Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-25 / 143. szám

1983. május 25., szerda Dunántúli napló 5 Vonzó és színvonalas rendezvényeket Eszmecsere magyar és szovjet résztvevőkkel a mindennapok kultúrájáról U j fogalom kezd kialakulni a közművelődésben: a min­dennapi kultúra. Lehet, hogy a meghatározás mélyebb tartalma nem új felfedezés — hiszen végső soron min. den emberi tevékenység valamilyen módon besorolható a tá­gan értelmezett kultúra fogalmába — ám az kétségtelen tény, hogy hosszú időn keresztül csak az ún. magas művésze­teket voltunk hajlandók beengedni a közművelődés oszlop- csarnokába. Márpedig az ilyen magas igényekből le kell adnunk. (Sokkal mélyebb elemzést kívánna, hogy miért). Tény. hogy amíg újra és új­ra a teljes iskoláztatottságért, a rélatíve csökkenő szabad idő hasznos kitöltéséért kell dol­gozni. maximalizmus volna a művészetek klasszikusainak ma­gasaiban meghúzni a mércét, s figyelmen kívül hagyni az egyeseik számára talán túlsá­gosan is „földhöz ragadt" na­pi igényeket. Hogy ez mennyire nemcsak magyarországi gond, azt a tegnap megkezdődött magyar— szovjet közművelődési szeminá­rium témái is bizonyítják. A Pécsi Akadémiai Bizottság székháza ad otthont három na­pig az eszmecserének, ame­lyen a Szovjetunió és a Moldá­viai SZSZK kulturális miniszté­riumának, valamint a moszkvai területnek a népművelési szak­emberei, illetve a Művelődési Minisztérium, a Népművelési Intézet, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, a Megyei Művelődési Központ, s a JPTE Tanárképző Karának vezetői, munkatársai tartanak elő­adást. Az 1980-bfln megkezdődött párbeszéd idei legfontosabb témája a mindennapi kultúra és a közművelődés viszonya. Erről a kérdéskörről sokat ír­tak és fognak is még írni ha­zánkban, ezért nézzük meg, hogyan vélekedik a témáról a Moldáviai SZSZK kulturális mi­nisztériumának egyik főosztály­vezetője, Vlagyimir Petrovics Raszsztrigin. A szeminárium megkezdése előtt volt alkal­munk beszélni vele. — Minisztériumunk a komp­lex nevelés híve, tehát egyaránt kívánunk foglalkozni a nyugdí­jasok, a gyári munkások, a szőlőművelők, a gyerekek mű­velődési igényeinek kielégíté­sével - mondta V. P. Rasz­sztrigin. - Igyekszünk figye­lembe venni a lakosság fog­lalkozási szerkezetét, s a mun­kahelyi tevékenységhez igazí­tani a közművelődési tenniva­lókat. A napi munkán keresz­tül lehet megközelíteni a leg­jobban az embereket. Ezen túlmenően kiterjedt klubháló­zatra támaszkodhatunk: a köz­társaság mintegy kétezer falu­jának csaknem mindegyikében működik klub, amelynek egy­szerre kell betöltenie a kávé­ház, a színház, az agitációs központ, a disco funkcióját.- Magyarországon a köz- művelődés egyik legnagyobb Mennyibe kerülnek a telkek? Beruházási koordinációs értekezlet Sikláson Tegnap Siklóson koordiná­ciós értekezleten tekintették át a beruházók, tervezők, kivitele­zők részvételével a folyamat­ban, ill. előkészítési szakasz­ban lévő beruházásokat. Ezzel kezdődött meg a megye váro­saiban, járásaiban tartandó idei első félévi tárgyalássoro­zat, amelyen a tervidőszak hátralévő két és fél esztendejé­nek a beruházási tevékenységét teszik vizsgálat tárgyává. A siklósi lista viszonylag rö­vid volt. A legfontosabb — a lakásépítési program — már nem jelent gondot: a tervidő­szak lakás-előirányzata idén teljesül. Július elején beköltöz­nek az utolsó elkészülő laká­sokba is, s ugyanakkorra vár­ható a megye első ifjúsági garzonházának az átadása is. A jövő tanévre elkészül a Haj­dú Imre utcai általános isko­la 4 tantermes bővítése, 1984 első felében lesz kész a Beloi­annisz utcai új, 688 négyzet- méter alapterületű ABC- áruház, a siklós—gyűdi óvoda 50 személyes bővítése pedig idén augusztus végére feje­ződik be. Ezek voltak a pozitívumok, s ez egy szerény fejlesztési lehetőségekkel rendelkező kis­város esetében szép. És a ne­gatívumok. Pillanatnyilag tisz­tázatlan a Hajdú Imre utcai általános iskola tornatermé­nek a sorsa és kérdéses a siklós—gyűdi szociális otthon bővítése is. Mindkét esetben az okozza a gondot, hogy jól­lehet, alaoellátást szolgáló fej­lesztésekről van szó, s ezek a gazdasági nehézségek ellené­re is szabad utat kell hogy kapjanak, Siklós mégis halasz­tani kényszerült, fejlesztési esz­közei csökkentek, s mivel más, mint alapellátási cél nincs a tervekben, ezeket látta ha- laszthatónak. Foglalkoztak a magánerős építési telkek kialakításával, összesen 310 telekről van szó, ezek többsége ütemezhetően az igénylők rendelkezésére bo­csátható. Gond van a Felsza­badulás úton (a benzinkút mö­götti területen) lévő 81 te­lekkel. Kisajátításuk ügye két esztendeje húzódik. A bíróság első fokon 1000 forint négy­zetméterenkénti árat állapított meg, a tgnács ezt. megfelleb­bezte, úgy vélvén, hogy csak ennél olcsóbban, tehát ráfize­téssel tudná értékesíteni a tel­keket. Központi fekvésű terü­letről lévén szó: lehet, hogy a bíróság éppen emiatt érté­kelte magasra a kisajátítási árat? Erre a tanácsnak is fi­gyelemmel kellene lennie, ami­kor használatba adja a telke­ket. H. I. gondja az, hogy az emberek­nek a munka után már sem kedvük, sem idejük nincsen el­járni a közművelődési intéz­ményekbe. Arról nem is beszél­ve, hogy a művelődési házak, klubok gyakran egyáltalán nem nyújtják azt a kényelmet, amit a mai otthonok. Hogyan van ez önöknél? — Hasonló gondokkal ná­lunk is lehet találkozni, ezért állandóan arra buzdítjuk a népművelőket, hogy vonzó, színvonalas műsorokat állítsa­nak össze. Intenzivebbé kell tenni a szabad idő kihasználá­sát. H. J. Megtér-e két dudás egy csárdában? Pécsiek, baranyaiak a rádióban Szerdán 21.16-kor Megfér-e két dudás egy csárdában? címmel dokumentumműsor kezdődik a horvát ajkú közsé­gekről a Kossuth rádióban. Szerkesztő-riportere: László Lajos. 14 óra 18 perckor pe­dig a Petőfi rádióban Breit- ner Tamás a Budapesti Kon­cert Fúvószenekart, 22 óra 10 perckor ugyanitt, operettmű­sorban az MRT szimfonikus zenekarát vezényli. Május 26-án, csütörtökön 13.20-kor a Petőfi rádióban kezdődő Éneklő ifjúság c. mű­sorban a pécsi Leöwey Gim­názium kórusát is hallhatjuk Szabó Szabolcs vezénylésével. A 3i műsorban délelőtt 10 órakor a pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa énekel, vezé­nyel Tillai Aurél és Dobos László. (Május 27-én a Gondolat mű­sorában hangzanak fel Ga- lambosi László versei (Kos­suth, 11 óra). Szombaton, május 28-án a 9.15-kor kezdődő Színes népi muzsikában a mohácsi Boj­tár László Három bojtárnóta c. feldolgozását Bojtor Imre énekli, a Rádió kamarazene- karát Nagy Ferenc vezényli. ünnepi könyvhét 1983. cím­mel vasárnap 16 órakor a Kossuth rádióban irodalmi rejtvényműsort sugároznak a mohácsi Városi és Járási Könyvtárból. Műsorvezető: Rapcsányi László. Május 8-a óta, amikor is 24 milliméter csapadék hullott a földekre, nem volt eső — eltekintve egy-egy záportól — egészen a tegnapi napig. A kiszáradt földekre, kertekre 10 milliméternyi eső esett, de még mindig további 20 milliméternyi csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy a növények jól fejlődjenek. Ez már csak azért is szükséges lenne, mert a közbeeső napokban, a szokatlan kánikulában nagyon erős volt a talaj párolgása. A képünkön: kellemesebb környezet­ben esernyős turisták sétálnak a pécsi Sétatéren. Börze Kaposváron Kétezer kötőelemet kínált a Mechanikai Művek marcali gyá­ra — kapott az alkalmon a Csepel Művek kaposvári üzeme. Száz tonna meghatározott méretű vaslemezt keresett az ÉPGÉP barcsi képviselője — 45 tonnát ajánlottak a tabiak. Kaposvá­ron, a múlt hét végén tartott készletbörzén elsősorban a so­mogyi vállalatok cserélték ki porosodó alkatrészeiket, elfekvő anyagaikat. Olyan készletek len­dültek mozgásba, amelyekre a kínáló vállalatnak már régóta nem volt szüksége, ám máshol termelést akadályozó hiánycik­ként jelentkeztek. A magyar gazdaságban az összes ipari tőke 35—37 százalé­ka az alkatrész és a készlet. A börzén megjelent 11 vállalat 35 millió forint értékű alkatrészt, anyagot kinált megvételre. Sajnos még nincs megoldva az elfekvő készletek értékesítése, azt országos Interker-börze és a „Ve­vők vagyunk" akció kevesekhez jut el. Remélhetően nem utoljá­ra rendeznek ilyen típusú vásárt. Kőszegi Lajos Igazságügyi ifjúsági napok Jóllehet kötetlen formában — és a nyári szezonnak meg­felelően üdülőhelyen, a bala- tonfenyvesi KISZ vezetőképző táborban —, de nagy gyakor­lati haszonnal rendezik meg ebben az évben immár har­madszor a dunántúli igazság­ügyi ifjúsági napokat. A szer­vezők — a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága és Igazság­ügyi alapszervezete, a Pécsi Megyei Bíróság, Főügyészség és ügyvédi Kamara, illetve a megyei tanács Művelődési és Ifjúsági Bizottsága — szándé­ka: a résztvevők — mintegy 100-an —- szakmai dolgozatok benyújtását, értékelését köve­tően megismerkedjenek a szomszédos megyékben a kü­lönböző igazságügyi szerveknél tapasztalható jogi problémák­kal, s ezen keresztül közelebb kerüljenek a közös gyakorlat kialakításához. A találkozón — amelyet pén­teken-szombaton és vasárnap rendeznek, ott lesznek a veze­tő jogászok, az ügyészi, ügy­védi, bírósági szervezet magas rangú képviselői, természete­sen a dél-dunántúli megyék el­ismert szakemberei is. A szá­mos aktuális problémát tag­laló szakdolgozatok publikálá­sát a rendezők biztosítják. A témák — az elmúlt két év ta­pasztalatai szerint — telitalá­latok, minden esetben idősze­rű kérdésekkel foglalkoznak, mint amilyen például a bíró­ság elé állítás gyakorlati ta­pasztalatai, a próbára bocsátás és a pártfogói felügyelet, az elkövetők személyi körülményei­nek feltárása, értékelése a nyomozati és bírói szakban. Szombaton az új zalaeger­szegi színház társulatának tag­jai látogatnak el a táborba, és természetesen lesznek sport- rendezvények, discoval egy­bekötött esti programok is. Három nyelven Olaszon Nemzetiségi kiildöttválasztó gyűlés A tambura- és harmonikaszó és a gyerekek háromnyelvű zsivaja fogadta hétfőn este az olaszi művelődési ház udvarán a nemzetiségi szövetségek kongresszusi küldötteinek vó- lasztógyűlésére érkezőket. Az olaszi körzetben, amelyhez Ma­gyarsarlós, Lothárd, Birján, Hárságy és Belvárdgyula tar­tozik, a lakosság mintegy negy­ven százaléka nemzetiségi: 770-en német (kb. 29 száza­lék) 300-an szerb-horvát anya­nyelvűek (kb. 10 százalék). A környék mindkét nemzetiségű lakosságát 3-3 küldött' képvi­selheti az év végén sorra ke­rülő kongresszusokon: a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének IX. és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusán. Az Olasz körzet nemzetiségi lakossága közös, s így szük­ségképpen háromnyelvű vá­lasztógyűlést tartott, amelyen mintegy százhúsz választó je­lent meg. A választógyűlést kétnyelvű ünnepi műsor előzte meg, s ebben az olaszi általános is­kolások mellett fellépett a pécsi Horvát-Szerb Tannyelvű Általános Iskola énekkara, tánckara és két zenekara is, s közel egyórás bemutatójuk­kal igazán forró hangulatot teremtettek a közönség köré­ben. A műsort követően három beszámoló hangzott el a ko­rábbi nemzetiségi kongresszu­sok óta eltelt időszak ered­ményeiről, illetve a még meg­oldatlan gondokról, a nemze­tiségek jelenlegi helyzetéről. A három beszámoló három különböző nyelven, nem azo­nos szöveggel, de tartalmát tekintve mégis teljesen egy­becsengően szólt. A magyar nyelvű beszámolót Schaffer József, az Olasz községi párt- bizottság titkára, a horvát nyelvűt Mándity Zsivkó, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége Orszá­gos Választmányának tagja, a német nyelvűt Hartmayer Kon­tód, a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsége Országos Választmányának tagja mondotta. Mindhárman az alkotmányiéin biztosított állampolgári egyenlőség gya­korlati megvalósulásának, illet­ve a közös szocialista építő­munka eredményeinek elemzé­sén túl azt hangsúlyozták, hogy az eddigieknél is jobban kel­lene élniük a nemzetiségek­nek a biztosított jogaikkal, a hagyományok, az anyanyelv ápolásával, amelynél kevés csak az iskolai oktatásra ha­gyatkozni. .A beszámolók után került sor a küldöttek megválasztá­sára. A társadalmi szervek ne­Folyéiratszemle Társadalmi Szemle A PÁRTÉLET-hez hasonlóan a Társadalmi Szemle májusi szá­ma is közli Kádár János elő­adói beszédét a Központi Bi­zottság április 12—13-i ülésén, valamint a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt fel­adatairól szóló határozatot. Bizonyára a folyóirat sok ol­vasójának érdeklődését kelti fel Rényi Péternek, a Népsza­badság főszerkesztő-helyettesé­nek cikke, melynek címe: Mer­re lordul a nyugati világ? Az írás tulajdonképpen orra a soka­kat foglalkoztató kérdésre igyekszik választ adni, hogyan értékelhető a 70-es évekre jel­lemző helyzet a nemzetközi életben, melyre az enyhülés tendenciája volt jellemző. Mi kényszerítette a nyugati vilá­got arra, hogy e folyamatot tu­domásul vegye? Miért voltak hajlandóak ebben az időben a tárgyalásokra, a két világ- rendszer vezetőinek magas szintű találkozóira? A szerző bebizonyítja, hogy ez a kor­szak csak átmeneti jellegű le­hetett a nyugati országok dip­lomáciája számára, hiszen a rendszerük lényegéből, gaz­dasági és politikai érdekeik­ből fakad a szocializmuselle- nesség, a háborús és fegyver­kezési tendencia. Ezért nem szabad meglepődni, hogy most újra a hidegháborús hangok, a fenyegetődzések, a fegyver­kezés szükségességének han­goztatása került előtérbe a nyugati világ diplomáciájá­ban, nemzetközi tevékenységé­ben. Ugyanakkor a szocialista világ, a békeszerető milliók nem nézhetik tétlenül ezt a magatartást, minden eszközzel törekedni kell arra, hogy a realitásra, az ésszerűségre, a békés egymás mellett élés tu­domásulvételére késztessék a nyugati világot. Salgó László, a Magyar Rá­dió főmunkatársa az el nem kötelezett országok 7. csúcsér­tekezletének tanulságait elem­zi Havannától Üj-Delhiig című írásában. Talán az összegzés­nek is megfelel az az idézet, mely Indira Gandhitól szárma­zik. „A csúcskonferencia sike­re kétségtelen, s őszintén meg kell mondani, hogy a kudar­cot jósló prófétáknak csalód­niuk kellett." De kétségtelen az, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzetben nagyon sok nehézséggel kell ennek a moz­galomnak megküzdenie, senki sem gondolhatja, hogy a jel­legéből következően a kölcsö­nösen elfogadható kompro­misszumoknál többet tudnak produkálni. Végezetül felhívjuk a figyel­met a folyóirat „A szocializ­musról gondolkodva" című ro­vatának írására, mely az áru­gazdaság szerepével foglalko­zik a szocializmus építésében. Szerzője Földes Károly közgaz­dász. M. E. vében Komár András, az Olasz községi tanácselnök tett javaslatot a jelöltek személyé­re, akiket a választók egyhan­gúlag elfogadtak és megvá­lasztottak küldöttnek. így a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége IX. kongresszusának küldötte lett Markovics lllésné olaszi taní­tónő, Brozovics Vince, a bel- várdgyulai termelőszövetkezet főkönyvelője és Mészáros Má­ria, a Szederkényi Községi Ta­nács dolgozója; a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetsége VI. kongresszusá­nak küldötte pedig Wilhelm Fülöp, a belvárdgyulai mgtsz gépkocsivezetője, Schiebelhut Adámné, a belvárdgyulai mgtsz közgazdásza, valamint orszá­gos választmányi tagként Hart­mayer Konrád, olaszi lakos, nyugdíjas pedagógus. D. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents