Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-03 / 92. szám

1983. április 3., vasárnap Dunántúli Tlaplö 13 Polett, az Apolló Lux és az Obelux Elsősorban nyugati exportra alkatrészenként szállítják a különbö­ző stílusú székeket. Az elemeket aztán ott állítják össze, kárpi­tozzák, fényezik. Fotó: Erb János í||) Ifjúsági nap Harkányban Autóverseny, sportvetélkedő Térzene, fáklyás felvonulás Az eső utáni friss levegőben kezdtek gyülekezni a tegnapi harkányi ifjúsági nap résztvevői a szabadtéri színpadnál. Reg­gel 9 órakor nyitották meg ugyanis -a Forradalmi Ifjúsági Napok egyik kiemelkedő egész­napos rendezvényét, amely egyben a FIN egyik záróren­dezvényének is számit. A megjelent iskolásokat, fiatalokat és idősebbeket elő­ször Tasnádi Péter, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának titkára köszöntötte, s röviden megemlékezett tavaszi forra­dalmi ünnepeinkről. Ezután Szép János, a Harkányi nagy­községi Tanács elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd jelké­pesen egy napra átadta a nagyközség kulcsát a fiata­loknak; a kulcsot Papp Dezső, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára vette át. A megnyitóval elkezdődött az egésznapos program: fél 10-kor KRESZ-vetélkedő, vala­mint női és férfi kispályás lab­darúgó-bajnokság, majd autó­verseny és sportvetélkedő kö­vetkezett. Nem maradt ki a programból az autós ügyességi verseny, s a szellemi vetélkedő sem. Délután a szabadtéri színpadon műsort láthattak az érdeklődők: a dombóvári szov­jet katonazenekar műsorát, né­pitáncot, majd a Kolor együt­tes programját. 17.30-kor a Bolgár Múzeumban kitünteté­si ünnepséget tartottak, ame­lyen a Harkányi Fürdő Válla­lat és a Táncsics Mihály Gim­názium KISZ-szervezetei a Ki­váló KISZ-szervezet zászlót kapták meg. Emellett Aranyko­szorús KISZ-jelvények és a KISZ KB dicsérő okleveleinek átadására is sor került. Este 8 órakor - térzene után - kezdődött a fáklyás fölvonu­lás, majd koszorúzási ünnep­séget tartottak. Az egésznapos program befejezéseként a har­kányi téli fürdőben ifjúsági bált rendeztek. Az ifjúsági na­pot, melynek a Harkányi nagy­községi Pártbizottság adott ott­hont, a KISZ Siklósi városi-já­rási Bizottsága rendezte. Százmilliós székexport Mohácsról Az elmúlt napokban vették ót a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat mohácsi székgyárának dol­gozói az Országos Úttörő El­nökség kitüntetését és a gyere­kekért című emlékplakettet. A gyár szocialista brigádjai ugyanis összesen 29 iskolát patronálnak, nagyon eredmé­nyesen, amivel kivívták ezt az országos elismerést. Az elismerés azonban nem­csak ezért jár a székgyáriak­nak, hanem azért is. mert az elmúlt évben olyan jól dolgoz­tak, hogy a nehézségek elle­nére is a tavalyi évet jó esz­tendőnek könyvelhetik el. Az 1982-ben termelt érték 411 mil­lió forint volt és ebből 100 mil­lió forint értékben tőkés pia­con értékesítettek, ami igen­Exportra kizárólag széket szállítanak, az egyéb kárpito­zott bútorokkal, garnitúrákkal még eddig nem sikerült az or­szág határain túl lépni. Pedig minden évben több és mindig újabb és újabb kárpitosbúto­rok készítésére vállalkoznak, így például minden valószínű­ség szerint kedvelt lesz az igé­nyesebb bútorokat keresők kö­zött a Polett garnitúra. Tavaly már gyártottak pár darabot, a nagyszériás termelése idén in­dul. A Polett nagy méretű sa­rokgarnitúra, beépített kétsze­mélyes fekhellyel és nagyon de­koratív külső formával. (Nem az Egy kis levegőzés az ünnepi ebéd előtt a Tüzér utcai szociális otthonban. Szokolai István felv. Köszönet a gondoskodásért csak jelentős eredmény, a mór ismert, különösen a bútoripart érintő nyugati piaci helyzetben. A vállalati nyereség szintén kedvezően alakult. A tervezett 30 millió forinttal szemben 48 millió forintot könyvelhetnek el és ez különösen kiemelkedő, ha az 1981-ben elért 31 mil­lió forintos nyereséghez ha­sonlítjuk. Az idei évre 409 millió fo­rint értékű termelést terveztek, és már 101 millió forintos meg­kötött exportszerződéssel