Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-27 / 145. szám

e Dunántúli napló 1983. május 27., péntek Szőlőtermesztés korszerűen (11.) N apjainkban a kisüzemi, házikerti szőlőtermesz­tésben is csak korsze­rű ismeretekre alapo­zott növényvédelemmel érhető el rendszeresen nagy hozam, jó erőben lévő, egészséges ül­tetvény. Szakszerű növényvé­delemmel a szőlőben kimagas­lóan nagy értékű termést óv-, hatunk meg a pusztulástól: a védekezésre fordított minden forinttal — a termelési színvo­naltól függően — tíz-tizenöt­szörös értékű termés védhető meg. Ezért mindent el kell kö­vetni, hogy a kistermesztők is olyan szőlővédelmi képességek­kel és lehetőségekkel rendel­kezzenek (szakismeret, gép- és védőszer-ellótás), hogy még járványos körülmények között és egyes kártevők nagy gra- dációja esetében is jó haté­konyságú védelmet nyújthas­sanak szőlőskertjeikben. Korszerű védekezés Nem gélom örökérvényű vé­dekezési receptek bemutatása, hiszen ilyenek nincsenek is. In­kább olyan biológiai ismere­tekre alapozott szemlélet nyúj­tására gondolok, amelyek bir­tokában a kistermesztők a vál­tozó körülményekhez könnyeb­ben és gyorsabban tudnak al­kalmazkodni. Korszerű növény- védelemnek az tekinthető, ahol a hatékonyság, a gazdaságos­ság, a környezetvédelem szem­pontjait szem előtt tartják, és figyelembe veszik a védekezés­sel kapcsolatos előírásokat (pl. a munkaegészségügyi és élelmezésügyi várakozási idők megtartása, a bortechnológiai komplikációk megelőzése). Nem törekszem Baranya szé­leiben előforduló valamennyi károkozó bemutatására, hiszen ez meghaladná a lehetősége­met. Azokról kívánok röviden szólni, amelyek széleskörűen elterjedtek és emiatt nagy ve­szélyt jelentenek a szőlőre. Ezenkívül néhány mondatban foglalkozni kívánok azokkal a károsítókkal is, amelyek az utóbbi időben az intenzív sző­lőtermesztés térhódításával pár­huzamosan jelentek meg és terjednek. A védőszerek közül is csupán néhányat kívánok felsorolni, ki­zárólag olyanokat, amelyek a házikertben alkalmazhatók. E tekintetben részletes ismerte­tésre azért sincs szükség, mert dr. Frank József szakmérnök a Dunántúli Napló hasábjain rendszeresen ad tanácsot. Mielőtt a szőlővédelem bio­lógiai alapjainak, valamint a hatékonyság feltételeinek váz­latos bemutatására rátérek, megjegyzem, hogy Baranyá­ban a növényvédelem az át­lagosnál nagyobb figyelmet igényel. Ez egyrészt azzal ma­gyarázható, hogy megyénk időjárása esetenként- rendkívül változékony. Másrészt a sajá­tos domborzati viszonyaink ked­veznek, különleges mikroklíma kialakulásához. Továbbá az enyhe télben a kórokozók gyak­ran nem pusztulnak el, és így fertőzés tavasszal nagy egyed- számmal indulhat. Először a gombás betegségekről lesz szó. szó. Peronoszpóra A szőlő egyik legveszedel­mesebb ellensége. Országos fel­mérés szerint az elmúlt évtize­dekben a termést csökkentő tényezők között 23,9 százalék­kal szerepelt. A szőlő minden zöld részét megtámadhatja. A kórokozók a lehullott levelek­ben oospórával telelnek át. Ta­vasszal az első fertőzéshez 10—13 °C napi középhőmér­séklet és 10 mm csapadék szükséges. Ezek a feltételek