Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-21 / 139. szám

1983. május 21., szombat Dunántúli Tlaplo 13 Tr Időszerű társadalompolitikai kérdések a napirenden A városi tanács vb-ülése Pécs megyei város Tanácsá­nak végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén többek között a megyeszékhely területfejleszté­si és ellátási szerepét vitatta meg. A megfogamazott célok­kal kapcsolatban leszögezték, hogy azok reális lehetőségeket tükröznek, megvalósításuk már a VI. ötéves terv időszakában megkezdhető. Első helyre so­rolták a magánerős lakásépí­tése feltételeinek megteremté­sét az arra alkalmas telepü­léseken. Az elkészült területfej­lesztési koncepció a városkör­nyék teljes területével egysé­gesen foglalkozik, így határoz­va meg a közlekedési és más ellátási területek fejlesztési igényeit. A testület tagjai ezután a város dolgozóinak táppénzes helyzetét vitatta meg. Megál­lapították, hogy valamennyi el­látási szinten tovább kell foly­tatni a megelőző tevékenysé­get. A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta és elfogadta az egészségügyi és pénzügyi osz­tályok közös előterjesztését a Szociális Intézetek Boltjának lé­tesítéséről. Az új létesítmény a Zólyom utcában, a volt gyógy­szertár helyén nyílik meg jú­lius elsején. Az ott árusított ter­mékek a megváltozott munka­képességűek, a szociális ottho­nok, a szociális foglalkoztató munkáiból kerülnek majd ki. A testület a továbbiakbpn, egyebek között megtárgyalta a városi közoktatás, valamint a gyermek- és diákétkeztetés helyzetét. Új otthon az időseknek Szentlőrincen A régi ház helyén lakások épülnek Kitüntetés, kiállítás, szaktanterem-avatás Kiváló munkájáért magas kitüntetést kapott az úttörőcsapat Tartalmasán eltöltött szabadidő a szakkörökben, klubokban Az Energia brigád segítsége Kiváló munkájáért a Magyar Úttörők Szövetségének Vörös Se­lyemzászló Csillag kitüntetését kapta a Pécsszabolcs-bányatelepi Általános Iskola 1421. sz. Török István úttörőcsapata. A közelgő nemzetközi gyermeknap alkalmából kiállítást és szaktanterem- avatást tartottak az iskolában tegnap. Éveken át egy két helyiség­ből álló vályoghoz volt a szent­lőrinci idős emberek napközi otthona. Bár az újat még nem vették birtokukba, a költözés már nincs messze, hiszen a tanácsház udvarában lévő kor­szerűsített épületben már csak a festés és a padlóburkolás van vissza. Félmillió forintért újíttatta fel ezt a házat a nagyközségi tanács. A költség- vetési üzem dolgozói szigetel­ték, áthelyezték a falakat, s a munkák eredményeként egy tá­gas, félkör alakú társalgót, melegítő konyhát, tálalót, für­dőszobát, irodahelyiséget ala­kítottak ki. A harminc idős ember jú­niusban átköltözhet a régi, Mint már hírül adtuk, csü­törtökön Pécsre érkezett a Lahti Férfikar. A finn testvér- város Pécsett járt tucatnyi énekkara közül e kórus láto­gatott hozzánk elsőként a két város testvérkapcsolatának 1956-ban történt felvétele után. Legutóbb 1975-ben, a Volán Vállalat Bartók Béla Férfika­rának meghívására vendégsze­repeitek Pécsett és Zalaeger­szegen. Most a pécsi Liszt Fe­renc Kórus és a Zeneművésze­ti Főiskola zenekara elmúlt évi finnországi látogatását viszo­nozzák. Merre járt a kórus a leg­utóbbi magyarországi utazás óta, hogy telnek a kórus min­dennapjai, milyen terveik van­nak? — ezekre a kérdésekre kértünk választ a Lahti Férfikar 1980-ban megválasztott elnö­kétől és szólistájától, llkka Kos- kimaatól. szűkös és korszerűtlen házból az újjáalakított épületbe. Egye­lőre a meglévő berendezést vi­szik magukkal, de a tanács úgy tervezi, hogy mihelyt lehe­tőség lesz ró, kicserélik a bú­torokat. A régi otthon hamarosan el­tűnik a föld színéről. Lebont­ják, mert a helyére, illetve a mellette lévő területre új há­zakat építenek. A tervek sze­rint 60 — 1,5; 2; 2,5; 3, illet­ve 4 szobás — lakásokat ala­kítanak ki. A két 30 lakásos blokk építésének első üteme a második félév elején kezdő­dik és a tervek szerint a jövő év végén fejeződik be. A to­vábbi 30 lakás elkészültének határideje 1985 vége. ugyanis kórusunk alapításának 80. évfordulóját szeretnénk megünnepelni méltó program­mal. — Új székhazat tervezünk magunknak: Lahti kulturális és sportnegyedében, a Kariniemi városrészben épülő helyisége­inkben saját — 500 személyes hangversenytermünk is lesz. Első pécsi hangversenyét teg­nap este tartotta a Lahti Fér­fikar a Liszt Teremben Paavo Kiiski vezényletével. 23-án, hét­főn este 7 órakor a Mecseki Szénbányák meszesi József At­tila Művelődési Házában ismét fellépnek finn népdalfeldolgo­zásokkal, finn, magyar és más szerzők kórusműveivel. Zongo­rán Maija Vähätalo-Laine or­gona- és zongora művész kí­sér. Végh József fl Vörös Selyem­—7-------n— zá szló Csijlaga a kiváló csapatnak Szovjet kereskedelmi delegáció Pécsett Tegnap három tagú szov­jet delegáció járt Pécsett. D. M. Baranov, a Szovjet­unió Kereskedelmi és Ipar­kamarájának elnökhelyet­tese, N. G. Barabanova, a kamara magyar tagoza­tának titkára és T. Sz. Gyeniszov, a kamara bu­dapesti képviselője meglá­togatta a Magyar Keres­kedelmi Kamara dél-du­nántúli összekötő bizottsá­gát. Dr. Kéri István, az összekötő bizottság titkára tájékoztatta a vendégeket a területi munkáról a bi­zottság irodájában. Majd a megyei pártbizottságon dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottsá­gának titkára fogadta a delegációt. Délután rövid kultúnműsorral köszöntötték az iskola tanulói a vendégeket: a megjelentek nagy tapssal jutalmazták az énekkart a versmondót, a népi gyerekjátékok bemutatóit, majd Istvánder Józ:ef igazgató meg­nyitotta a kiállítást. A földszin­ti folyosón kiállították azokat a szép tárgyakat, amiket az isko. fa tanulói készítettek a szakkö­rökön: bábuk, rajzok, asztalos- és textilmunkák bizonyítják a diákok ügyességét. Megtalál­hatok a tárlókban tanuláshoz szükséges különböző segédesz­közök, sporteszközök és az is­kolai, az úttörőélet legszebb je leneteinek írásban, rajzban, fényképeken való megörökíté­se. Istvánder József elmondta; 1975., az iskola avatása óta arra törekednek, hogy nagy vá_ laszték legyen klubokból, szak­körökből. hiszen az egész na­pos iskolának a szabadidő he­lyes eltöltését is segítenie kell. Most azt tervezik, hogy az is­kolát elvégzett fiatalok és a felnőttek számára rendeznek be klubokat, szakköröket. Ezután került sor a technika II. szaktanterem avatására, amelynek elektromos berendezé­sét a Mecseki Szénbányák Vil­lamos üzemének Energia ne­A Lahti Férfikar pécsi hangversenye — 1977-ben norvégiai testvér- városunkban, Álesundban hang­versenyeztünk, majd 1979-ben Svédországba, Gövle-be, 1980- ban az NSZK-ba és Angliába utaztunk hangversenykörútra. 1982-ben részt vettünk az él­vonalbeli finn kórusok lap- peenrantai versenyén, ahol har­madik helyezést értünk el. — Kórusunk tagjai a legkü­lönbözőbb foglalkozásúak és korúak: tanárok, munkások, tisztviselők, technikusok, városi alkalmazottak, 20 évestől 80 évesig. A korkülönbség ellené­re szép közösségi életet élünk szerény helyiségeinkben. — Magyarországi látogatá­sunk után nyári szünetet tar­tunk, de már augusztusban megkezdjük felkészülésünket a jubileumi évre: 1984-ben vű szocialista brigádja nevében Specht Gábor brigádvezető, az iskola egykori tanulója adta át. A hatvan tagú brigádnak öt éve van szocialista szerződé, se az iskolával, és közremű­ködtek a technika 1., a kémia és a fizika szaktanterem felsze­relésében is. Ez a mostani te­rem a hetedik és 'nyolcadik osztályosok számára segít meg­érteni az elektromosság hasz­nosítását. Az iskola ünnepe mellett ott volt az úttörőcsapat ünnepe is: kisdobosok és úttörők avatása, valamint a sokéves jó munka jutalma, a kitüntetés átvétele. A Vörös Selyemszászló Csillogót Haraszti István, a Magyar Út­törők Szövetségének titkára ad­ta át jókívánságok kíséretében. G. T. FILMJEGYZET Tamás bátya kunyhója Jó száz évvel később, hogy Harriet Beecher-Stowe egy abolicionista (a négerek fel­szabadításáért küzdő) folyóirat­ban két éven át folytatások­ban közölte egy Henson nevű néger lelkész visszaemlékezé­seire alapuló regényét, elké­szült — több kisebb változat után — a regény szuperfilm­változata is. A magyar Rad- ványi Géza (Valahol Európá­ban) készítette a 70 mm-es grandiózus filmet valahol Eu­rópában, európai színészekkel, 1965-ben. A regény a maga korában az első jelentős tett volt a rabszolgaság borzalmainak bemutatásában. Természetes, hogy nem nélkülözi a roman­tikus vonásokat sem, s azon a naiv keresztényi szemléleten sem kell csodálkoznunk, ami áthatja: az írónő apja presbi- teriónus lelkész volt, férje pe­dig apja kollegája. Jó száz évvel később megfil­mesítve a történetet — akkor, amikor az Egyesült Államokban a négerkérdés ugyancsak a legfontosabbak egyike (Martin Luter King), ekkor még rátenni egy-egy lapáttal a romantiká­ra és a keresztényi türelemre, nem egyszerűen tévedés, ha­nem bűn még a regénnyel szemben is — különösképpen az az emberi egyenjogúság ak­kori mozgalmaival szemben. Mindenki fehérebb lett és feketébb (nem bőre színe sze­rint) a filmben: e romantikus túlzás már anakronisztikus 1965-ben, sőt nevetséges. így erősödhet fel az a vonal, hogy tulajdonképpen nemis a rab­szolgaság, mint olyan rossz dolog, hanem csupán a go­nosz rabszolgatartók miatt elviselhetetlen: ott vannak a derék, szinte patriarchális ranch-ok, ahol a jó fehér em­berek atyaion viselik gondját a szépen daloló, jókedvű, ki­egyensúlyozott négereknek, akiknek eszébe sem lenne nem rabszolgának lenni, mert ez az állapot a lehető legjobb, ki­véve, ha gonosz rabszolgatar- tónoz kerül az ember, aki ar­ról ismerszik meg, hogy arc­kifejezése nem jóságos, hanem rusnya és sebhelyek égtelení- tik orcáját. . . (Nem véletlen, hogy a Ta­más bátya-féle négerkép a hatvanas évek négermozgai- maiban pejoratív értelmű: a keresztényi alázat és sorsválla­lás múltszázadi elképzelése végképp tarthatatlanná vált.) A,z 1852-ben megjelent re­gény rásejtett arra az igazság­ra, hogy a rabszolgafelszaba­dítás egyfajta új szolgaságba fog torkolni, a ,,bér-rabszolga­ságba" — ezért is találta el­fogadhatónak a jó rabszolga­tartó alakját, de ez a sejtés jóformán hiányzik Radványi filmjéből, pedig neki ezt nem sejtenie, tudnia kellett volna már. De nemcsak szemléletében, hanem elkészítésében is hamis ez a film: teátrálisak beállí­tásai, hazugok képei, zavaro­san eklektikusak jelenetei. Egy­szer melodrámát látunk, aztán westernt, aztán annak paródiá­ját... Dehát ezen sem csodálkoz­hatunk; a film készítői száz évvel később vannak Tamás bátya kunyhójától és négyezer kilométerre keletebbre, e szá­zad négereitől. Magyarán: sem­mi közük hozzájuk — s ezt példázza a film is. B. L. Nagy sikerrel lépett fel tegnap este Pécsett a Lahti Férfikar

Next

/
Thumbnails
Contents