ren­delkeznek, amiből 71 milliót tőkés piacon értékesítenek, 30 milliós értékben pedig a Szov­jetuniónak szállítanak. olcsó bútorok közé tartozik.) A gyár talán fennállása óta gyártja az Apolló garnitúrát, amely változatlanul keresett a viszonylag alacsony ára és praktikussága miatt. Az idei év­től azonban megújul, szebb külsőt kap, faragott fa karfák­kal, és Apolló Lux néven áru­sítják majd. A pécsi vásáron mutatják majd be először az Obelux fantázia névre keresz­telt garnitúrát, amelyet a koló­niái stílusú bútorokhoz hason­ló csavart faoszlopos karfák­kal készítenek. A tetszéstől és igényektől teszik függővé a gyártását. C sak szimbólumként, egy­két színes tojás, egy kis gyümölcs, csokolá­dé-nyuszi, a nővérkék kedves szava, mosolya — és máris mi­lyen más minden! A szociális otthonokban ' ilyenkor új szí­neket kap a tavasz még a fel­hős idő ellenére is, a húsvét pedig bensőséges kis ünneppé válik. Hol a család? Hol a múlt? A régi, meghitt ünnepek emlé­ke árnyként átvonul a ráncok- szabdalta arcokon, nem ritka vendég ilyenkor a könny, de hiszen ez lehet a pillanatnyi öröm hordozója is. Pécsett, a Tüzér utcai szociális otthonban Petrich Józsefné emlékezik: — Véménd környékén, ak­koriban mi, gyerekek az ágy S. Zs. Tavaszi nagytakarítás Pécsett A Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat negyedévente ál­talános nagytakarítást tart Pécs utcáin. Természetes, hogy in­gyenes lakossági limlom szállí­tás előzi ezt meg, nehogy a megtisztított útszakaszokat is­mét hulladékkal rakják tele. így március 7-től 25-ig a napi 500 'köbméter háziszemét mel­lett még a fölöslegesnek bizo­nyult, használt, és ócska holmi, kát is elszállították. Április 1-től 20-ig folyanyito- san járja a város utcáit váltott műszakban öt seprőkocsi, hat mosókocsi és három platóskocsi, mellyel az iszapot követ, sarat, szállítják el. Ezenkívül száztíz ember segíti a munkájukat na. ponta. Napi 400—420 köb. méter vizet használnak az Veszteglő személygépkocsik akadályozzák a munkát Pótolni igyekeznek a hozzátartozók hiányát „Itt találtam meg a nyugalmamat” végébe bújva lestünk ki az ab­lakon, mikor hozza a nyuszi az ajándékot a szénaboglyá­ban előkészített fészekbe? Most itt az otthon vezetője, a nő­vérkék voltak a nyuszik. Aztán akkor, húsvét hétfőjén két le­gény megfogta a kútnál a lányt, a harmadik meg leön­tötte egy vödör vízzel . . . Már itt is kaptak locsolást — ka­csint oda Andrea nővérre, aki sokféle kölnitől illatozik már. Az otthon javakorabeli lovag­jai előrehozták egy kicsit a húsvét hétfőt, azoknak a gon­dozónőknek, akik akkor nem lesznek szolgálatban. — Készülődnek a húsvétra? Mit várnak? — Mit várjon az, akinek nincs senkije? — kérdez vissza a nyolcvanéves Czövek Jenőné, majd ismét Petrich néni veszi át a szót: — És akinek van lánya, fia, akik tudomást sem vesznek ró­la? Az mit várjon? A rövid csönd az övék, futó visszapillantás életük zátonyai­ra, de előtolakszik ismét a je­len. — Nagyon kérjük, ezt feltét­len írja meg! Itt igazán, de nagyon igazán otthont nyújta­nak nekünk. Kedvesek a nő­vérkék, tőlük kapunk igazi sze- retetet. Tegnap mindenki ka­pott ajándékot húsvétra ma es­te sonka tormával és főtt tojás lesz a vacsora. Kurbalics Józsi bácsi nehe­zen birkózik a könnyeivel, a hálálkodást lelke fájdalmával támasztja alá: — A lányomék mindenemből kiforgattak, a feleségem, aki­vel ötvenhárom évet éltem együtt, azt sem tudom, él-e, hal-e. Egész életemben dol­goztam, magamra sosem jutott a pénzből. Itt találtam meg a nyugalmamat. Köszönöm . . . köszönöm mindenkinek, akit il­let. A szobákban, az éjjeliszekré­nyeken csokoládé nyuszik, pi­ros tojások — a szociális ott­hon ajándékai. Csakúgy, mint Görcsönyben, Máriagyűdön, Mohácson, Mozsgón, vagy másutt a megyében. A nénik fodrászhoz mennek — Gyűdről még Siklósra is — a férfiak készítik a kölnis üve­geket a holnapi locsolkodás- hoz, s az itt élők, maguk fes­tette hímes tojással, kézimun­kákkal, apróbb ajándékokkal örömet szereznek egymásnak, mint például Görcsönyben. A szemérmesen palástolni próbált, vagy szabadon ömlő könnyek között pedig ismétel­ten el-elhangzik a hálálkodás: „köszönjük, hogy így gondos­kodnak rólunk". Félreértés ne essék, ez a kö­szönet igen gyakran nem a hozzátartozóknak, hanem az otthonoknak, a nővéreknek szól. Kurucz Gyula Hangverseny Haydn, Mozart, Mendelssohn A PFZ kamarazenekarának hangversenyéről Egy Haydn-szimfóniót (D- dúr, No. 6.), Mozart C-dúr oboaversenyét és Mendelssohn A-dúr (Olasz) szimfóniáját tűz­te műsorra kedd esti hangver­senyén a Pécsi Filharmoniku­sok kamarazenekara, Károly Róbert vezényletével a pécsi Liszt Hangversenyteremben. Haydnt hallgatni alighanem minden zenekedvelő számára nagy-nagy öröm; a hangverse­nyek „agyonjátszott" sikerda­rabjai mellett egy-egy szép, invenciózus, ötletteli szimfóniá­ja, kamara- vagy színpadi mű­ve valóságos felüdülést jelent. Mindez az elhangzott, A reg­gel szimfóniára is jelelmző, tetézve a zeneszerzői hang és forma megtalálásának örömé­vel, a napszak „programze­néi" ötleteivel, s a koncertáló szimfóniákra emlékeztető meg­oldásokkal a páros számú té­telekben. Az együttes és kar­mestere illő és méltó felfogás­sal, érzékkel közeledett ehhez a szép műhöz. Előadásuk nyivánvalóon gondos, alapos elemző munka eredménye volt, amelyben egyetlen hang, ef­fektus sem sikkadt el. Az így létrejövő igen tiszteletreméltó produkcióban talán csak egyetlen jellegzetes haydni sajátosság nem érvényesült eléggé: a jókedv, a humor. A szimfónia előadását — egy-két apró technikai hibától eltekint­ve — zeneileg jó| megoldott, stílusos szólamvezetői produk­ciók tették teljessé. Ha ez a mű volt „a reggel", Mozart C-dúr oboaversenye a „koncert-időben" a délt jelen­tette. A sokoldalú tehetségű és tevékenységű Kircsi László, aki a zenekari oboa-pultnál is szinte mindig, kivétel nélkül ki­válót nyújt, ezúttal szólistaként is elsőrangú hangszeres mű­vészként mutatkozott be. Ké­nyes hangszerén virtuóz biz­tonsággal mutatott be min­dent, amit az oboa — és fő­ként ő maga — tud, érzékeltet­ve egyszersmind biztos tájé­kozottságát, otthonosságát Mo­zart művészetében. Az első té­telben a legmagasabb hangok olykor túlzott élessége, a má­sodikban a kadenciabeli vál­tások „mellék-hangjai" ezt kis mértékben rontották ugyan, de ez mit sem változtatott elő­adása értékén, szépségén, amely főleg a második, majd a remekül sikerült harmadik tételben bontakozott ki. A mű­vész sokoldalúsága itt abban is megmutatkozott, hogy saját kadenciáit játszotta. A koncert zárószámaként — „estéjeként” — Mendelssohn Olasz szimfóniáját játszotta az együttes. LendíVetes, stílusos, élvezetes produkció volt, való­di, temperamentumos „olasz" — pontosabban: német—olasz — zene. Az együttest és kar­mesterét egyaránt dicséri — s ezzel mindent megmondtunk —, hogy a produkció semmivel sem maradt el a tavaly tavasz- szal Pécsett, az ÁHZ előadásá­ban hallott tolmácsolástól, sőt, ha emlékezetem nem csal, an­nál egységesebb, lendülete­sebb is volt. Varga J. Húsirétknr az öregek között utcák takarításához. Egy kocsi tízszer fordul, egy- egy alkalommal 500 méte­res útszakaszt tud lemosni a tartályában lévő hét köbméter vízzel. Igen problémás a víznye. rés, mivel kevés a vízvételi hely: a Kaposvári utcában van egy, és most van kialakulóban egy a Verseny utcában. Itt nem ivó. víz minőségű vizet, hanem tisz­tított ipari vizet vesznek fel a kocsik. Amennyiben ez is meg­felelő minőségű lesz, úgy rövi- debb idő alatt tudják majd a tartályokat megtölteni. Egy probléma van; a lakos­ság nem mindenütt segíti c munkájukat legalább úgy, hog> elvinné az esetleg hónapokig egy helyen pihentetett gépkocsi­kat. Ahol a leparkolt kocsik áll­nak, ott nem tudnak utcát ta­karítani, felmosni. A másik gondjuk, hogy a járdái szeme­tet nem a kukákba, hanem az úttestre söprik a lakóháztulajdo­nosok. Sajnos nem tudnak min­denhova újra — és újra vissza, fordulni. Egyszerűbb lenne, ha a szeméttartóba öntenék az összesöpört hulladékot. Á. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents