Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-11 / 129. szám
6 Dunántúli napló 1983. május 11., szerda v/.v.v.v.v.v v//X*‘v/X'*v*vXvXv*v'v'vXv////XvavXv/// .y.y.y.y.y .*.*.*.*.* X-X-Xtf-X-X** XvXvXvXvX Könyv a kutatásokról Akadémikusok fóruma Mi látható a tömegsírban? Antropológus a mohácsi csata halottairól A törökök a fej levágására törekedtek Az Akadémiai Kiadó Biológiai Tanulmányok*sorozatában a közelmúltban jelent meg K. Zoltmann Zsuzsanna tanulmánya Az 1526-os mohácsi csata 1976- ban feltárt tömegsírjainak embertani vizsgálata címmel. K. Zoffmann Zsuzsanna 1962—73- ig a pécsi Janus Pannonius Múzeumban dolgozott, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának antropológusa, de távozása után is végez baranyai munkát, így pl. a Kölked—Feketekaoun talált avarkori telep és temető ásatásán dolgozik. Tanulmánya alkalmat ad arra, hogy az 1976- os mohácsi feltárás néhány érdekesebb részletkérdéséről beszélgessünk. — 1975 végén érkezett a meghívás Maráz Borbálától, a JPM régészeti osztályának vezetőjétől. Amikor a mohácsi emlékpark kialakítását elkezdték, három tömegsír vizsgálata vált lehetségessé a régészeknek és nekem, történeti antropológusnak. A múzeum munkatársaival, az emlékpark építőivel és katonák segítségével láttunk munkához, a legfontosabb feladatokat eqy kölkedi ásatási brigád végezte Kulcsár Szabó Zsigmond vezetésével. Azon a két tömegsíron kívül, amelyet Papp László talált meg az ötvenes évek végén, 1976 tavaszán újabb három tömegsírra bukkantok, ezeket vizsgáltuk meg. Az ásatás kezdetétől a visszatemetésig tartó két hónap alatt végeztem embertani megfigyeléseket és vizsgálatokat a helyszínen. A sírokat viszonylag kevés föld borította, régebben gőzeke meg is bolygatta a tetejét. Az ásatáskor a földet el- távolítottuk. Csak a tömegsírban nyugvó csontvázak felső rétegét bontottuk ki, és a régészeti alapelveknek megfelelően minden csontot az eredeti helyén hagytunk, úgy vizsgáltuk mea. — Miért nem emelték ki a csontokat? — Mit tehettünk volna a csontokkal? Dobozba csomagolva antropológiai vizsgálati anyagként raktárba tehettük volna — de keqyeleti szempontokat kellett figyelembe vennünk, hiszen nemzeti hősökről van szó. Ha üveg alá helyezve kiállítjuk, egy idő után a csont porladni kezd, nem is esztétikus — akárcsak a koponyák a''',A 1—1 rakása. A Magyar Nemzeti Múzeum régészekből és restaurátorokból álló bizottsága döntött az érintetlenül hagyás és a visszatemetés mellett. — Laboratóriumban nem tudtak volna többet megállapítani a csontokból? — Csak az életkor meghatározása vált volna pontosabbá. S ha már egyetlen csontot kiemelünk, nem tudjuk megszabni a kiemelés határát: a közös sírban ugyanis a kegyelet legkisebb jele nélkül egymásra dobált testek olyan össze-vissza- ságban feküdtek, hogy egy-egy réteg elkülönítése teljesen lehetetlenné vált volna. — Nem érte a tudományt veszteség a sírok visszatemeté- sével? — Nem: a sírok fölött nincs építmény, a kutatás bármikor folytatható. Zoffmann Zsuzsa az egyik feltárt tömegsir mellett — a felvétel 1976-ban készült (Fotó: JPM, Maráz B.) — Milyen eredményre jutott a történeti antropológus a csontok vizsgálatakor? — A történeti források másként és másként jelölik meg az eltemetés időpontját. A csontok állapota azt látszik bizonyítani, hogy a temetés a hullamerevség megszűnése után, de a holttestek szétesése előtt, tehát néhány nappal a csata után történt. Hasonlóképpen a korabeli leírások különbözőkéoDen adják meg a csatában résztvevők és az elesettek számát. A jelenlegi kutatások 10—15 ezer halottat tartanak hitelesnek. Az eddig feltárt öt tömegsírban — becslések szerint —, körülbelül 700-an, 1000-en nyugszanak. Az általunk megvizsgált csontvázak száma 353, ez 2,4—3,5 százalékot jelent, vagyis a mintavétel reprezentatívnak tekinthető. — Annak idején felmerült a kérdés, hoqy törökök vagy magyarok vannak-e a sírban. Ezt az embertani anyag alapján lehetetlen megmondani. Az antropológia arra sem válaszolhat, hogy magyar köznép volt vagy idegen zsoldos. Történeti források és régészeti leletek alapján azt tudjuk, hogy közép-európai, kevert nemzetiségű hadsereg harcolt itt. A csontok vizsgálata azonban lehetővé tette az eltemetették nem és életkor szerinti meghatározását. Eszerint valamennyi halott férfi volt, többségük 23—59 év közötti. Találtunk néhány 18 év alattit, illetve két, kb. 14—15 év körüli, feltehetőleg fiú csontvázat. Mivel tudjuk, hogy ilyen fiatal korban lettek a fiúk ap- ródok, s hogy az apródokat a csata idején a táborban hagyták, valószínűleg itt, vagy a közelben volt a király tábora: az ittenieket a törökök már a csata elején levágták. — A csontok árulkodnak az egykori betegségekről is, de ennél fontosabb, hogy mit mondanak a korabeli harcmodorról. Nyílhegy vagy golyó okozta sérüléssel nem találkoztunk, de szablya vágásával igen sokkal — némelyik koponyán három is látható. Régi gyógyult szablya- nyomokat is őriznek a csontok. A törökök a fej levágására törekedtek: a lovas törökök a gyalogos magyarok között valóságos mészárlást végeztek, erre utal a sok levágott koponya a tömegsírban. — Mi a jelentősége az egyetemes tudomány számára egy ilyen kis részterületen elért eredménynek? — A történeti antropológia megerősíthet vagy megkérdőjelezhet bizonyos tényeket, hipotéziseket, újabb kérdések megfogalmazására inspirálhat. Jelen esetben mi a régészet segédtudománya voltunk, és mindketten mint a segédtudomány adhattunk újabb adatokat a mohácsi csatát kutatók hodtörténelem-tudomónyának. Gárdonyi Tamás Milyen lesz a fogamzásgátlás ötven év múlva? öt esztendővel ezelőtt jelent meg a pécsi kulturális programok sorában a Beszélgetés tudományról, művészetről című sorozat, amelynek keretében azóta számos érdekes előadás, nak lehettünk hallgatói. Filozófia és néprajz, politológia és fizika jeles tudósai^ hívták meg a szervezők, a Doktor Sándor Művelődési Központ munkatársai. Szándékosan-e vagy véletlenül, az orvostudomány többnyire kimaradt a sorból, pedig Pécsett igazán jeles kutatói vannak a medicinának. Éppen ezért örülhetünk annak, hogy a pécsi akadémikusokat bemutató új sorozat végre lehetőséget adott a Pécsi Orvos, tudományi Egyetem tudós professzorainak kutatásaik szélesebb körű megismertetésére. Tigyi József biokémikus kezdte Házi televíziózás A Sony cég gondosan ügyel készülékei reklámozására is. Kép az egyik prospektusból. Századunk sokadik csodája: a képmagnó Egyre többet hallani nálunk is a szórakoztató elektronikai ipar legdinamikusabban fejlődő ágazatáról, a videokészü- lékekről. A nagy, képmagnetofon gyártásával is foglalkozó világcégek közül a japánok, különösen a Sony cég jár elöl a kimondottan amatőr, és félprofi készülékek gyártásában, és eladásában. A képmagnós láz elérte hazánkat is és több tízezerre tehető az országban található videokészülékek száma, egy részük természetesen Baranyában található. Mire is lehet használni a vállalatoknál, oktatási intézményeknél és magánkézben lévő készülékeket? A képrögzítéssel konzerválni lehet a tv műsorait, így egy érdekesebb műsor többször megnézhető és függetleníthető az adásidőtől. Gyári kazettákat, oktatási anyagokat, únr .konzervműsorokat lehet nézni- hallgatni, és így a kép-hiang együttes több információhoz juttatja az érdeklődőket. Kamera segítségével élő műsorokat lehet rögzíteni, azonnal visszajátszani és megőrizni, mint egy-egy emlékezetes hangversenyt, színházi vagy balettelőadást sporteseményt, családi eseményt, stb. Az élsport is elképzelhetetlen a videoszalag segítsége nélkül, így például a PMSC egyes sporteseményei is felvételre és későbbi kiértékelésre kerülnek. A videokészülékek biztosította lehetőségek szinte végtelenek és a már meglévő készülékek teljesebb, jobb kihasználásával és a videózásban jártas szakemberek nevelésével tartalmas és értékes ismeretekkel gazdagíthatjuk környezetünket, önmagunkat. N[incs messze az az idő, ami. kor a ma még luxusnak számító videokészülékek olyan megszokott tartozékai lesznek mindennapjainknak, mint a rádió, televízió magnetofon és lemez, játszó. Körtvélyesi László a sort, s folytatta hétfőn este Flerkó Béla, az Anatómiai Intézet vezetője. Ki tudja miért az orvosprofesszorok nem szívesen beszélnek munkájukról laikus közönség előtt. Szakmai hagyomány ez talán, vagy túlzott szerénység, nehéz volna megmondani. Kétségtelen, hogy amíg a társadalomtudományi fogai mák eléggé beépültek a köznyelvbe, az orvostudomány mű. szavai csak kevesek számára érthetőek s ezért túl nagy feladatot jelent a terminus tech- nicusoknak a „népszerűsítés" igényeinek megfelelő lefordítása. Azt is be kell látni azonban, hogy a közvélemény szeretné tudni, mi folyik a laboratóriumokban, milyen eredmé_ nyeket érnek el azok a tudósok akik hosszú éveket szentéinek egy-egy téma kutatására. Mindenképpen üdvözölendő tehát A beszélgetés . . . sorozat nyitása az orvostudományok felé. Flerkó professzor negyven éve dolgozik az Anatómiai ln: tézetben, így kezdettől részese volt annak a fejlődésnek, amelynek során az intézet har. módik igazgatója, Szentágothai János í 946-tól 1963-ig nemzetközileg is elismert oktató-kutatóhellyé tette az Orvostudományi Eqyetemnek ezt az egy- ségét. Világszerte az ötvenes években kezdtek el foglalkozni a neuro-endokrinológiával, vagyis a belsőelválasztású mi- riqyek idegi szabályozásának kérdésével. Az Anatómiai Intézet néhány kutatója az elsők között ért el jelentős eredményeket amelyekef nemzetközileg is nagy visszhangot kiváltó publikációk és a különböző konferenciákon elhangzott sikeres előadások sora bizonyít. Flerkó Béla és kutatócsoportja p közelmúltban jelentős1 felfedezést tett: sikerült meghatározni azoknak az idegsejteknek az elhelyezkedését az agyban, amelyek egy szaporodásbiológiai szempontból fontos neurohormont szintetizálnak. (A neurohormon az agyi idegsejtek által termelt hormon). Ez az eredmény nagyon fontos a női szervezet petesejtszolgál- tatásának — pontosabban ennek neuhormonális szabályozósának — jobb megismerése céljából. A kutatások gyakorlati haszna az lehet a későbbiekben, hogy a jelenleg használatos, szteroidokat tartalmazó, és néha kellemetlen mellékhatásokat eredményező fogamzásgátlók helyett más módon védekezhetnek a nők a nem kivánt terhesség ellen. Kétségtelen, hogy bonyolult kérdésekről esik szó még az ilyen ismeretterjesztő előadásokon is, de nem árt odafigyelni, mert a holnap hétköznapi jelenségeinek születéséről kaphatunk híreket. Havasi J. Tudományos alapon vizsgálják a vetőmag minőségét a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetömagüzemében. Képünkön a zsizsikszámláló berendezés látható. Kálmándy Ferenc felvétele Megújuló sorozat Országos kutatóbázis Szociológiai tanszék a Janus Pannonius Tudományegyetemen A szociológia korunk egyik divatos tudományága lett. Népszerűségét erősítik azok az irodalmi, filmművészeti alkotások is. amelyek a valóság minél nyersebb, őszintébb és közvetlenebb ábrázolását vállalták fel az elmúlt évtizedekben. A szociográfiát sokon hajlamosak ugyan összekeverni a szociológiával, de elég köny- nyen meggyőződhet az olvasó e két „műfaj” közötti' különbségről ha kezébe veszi Moldova Györgynek a vasútról szóló könyvét, illetve egy mai szociológiai tanulmánykötetet. A pécsi egyetemeken hosszú évek óta oktatnak szociológiát, az Orvostudományi Egyetemen a Marxizmus—Leninizmus Intézet, a jogi karon a jogelméleti tanszék keretén belül. Másfél évvel ezelőtt önálló szociológiai tanszék létesült a Janus Pannonius Tudományegyetemen. Vezetőjévé Tahin Tamás kandidátust a Pécsi Orvostudományi Egyetem docensét nevezték ki, aki jelenleg másodállásban tölti be ezt a tisztséget. Az öt fiatal oktató közül négyen most végzik az ÉLTE szociológiai szakát. A joghallgatók a nyolcadik fé'évben összesen harminckilenc órában tanulják a tárgyat a közgazdászok két féléves tárgyként, a hatodik és hetedik szemeszter során. Dr. Tahin. Tamás véleménye szerint a hallgatók általában érdeklődéssel fogadják a szociológiát, jóllehet a jogászok már a végzés előtt találkoznak vele és erősebben összpontosítanak a szakmai tárgyakra. Tahin Tamás a nyitott előadások híve, nemcsak a szemináriumokon hanem az előadásokon is közbeszólhatnak, kérdést tehetnek föl a hallgatók. A tanszékvezető szerint el kellene érni, hogy a diákok többet ol- vasranok, mert kevés az óraszám és a megalapozott vitákhoz elengedhetetlenül szükséges a társadalmi folyomatok, tények történeti megközelítése az alapvető szociológiai szak- irodalom ismerete. A szociológiai tanszék tudományos munkája az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló országkutatási főirány keretében a fiatalok testi és mentális egészségének társadalmi tényezőit vizsgáló kutatásokhoz kapcsolódig, amelynek összesen négy kutatóhelye van az országban: a Testnevelési Főiskola, az EI.TE embertani tanszéke, a pécsi Honvéd Kórház ideg-e'meosztálya, valamint a JPTE Szociológiai Tanszéke szoros együttműködésben a POTE Marxizmus—Leninizmus Intézetének szociológiai csoportjával. Hasznos ez a munka abból a szempontból is hogy a fiatal oktatók empirikus vizsgálataikon keresztül sajátíthatják el hivatásuk műhelytitkait. H. J.
