Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-13 / 131. szám
6 Dunántúli ílaplo 1983. május 13., péntek 1-4,50 forintos felár 1984 első négy hónapjában Még sosem volt ennyi sertés Baranyában Semmi kára nem származhat a kistermelőnek a sertések továbbtartásából. A túlsúly ellenére a Baranya megyei Állatforgalmi Vállalat az eredeti áron veszi át azokat a hízókat, amelyek most torlódás miatt néhány héttel tovább maradnak a gazdáknál. öt körzetben 2000 sertés átvételével késnek. Ezeket két héten belül elszállítják. Az első negyedévre hirdetett feláras akció sikere ugyartis minden várakozást felülmúlt. Aki 20 százalékkal több ' sertést szállított, az három forintos felárat kapott. A termelőszövetkezetek és integrációikban a kistermelők kihasználták a lehetőségeket. A Húsipari Vállalat 38 000-rel több sertést vágott le az első negyedévben, mint tavaly — 93 000- et. Ennyi még sosem volt! A kínálat levezetésére májusban 3-4000 sertést élve- A túltartásból származó kárt a húsipar magára vállalja- Húszszázalékos áremelés várható a pecsenyebárányoknál exportálnak, Pécsett mindennap 1600-at levágnak, s két hétvégi műszakot is szerveznek. Úgy tűnik, hogy június 30-ig annyi sertést dolgoznak fel, mint 1977- ben egész év alatt. Az idén is szorgalmazzák, hogy a gazdák nagyobb súlyban adják át hízóikat. Ugyanis 23 százalékkal nagyobb exportra nyílt lehetőség, mint tavaly, a sertések száma pedig legfeljebb 15 százalékkal nőhet. Az állatokat tehát most is a tavalyi súlyra célszerű felhizlalni. Az érdeklődés rendkívül nagy. Még áprilisban is 11 000 hízóra kötöttek szerződést — ebben a hónapban 1500-nál több még sosem volt! Jellemző, hogy a májusi pécsi vásáron mindössze 10 malacot tudott a vállalat felvásárolni, a többit mind elvitték a kistermelők. 50-55 forintot fizettek kilójáért. A húsipar azzal számolt, hogy idén 5 százalékkal nő a felkínált hízott sertések száma. A növekedés valószínűleg 8-10 százalékos lesz, hisz már az első negyedévben a várt 15 százalék helyett 20 százalék jött be. A napokban megkezdik a jövő évi szerződéskötést. Az első négy hónapban leadott sertések után előreláthatólag még az ideinél is lényegesen magasabb felárat fizetnek. Az előterjesztés szerint, aki 5 százalékkal több sertést szállít, mint 1983 első négy hónapjában, az 1 forint, aki 10 százalékkal többet, az 2,50 forint felárat kap. Aki 15 százalékkal értékesít többet, az három és Háztáji aki 20 százalékkal több sertést ad át, az 4,50 forint felárral számolhat. A szarvasmarhánál is további 1000—2000 forinttal növelik az exportfelárat az első négy hónapban. Igen jelentős, 20 százalékos áremelés várható az jdei árakhoz viszonyítva a pecsenyebárányoknál. A szerződéskötést megkezdik. Az a törekvés, hogy a bárányok a tavaszi ünnepekre készüljenek el. Szőlőtermesztés korszerűen (10.) A fiatal szőlőtőkék nevelése VÉGftLLÖ /ZflLVE//ZÍÜ)/ M1ÜJVELÉ/ /ortAvOi __rrtG ; 18ü on A korszerűen létesített szőlő a telepítés eredésétől, a művelésmódtól, a talaj termőképességétől, a szakszerű ápolástól és az időjárástól függően 4—5 év alatt fordul termőre, s ez alatt kell kialakítani a tervezett tőkeformát. A szőlőtőkék nevelésének módszerei napjainkban lényegesen különböznek a korábbiaktól. A telepítés előtti mélyebb forgatás, a készlettrágyázás, a nagy biológiai értékű szaporítóanyag felhasználása és a megnövekedett tenyész- terület következtében a tőkék fejlődése erősebb, gyorsabb és ennek következtében előbb is termőre fordulnak, mint a hagyományos művelésű szőlőskertekben. Az új tőkeművelés- módok kialakításakor a legtöbb hiba azért következik be, mert a metszés és a zöldmunka terén a gazdák ragaszkodnak a hagyományos módon telepített kis tenyészterületű szőlők nevelési módszereihez. A korábbi cikkeimben (március 18., április 1.) bemutatott valamennyi tőkeforma kialakításának részletes bemutatására nincs lehetőségem. Mostani írásomban arra törekszem, hogy a tőkekialakítás néhány elvi kérdését, gyakorlati fogását ismertessem. A fiatal tőkék nevelésének szempontjai az első két évben valamennyi általam ajánlott tőkeforma esetében lényegében megegyeznek. Az első évben a tőkéket két rügyre metsszük és a nyár folyamán két hajtás nevelésére törekszünk. Június vagy július hónapban a ki nem fakadt tőkék helyére konténeres oltvánnyal elvégezzük a pótlást A második évben a felső helyzetű vesszőt hosszúcsapra, az alatta lévőt pedig rövidcsapra metsszük. A tőke kialakításának ez a korábbinál gyorsabb ritmusa akkor követhető, ha a vesszők az első év végén elérik vagy meghaladják a ceruza vastagságot (kb. 8 millimétert) és beértek. A hosszúcsapon kettő, a röviden egy hajtás meghagyását javaslom. A kialakítás első éveiben különösen fontos, hogy ha a hajtáshosszúság elérte a 25—30 cm-t, kötözzünk. Egyenes törzs csak úgy nevelhető, ha ezt a munkát az év során többször és szükség szerint elvégezzük. A növekvő hajtásokról valamennyi előtörő hónaljhajtást a megjelenés után azonnal el kell távolítani. A hajtásokat nem csonkáz- zuk. Új telepítésű szőlő hajtásait az első két évben szeptember elején csak akkor cson- kázzuk, ha hűvös, csapadékos a nyár és a vessző beérése emiatt késik. A tőkepótlást a szőlő nem termő éveiben rendszeresen végezzük el, mert igazán nagy teljesítményt csak hiánymentes állománytól várhatunk. A növényvédelmet fokozott gondossággal mind a két évben szeptember közepéig folytatjuk (peronoszpóra, lisztharmat, atkák és egyéb lombkárosító állati kártevők ellen). Harmadik év: Metszéskor a hosszúcsapon a második évben meghagyott két vessző közül az erősebbet és az egészségesebbet meghagyjuk, a többieket pedig tőből eltávolítjuk. A 2,0—2,5 m hosszúra, vagy hosszabbra nőtt vesszőt ép, egészséges rügyig, ceruza vastagságig metsszük vissza, aszerint, hogy az ültetvényben milyen tőkeművelésmódot alkalmazunk. Amennyiben a hosszúcsapon a vesszők nem elég fejlettek, vagy nem elég egészségesek, akkor a rövidcsapon lévő vesszőre alapozzuk a további tőkenevelést. A középmagas kordonművelésű és a végálló szálvesszős művelésű tőkék kialakításának mozzanatait (a metszés utáni állapotot) évenként az ábrák szemléltetik. A tőkék tövén a harmadik évtől biztosító, vagy más néven ,.fagycsap" meghagyására nincs szükség. Nyáron a zöldmunkákat úgy végezzük, hogy megfelelően beérett hajtást kapjunk a kiválasztott tőkeforma további alakításához. A törzsről a hajtásokat először májusban távolítsuk el. Ezt a műveletet a nyár folyamán szükség szerint többször ismételjük meg. A hajtásokat ettől az évtől évről évre csonkázzuk. A növényvédelem végzésekor gondolni kell arra, hogy a korszerűen telepített és jól ápolt ültetvényben már a harmadik évben jelentős fürttermésre (5—7 t/ha) számíthatunk. Tehát a termés védelmét (Botrytis, molyok) is programba kell venni. Negyedik év: Törzstisztogatásra még ebben az évben is szükség lehet, amit el kell végezni. Ettől az évtől már gondoskodni kell a talaj tápanyagszintjének fenntartásáról is, hiszen a jól sikerült telepítés számottevő termést ad. A kordonművelésű tőkék kialakításának további szempontjai: © A törzset és a kart lehetőleg egyszerre alakítsuk ki. Egy ütemben kb. 80—100 cm hosszú, erős kordonkar nevelhető. © Egytörzsű, egykorú tőke kialakítását javaslom, mert ez egyszerűbb, mint a kéttörzsű, kétkarú, vagy pedig az egytörzsű, kétkarú tőkéké. Kivételt a redélyes kordon és a Thomery- művelés képez. © Az egyenes törzs és kordonkar kinevelése érdekében a tőkerészeket 20—30 centiméterenként rugalmas, 4 milliméteres PVC-csővel a támaszrendszerhez kötjük. © A kordon- vagy Jugaska- ron a termőalapokat egymástól 20—25 cm távolságban célszerű meghagyni. © Gyakori jelenség, hogy a kordonkar elején és végén erősebb hajtás fejlődik, mint a kar középső részén. A termőalapok egyenlőtlen fejlődése úgy csökkenthető, ha az erősebben fejlődő hajtások végét május végén visszacsípjük. Lugaskarokon is ezzel a módszerrel érhetjük el, hogy a karokon kiegyenlített erősségű termőalapok fejlődjenek. © Ha a kordonkaron a kialakításkor gyengébb hajtásokat kapunk, akkor ne kísérletezzünk megerősítésükkel, mert ez általában úgy sem sikerül, hanem a kart váltsuk le. © Amennyiben a tőkén két szintben nevelünk kordonkart (pl. redélyes kordon), akkor először mindig az alsó kart alakítsuk ki. © Kordonkar szakszerűen csak gondos hajtósválogatással alakítható ki. Ezzel a termőalapok számát és elhelyezkedését határozzuk meg. Középmagas, magas, Thomery- és redélyes kordonművelésű, továbbá a lugasművelésű tőkében a termőalapokat a kar felső, az egyesfüggöny és a GDC- művelésű tőkéken pedig a kar alsó részén neveljük. © A kar kialakításakor végzett hajtásválogatással a termés mennyiségét is szabályozzuk. A túl nagy termés ugyanis rossz minőségű szőlőt és gyenge hajtásfejlődést eredményez. Fontos szabály, hogy a tőkék a nem termő korban inkább mérsékelten „fára dolgozzanak" (erős hajtást neveljenek), minthogy a túlterhelés következtében visszaessenek, esetleg kipusztuljanak. Más szóval ebben az időszakban a tőkék szakszerű kialakítása és nem a korai nagy hozam a cél. A túlterhelés veszélye különösen az egyesfüggöny, a GDC- és a lugasműVelésy tőkéken nagy. A végálló szálvesszős művelésű tőkék kialakításának további szempontjai: © Amint az ábrán látható, a 3. évben a tőkéken kedvező fejlődés esetén fajtától függően egy darab 8—12 rügyes leívelt szálvessző hagyható. A törzsből fakadó hajtások le- dörzsölésén kívül azonban arra is szükség van, hogy a lekötött szálvesszőről az alsó helyzetű hajtásokat a fejlődés korai szakaszában távolítsuk el. Ikerhajtás a szálvessző felső részén sem maradhat: az egyiket tőből törjük ki. © A 4. évben az ábrán látható második szálvesszőt csak abban az esetben hagyjuk meg, ha a tőke fejlődése az előző évben kifogástalan volt és a termés minősége is megfelelt a követelményeknek. Ellenkező esetben a 4. évben is csak egy szálvesszős tőketerhelést javaslok. Ezt a megoldást köves területeken, meredekebb, rosz- szabb vízgazdálkodású talajokon és a bőven termő fajták esetében kell esetenként választanunk. (A kordonművelésű tőkék az aszályos évek kedvezőtlen hatásait jobban tűrik, mint a végálló szálvesszős mű- velésűek. Ezt a tőkeforma megválasztásakor célszerű figyelembe venni.) © A szálvesszők tövében ugarcsap meghagyására nincs szükség, ugyanis az ívelés következtében az alsóbb helyzetű rügyek is kihajtanak és a következő évben az ezekből fejlődött vesszőkre is metszhetünk. A lugasművelésű tőkék kialakítása igényli a legnagyobb szaktudást. * Nagy termőfelületű, szép és tartós teljesítményre képes lugastőkét csak fokozatosan, gondos hajtásválogatás, esetleg fürtritkítás beiktatásával nevelhetünk. (Két hét múlva: A szőlő növényvédelme) Dr. Diófási Lajos A tápellátás gondjai Példás szállításszervezés Villányban A modern állattartás egyik kelléke a táp. Az ellátás a fogyasztási szövetkezetek szálli- tásszervezési gondja. Ezt a gondot oldotta meg most igen példásan a Villány és Vidéke Áfész. Pedig a nyúltápot Mohácsról, az egyéb tápot pedig Virágosról kell elvinni a falvakba. Ügyannyira megoldotta, hogy a múlt évinél 44,3 százalékkal több állati tápot adtak el. Hábel Szaniszlóvol, az év elején hivatalába lépett áruforgalmi osztályvezetővel, majd később Schuler Ferenc szállítási előadóval beszélgettünk a sikeres megoldásról. Megtudtuk: 11 falu, illetve település tartozik a fogyasztási szövetkezet körzetébe, s eddig vagy táp nem volt, vagy fuvareszköz. A tápot sem lehet mindig arányosan átvenni, és a szövetkezet is löketszerűen kapja a sokféle árut. — A szállításszervezést nemcsak nálunk, hanem szinte mindenütt a feladatok aránytalan- ságo nehezíti — mondja Hábel Szaniszló. — Nem is volna művészet ez a szervezés, ha a gazdasági élet valamilyen órarend szerint alkalmazkodna o szövetkezet qépkocsiparkjához, annak időbeosztásához. De egyszerre jön néha minden, s ez a művészet, ennek megszervezése. Jelenlea két ZIL, egy vontató és eay ZSUK kocsink van. Ezekkel kell évi 2,5—3 ezer tonna árut szállítanunk. Előfordult. hogy egy napon érkezett két vagon műtráqya, egy vagon bútor és két vagon szén. Amikor a télen a lapáncsai falugyűlésen tápot kértek, megkezdtük a vizsgálódást, mit lehetne tenni. Tudtuk, hogy más gazdasági szervezeteknél is a fuvarok löketszerű igénye a jellemző, s eközben néha mégis van felesleaes kapacitásuk. így aztán a Bólyi Áfész-szel, a Bólyi Kombináttal megállapodtunk, hogy pénzért fuvaroznak nekünk. A mi felszabadult kapacitásunkkal megoldjuk a tápszállítást. Most már o kisebb falvakba is gyakrabban viszünk tápot. Magyarbólvban és Nagy- harsányban főállású, másutt a kisebb helyeken kapcsolt mun- kokörű alkalmazottaink árusítják. Az eredmény: tavaly, az esztendő első negyedében 2 265 00 forint értékű tápot hoztak az áfész'körzetébe, az idén pedig március végéig 3 267 000 forint értékűt adtak el. Vagyis köze 50 százalékkal növelték a tápellátást. Most már 5445 mázsa táppal segítik a hústermelést A körzet háztáji és kisegítő gazdaságaiban az állattenyésztésre általában az a megoszlás a jellemző, hogy 20 százalékban boromfit, 15 százalékban nyu- lat, 65 százalékban pedig sertést nevelnek a táppal. A baromfi általában megmarad önellátásra, a nyúl java viszont már o felvásárlás mennyiségéi növeli, hasonlóan a sertés is. Schuler Ferenc szállítási előadó közvetlen feladata ez a jól szervezett munka. A körzetben már nemigen fordul elő, hogy valaki tápot venne és pillanatnyilag nem köp. Sőt az áfész a zsákgondon segít, mivel ál- lategészséaüavi okból nem lehet a tápot haqyományos paraszti jutazsákban szállítani csak műanyag zsákban. Annak ára pedig 8 forint, ráadásu másra már nem használható, legfeljebb törkölyhöz. De az áfész a 8 forintból 2 forintot megtérít a gazdáknak, sóját árrése kárára. Ez a segítség is példás. KÖZÉPMfíGfl/ KORDONMIÜJVELÉ/ ;orrÓVOL/ÓG : 1SO cm *0 cin F. D.