az elmúlt napokban kialakultak. A későbbi fertőzéshez már 3—5 mm csapadék is elegendő. A beteg levél színén sárgás­zöld, kerek vagy ovális alakú ún. olajfoltok jelennek meg. Ez a megbetegedés első tünete. Az olajfoltok megjelenése Után néhány napra a levél fonákján fehér sporangiumtartó gyep fi­gyelhető meg. Május elejétől augusztus vé­géig károsíthatja a szőlőt. A szőlő növényvédelme Baranyában az első pero- noszpórafertőzés a legtöbb év­ben a villány-siklósi borvidéken jelenik meg. Erősebb fertőzé­sére a hegy lábánál elterülő 130 méter tengerszintnél ala­csonyabb fekvésű területeken, a völgyekben és sűrűbb tele­pítésű ültetvényekben számol­hatunk. A tartósan meleg, párás idő, gyakori esőzéssel állandó fer­tőzésveszélyt jelent, és ilyen vi­szonyok között a betegség gyor­san terjed. A déli, meleg eső­frontok vonulásával és a vele­járó széllel egyik szőlővidékről a másikra nagy tömegű fertő­zőképes sejt is elsodródik. Ily módon a frontok a Földközi­tenger környékéről, Olaszor­szágból, Görögországból és Jugoszláviából óriási mennyi­ségű sporangiumot szállíthat­nak Baranya szőlőskertjeibe. Dithane M—45, Miltox Special, Rézoxiklorid 50 WP, Ridomil Plus 50 WP, Dithane D—8 (porozó). A permetezési idény első felében kb. július köze­péig rézmentes, a további idő­szakban pedig réztartalmú sze­rek használatát ajánlom. Lisztharmat A gomba a rügyekben hi- fa alakban telel és a rügyfa- kadás utón azonnal kialakul a fertőzésveszély és nyomában a betegség terjedése. Ez fo­lyamatos az egész vegetációs időben. Súiyos mértékű megje­lenéséhez, járványának kiala­kulásához tartósan meleg, szá­razabb jellegű, de párás, fül­ledt időjárás a legkedvezőbb. Legtöbbször virágzástól augysz- tus közepéig támad különösen Szölövédelmi szerek a pécsi Koller utcai Kertbarátok boltjában. Fotó: Proksza László Ezzel magyarázható esetenként a peronoszpórajárvány gyors, meglepetésszerű kibontakozá­sa. Védekezés: A figyelmet a megelőző védekezésre fordít­suk. Az első permetezést öt­leveles hajtáshossz elérésekor kezdjük meg és az időjárástól függetlenül virágzásig a mun­kát legalább két ízben végez­zük el. A virágzást követően a letisztult zsenge fürt különösen ki van téve a fertőzés veszé­lyének, tehát a permetezéssel ne késlekedjünk. Megkülönböz­tetett figyelmet fordítsunk ar­ra, hogy a permetszer a leve­lek fonákjára kerüljön. Az idő­járástól, a termőhelytől, a sző­lőfajtától és a védőszertől füg­gően Baranyában tavasztól őszig 6—12 permetezés szüksé­ges a peronoszpóra ellen. Tar­tósan csapadékos nyári viszo­nyok között 8 naponként, míg szárazabb időszakokban 12 (—20) naponként kell a per­metezéseket ismételni. A kórokozó jórványszerű fel­lépésére fokozottan azokban az években számolhatunk, amikor az április és a május csapa­dékban gazdag. Gyakran megismétlődő esők idején a permetezés nem elég hatásos, ilyenkor porozásra is szükség van. Termőszőlőben a peronosz­póra elleni zárópermetezést augusztus utolsó dekádjában minden körülmények között vé­gezzék el. 1982-ben eztf több gazdaságban elhagyták és en­nek következtében a hajtásvé­gek leveleit a peronoszpóra el­pusztította. Hazánkban ma már több olyan új csemege- és borszőlő­fajtát előállítottak, amelyek a peronoszpórával szemben rész­ben vagy teljesen ellenállók. Ezeket csak nagyon csapadékos, meleg nyarú évben, járványve­szély esetén szükséges egy-két óben permetezni. Ilyen fajták pl. Pölöskei * muskotály, Zala gyöngye, Bianca, Göcseji zama­tos, Lakhegyi mézes, Medea. Javasolt védöszerek: Ortho- Phaltan FL, Mycodifol FL, Ant- racol WP, Orthocid 50 WP, nagy eréllyel. A gomba a sző­lő mindén zöld részét fertőz­heti. A beteg levél színén, a hajtáson és a bogyón szürkés­fehér bevonat látható. A fer­tőzött bogyók fölrepednek, „sérvessé-” válnak. A vessző jellegzetes tünete a vörhenyes elszíneződés. Súlyosabb ese­tekben mór közvetlenül a rügy- fakadás utáni időszakban, más esetekben a május közepe tá­ján megkezdett permetezések­kel eredményesen meggátol­ható a betegség terjedése és a fürtkárosodás bekövetkezése. Baranyában sajnos minden évben kisebb-nagyobb kárt okoz a lisztharmat. Ez még akkor sem vigasztaló, ha is­merjük azt a régi mondást, hogy ahol a lisztharmat gya­kori „vendég", ott jó bor is terem. Ugyanis a száraz, nap­fényes melegben a bor minő­sége is rendszerint kedvezően alakul. Megyénkben, különö­sen a 150 méter vagy maga­sabb fekvésű, déli, védett hegyoldalakon, a forró katla­nokban okoz sok gondot a lisztharmat. Azokon a termő­helyeken, ahol a lisztharmat- fertőzés veszélye fokozott, ott a peronoszpóra leküzdése ál­talában nagyobb gondot nem okoz. Védekezés: Alapkövetelmény itt is a megelőzés. Lisztharmatos évjárat és enyhe tél után a peronoszpóra elleni első per­metezést megelőző védekezés válhat szükségessé. (Pl. 1983- ban ez a helyzet állt elő.) Ilyenkor 3-4 cm-es, ún. kisle- veles hajtáskorban ajánlatos az első permetezést elvégezni (pl. 1,5 százalékos Thiovittal). A kéntartalmú szerek hasz­nálatát a szüret várható idő­pontja előtt 3-4 héttel be kell fejezni. A szőlőfajták a lisztharmat­tal szemben eltérő .érzékeny- ségűek. Pl. a Pölöskei musko­tály gyakorlatilag teljesen el­lenálló, a Zala gyöngye és az Olasz rizling viszont rendkí­vül érzékeny. Javasolt védöszerek: Thiovit S, Kumulus S, Szulfur 900 FW, Karathane FN 57, Karathane LC, Rubigán 12 EC, ventillált kénpor. Szürkepenészes fürtrothadás (Botrytis) A kórokozó az elhalt fürtré­szek, levelek és vesszők szö­vetében telel és fertőző koni- diumai innen kerülnek a faka­dó tőkék fiatal hajtásaira és a fürtkezdeményekre. Általában a virágzás táján és a zsendü- lés megindulása után alakul­hat ki fokozottabban veszélyes időszak. A gomba leggyakrab­ban sebeken át hatol a szőlő­tőke szöveteibe. Ily módon a vegetáció minden időszakában fennáll a fertőzés veszélye. A rothadás megelőzésében alapvető, hogy minden sebzést okozó tényezőtől (pl. molyok kártétele, mechanikai sérülés, jégverés) meg kell védeni a szőlőt. A rothadt bogyók felü­letét dús, szürke konidiumtar- tó gyep borítja. A beteg vesz- szőkön kifehéredett foltok lát­hatók. Védekezés: A szürkepené­szes fertőzés tökéletes elhárí­tására ma még nincs teljesen megbízható módszer. A beteg­ség veszélyét csökkenti és a kémiai védekező módszerek hatásosságát növeli a légjár­ható telepítési rendszer, a szellős tőkeforma. Kisebb há­zikertekben ajánlatos a fertő­zött bogyókat és fürtrészeket azonnal eltávolítani. Mivel a szőlővédelem gerin­cét a peronoszpóra elleni vé­dekezés képezi, azok a szerek előnyösek (pl. Ortho-Phaltan, Mycodifol), amelyek nemcsak a peronoszpóra, hanem a szür­kepenész ellen is meggyőző védelmet nyújtanak. Az első 4-5 peronoszpóra elleni véde­kezést ezért ajánlom ezekkel a szerekkel végezni. Az ered­ményes védekezés előfeltétele a többszöri permetezés, illet­ve porozás a virágzás és a fürtzáródás között (június ele­jétől július közepéig). A szürkerothadás elleni vé­dekezés nagy akadálya, hogy a szüret előtt 2-3 héttel — amikor a leggyakoribb a be­tegség veszélye - már sem­miféle gombaölő szert nem szabad használni közegész­ségügyi okokból és az erjedé­si zavarok elkerülésére. Baranyában a szürkerotha­dás az évek többségében a villány-siklósi borvidéken és a Mecsek hegység mélyebb fek­vésű völgyeiben jelentkezik legelőször. Csapadékos, párás, meleg időjárásban robbanás­szerűen terjed és 8-10 nap alatt a termés egyharmadát is megsemmisítheti. A Jubileum 75 nevű fajta a szürkepenésszel szemben ki­Háztáji magasló ellenállóképességet mutat. Viszont rothadásra fel­tűnően érzékeny, a Rizlingszil­váni és az Oportó. A Rajnai rizling fajtának gyakran a ko- csányát támadja meg a Bot­rytis, és ilyenkor a szüret előtt 2— 3 héttel a fürtök 10—30 szá­zaléka éretlenül a földre hul­lik. Eutipás rák A közelmúltban felismert gombás betegség (okozója: Eutipa armeniacae), amely fagymentes periódusban bár­mikor, de legnagyobb mér­tékben ősszel fertőzhet sebe­ken, elsősorban a metszés se­bein át. A fás tőkerészek szál­lítószövet-rendszerét pusztítja. 3— 10 év után rákos sebeket, majd részleges és teljes tőke­elhalást okoz. A megtáma­dott tőkék csökevényes, rövid ízközű, apró levelű hajtást nevelnek és fokozatosan elhal­nak. Korai tőke-, illetve kor- donkar-elhalást még a Botry- osphaeria Stevensii, Phomopsis viticola, Stereum hirsutum ne­vű gombák is előidézhetnek. Védekezés: A betegségek hatékony vegyszeres megelő­zése még megoldatlan, de ve­szélye jelentősen csökkenthe­tő. D. Lehoczky János kandi­dátus megfigyelései szerint a tőkepusztulások mérséklésére a következő eljárások javasol­hatók : — A termő tőkék téli met­szése. — A kordonkarok vagy a tör­zsek visszavágásával járó nagy sebek azonnali kezelése, pl. Cellciddel. — A beteg tőkéket időben történő visszavágással ifjítsuk. — A lemetszett idős tőkeré­szeket azonnal távolítsuk el az ültetvényből és kora tavasz- szal égessük el. — Kiegészítő gombaölő-per- metezések elvégzése termő- szőlőkben: Ősszel: a szüret befejezése után, de legkésőbb október második felében 1,2— 1,5 százalékos rézoxiklorid ha­tóanyagú szerrel. Tavasszal: március elején a megmetszett tőkék permetezése 2 százalé­kos Novendával. Mindkét per­metezés bőséges léhasználat­tal lemosásszerűen történjen. Elsősorban a törzsek és a kor­donkarok nódusztáji részein, a metszés után képződő sebeket, valamint az elhalt csonkok fe­lületét kell gondosan beper­metezni. E kiegészítő permetezéseket a telepítés évétől kell meg­kezdeni és kb. 15 évig folya­matosan végezni. A 6-8 éves, vagy ennél idősebb korban megkezdett kiegészítő perme­tezések kevésbé hatásosak. Két hét múlva: A szőlő nö­vényvédelme II. Dr. Diófási Lajos Állás­ajánlásunk Irodánk munkahely-kínálatá­nak kivonatát adjuk közre. Sze­mélyes érdeklődés esetén a választék bővebb. Az olvasók figyelmébe ajánljuk, hogy a munkáltatók folyamatosan al­kalmazzák a jelentkezőket, ezért a kínálat szinte óráról órára változhat. Esetenként a felvétel ügyintézése (orvosi vizsgálat, okiratok beszerzése stb. napokig tarthat) folyamat­ban van, de a felvétel vissza­jelzése irodánknak csak a tényleges betöltés után követ­kezhet be, így a látszólagos információpontatlanságért el­nézésüket kérjük. A betöltött állások helyére ugyanakkor újabb és újabb igények érkeznek, ezért tanácsadásunkat „folyamat"- ként kérjük értelmezni. Ennek kövekeztében a gyors érdeklő­dés valószínűbb lehetőséget igér az elhelyezkedéshez. Az irodánkban érdeklődőket egyébként tapintatos bizalom­mal nyilvántartjuk, és a folya­matosan adódó lehetőségek­ről telefonon, írásban vagy szóban értesítjük. MUNKAERŐ ÁLLANDÓ FEL­VÉTELE: asztalos, autószerelő, ács-áll. ványozó, bádogos, festő és mázoló, esztergályos, karosz- szérialakatos lakatos, kőműves, tetőfedő, vájár, segédvájár, csillés, villanyszerelő, vizveze- ték-szerelő, gépkocsivezető, ta­karítónő, varrónő, gyors- és gépíró, konyhai segédmunkás, rakodómunkás, betanitott. és segédmunkás (női és férfi). JELENLEGI FELVÉTEL FIZIKAI MUNKÁRA (teljes munkaidő­ben) : hidegburkoló, cipőfelsőrész, készítő, cukrász, csőszerelő, ke­reskedelmi eladó, vendéglátó- ipari eladó, felszolgáló, hőszi­getelő, hegesztő húsipari szak­munkás könyvkötő, szakács, üvegező, öntő. szövő, vegyipari szakmunkás, ápolónő, csecse­mő. és gyermekgondozó, adat­rögzítő, raktári anyagkiadó. NEM FIZIKAI MUNKAERŐ- IGÉNY (teljes munkaidőben): forgalmi szolgálattevő, bér. elszámoló, tervező-statisztikus, könyvelő, időelemző, anyagköny­velő, adminisstrátor, előkalkulá- tor, számlázó, árelemző, elemző közgazdász, belső ellenőr, pénz­ügyi csoportvezető, szállításve­zető szervező, termelési és üzemszervező, kooperátor, gyór- táselőkészítö csop. vez., vegyi­gépész technikus, villamosmér. nők, híradástechnikai mérnök, áruforgalmi előadó, magasépí­tési művezető, normatechnoló­gus. FELVÉTEL RÉSZMUNKAIDŐ. BEN: SZTK-ügyintéző, adminisztrá­tor. NYUGDÍJAS MUNKAERŐ. IGÉNY: őr, portás, éjjeliőr, takarító, játékkezelő, (Vidámpark), ba­romfigondozó. Munkaügyi Szolgáltató Iroda Pécs Széchenyi tér 9—10. Tel.: 13-721 Az ország minden részéből közel 200 fóliás zöld ségtermelő vett részt tegnap a boksái szakcso­port által szervezett hajtatott paradicsom-bemu tatón. A Magyarországon első Ízben rendezett nyilt nap keretében a Sluis and Groot cég fajtáit Török Ferenc szaktanácsadó mutatta be Pé­csett, Marczj Tibor, a szakcsoport tagjának kertészetében. A bemutatón a holland cég kelet­európai képviselője, Rob Baan válaszolt a kérdésekre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents