Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-08 / 96. szám
1983. április 8., péntek Dunántúli napló 3 A KISZ tennivalói a munkásfiatalok körében A lakásIfjúsági fórumok az üzemekben történt. A határozat alopján ezek a fórumok olyan, az ifjúsági mozgalmat mélyen érintő kérdésekkel foglalkoztak, mint a munkásosztály vezető szerepének kérdése, a munkássá válás, a pályakezdés gondjai és a családalapítással járó anyagi nehézségek áthidalása, az ifjúsági szövetség szervezettsége, politikai befolyása ebben o rétegben. Sok szó esett arról, hogy gazdaságpolitikai gyakorlatunkban a vállalatok, o termelőegységek önállósága nő, gazdagodnak a tényleges lehetőségek arra, hogy az önállósággal éljenek. Ezért a vállalat, az üzem gazdasági és társadalmi vezetésében a KISZ- szervezeteknek fokozott felelősséggel kell részt vállalniuk abban az egyre bonyolultabb munkában, amely a rendelkezésre álló értékes emberi erő, a nagy anyagi értékek, a fejlesztési eszközök legjobb kihasználása, a legnagyobb jövedelmezőséggel történő hasznosítása érdekében folyik. A fiatolok kiálltak amellett, hogy a vállalkozási kedv, a vállalkozói szellem, a vállalkozói tevékenység és magatartás nem az úgynevezett új vállalkozási formák kiváltsága. Ezek a tulajdonságok valamennyiünk érdekében a szocialista üzemekben dolgozók gyakorlatává kell hogy váljanak. A fórumokon felszólalók elmondták, hogy a gazdasági vezetés napjainkban már a politikai, mozgósító hatásokon túlmenően a KISZ által kezdeményezett mozgalmakon, akciókon nemegyszer a gazdasági eredményeket is számon kéri. Sajnos, többször az is előfordult, hogy olyan feladatok végrehajtását is elvárják a mozgalomtól, amit az illetékesek sem tudtak végrehajtani. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a KISZ a termelés területén szervezett akcióinak hatékonysága nagyban attól függ, hogy mennyire konkrét és észszerű célokat tud a mozgalom kitűzni a fiatalok elé. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő információ. Az információkat a megfelelő szintű szakmai vezetésnek kell biztosítania. Az ilyen gyakorlat jó példáit tapasztalhatták a fiatalok a fórumok közül azokon, ahol a vállalat vezetése is fontosnak tartotta kifejteni a véleményét. Enélkül ugyanis az adott munkahely fiataljai nem kellően érzékelték a jelen időszak nép- gazdasági feladatainak, a termékszerkezet-váltásnak, a hatékonyságnövelésnek jelentőségét és e tennivalók konkrét, üzemre, munkahelyre vonatkozó követelményeit. A fiatalok hozzászólásai ismét bizonyították, hogy a munkásfiatalok helyzetét sok tényező határozza meg a munkán, a jövedelmen túl is. Hiszen ez az életkor nemcsak a pályakezdés, hanem az önálló életkezdés, családalapítás, otthonteremtés, gyermeknevelés kora is. Társadalmunk nagy figyelmet fordít a fiatalokra, számos juttatás, létesítménv szolgáltatás segít enyhíteni az indulás gondjain, de ezek megoldásában nem nélkülözheti az ifjúság személyes cselekvő részvételét. A munkahelvválasztás, a beilleszkedés mellett a pályakezdés másik nagy gondja az önálló életkezdés, az anyagi feltételeknek a megteremtése, amely megterhelést ró a fiatalok többségére. A határozat ismertetése, feldolgozása során kialakult vélemények azt igazolják, hogy a munkásfiatalok többsége érti a fő célokat, látja saját feladatait. A KISZ-től a gazdasági feltételek változásához, az adott munkahely és kollektíva körülményeihez igazodó mozgalmi gyakorlatot várnak. Juhász András, a KISZ KB titkára építések támppatása Megnövekedett a munkáltatók szerepe Egy felmérés tanulságai Ez év január 1-vel léptek életbe o lakásépítés, -fenntartás, lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésére vonatkozó rendeletek. Az új szabályozás két fő célt tűzött ki: arányosabbak leqyenek az állam és a lakosság pénzügyi terhei, erősödjön a társodalmi igazságosság, egyenlőbb esélyek teremtődjenek a lakáshoz jutásban. A jogszabályi változások jó néhány kérdésben érintik a lakásépítés munkáltatói támogatásának rendszerét is. * Az elmúlt néhány évben Ba- ranyo megyében átlagosan 700—800 olyan lakás épült fel, amelyhez a munkáltatók is támogatást nyújtottak. Tavaly duplájára emelkedett a támogatásban részesültek száma: 1783-an kaptak segítséget lakásépítéshez, illetve -vásárláshoz a munkahelyüktől. Ezek több mint 75 százaléka fizikai dolgozó, 50 százaléka 30 éven aluli fiatal, 5,8 százaléka háromnál több gyermekkel rendelkező volt. A lakáshoz jutás munkáltatói támogatásának teljes összege 1982-ben meghaladta a 140 millió forintot. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa közgazdasági és szociálpolitikai osztálya a közelmúltban reprezentatív felmérést végzett o lakásépítés munkáltatói támogatási rendszerének tavalyi tapasztalatairól. A felmérés 35 vállalatot, illetve intézményt érintett, o tapasztalatok, következtetések tehát sok tekintetben nyugodtan általánosíthatók. A felmérésbe bevont valamennyi vállalatnál 1982-ben jelentős összeqeket terveztek, illetve fordítottak a dolgozók lakásépítésének támogatására. A tervezett összeget a vállalatok többsége fel is használta, néhol — például a Sopiana Gépgyárbon — év közben módosítani is kellett a lakásépítésre szánt kereten • a megnövekedett igények miatt. A lakásépítési támogatóst igénvlők 60—70 százaléka 35 év alatti fiatal volt — ezt '9a‘ zolják azok a kérdőívek is, amelyeket a legtöbb válallat- nál felhasználtak, hogy az igényfelmérés a dolgozók minél nagyobb részére kiterjedjen, s az igények elbírálása is több szempont együttes figyelembevételével történhessen, úgymint szociális helyzet (s ezen belül a gyermekek száma), közéleti tevékenység, a dolgozó helytállása a munkában, feladatkörének, munkaterületének vállalati jelentősége stb. A munkáltatói támogatás odaítéléséről a legtöbb helyen társadalmi bizottság dönt, akadnak azonban olyan kivételek — s ezek aligha az üzemi demokráciát erősítik —, ahol a vállalati „négyszög”, vagy éppen az igazgató hatáskörébe tartozik ez a feladat. A lakásépítéshez nyújtott vállalati kölcsönök összege 10 000- től 100 000 forintig terjedt, attól függően, hogy milyen tipuPécsett az Asztalos János utcai tizlakásos tömböt közösen építi a MÁV Pécsi Vosútigazgatósága és a Baranya megyei Vizmű. (Fotó Läufer) A vállalati, üzemi KlSZ-szer- vezetek munkájában általában az év első hónapjoi feszítettebb, több munkát igénylő időszakot jelentenek. Ilyenkor kerül sor a KISZ-tagok és a -szervezetek éves munkájának értékelésére, az új vállalások, akcióprogramok elkészítésére. Az új év indítását az ifjúmunkás- rétegben különös figyelem kísérte. Számukra a megszokott központi akcióprogram helyett az 1983. évi mozgalmi munka tervezésének alapját a KISZ KB által 1982. december 9-én elfogadott határozat jelentette. A hotározat ismertetése, értelmezése a szokásos szervezeti csatornák mellett ezúttal az ország különböző helyén, 78 vállalat, üzem, mintegy 15 ezer fiatal munkása részvételével rendezett ifjúsági fórumokon sú lokáshoz kér támogatást a dolgozó, illetve, hogy mekkora volt a munkáltatói lakásépítési alap. Néhány vállalatnál külön kedvezményben — magasobb összegű kölcsön, vagy a visszafizetés törlesztésének egyéves haladéka — részesítették a fiatol házasokat és a több gyermekes családokat. A vállalatok dolgozóiknak tavaly mintegy 40 százalékban OTP-lakások vásárlásához, 35 százalékban családi ház építéséhez, 10—10 százalékban munkáslakás, illetve telepszerű, több szintes lakásépítéshez, 5 százalékban a bérlőkijelöléshez nyújtottak támogatást. A köl- csönökön kívül az építkezőket kedvezményes fuvorral, bontott anyaggal, állványok és munkagépek kölcsönzésével, vagy az építőbrigádok kapacitásával is segítették a vállalatok. A felmérés kiterjedt az idei évre vonatkozó elképzelések vizsgálatára is. (Felmérés idején a legtöbb vállalatnál még nem fogadták el a szociálpolitikai tervet, sem a kollektív szerződést.) 1983-ra a tavalyival azonos, vagy annál kisebb mértékű lakásépítési alapot képeznek a vállalatok többségénél, tehát a korábbi évekre jellemző dinamikus növekedés idén megtorpant. A költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek lakásépítési alapja sem éri el a lehetséges mértéket. A természetbeni segítség formáit, a tervezést, előkészítést, a fuvareszközök kölcsönzését, a bontott anyagok értékesítését a munkáltatók továbbra is alkalmazni kívánják. A vállalati építő és tervező kapacitást a magánerős lakásépítkezések támogatására csak a nagyobb gazdasági egységeknél (például a Mecseki Szénbányák, Pos- taigazqatóság, Vasútigazgató- ság, Bikali Állami Gazdaság) használják fel. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa a legutóbbi, márciusi ülését teljes egészében a lakásépítések munkáltatói támogatási rendszere áttekintésének szentelte, hiszen ennek alakításában a szakszervezeti szerveknek is nagyon fontos szerepük van. Az állami támogatás csökkenése, módosítása indokolttá teszi, hogy a munkáltatók az eddiginél is jobban, az erőket koncentrálva segítsék a dolgozók magánerős lakás- építkezését. Az SZMT állásfoglalása felhívja a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy szorgalmazzák a magánerős lakásépítések támogatásához szükséges pénzügyi feltételek megteremtését, s juttassák érvényre ezzel kapcsolatos jogaikat a kollektív szerződések és a szociálpolitikai tervek elfogadásánál. A lakásépítési alap bővítésére mozgósítsanak kommunista műszakokra és társadalmi munkákra. A kisebb vállalatok szakszervezeti bizottságai kezdeményezzenek más munkáltatókkal társulást közös lakásépítési alap létesítésére, s ennek felhasználása során működjenek együtt az építőipari részleggel rendelkező vállalatokkal. D. I. Színvonalas munka, élő tájékoztatás Bemutatjuk Burgmann Györgyöt, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkárát Adatok dióhéjban: 1976-ban végzett a Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületvillamosítási szakán; augusztustól o BÉV-nél dolgozott, mint üzemmérnök, majd bevonult katonának. Leszerelés után. 1978-ban ismét a BÉV-nél, ezúttal mint műszaki előkészítő. Alapszervi KISZ-titkár és a vállalati KISZ- bizottság tagja. 1981. április 1- től már a városi KlSZ-bizottsá- gon dolgozik, ifjúmunkás-felelős. Idén február 28-án választották a KISZ Pécs városi Bizottsága első titkárává. — Amikor ide kerültem, nem is tudtam pontosan, mi vár rám, mit várnak tőlem. Szívesen jöttem, mert a politizálás, a fiatalokkal, az emberekkel való foglalkozás izgatott mindig is a legjobban, s úgy gondoltam, ilyen módon többet tudok majd segíteni. Másik ok, amiért szívesen változtattam munkahelyet: számomra — sok más fiatallal ellentétben — éppen ez volt az az időszak, amikor sokat kaptam a KISZ-től. Arra gondolok, hogy a BÉV-nél igen jó társaság volt, közös témáink, közös érdeklődési körünk volt, s sok élményben volt részünk. Egyszóval olyan embereket ismertem ott meg, akikkel jó volt együtt dolgozni, akikkel lehettek közös céljaink. — Mindettől függetlenül nem sajnálta otthagyni a szakmáját? — Nem tagadom, néha-néha elfog a szakma utáni nosztalgia, de mégsem bántam meg a választást. Továbbra is úgy érzem, így többet tehetek magunkért, azaz a fiatalokért. — Ha már itt tartunk: hogyan látja ön saját nemzedékét? — Alapvetően pozitív véleményem van a fiatalokról. Úgy tapasztaltam, hogy a mi nemzedékünk mindig nagyon őszinte és tenni akaró; ez a kettő igen fontos. De nemcsak a fiatalok őszinték, hanem egyre nagyobb az igényük az őszinteségre, azaz — joggal — elvárják, hogy mindenről lényegesebben élőbb tájékoztatást kapjanak. Arra törekszünk, hogy ezt az igényt egyre jobban és színvonalasabban ki tudjuk elégíteni. Ugyanakkor azt is határozott célként tűztük magunk elé, hogy a KISZ munkájáról is sokkal jobban tájékoztassunk mindenkit. Ugyanis ha nem tudják, ha nem látják világosan, mit csinálunk, nem is válhat számukra vonzóvá vagy vonzóbbá az ifjúsági mozgalom. Sokkal több időt kell a fiatalok között eltölte- nünk, mint eddig tettük, s minden réteg életét, problémáját alaposan meg kell ismernünk. A fiatal korosztály egyre jobban igényt tart komoly, színvonalas feladatokra, s ezt bizony nem mindig sikerül biztosítani számukra. Egyik fő feladatunk éppen az lenne, hogy az ilyen igényeket továbbítsuk, s vállaljunk fontos feladatokat, hogy csak egy példát mondjak, a várospolitikában. Ha az ilyen komoly felajánlások és feladatvállalások fölött elsiklunk, nagyon sok jó ötlet, kezdeményező kedv, energia pazarlódik el, s ezt nem szabad engedni. — Ami a mai fiatal generációt a legjobban érinti, az a lakáskérdés. Ebben mit tudnak segiteni? — A KISZ Pécs városi Bizottsága lakást építeni ugyan nem tud, de egyet feltétlenül meg kell tennünk: mindenkit tájékoztatni kell arról, hogy milyen lehetőségei vannak, s ezekkel a lehetőségekkel hogyan tud élni. Igen sokszor úgy vesszük észre, hogy a fiatalok nincsenek is egészen tisztában lehetőségeikkel, ezért legelsősorban ezekről kell maximális tájékoztatást nyújtanunk. S még egy fontos dolog: csak reális célokat tűzzünk ki magunk elé, inkább kevesebbet, de olyanokat, amiket teljesíteni is tudunk. — Hallhatnánk a terveiről is néhány szót? — Legfontosabb terveink közé tartozik, hogy az ifjúsági mozgalom olyan jó teret biztosítson minden fiatalnak, ahol mindenki megvalósíthatja ötleteit, s ez nem kevés célnak. Egyébként mindent, amiről eddig beszéltünk — a tájékoztatást, a feladatadást, a lakásépítés segítését, a vonzó programok nyújtását — szeretnénk nagyon színvonalasan, jól csinálni. D. Cs. Pécsett, a Március 21. téren — a KISZ-lakótelepen — a lakók társadalmi munkával a 11-es számú épület kocsitárolóját játszószobává alakították ki, s átadták az ott élő gyerekek közösségének, akik eztán saját maguk szervezik itt különféle programjaikat. A kialakításhoz segítséget nyújtott a HNF, a lakóterületi klubok létesítésére szánt 60 ezer forintjával. A tér lakói egyébként most dolgoznak egy kondicióterem kialakításán, melyet előreláthatólag május 1-én avatnak. % Játszószoba Építőiparból a ifjúság! mozgalomba
