Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-19 / 137. szám
© Dunántúli napló 1983. május 19., csütörtök Átadás: május 23-án 15 órakor autóbuszmegállók áttelepítése Pécsett A klubszobában elsőként filmvetitéses útibeszámoló-sorozatot szerveznek, majd. Rehabilitációs és kultúr- központ Pécsett Társadalmi munkával segítették létrehozását SORSTÁRSUK h on ÉS 5 PÉCSI Tü HEHB3ILITÖC OS cópü ma Gól Péterrel végigjárjuk a szobákat. A klubtermet, amelyben már ott a hi-fi torony, a szekrények a könyvtárnak. A folyosó másik oldolán a tornaterem: a falon már helyén a bordásfal, s a különböző kondícióeszközök. A tornaszobából nyílik egy kis beugró — itt dolgozik majd a masszőr. Az irodában — mindössze két kis szoba — ülünk le. üvegből iszom az üdítőt, nincsenek itt kellékek o reprezentációra, de meg kell ünnepelni, hogy végre itt vagyunk. Hiszen decembertől szinte hetente kérdeztem; mikor lesz a pécsi 'központ átadása? A Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesületének elnöke nem hagyta sürgetni magát. Hogy nézne ki, ho a Mozgáskorlátozottak Egyesülete félig kész létesítményt adna át? Ma már minden készen van, valóban jöhet az avató. Ezért érdemes volt vállalni a hosszo- dalmas szervezést — lehet, hogy lassabban ment, alkalmazkodni kellett a társadolmi munkások idejéhez, de takarékoskodni kellett az egyesület pénzével is, amit sokkal fontosabb célokra akarnak felhasználni... Az öt éve alakult baranyai egyesület jelentős vívmánya a rehabilitációs és kultúrközpont, amely Pécsett, a Tüzér utcai Szociális Foglalkoztató egyik épületében kapott helyet. 456 000 forintot fordított rá az egyesület, s legalább kétszer ennyi a társadalmi munka értéke. Segített a DÉDÁSZ „Csillagpont” brigádja, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat, az 500-as és az 506-os Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai, a Magyar Néphadsereg „Kilián György” KISZ-szervezete, és a KIOSZ pécsi alapszervezete. A rehobilitációs és kultúrköz- pontban elsősorban tagjai egészséges életmódra nevelésében nyújt jelentős segítséget az egyesület. Rendszeres kon- diciótornót szerveznek itt szakavatott gyógytornászok segítségével, s nemcsak a felnőtteknek, a gyermekeknek is. S természetesen o foglalkozások idejére állandó orvosi ügyeletet tartanak. A központ létrejöttével pedig sorra alakultak a klubok, s a különböző sportkörök. Megalakult o központ vezetősége is, amely megfontolt programok sorozatával készíti elő a sokoldalú munkát. Országosan is egyedülálló ma még ez a központ, amely rendkívüli lehetőség oz egyesület közösségi életének további szervezésére, hiszen ma már 730 tagot tart nyilván a baranyaiak szervezete. S ami a legfontosabb, minden gyakorlati tanácsot, segítséget meg tud adni tagjainak a legegyszerűbb mozgások megtanulásától kezdve, a tartalmas szórakozásig, s mindezt a szakemberek segítségével. A rehabilitációs és kultúrközpont átadása május 23-án, délután 15 órakor lesz. A programok május 25-én kezdődnek: elsőként hatrészes, filmvetítéses útibeszómoló-sorozat indul. Sa későbbi tervekből emeljünk ki egy igen fontosat: az egyesület rendkívüli szülői értekezletet szeretne szervezni a pécsi mozgáskorlátozott gyermekek szüleinek, hogy közösen tervezzék meg a további segítségnyújtás lehetőségeit... G. M. A pécsi közlekedésről, forgalomszervezésről, az utak karbantartásáról kérdezhettek május 9-én telefonos fórumunkon az olvasóink. Bár a kérdésekre meghívott vendégeink válaszoltak, visszatérünk a többeket foglalkoztató problémákra. Többen szóvá tették, hogy Pécsett, a Tolbuhin úton áttelepítették az autóbuszmegállót, s a városrész idős lakói sérelmezik, hogy emiatt többet kell gyalogolniuk. Szalai Lászlótól, a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának osztályvezetőjétől a következő tájékoztatást kaptuk ez ügyben: A 66. sz. pécs—kaposvári főút Tolbuhin úti szakaszán, a Közép-Meszes és a Felső-Meszes autóbusz-megállóhelyek összevonását a közutak forgalmi rendjét felülvizsgáló bizottság határozta meg, amelynek tagjai a városi tanács, a megyei tanács, a rendőrhatóság, a 12. sz. Volán Vállalat és a Közúti Igazgatóság képviselői voltak. Az új autóbuszmegálló öblök kiépítésével a megállóhelyek közel azonos, kb. 600— 600 méter távolságra vannak egymástól. Az egyenletes elhelyezés azt eredményezi, hogy a főút mentén lévő autóbusz- megálló kb. 300 méteres gyaloglással elérhető, ami városi forgalomban megfelelő és kielégítőnek ítélt szolgáltatási színvonal. Lvov-kertvárosi olvasóink mondták el: balesetveszélyes a zsúfolt forgalom az Egrj Gyula úton és a Krisztina tér környékén. Kedvező választ kaptunk, szintén a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságtól: Még ez év második felében kiszélesítik az Egri Gyula utat. A Krisztina téri autóbuszmegállóknak pedig öblöt építenek. A tervet a bemutatott vázlatrajz alapján valósítják meg. A központ tornatermében különböző kondicióeszközök segítik a rendszeres tornát 'tervezett' megálló Szabó Sándorné pécsi (Teréz u. 8.) olvasónk személyesen hozta szerkesztőségünkbe azt a levelet, amelyet egykori munkahelyétől kapott, mert szeretné megosztani örömét, és háláját a gondoskodásért. A Sopiana Gépgyár a következő levelet küldte nyugdíjasainak, amelyet a gyár vezetői írtak alá: „A Vasas Szakszervezet Szövetsége megalakulásának 80-ik évfordulója tiszteletére, a Vasas Szakszervezet ajánlása alapján kommunista műszakot szerveztünk vállalatunknál, amelynek célja az alacsony nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasaink egyszeri megsegítése. Az ön részére juttatott szerény összeget használja fel egészséggel.” * A máza; nyugdíjasklub tagságának nevében Imrö Lászlótól, a klub elnökétől kaptunk levelet: elmondta, hogy szeretettel gondolnak a hosszúheté- nyi népi együttesre, amely felejthetetlen műsort adott a közelmúltban a mázaszászvári művelődési házban. S a nyugdíjas nézőknek különösen szép élmény volt, viszontlátni azokat a táncokat, amelyeket fiatal korukban talán maguk is táncoltak. A KPM Közúti Igazgatóság dunaföldvári üdülőjében töltött május elején három napot az igazgatóság 25 nyugdíjasa. A különbusszal Igái felé mentek, hogy fürödhessenek is. Szabó Józsel (Nagy Jenő u. 4.) pécsi olvasónk mindezt személyesen mondta el szerkesztőségünkben hozzátéve, hogy az igazgatóság minden évben gondoskodik valami kellemes meglepetésről, ami nekik, egykori dolgozóiknak nagyon jól esik. Itt is megkezdődött a rombolás! — még be sem fejeződött a malomvölgyi kirándulóközpont fejlesztése, s máris tönkretették a játszótér csúszdáját. A felelőtlen rongálok a társadalmi munkások önfeláldozó segítségét is semmibe veszik ... Hozzászól az illetékes Az Alkotók GMK tervezte a kétújfalui rendezvénytermet Az 1983. május 8-i, vasárnapi Dunántúli Ncrpló 8. oldalán arról tájékoztatják olvasóikat, hogy rendezvényterem épül kis_ vállalkozásban Kétújfclu községben. Az írás a DTV egyik munka- közösségét jelöli meg tervezőként, holott a tervezési munkát az Alkotók Tervezői Gazdasági Munkaközösség végezte mégpedig olyan formában, hogy a kétújfalui tanács részére 10 225 forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel és végzett el. Ugyancsak munkaközösségünk volt az, amely felkutatta a vas-, illetve acél tetőszerkezeti anyagok hasznosítási lehetőségét — amely bontott anyagként hulladékba került volna — és így kapta meg a létesítmény részére csekély ellenszolgáltatásért a Siklósi Épí. tőipari Szerelő és Szolgáltató GMK-tól a Kétújfalui községi Tanács, mintegy 150 000 forint költségmegtakarítást eredmé. nyezve, a bontott acélszerkezet újrahasznosításával emelve a népgazdasági vagyont. Sik László, építész tervező, a gmk képviselője Választ két az olvasó Miért nem folynak a vasasi csapok? Bánhalmi László, Vasas-bá- nyatelepi olvasónk telefonált hozzánk, hogy már két hete nem folyik környékükön a lakások vízcsapja, csak az utcai kútról tudnak vizet hordani. Szeretnék tudni, miért zárták el a csapokat, s hogy meddig kell még várni megnyitásukig. Kérdésére Völgyesi József, a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat komlói üzemének főmérnökhelyettese válaszolt. — Tizenhétmillió forintos rekonstrukciót kezdtünk el áprilisban azon a területen. A munkálatokra a további zavartalan vízellátásra volt szükség. A várható kellemetlenségekről a tanács útján értesítettük az érintetteket. Sajnos, elkerülhetetlen ugyanis, hogy a vezetékcsere idejére szüneteljen a vízszolgáltatás. Természetesen nem marad víz nélkül erre az időre sem a lakosság, de csak utcai csapok és lajtok révén tudjuk biztosítani. A felújítás az év végéig tart, egy-egy szakaszon azonban optimális esetben 4— 5 hétig dolgozunk. Természetesen tudjuk, hogy ez az idő is sok víz nélkül, de elsősorban az ott lakók érdeke, hogy túl legyünk a munkálatokon. Mégis, ezúton is kérjük a vasasiak megértését és türelmét a hátralevő nyolc hónapra. Olvasóink írják Játszótérháború LvovKertvárosban Lvov-Kertvóros valamelyik — panelházaktól körülvett játszóterén történt, hogy az egyik földszinti lakás erkélyére felpattant (feldobták?) egy kavics, ami aztán az ablakhoz koppant ugyan, de kárt nem okozott. Hacsak nem az ott lakók idegeiben, mert a ház egyik lakója ingerülten reagált a történtekre. Kiszaladt és a közelben játszó hároméves (!) kislány játékát a földhöz vágta, összetörte és minősíthetetlen hangon szidni kezdte. (Az esetről az édesapától tudunk, nem a közelben tartózkodó felnőttektől, akik közömbösen mentek el a dolog mellett.) Kinek, kiknek van igaza a vitában, amelyben alapvetően különböző két érdek ütközik össze? Az egyik oldalon a két-három műszakban dolgozó, fáradt felnőttek állnak, akik pihenni szeretnének otthonukban, feledve a külvilág zaját. Ez, ugye érthető ... Igen, de azt is meg kellene érteni, hogy a gyerekek életeleme a mozgás, a felszabadult játék, s ezt pedig nem lehet hátratett kezekkel, vagy lelakatolt szájjal csinálni. Ki és milyen alapon kérheti számon a gyerekektől, ha az iskolában, vagy a panellakásban beléjük fojtott energiát a játszótéren ki akarják adni? Mint pedagógus tudom, nem lehet állandóan a sarkukban lenni, de mindenképp többet kellene törődni azzal, hogy a gyermekek mások nyugalmára is figyelemmel töltsék szabad idejüket. De a felnőtteknek — akik néha ingerültebben fogják fel környezetük, így a játszóterek hatását is - arra is gondolni kellene, hogy ők is szerettek futká- rozni, labdázni, kiabálni, hogy az ő gyermekeik, unokáik is kerülhetnek a példabeli kislány helyzetébe. A régi idők hatalmas grundjai a városokban, de egyre több községben is eltűnnek, s szerepüket a szű- kebb játszóterek nem tudják teljesen átvenni. Megoldás, csak a türelem, a jószándékú figyelmeztetés, a nagyobb törődés lehet, amely nem eltávolítja, hanem talán még közelebb is hozhatja egymáshoz az egy létközegben élő idősebbeket és fiatalokat. Barna Viktor A szerkesztőség postájából S Köszönjük...
