Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-01 / 90. szám

e Duncmtull Ilaplo 1983. április 1., péntek Szőlőtermesztés korszerűen (7.) A széles soros szőlőültetvény előnyeit elsősorban a nagyüzem hasznosítja. Mivel azonban ezt a telepítést a kisüzemi, há­zikerti gazdaságban is javaslom, ezért a következőkben azok­kal a tökeművelésmódokkal is foglalkozom, amelyek 300 ern­es vagy szélesebb sortávolságéi ültetvényben alakíthatók ki. A széles sortávolság lehető­vé teszi, hogy a tőkéket a ma­gasművelés valomelyik formá­jára neveljük. A széles sor és a magasműve'lés különböző változatai termesztéstechnoló. giai szempontból jelentenek előnyt: — A kézi munkaerőigény csökken és a munkáét többsé­ge kényelmes testhelyzetből termelékenyen végezhető. — A gépi műveléshez ked­vező feltételt teremt. — A szőlő vegyszeres gyom­irtása aránylag egyszerűen megoldható. A szélessoros szőlőkben az ábrán látható ötféle tőkeforma valamelyikét ajánlom. A nagy termófelületű tőkék kialakításához és fenntartásá­hoz, a tőkénkénti nagy rneny- nyiségű termés eléréséhez mély­rétegű, termékeny talaj szük­séges. A magcsművelésű tőké­ken kedvező környezetben, szakszerű munkával tőkénként 5—7 kg jó minőségű szőlő ter­melhető. Magas kordonművelés (Moser-féle) Sor- és tőtávolság: 300x120 cm. A módszert Ausztriában Lenz Moser dolgozta ki és az 1950-es évektől Európa-szerte ismertté vált és aránylag gyor­san, nagy - területen elterjedt. A kordonkart 130—140 cm magcsan vezetjük. A 130 ern­es kordonkar magasságát olyan fajtákon alkalmazzuk, amelyek hosszúcsapos metszés­sel is jól teremnek. A fajták többségén a 140 cm-es megás, ságban vezetett kordonkar elő­nyösebb mert ezeken a tőké­ken „lengő szólvesszős'’ met­szést végezhetünk (lást az áb­rán). A zöldmunkát fokozott gond­dal kell végezni, mert egyéb­ként széles lombfal alakulhat ki és kedvezőtlen árnyékhatás lép fel. Ez nehezíti a szaksze­rű növényvédelmet, c fürtök egészséges fejlődését, színező­dését és beérését. Végálló szólvesszős növelés Sor- és tőtávolsóg: 300x120 cm. Ezt a tökeművelésmódot a közepes sortávolságú ültetvé­nyei« tőkeformái között már részletesen ismertettem. A lé­nyeges eltérés itt az, hogy a tekék törzsét 130 cm magasra neveljük és rajta évről évre — fajtától függően — két db 12—14 rügyes szálvesszőt ha­gyunk meg. A letermett szál­vesszőket minden évben eltá­metszése egészen egyszerű, kü­lönösebb szaktudást nem igé­nyel. Kiválasztjuk azt a 3—4 db termővesszöt, amelyet meg­hagyunk a többit pedig tőből eltávolítjuk. A 12—14 rügyre visszavágott szálvesszőket ez­után óvatosan lehajlítjuk és egyetlen műanyag karikával a kar alatt kifeszített huzalhoz rögzítjük. Ugarcsapot itt sem nem olyan elterjedt, mint az előző három tőkeforma. Kevés tapasztalattal rendel­kezünk ahhoz, hogy erről olyan megalapozott véleményt mond­junk, mint az eddig bemutatott tőkeművelésmódokról. Fajtától függően hosszúcsapos vagy szólvesszős metszést alkalma­zunk ugarcsappal. A tőkeművelésmód előnyei: — Kézi munkaerőt lehet vele megtakarítani (metszés, zöld­munka). — A támaszrendszere a leg­egyszerűbb és kb. 20 százalék­kal olcsóbb, mint a magas kor­donművelésű tőkéké. — A tőkeforma kialakítása szükséges