Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-17 / 135. szám
1983. május 17., kedd Dunántúli napló 3 Megismételni a tavalyi rekordokat! Férficsizmákat gyártanak exportra a komlói Car bon Vállalatnál Szokolai István felvétele Új termékek, új piacok a Carbonnál P iacon maradni. Ezt tartja az esztendő legfontosabb gazdasági feladatának a 2300 fős komlói Carbon Könnyűipari Vállalat vezetése. Szeretnék megismételni a múlt évi eredményt, a csaknem 90 milliós nyereséget, a több mint 800 milliós termelési értéket, amely a vállalat három évtizedes fennállása alatt rekordnak számit. A dollárbevétel 124 millió forintnak felelt meg, ami szintén rekord. Hátizsákkal a munkahelyre? Hosszá, lorró túlórák A munka- és üzemszervezés gyenge pontjai Amiről a kollektív szerződés sem intézkedik A megrendelésekért még keményebben meg kell dolgozni. A vásárló rövid határidőre kéri o kívánt cikkeket, s •mindinkább a kisszériás tételeket részesíti előnyben. A tempó kemény, de a dolgozók többsége helyt tud állni. Stagnál sőt jól képzett a dolgozógárda. Számíthatnak az öt saját kisüzem és a hat termelőszövetkezeti ipari üzem kollektíváira. (A mohácsi-szigeti tsz nemrég lett bedolgozó.) A Carbon kapacitásának döntő részét az export köti le, belföldön csak gyermekbútorok, kai jelentkeznek. Nagyon fontos cél hogy minden vevőt megtartanak. A külkereskedelmi cég egyre jobban bevonja a komlói szakembereket a külföldi üzleti és műszaki tárgyalásokba. Megbízható vásárlókör alakult ki Hollandiában, Svájcban, NSZK-ban, Franciaországban és Angliában. Idén a nyugatnémet partnerek száma gyarapodik. Megpróbálnak az arab területeken is érvényesülni, gyermekruházati cikkeket — így nadrágot, pamutöltönyt — kínálnak — Irakban, Kuvaitban, Dél-Jemenben. A termékskála kialakult, első helyen a férfi divatcsizma áll. Tavaly 853 000 párat készítettek. Ezt követi 10—15-féle konfekció, ezen belül rangos helyet foglalnak el a sport, és szabadidőruhák. Végül a gyermekbú- torok következnek. Az említett cikkféleségek idén a legújabb divatirányzatokat követik fazonban változnak. így az angolok a leáldozóban lévő hegyesorrú csizma mellé most az új divatut a sportos talpú, tompább emelt orrú változatot kérik. Ezért a Tisza Cipőgyárral közösen a Carbon műszaki kol. lektívája újfajta talptípust fejlesztett ki. Ehhez hasonlóan a Budapesti Lenfonó- és Szövőipari Vállalattal, valamint a Győri Graboplast Gyárral együttműködve született meg a sportos dzseki egy alkotóeleme, a bekent felsőanyag, illetve a sportruházati felsőkabát előállításánál nélkülözhetetlen újsze. rű műbőr. Mindkét céggel ötéves szerződést kötötték az egyenletes alapanyag-elltásás érdekeljen. Hasonló szerződést kötöttek a pécsi és a simontor. nyai bőrgyárakkal a saját, tehát hazai anyagból való előállítás érdekében. Teljesen új termékük a franciákkal közösen kifejlesztett ze ke amit a külföldi partner bérmunkában gyártat komlóiakkal. Az akció sikerét a Lee Cooper Cég gépi, műszaki segítsége is garantálja a komlói központi gyár konfekcióüzemében. Januárban kibővítették a géppar. kot, megkezdődött a sorozatgyártás. A franciák most már nemcsak nadrágot, de zekét is rendelnek Komlón. A szocialista országakbéli üzleti ügyfelek száma nem növekedett. Idén is a tavalyihoz hasonló mennyiségű áruféleséget, elsősorban komfekcióteirméket igényelnek a Szovjetunióból az NDK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból és Romániából. A bérmunka nagy aránya mellett is importkiváltásra törekszik a Carbon. Szigorú anyagtakarékosságot vezettek be főleg a ragasztók, cérnák, csomagolóanyagok és bőrhulladékok esetében. Tavaly már 10 millió forint megtakarítást jelentett ez a kezdeményezés. Az idén sikerült megvalósítani a szandál, címke nadrágtartófül. szorítópánt készítését hulladékbőrből. A külföldi fenyőfűrész helyett pedig hazai nyárfát használnak fel ez- évtől a bútorgyártásban. Az 1500 köbméternyi éves mennyi, séget a siklási tsz fűrészüzeme biztosítja. Az energiatakarékosság is központi téma lett. Nemrég a sza'latnaki üzemben az olajat szénnel váltották fel, míg Ge- resdlakon a földgáztüzelés bevezetését szorgalmazzák. A Carbon Könnyűipari Vállalat 1983-ban 800 000 pár csizma, másfélmillió konfekciótermék és 45 000 gyermekbútor előállítását tervezi. Csuti J. A TOT ülése A múlt évi gazdálkodás tapasztalatait és az idei teendőket vitatta meg hétfői ülésén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelőszövetkezet házában tartott ülésen, amelyen Szabó István elnökölt. Megjelent és felszólalt Marjai József a kormány elnökhelyettese, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, és Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető - helyettese. Eleki János, c TOT főtitkára beszámolójában elmondotta: bebizonyosodott hogy a tsz-ek képesek legnagyobb természeti kincsünk a termőföld jobb hasznosítására. Ezzel megteremtették a lehetőséget a nagyobb gabonakivitelre a lehetőséget és biztosították gazdaságtörténetünk eddigi legnagyobb állatállományának zavartalan takarmányozását. A főtitkár rámutatott: a tsz-ek jobban kihasználták a már meglevő lehetőségeket. A főtitkár elmondta, hogy sokoldalúbbá vált a szövetkezeti tevékenység ; a qazdaságok bátran vállalkoznak az alaptevékenység kiegészítésére. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: néhol kellő ellenőrzés nélkül folytatják a kiegészítő tevékenységet a telephelyen kívül a gazdaság székhelyétől elszakítva és nagyobb távolságban. Ilyenkor kedvezőtlen kísérőjelenségek adódhatnak, ezek ellen határozottan fel kell lépni. Eleki János a továbbiakban beszámolt arról, hogy az idei termés megalapozása jól sikerült. Az üzemek szorgalmas munkája nyomón szépek a tavaszi vetések mindenhol elkészültek az időszerű munkákkal. A tanácskozáson felszólalt Marjai József a kormány elnök- helyettese. Bevezetőben méltatta az agrárgazdaság eredményeit. Kifejtette: a maavar mezőgazdaság eredményei kiállják a nemzetközi összehasonlítást, és azt bizonyítják hogy az áqa zat a nehezebb qazdálkodási feltételeik ellensúlyozására is képes. A tavalyi év. valamint 1983 eddig elte't időszakának teljesítményei arról tanúskodnak, hoqy az agrártermelők egyre inkább kéoesek a rugalmas alkalmazkodásra. A gazdálkodás feltételei korántsem állandóak az e'múlt időszakban is gyakran módosultak. A világpiaci árváltozások erőteljesen befolyásolták a hazai termelők szándékait is ám az élelmiszergazdaság ilyen helyzetben is képes volt a korábbi teljesítmények túlszárnyalására. Mindezzel igen nagy mértékben hozzájárult az orszáq qazdasógi helyzetének stabilizálásához és nemzetközi fizetőképességének •megőrzéséhez. A termelők lehetővé tették a kiegyensúlyozott belföldi e’látóst, sőt egyes területeken a javítást is. számos tanúielét adták annak, hogy nemcsak eredményeik megőrzésére hanem a tovább, lépésre is képesek — hangsúlyozta Marjai József. Ezután az orszáqos tanács megvitatta a termelőszövetkezeti gazdálkodás időszerű kérdéseit. A Zsolnay Gyárból telefonáltak nemrég szerkesztőségünkbe. A nevét közlő, ám később e név gazdájával nem azonosítható telefonáló elmondotta: szabályellenesen és indokolatlanul kényszerítenek túlmunkára náluk mostanában néhány brigádot az égetők közül. Nézzük meg, foglalkozzunk vele! Megtettük, s a következőkre jutottunk . . . * — Kötelező műszakszámom 21 lehet egy hónapban, vagy legfeljebb eggyel több ennél — mondja Fóris László a Ritham- mer égetőkemencénél. — Az idén azonban januárban és februárban is többet kértek. Nem vállaltam. Nehéz a munkánk, 30—40 fokos melegben dolgozunk folyamatos üzemben. — A nka Törvénykönyve - így Halász István művezető — nekünk is nyolcórás műszakot ír elő, s túlórára csak az lenne kötelezhető, akinek az előírt 11 órás folyamatos pihenőideje megvan. Az üzemi kollektív szerződés szerint havonta egyszer lehet égetőmunkásainkat egy többletműszakra rendelni, a többire már nem kötelezhetők. Havi egy, sőt két többletműszakra is akad vállalkozó, a baj azonban az, hogy nem tudjuk őket előre értesíteni. — Kimutatást tesz elém, az áprilisi munkarendet. — Nézze! F. Gy. égető éjszakás volt 15-étől 21- ig. De 19-én reggel nem jött be a váltójo, így folyamatosan tovább kellett dolgoznia délután 2-ig, és este 10-re újból visszajönnie. Az ilyen esetek okozzák a problémát. Skóza Sándor főművezető eleinte nem szívesen nyilatkozik. Többször a telefonhoz nyúl, de aztán készséqésen belelendül : — Ha csak lehet, nem kérünk túlórát, csak annyit, amennyit a kollektív szerződés lehetővé tesz — szögezi le. — F. Gy. a többlettúlórát oz említett esetben maga vállalta, összes gondunkat most az okozza, hogy 22 égetünk közül 11-nek részt kell vennie egy munkavédelmi, energetikai tanfolyamon. Ez 165 kiesett műszakot jelent, amit csak ilyen módon tudunk pótolni. Tudjuk, hogy szabálytalan, de mást nem tehetünk. Szavaiból kiderül az is: nem a földgázra átállás okozza — késve bár — a gondot, a kemencéknek uqvanis mindenképp dolgozniuk kell. A nemrég életbe lépett új munkavédelmi szabályzatunk előírja: mindenképp legalább két égető kell a folyamatosan működő kemencékhez, így az üzemet még egy félórás bevásárlásra sem lehet elhagyni. Azt, hogy ki mikor túlórózno szívesen, figyelembe veszik, de ha a váltás nem jön, az ottlévőt kötelezik túlmunkára: szükség törvényt bont. Az égetők megkapják ezért a 10 százalékos pótlékot, meg a külön délutáni és éjszakai pótlékokot. — Ilyen esetben — vetem közbe — nyilván számolni kell a fokozott balesetveszéllyel .. . — Ha a kollektív szerződésben előírt egy műszakra tartok vissza valakit, még baleset esetén sem követtem el szabálytalanságot — mondja. — Ha viszont ezt már ledolgozta, mint termelésirányító, viselem a következményeit. — S ho a dolgozó maga vállalta a pluszt? — Erről a vállalati jogászt kell megkérdezni. — A 10 százalékos pótlék az égetőknek a folyamatos, szombat-vasárnapi munkáért jár — vitatkozik Halász István —, de nem ellenérték azért, ho az égetőt bármikor behívhatom vagy itt-tarthatom. 4 kollektív szerződést én is aláírtam, de bizonyos kérdései tisztázan- dók, például hogy a berendelést vagy a benntartóst 24 órával előbb jelezni kell. Tudom, hogy ez csak az újabb műszak előtt derül ki, s nem állhat le az üzem. ügyeletet, kiértesítő szolgálatot kellene szervezni, vagy azt megengedni, hogy aki ráhúz, annak legyen egy félórája, hogy ennivalót, cigarettát vegyen. Mit mondhatok neki? „Menj haza, gyere vissza, hozz kaját. . .” Vagy rendszeresen hátizsákkal jöjjön? * Dr. Grosch Béla műszaki igazgatóhelyettes és Olferbein István termelési főmérnök elismerik, hogy ezek a gondok valósak, nem légből kapottak, megoldásukról a kollektív szerződés — legalábbis — nem kielégítően intézkedik. Egészen biztos: jobban, körültekintőbben kellett volna megszervezni a minisztérium által előírt tanfolyamot: ne ez határozza meg a munkát, hanem fordítva. Ezen már csak utólag segíthetnek, ha a többletmunkát „észreveszik". Egy s más azonban továbbra is gond marod, például: gépkocsi híján megoldható-e a kiértesítés, hol vásároljon az, akinek az éjszakai műszakban kell bentmaradnia? Elhangzott az is: régebben az égetők eleve úqy választották meg társaikat, hogy ne kerüljenek kellemetlen helyzetbe. Ez azonban akkor volt — a mai helyzet más. Egyebek közt abból a szempontból is, hogy túlórára másképp, változó módon, más-más motivációk szerint vállalkoznak az emberek, s ezt az üzemszervezésben messzemenően fiqyelembe kell venni. Varga János Megfordul a szállítás iránya7 A barcsi konténercsalád legújabb tagjai Kamerun és Törökország érdeklődik A hazai kommunális szemét- szállítás egyik rákfenéje a megfelelő gép hiánya. Ezidáig külföldről szerezzük be, ha hibás, körülményes az alkatrészellátás, a javíttatás, s egyálta, Ián a beszerzés. Bár különbség van a főváros és a vidéki városok települések között; Budapesten osztrák, NSZK-beli autók futnak, másutt a csehszlovák kukáskocsik az ismertek s köz, ségekben általában a nyitott platós teherkocsik dolgoznak. A konténercsaládjáról az országhatárokon túl is ismert barcsi UNITECH Szövetkezet most elsősorban a vidéknek ígér teljes ellátást. Saját fejlesztésű, és döntően hazai, illetve szocialista országból származó alkatrészekből felépített kocsikat. S lehet, hogy hamarosan megfordul, a szállítás iránya? Kamerun és Törökország már érdeklődik. Nézzük az előzményeket. Ta- voly májusban, a BNV-n két au. tót mutatott be a szövetkezet; az egyik svéd, a másik jugoszláv céggel kooperálva készült. Gazdasági okokból a jugoszláv céggel kötöttek szerződést a MOGÜRT-ön keresztül. Ez az üzlet is meghiúsult, a Külkeres kedelmi Minisztérium nem adta rá áldását. Ekkor a Csepel Autógyárral kötött szerződést: Csepel alapgépekre fejleszt ki spe. ciális felépítményeket. Egy év elteltével a következőkről számolhatunk be: Két típusú kocsit fejlesztettek ki (mindkettő speciális felépítménye a szövetkezet saját találmánya); az IFA alvázra épített szemétszállító autó 8 köbméteres tartállyal dolgozik, s bármilyen edénnyel használható, a hulladékot ötödére tömő. ríti. A tavasszal egy hétig Pécsett dolgozott majd a zalai községekben próbálták ki — mindenütt elismerő minősítést kapott. Nyáron a Balaton déli partjának ellátását szolgálja. A Csepel ennél nagyobb, a tartálya 12 köbméteres, a teljesítménye kétszerese az IFA-nak, 8000 kilogramm szemetet fogad be. Az árakról is tudunk adatokat; a Csepel körülbelül 1 200 000 forintba kerül — fele annyiba, mint amelyeket Nyugatról szerzünk be —. az IFA 6—700 000 forint. S a barcsi szövetkezet azt ígéri, hogy kiszolgálja a hazai igényeket. Az előzetes felméré. sek szerint évente 40—50 kocsira van szükség. S mint említettük, külföldön is érdeklődnek. A MOGÜRT-ön keresztül Kamerum 50, Törökország 100 autót rendelt az év végéig. A dunántúli köztisztasági vál'ala. tok pedig együtműködnek a barcsiakkal. A tavasszal Fonyódon találkoztak a veszprémiek, A speciális szemétszállító autó nyáron a Balatonon dolgozik vasiak, zalaiak és somogyiak képviselői, s a régió kész az együttműködésre: a köztisztasági vállalatok segítik a szövetkezet fejlesztését, cserébe kedvezményesen jutnak oz AUTOKER- en keresztül a kért kocsikhoz, míg a barcsiak garantálják az alkatrészellátást és a szervizt. . . G. M.
