Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-05 / 93. szám

Vállalkozások kora ■ Tarzan tizenkétszer ■ Ötszázasok a harisnyaszárban ■ ——^———■——^—i Koszornzási ünnepségek Pécsett Hazánk felszabadulásá­nak 38. évfordulóján, ápri­lis 4-én délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Pé­csett, a temetőben lévő Szovjet Hősök Emlékművénél. A katonai díszszázad tisz­teletadását követően fel­csendültek a szovjet és a magyar himnusz akkordjai. Ezt követően Gyuricza Lilian, a Pécsi Nemzeti Színház művésze, Scsipacsov: Az én szempontom című versét mondta el, majd koszorú­zásra került sor. Az MSZMP Baranya me­gyei és Pécs városi Bizottsá­ga koszorúját Lukács János megyei első titkár és Szent­irányi József városi első tit­kár helyezte el a szobor ta­lapzatánál. A Baranya me­gyei és Pécs városi Tanács koszorúját Horváth Lajos, megyei, Czente Gyula városi tanácselnök helyezte el. A társadalmi-, tömeg- és mozgalmi, megyei és városi szervek képviseletében, Krasznai Antal, a HNF me­gyei, Gergely László, a HNF városi bizottságának titkára, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Kovács Dezső, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára. Burgmann György, a KISZ városi első titkára, Jankovics Rozália megyei, Gyöngyös Zoltán vá­rosi úttörő elnök, a pécsi fegyveres erők és testületek képviseletében Orbán István rendőr-vezérőrnagy, Miski Béla honvéd ezredes, Ge­rencsér József határőr ezre­des, Megyaszai József, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka koszorúzott. Az emlékezés virágait a kato­nasírokra elhelyezték a pé­csi vállalatok, intézmények és az iskolák képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé akkordjai­val fejeződött be. * Ezt követően Baranya me­gye és Pécs város párt-, ál­lami, társadalmi és tömeg­szervezeteinek, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői a pécsi Felszaba­dulási emlékműnél helyez­ték el az emlékezés virágait. Németh Károly ünnepi beszéde Világ proletárjai, egyesüljetek! Harmincnyolc esztendővel ezelőtt romokban hevert, szét­zilált állapotban volt az ország. Megindítani az életet, hitet ön. teni az emberekbe újjáépíteni az országot elindulni a demok­ratikus fejlődés, a nemzeti meg­újhodás útján, jogaiba helyezni a magyar népet — ez volt a történelmi feladat. Az út, amelyet a felszabadu­lástól kezdve járunk, nem volt sima. Sok akadályt kellett le- küzdenünk, olykor saját hibáink és tévedéseink is nehezítették az előrehaladást. Kudarcok is értek bennünket, nem minden sikerült úgy ahogyan az indu­láskor elképzeltük, terveztük és szerettük volna. De amit elér­tünk, az történelmi jelentőségű. Népünk — mind az ország fej­lődésén, mind az egyéni sorsok Húsvéti események; képeinken balról: Tojáshimzéssel kezdődött a húsvéti nagyüzem Pécsett a Széchenyi téren. A következő látványosságot a hagyomá­nyos kisállat-kiállítás megnyitása jelentette a Rózsakertben. Sok örömet szerzett a gyerekeknek a pécsi Vidámpark (képünkön az új libegő). A macs­kakiállítás ugyancsak nagy sikert aratott a DO-ZSÓ-ban. Szokolai István felvétele7 Húsvéti béketüntetések Húsvéthétfőn összesen közel félmillió ember rész­vételével ért véget az NSZK-ban a béketünteté­sek, felvonulások, ülő­sztrájkok négynapos soro­zata, amely elsődlegesen az amerikai közép-hatótá­volságú rakéták idén ese­dékessé váló nyugat-euró- pia telepítése ellen irá­nyult. Hasonló béketünte­tések söpörtek végig a fegyvertelepítésre ugyan­csak kijelölt Olaszorszá­gon, Anglián és Hollan­dián is. Az NSZK-ban, a legna­gyobb arányú tüntetések színhelyén, a négy napon át tartó békemenetek hét­főn nagygyűlésekkel értek véget, egyebek között Hamburgban, Dortmund- ban, Frankfurtban, Hanno­verben, Kölnben és Mün­chenben. Több gyűlésen szociáldemokrata politiku­sok is részt vettek és be­szédeikben élesen támad­ták az amerikai fegyverke­zési politikát, Nyugat-Berlinben 60 po­litikai, szakszervezeti, ifjú­sági és nőszervezet közös szervezésében tízezrek vo­nultak fel, nukleáris lesze­relést, atomfegyvermentes övezeteket, hatékony fegy­verzetkorlátozási tárgyalá­sokat követelve. A tüntetők menetoszlopai a tempelho- fi repülőtér felé vonultak, amely az amerikai légierő használatában van. Mint­egy százan egy amerikai radarállomás körül tüntet­tek, ahol vasárnap sok tüntetőt letartóztattak. A három ország határán fekvő svájci Baselból hét­főn nemzetközi békemenet vonult 8 kilométeres úton az NSZK-beli Lorrachba. Ez volt idén az első svájci béketüntetés, amelynek öt­ezer résztvevője között sok nyugatnémet is volt. Az alábbiakban közöljük Németh Károlynak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ünne­pi rádió- és tv-beszédét, amely az első vasárnap, április 3-án hangzott el. Kedves televízió nézők és rádió hallgatók! Honfitársaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa nevében tisztelettel köszöntőm önöket. Köszöntőm népünk külföldi barátait akik velünk együtt ünnepük történel­münk kiemelkedő eseményének, hazánk felszabadulásának 38. évfordulóját. Méltán emlékezünk tisztelet­tel az elődökre, akik hosszú, hő­si küzdelmet folytattak az önálló nemzeti létért. azért, hogy a magyarság kitéphetetlen gyökereket eresszen e földön, s több, mint ezer esztendő viha­rai, próbatételei kc-zött fennma­radhasson. Népünk akkor indul, hatott el a felemelkedés útján, s vehette kezébe végérvényesen sorsának formálását, amikor a Szovjetunió felszabadította ha­zánkat a fasiszta elnyomás alól. Népünk ebben a háború­ban urai bűnéből a rossz olda­lon vérzett. A szovjet hadsereg amely ellen hajtották — a sza­badságot hozta el számára. Fel. szabadulásunk napja, április 4-e ezért a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátság ünnepe is. Hálával gondölunk a nagy szovjet népre, a dicső Vörös Hadseregre, amely a háború vérzivatarában a legtöbb áldó. zatot hozta, s elévülhetetlen ér­demeket szerzett a fasizmus le­győzésében. Tisztelettel emléke­zünk a magyar nép szabadsá­gáért vérüket és életüket áldo­zó szovjet, bolgár, román és ju­goszláv harcosokra a magyar antifasisztákra, akik életüket sem kímélve népünk igazi érde­keiért küzdöttek. Hálával gon­dolunk mindazokra, akik hozzá, járultak hazánk felszabadításá­hoz, a fasizmus elleni háború sikeres megvívásához. alakulásán mérve — maradón, dót alkotott. Pártunk és népünk előtt most az a közös feladat áll, hogy a változó feltételek közt, azokhoz alkalmazkodva valósítsuk meg a XII. kongresszus határozatait. Kitartóan kell munkálkodnunk a szocialista társadalmi viszo­nyok. a szocialista demokrácia fejlesztésén a gazdaság, a tu­domány, a kultúra fellendíté­sén, szocialista nemzeti egysé­günk erősítésén. Kedves Honfitársaim! Építőmunkánk elengedhetet­len feltétele a béke. Napjaink, ban az emberiség békéjét és biztonságát az imperializmus szélsőséges körei veszélyeztetik, arra törnek, hogy megbontsák a két világrendszer között fenn­álló katonai erőegyensúlyt, és fölényre tegyenek szert. Ez soha nem sikerülhetett. Szilárd meg­győződésünk, hogy az emberi­ség létét fenyegető veszélyeket el lehet hárítani, a világháború nem elkerülhetetlen a szocializ­mus, a haladás, a béke nemzet­közi erői képesek lefogni a há­borús gyújtogatok kezét. Tisztelt Hallgatóim! Barátaim! Pártunk, kormányunk továbbra is azon munkálkodik, hogy az országban jó politikai légkör, egészséges közszellem legyen, amely közös gondolkodásra ösz­tönöz, népünket egységbe fog­ja s mindenkit fegyelmezett munkára, alkotásra serkent. E gondolatok jegyében nem­zeti ünnepünk alkalmából ha­zánk minden hű fiának, népünk minden igaz barátjának erőt egészséget és boldog életet ki­ás boldog életet kívánok. héttői Dunántúli napló XL. évfolyam, 93. szám 1983. április 5., kedd Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Üdvözlő táviratok Baranya megye párt- és állami vezetői hazánk fel- szabadulásának évforduló­ja alkalmából üdvözlő táv­iratokat kaptak a testvér­megyék vezetőitől. Lvov, Szliven, Eszék és Schwerin megye vezetői táviratuk­ban jókívánságaikat fejez­ték ki és további sok si­kert kívántak a megye dol­gozóinak a szocializmus építésében. Kohl utazásai Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja moszkvai, illet­ve washingtoni látogatás­ra szóló meghívást foga­dott el — jelentette be hét­főn egy kormányszóvivő Bonnban. A látogatások időpontját később rögzí­tik. §4«! i» da mg o vti íbi ll§| Keszthely-Szekszárdi Dózsa 3-0 (1-0) Keszthely, 1500 néző. V.: Lá­zin. Keszthely: Bolemányi — Halápi, Paizs, Németh, Czirá- ky — Kocsis, Topor, Nagy T. — Kovács S., Bócz, Horváth Z. Edző: Gellei Imre. Szek­szárdi Hujbert — Weitner, Ta­paszd, Bonnyai, Tóth — Die­nes, Kresz, Megyeri — Varga L., Freppán, Magyar J. Mb. ed­ző: Formaggini Károly. 45. perc: Németh vezette fel a labdát, 25 méterről lövésre szánta el magát. A labda Huj­bert kapusról kipattant és a jókor érkező Horváth Z. közel­ről a bal sarokba pofozta a labdát (1-0). Szünet után a 48. percben Topor ívelt be balról szögletet, s úgy tűnt, hogy a labda a szekszárdi kapus könnyű zsák­mánya lesz, de a vizes labda kicsúszott kezei közül és Bócz közelről a hálóba lőtt (2-0). Beszorult a Szekszárd: az 57. percben Kovács S. az oldal­vonaltól befelé ívelt labdát 18 méterről védhetetlenül vágta a kapuba (3-0). Igen mély talajú pályán ját­szották a csapatok e húsvéti helyosztó mérkőzésüket, elég­gé idegesen kezdve. Hosszú ideig mezőnyjáték folyt, az el­ső 30 percben szinte alig tör­tént valami. Aztán lábra kapott a Keszthelyi Haladás. A fordu­lást követően változott a játék képe, küzdelmes, helyenként jó volt a játék. A vezetés birto­kában a helybeliek megnyu­godtak, s néha szemre is tet­szetős támadásokat vezettek, s ez meghozta számukra a si­kert és a győzelmet. A szek­szárdiak nem tudtak élni lehe­tőségeikkel. Iglódi Endre

Next

/
Thumbnails
Contents