hagyni, mert az íve­lés következtében erősen fej- egyszerű. TÖKE-MÜVELÉ/MÓDOK 5. GDC iMcn 2 PÉC/,1983 lödnek azok a hajtások, ame­lyekre a következő évi metszés­kor szükség lesz. Műveléstech­nikai szempontból ez a művelés, mód a Moser-féle művelésnél egyszerűbb, a végálló szálvesz- szös művelésnél pedig bonyo­lultabb. Egyesfüggöny (umbrella) művelés Sor és tőtávolság: 300x120 om. Ikertőkés telepítés esetén: 300x220+20 cm. A nagyüzemeinkben a nyo­masztó kézi munkaerőhiány ha­tására hazánkban az 1970-es évek végén kezdett terjedni. Külföldön umbrella, ombreHa vagy magas kordonművelésnek nevezik leginkább. Európában — A rügyek termékenysége nagy. Hátrányai: — A tőkéken a hajtások nagy termés mellett zsúfoltak, a lombfal fajtától függően 120—140 cm széles, az árnyék­hatás nagy. — A szél a hajtásokban te­kintélyes kórt okoz, a tőkéket a huzalról leszaggatja és a hajtások többségét a sor egyik oldalára sodorja. — A tőkék egyedi kezelését a szőlőművelő kedvezőtlen test­helyzetben végzi (nappal szem­ben, illetve égbolt háttérrel). — Az alacsony termetűek a fürtök egy részét a földön áll­va nem érik el. — A vesszőbeérés kedvezőt­len, emiatt szaporítóanyag-ter­mesztésre kevéssé alkalmas. — Az ábrán szereplő öt tő­keforma közül ezen kaptuk a legalacsonyabb mustfokot. A tőkeművelésmód előnyeit és hátrányait eddig csak né­hány fajtán ismertük meg. To­vábbi vizsgálatok, megfigyelé­sek alapján dönthető el, hogy ennek a művelésmódnak milyen szerepe lehet Baranyában a mi­nőségi bortermelésben. t GDC (kettösfiggöny) művelés Sor- és tőtávolság: 350— 450x80 centiméter. Shaulis és Shepardson (1965) dolgozta ki a New York állambeli genevai mg.-i kísér­leti állomáson. A tőkeművelés­mód eredeti neve: Geneva Double Curtain. Ennek alapján nevezzük röviden GDC-művelés- nek. Kísérleti intézményeink és a nagyüzemeink ezt a tőkeműve- lésmódot a 70-es évek máso­dik felétől azért tanulmányoz­zák fokozott figyelemmel, mert a termesztés gépesítéséhez az eddigieknél nagyobb lehetősé­get nyújt. Eddigi tapasztalatunk kevés ahhoz, hogy széles körű beve­zetését vagy teljes elvetését javasoljuk. , A sorban az egyik tőkét bal­ra, a másikat pedig jobbra ne­veljük az ábrán látható módon. A sor jobb és bal oldalán ve­zetett kordonkarok egymástól való távolsága 180 cm. Hosz- szúcsapos metszéssel bőven te­rem. Ugarcsap meghagyása itt is szükséges. Előnyei: — A rügyek termékenysége nagy. — A mustfok az ötféle tőke­forma közül ezen a legna­gyobb. — A metszés teljesítménye nagyobb, mint a többi műve­lésmódnál. — A tőkeforma a gépi mű­veléshez aránylag kedvező fel­tételt teremt. Hátrányai: — Támaszrendszere csak képzett munkaerővel építhető és kb. 20 százalékkal drágább, mint a magas kordonművelésű tőkéké. Megalapozott véleményt er­ről a tőkeművelésmódról is csak a tartamkísérletek befe­jezése után mondhatok. összegezve: a széles sortá­volságú szőlőkben a biológiai, technikai és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve, a végálló szólvesszős és a Sylvoz-művelést a legtöbb he­lyen és szőlőfajtán célszerű előnyben részesíteni a magas kordonműveléssel szemben. Az egyesfügöny és a GDC műve­lésről csupán néhány éves ta­pasztalat áll rendelkezésünk­re és az eredmények sem egy­értelműek. Előnyeik alapján azonban a kísérletező kedvű kistermesztőknek is kipróbálás­ra ajánlom. • Két hét múlva: A szőlő tá­maszrendszere. Dr. Diéfási Lajos volítjuk. A legkeskenyebb lombozat ezen a tőkeformán alakítható ki és ez lehetővé teszi, hogy a fürtök a szellős tőkéken nap­fényben, egészségesen fejlőd­jenek és a vesszőkkel együtt jól beérjenek. Az ábrán bemutatott ötféle tőkeművelésmód közül ezen termelhető a legnagyobb meny- nyiségű szaporítóanyag. Sylvoz-müvelés Sor- és tőtávolság: 300x120 cm. Ez a klasszikus Sylvoz-műve- lés. Olyan kisfürtű, kevéssé ter­mékeny fajtákon javaslom al­kalmazni, amelyek két szálvesz- szővel (végálló szólvesszős mű, velés) kellően nem terhelhető le. Pl. Chardonnay, Piros tra­mini, Pinot gris, Pinot noir, stb. Ezt a tőkét a magas kordon­művelés (Moser-féle) szabályai szerint alakítjuk ki és a kordon, karokon a Sylvoz-művelés sza­bályai szerint szálvesszőzzük. E művelésmód nagy előnye, hogy PÉCS SZÜLETTEK Pálvölgyi Agnes, Müller Tamás, Solymosi Nikoletta, Ludvig Andrea, Hódos! Beatrix, Lendvai Tamás, Dicső Diána, Sebestyén Agnes, Lukács Alajos, Horváth Katalin, Benedek Adrien, Bukovks Balázs, Ott Kata­lin, Földes Gábor, Mojzer Zsanett, Jakab Gergely, Orcsik Csaba, Orsós László, Ábel György, Duzsa Teréz, Komár Gábor, Kiss Noémi, Táskái Eszter, Ózdi Adrien, Lőrincz Niko­lett, György Krisztián, Pénzes Kinga, Oszvald Péter, Takács Norbert, Ne­mes Gábor, Bozó Brigitta, Tóth Gá­bor, Papp Éva, Soponyai Csaba, Walter Ferenc, Újvári László, Wern- dorfer Balázs, Kovács Orsolya, Győri Mária, Borbás Bernadett, Szegény Judit, Pozsgai Balázs, Szabó Viktor, Forgó János, Baumann Timea, Mo- sonyi Gábor, Balogh Gábor, Gruber Zsolt, Maxim Timea, Baumann Judit, Prókai Eszter, Németh Norbert, Ma­jor Attila, Horváth Rita, Feller Dé­nes, Antus Gábor, Paksi Bernadett, Kovács Anita, Böthös Zsanett, Bak Titanilla, ózdi Johanna, Balogh Agnes, Pécsi Máté, Selyem Beáta, Dormány Linda, Danyi Tamás, Sikló­si Eszter, Mink Mátyás, Németh Ist­ván, Haner Éva, Horváth Judit, Vörös Tamás, Raffel József, Tölgyesi Mari­ann, Novak László, Blufnmer Berna­dett, Ginder Krisztina, Antal Hunor, Báli Tamás, Wesz Péter, Teszler Dá­niel, Krajnik Zsanett, Czink Zoltán, Anyakönyv Gyevi-Szabó Zsolt, Szabó Balázs, Schiller Zsanett, Schiller Éva, Propszt Emma. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Balogh István és Molnár Erika, Fü­löp Imre és Diák Éva, Varga Attila és Szolga Andrea, Lerch József és Lukács Bernadett, Acs László és Ba­logh Éva, Malatinszky Károly és Lendvai Rozália, Bátai István és Ke- rényi Mónika, Rubinszki László és Knipfel Erzsébet, Garai Tamás és Nagy Eszter, Kálmán Zsolt és Jen- tetics Ágota, Kis-Vukman Sándor és Fledrich Tünde, Molnár Tamás és Farkas Gabriella, Jäger László és Szigeti Agnes, Gazdag Attila és Gold Klára, Horváth Tibor és Ká­rolyi Erika, Buzánszky László és Var­ga Agnes, Tóth Jenő és Nagy-Varga Eszter, Somogyi Imre és Rugási Mária, Méhész Attilo és Juhász Mag­dolna, Horváth Ferenc és Frank Aran­ka, Kónya Tibor és Németh Erzsébet, Trendl József és Zámbori Judit, Sza­bó József és Kerbolt Éva, Görög László és Nádházi Agnes, Riger Gyula és Plávits Éva, Rosenfeld Ist­ván és Kóbor Mária. MEGHALTAK Szélig Adám, Horváth Dénes, Szi­lák György, Apari János, Sipos Ber­talan, Egerszegi Géza, Meszler László, Kovács Ferenc, Szabados Jó­zsef, Korn Ferenc, Dósa Jázsefné Beck Matild, Naszvadi Sándor, Duga Jánosné Scheibl Katalin, Pagáts Imre, Somogyi János, Molnár János­né Polhammer Katalin, Szűcs Já­nosné Pap Rozália, Thum János, Ha­rangozó Ferenc, öry József, Kramer József, Kapinya György Kőrös Györ­gyi, Nagy László, Herczog Imréné Stefanies Rózsa, Juhász Jánosné Schneider Matild, Maár Ferencné Mott Mária, Balog József, Keserű Sándor, Fülöp Istvánná Hajdú Mar­git, Oberritter Józsefné Csonka Má­ria, Wágner János, Hüpfer Mátyás, Herr Miklósné Pálinkás Julianna, Solt Mária, Lóránt Fülöp, dr. Pakucs Jenő, Botos Jánosné Frank Mária, Hajnal Gyula, Horváth János, Vár­nagy Mátyás, Jankó Mihqlyné ’Po- szovátz Katalin. Horkai Vilmos, Torbó Nándor, Ladányi Sándor, No­vak Lajosné Betlehem Margit, Bálint Lajos, Hajnal Józsefné Szabó Etel­ka, Csokonay Sándor, Fazekas Mi­hály, Hőger Mártonná Müller Erisé­Bennmaradni az árban! Héthetes rotációban 3500 húscsirkét nevel Velin Csabáné Névte­len utcai telkén. Erb János felvétele A csibe mindig lássa maga előtt a takarmányt Háztáji Egy év alatt 140 dollárcent­ről 84-re csökkent o broiler világpiaci ára, s nem várható, hogy itt megáll. Ez a mozgás a mi termelői árainkban is je­lentkezni fog, és csak az talál­ja meg számítását, aki a leg­korszerűbb technológiával mi­nél 'kisebb ráfordítással tud pe­csenyecsirkét nevelni. Érdemes odafigyelni, hogyan csinálják a legjobbak. — Velin Csabáné Pécsről há­rom állományt szállított le ed­dig. Csibéi 30—40—50 dkg-mal nehezebbek, mint a többi — mondja Merk János, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát kis­termelői baromfiágazatának vezetője. A volt gyárvárosi téglagyári gödörben egy régi épületet alakítottak át Velinék. Három- ezerötszóz brojlert nevelnek benne. — A szakkönyveket áttanul­mányoztuk — mondja Velinné nagyon sok okos dolgot mon­danak el. Egy-két módosítást azonban csináltunk. Mindenekelőtt az etetőket és itatókat helyezték el sűrűbben. „Ha a csibe látja az ennivalót, ingere támad az evésre." Egy méternél nagyobb távolságra tehát ne legyen tőle. A 35 lite­res etetőkből a technológia 36-ot ír elő 3500 brojlernél, ők 46-ot állítottak fel. Hibája ennek oz etetőnek, hogy a dercés takarmány nehe­zen folyik le. Két-három cm-rel megemelték a lábrészt, hogy magasabb legyen a kifolyó­nyílás. — Annak is megvan az elő­nye, hogy nehezen folyik le a bet, Krizmanics litván, Kovács Lajos, Szekeres János, Bodor Jánosné Kiss Bocz Katalin, Pál Jánosné Mag, Má­ria, Nagy Sándorné Kovács Etol, Papp János, Gorgász Imre, dr. Bars, Sándorné Dira Erzsébet, Szlanyinlta László. SIKLÓS SZÜLETTEK Szabados Gergely, Szűcs Attila, Gágó Zsolt, Schmidt Rita, Ourovics Gábor Iván, Sebestyén Viktor, Mol­nár Petronella Gabriella, Kovács Beáta, Kanyar Dániel, Kovács Ká­roly, Batizi Imre, Czeglédi Kálmán Richárd, Szekszárdi Sándor, Szőke Eszter, Kiss János, Siha Eszter, Na- csa Judit, Kocsis Olga, Kántor Ani­kó, Gergely Renáta, Csiszár Edina, Bertalan Györgyi JVnna, László Adri­enn, Kolman Lajos, Szirma Bernadett, Visnics Melinda Anna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Váradi Sándor és Szilágyi Gizella, Zombori György és Manyaszek Ag­nes, Polgár Péter és Klemen! Anikó. MEGHALTAK Weidl Lajos, Szabó István, Fisli József, Hegedűs Sándor, Mészáros Györgyné Nánik Emma Amália, Bog­dán Imréné Orsós Ilona, Sarkad! András, Orsós Imre, Újházi Károlyné Csillag Mária, Tigelmann Antalné Hartung Katalin, Szabó Géza, Ré­gért Rezső, Gáspár János, Mercz Adámné Fitt Rozália, Paizs Imréné Horváth Mária, Németh Júlia. takarmány — véli Velin Csaba —, mert akkor többször kell utánanézni. Mi naponta kétszer töltjük fel, reggel és este. Az itatok számát is a tech­nológia szerinti 30-ról 50-re növelték. Függesztéses, súlysze­lepes, Delta-itotókról van szó. Amikor a naposcsibe megjön, az első két napion kamillateát is kapnak, később 1 százalékos ecetes, szőlőcukros vizet ihatnak, ez fokozza <y étvágyat. Phylasol Combi helyett 10 naponként egy kétszeres ható­anyagú vitaminkészítményt ada­golnak, a Solamix Combit. Az istállóban kombinált fű­tést alkalmaznak, s na­poscsibéknél viszont az újabb típusú infrarubin-meiegítőt használják. Felhívják a figyel­met, hogy o lámpák magas­ságára üayelni kell. Egy hétig éjjel-nappral ott kell lenni, nem is a fűtés, honem a párásítás miatt Később már a rádió időjárásjelentése szerint kapcsolják be éjszakára a ven­tillátorokat, s egész éjjel nem kell utánanézni. — Mit csinálnának, ha hosz- szabb áramszünet következne be? — Legfeljebb kihajtanánk az állományt a szőlőbe. — A napokban mesélték: 500 csibe nyomta agyon egy­mást egy gazdánál. Kiderült az épület mellett egy traktor szántott és a csibék megijed­tek ... ­— Két dologhoz hozzá kell szoktatni a naposcsibét: a zaj­hoz és a sötétséghez. Nálunk minden este egy óra hosszat ki van kapcsolva a világítás. Ha éjjel elalszik a villany, a csibék elülnek. Megszokták a sötétet. Amíg mi dolgozunk, mindig szól a rádió az istálló­ban, még énekelünk is. Tetszik nekik. Megszokták az egereket is. Itt futkosnak közöttük. Velinék naponta kitrágyáz­nak. Az istállót három szakasz­ra osztották és mindennap egy szakaszról kiviszik a lepényt Mások össze szokták tömi, és új almot szárnak rá. Itt tiszta a levegő. Mind a három állományt az 57. napon szállították el. 1,96 kg volt az átlagsúlyuk. Egy kilo­gramm élősúlyt 2,57 kg takar­mánnyal állítottak elő. A takar­mányt a bólyi gazdaság szál­lítja, ugyanúgy, mint a napos­csibét — Mennyi jövedelemre le­het számítani? — Az elsőnél 8,60, a máso­diknál 14, a harmadiknál 11 lorintot kaptunk elszámoláskor a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­náttól egy-egy csibe után. Ez nem tiszta pénz! Le kell vonni a gyógyszer árát, az áram és a fűtés költségét, a berendezés amortizációját és a munkadíjat. A 3500 csibe na­ponta 7-től 11-ig ad munkát egy embernek. Este pedig ket­ten dolgoznak 2—2 órát. S amiről nem szokás beszél­ni: — A 35. napon van az állo­mány. Ha itt valami betegség lépne fel, nagy katasztrófa tör­ténnék — 164 000 forint a koc­kázat. A szélessoros szőlő tökeoiővelésoiódjai t.lWCAS KORDONMÚVELÉ//nO<ER-rtlE/j 2 VÉGÍttJ.Ó/ZrtLVEiCÖX nÚVELÉÍ _ I =====_____^ ____________ I *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents