár jól mulatott, de azért megparancsolta, hogy vesszőz­zék meg Fecsegit, aztán adja­nak neki egy szép mosómedve­bundát. A bolond hamarosan megkapta a vesszőcsapásokat, s elhozhatta a cártól a bundát. Hát ahogy ment vele az úton, egyszer csak szembe találkozott a generálissal. Annak igen .megtetszett a bunda. — Te bolond! — azt mond­ja. — Add el nekem a bundád! — Jól van, eladom, de azzal fizess érte, amivel én fizettem! — Nekem édesmindegy. Akármit megadok érte. — Ezt add írásba! Volt a bolondnak egy nád­pálcája. A generális odaadta neki az írást, a bolond meg le­vette a bundát, és így szólt: — Amennyiért én vettem, annyiért el is adom! Egy szál ingben nekigyűrkő- zött, és a nádpálcával alaposan végigvesszőzte a generálist. Az meg csak üvöltött tofka szakad­tából. — Várj csak, még két sorozat hátravan! A generális még föl sem ocsú­dott, ő máris újból eltángálta. És így történt harmadszor is. A cár méregbe gurult a do­log hallatán, mert hát a gene­rális egyből ment hozzá panasz­ra. Elkergette a bolondot: — Többé meg ne lássalak a földemen! Erre a bolond befogott egy lovat a szekerébe, s egyenesen Svédország felé vette útját. Megérkezett a svéd királyhoz és ezzel a kéréssel fordult hoz­zá: — Adj egy szekér földet! — Vigyél csak, amennyit akarsz! — felelte a király. Megcsinálták az adásvételi szerződést, a földet fölhányták a szekérre, s Fecsegi máris in­dult haza. Hazafelé elhaladt a cári palota mellett. Meglátta őt a cár. — Mit keresel itt, te csirke-, fogó? Nem megmondtam, hogy meg ne lássalak többé a föl­demen?! A bolond így válaszolt: — Tévedsz, uram! Ez az én saját földem, nem a tied. Svéd­országban, vettem. Ha nem hi­szed, magad is meggyőződhetsz róla, itt az adásvételi szerződés. Benyúlt a zsebébe, odaadta a papírt I. Péternek. Az elolvasta az iratot, majd ezt mondta: — Rendben van, gazfickó, hazatérhetsz, de többet ne ke­rülj a szemem elé! A bolond meg hazatért, s az­óta is boldogan él, ha meg nem halt. Film... Film... Film... FLEP, A RÓKA Színes, hangbemondásos ja­pán természetfilm. Irta és rendezte: Korejosi Ku­ra h ara. Hideg a tél Hokkaidó-szige- tén. Minden állat elrejtőzik, egyedül a rókák tűzvörös bun­dája világlík. Számukra ez az évszak a párzás ideje. Kemény életük van a mostoha természe­ti feltételek körött s az ember is ritkítja őket. A KARATÉZÓ COBRA VISSZATÉR Színes, szinkronizált japán krimi. Irta és rendezte: Umení Inoudzse. Szereplők: Jiro Tomija, Keizo Kanije, Kuml Tagucsi. Komura nyomozónak, a ret­tegett Cobrának ezúttal egy kettős gyilkosság rejtélyét kell felfednie. A háttérben milliós üzletek sorsa forog kockán. Fut­ja tehát orgyilkosok felíbérelésé- re is. Komura és az egész ügy kulcsát jelentő kis táncosnő éle. te szüntelenül veszélyben fo­rog .. . S a múltból is felbukkan egy szépséges női árny, Li Ping . .. Ugróiskola? A ma délelőtti magazinmű­sorban — melyet Kovács Imre szerkeszt — szólnak a szocia­lista brigádvezetők országos ér­tekezletéről felkeresnek egy ki. tüntetett baranyai brigádot. Időszerű téma a közlekedésben a nyári menetrend változás. A legfontosabb információkat, vál­tozásokat közük a műsorban, am; a baranyaiakat, somogyia­kat és Tolna megyeieket érinti. Hírek, lapszemle, hétvégi prog. ramjavaslat és sportműsor sze­repel még a JÓ PIHENÉST ma­gazinban. UGRÓISKOLA címmel hang­zik el gyerméknapi magazin vasárnap délelőtt. — Lehet, sokan furcsának találják e címet — mondják a műsor készítői, Balogh Zoltán és a szerkesztő Szabó Zsolt. — De mi mindenképpen allegori­kusnak: érezzük. Mert hogyan is járjuk az ugróiskolát? Felve­szünk egy kavicsot, megcéloz­zuk a soron következő négyze­tet, dobunk, odaszökdelünk a kavicsunkért és kezdhetjük elöl­ről. De hiába a gondos célzás, a kavics gyakran perdül a já­téktéren kívülre. Mi „félnőttek” tudjuk, ez nemcsak az ugróis­kolában eshet meg. Életünk köve már gyermekkorban félre­pattanhat. A magazinban gyerekek szó. lalnak meg, akik e „nagy ugró­iskola” alsó osztályait járják — szerencsével, vagy balszeren­csével. A hétfői KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁ­RATBAN ismét sok helyszínre viszi el a szerkesztő Somogyvári Valéria a hallgatókat, akik egy­ben gépjárművezetők és gya­logosok. — Például: bemutatjuk azt a pécsi üzemet, ahol a közúti jel­zőtáblákat készítik. Folytatjuk szolgáltatási sorozatunkat, ez­úttal a Diósi úti szervizben né­zünk körül. Közeledve a bala­toni szezonhoz. tájékoztatást adunk a várható forgalmi és ecjyéb változásokról. Ismét el­hangzik egy rejtvény, az év ele­jén indított Rádió—Volán Vál­lalat közös pályázat utolsó, vagyis ötödik feladványát hall­ják, a díj ezúttal is ezerforintos vásárlási utalvány. A hétfői szerb-h'orvát nyelvű műsorban dr. Frank Józseftől kérnek időszerű növényvédelmi tanácsokat. A Sellyén folyó anyanyelvi oktatással foglalko­zik Filákovity Bránkó szerdai riportja. Pénteken összeállítás köszönti Sztoján D. Vujicsics költő-műfordítót 50. születés­napján. — „Halló stúdió, halló hallgató" címmel hétfőn ismét jelentkezik Kerner Lőrinc nép­szerű német nyelvű telefonos műsora (a telefonszám az adás ideje alatt: 10-666). Kézi kötö- déjéről beszélget Wéber Adám. néval a keddi programban He- tényi Árpád. A pénteki kulturá. lis magazinban beszámolnak a Bolyban rendezett nemzetiségi szavalóversenyről. Televízió A Pannon krónika idei hatodik szá­ma június 3-án, pénteken 17.23-kor jelentkezik. A pécsi stúdió magazin­jában foglalkozik azzal, mit csinál­nak az emberek a Balaton mellett az építési tilalom miatt fölöslegessé vált .építőanyagai. Egy másik riport azt firtatja, miért áll üresen Zalalö- vőn 12 OTP-lakás. Bemutatja a kró­nika a sióagárdi tájházat, közli a KBT, a Dunántúli Napló és a Pécs, belvárosi iskola ,,Közlekedj udvaria­san!" felhívását, beszámol a pécsi tűzoltóversenyről, az Európa Nostra- díjról. Ismét nyilatkozik a tehetség- gondozási programról Bárdi László Baranya megyei tanácsos, válaszol a szülők kérdéseire. Ismét jelentkezik az információs, a házunk tája és a programokat ajánló rovat. Az ünnepi könyvhét eseményeihez kapcsolódik az Unser Bildschirm, a stúdió német nyelvű szerkesztőségé­nek műsora. Nagynyárádra látogat­tak a riporterek, ahol olvasókkal be­szélgettek arról, milyen német nyel­vű irodalom jut el hozzájuk, s hogy mit szeretnének olvasni. Megszólal a pécsi német nyelvű báziskönyvtár ve­zetője is. Bemutatják a pécsi tévések Koch Aurél műveit, néhány illusztrációt vá­ci kiállításáról. Koch Aurél, a Ma­gyarországi Németek Demokratikus Szövetsége képzőművészeti szekció­jának vezetője: a kamera előtt erről a munkájáról is beszél. Az Unser Bildschirm adásideje: június 2., 19.50, tv 2. Ismétlés: június 4., 8.05, tv 1.

Next

/
Thumbnails
Contents