Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-28 / 116. szám
1983. április 28., csütörtök Dunántúli napló 5 Tovább javul az élelmiszer- ellátás színvonala Sajtótájékoztató a MÉM-ben (Kiküldött munkatársunk tudósítása) Az élelmiszeripar és az élelmiszerellátás helyzetéről tartottak sajtótájékoztatót tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Miniszériumban. Kovács Imre miniszterhelyettes részletesen ismertette az iparág előtt álló feladatokat. A 200 000 főt foglalkoztató élelmiszeripar bruttó termelési értéke tavaly 190 milliárd forint volt, ez a magyar ipari termelés, 19 százaléka. Az iparágat többszek- turúság jellemzi. Az élelmiszerfeldolgozás 17 százalékát ma már a mezőgazdasági nagyüzemek végzik. A trösztök és országos vállalatok megszűnésével a termelés nem esett vissza, sőt emelkedett. A miniszterhelyettes tájékoztatójában rámutatott arra, hogy a belföldi fogyasztás színvonala nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Az elmúlt években a fogyasztás szerkezete élettanilag kedvezőbb irányba változott. Az egy főre jutó napi fogyasztás 3200 kalória, valamivel magasabb az élettanilag indokolt, nál. A fehérje-, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás emelkedése, a lisztfélék és burgonyafogyasztás csökkenése viszont kedvező tendencia. Növekedett a termékek feldolgozottsági foka. Bővült a diétás és kímélő étrendbe beépíthető készítmények gyártása is. Jelenleg 5000- féle élelmiszert gyárt a hazai ipar. Ez a választék a jövőben tovább bővül oly módon, hogy a differenciált igényeket mindinkább kielégítse életkor szerint is — bébiétel és -ital, gyermek- és diétás készítmények — és árfekvésben is. Több fehércímkés termék jut a fogyasztókhoz azonos beltartalmi értékkel, de a szerényebb csomagolás miatt olcsóbban. Rövidesen szigorúbb intézkedések lépnek életbe az élelmiszerek ellenőrzésénél. Következeteseb. ben szankcionálják azokat is, akik a terméken nem tüntetik fel a béltartalmat. Az ellátás gyenge pontja az űrt. „áruterítés”. Az ipar részéről a szállítási költségek, a kereskedelemben a szűk eladói és raktártér nehezítik a folyamatos szállítást. Nemcsak az apróbb falvakban probléma ez, de a fővárosban is sok a bezárt élelmiszerbolt. A MÉM rendelkezései saját szakboltok megnyitására ösztönzik az élelmiszerfeldolgozó vállalatokat, hogy ezzel is bővüljön az ellátás. Az élelmiszer árualapok prognosztikája ez évre is kedvező. A hazai ellátás szinten tartása, illetve javítása mellett az iparág 10 százalékkal növeli az exportját ebben az évben. Két. sörgyár épül az Alföldön. A fejlesztések zömét a régi gyárak korszerűsítése teszi ki. Az élelmiszerek háromnegyede továbbra is rögzített áron kerül a hazai forgalomba. — Rné — Kitüntetések az SZMT-nél A közelgő május 1. alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap Pécsett, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa székhazában. Az évforduló jelentőségét Neubauer József vezető titkár méltotta, majd kitüntetéseket adott át. A Szakszervezetek Országos Tanácsa kiemelkedő munkája elismeréseként a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát adományozta Kőrösiné Újhelyi Gyöngyinek, az SZMT osztályvezetőjének. A kitüntetés ezüst fokozatát vette át dr. Szendrő Erzsébet, a Pécsi Bőrgyár üzemorvosa, Horváth Ferenc, a PIK gépkocsi- vezetője. Oklevéllel ismerték el dr. Antal Ferencnek, a Baranya megyei Főügyészség ügyészének, Varga Miklós. nyugdíjasnak, kereskedelmi társadalmi ellenőrnek és Lengyel Béla nyugdíjasnak, a TB- munkabizottság tagjainak a munkáját. Ülést tartottaTOT elnöksége A termelőszövetkezetek tevékenységi köre az elmúlt években gyorsan bővült, a 'kiegészítő tevékenységnek a gazdálkodásban játszott szerepe erőteljesen nőtt — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, amely szerdai ülésén Szabó István elnökletével a kiegészítő tevékenység helyzetét értékelte és kijelölte a fejlesztés feladatait. Az elnökség ajánlást fogadott el a kiegészítő tevékenység fejlesztéséről, amelyben arra biztatja a termelőket, hogy továbbra is bátran vállalkozzanak. Bővítsék a mezőgazdasági termék-előállítást, és ipari tevékenységükkel segítsék a háttéripar fejlesztését. Figyelmeztetett az elnökség arra is, hogy a kedvező gyakorlat mellett esetenként a tsz- mozgalom egészére is árnyékot vétő jelenségék is előfordultak; több szövetkezeti vezető felelőtlen magatartásával, és meg- alapotzatlan döntésekkel, továbbá az ellenőrzés elmulasztásával lehetővé tette, hogy csalások, visszaélések, és anyagi károk vessenek rossz fényt a melléküzemágakra. Az elnökség — amint az ajánlás hangsúlyozza — elítéli az ilyen magatartást. Építőanyag az Alföldről A magánépítkezés és a fogyasztási szövetkezetek Hogyan segítik a magánépítkezést a baranyai fpgyasz- tósi szövetkezetek? Ehhez az egyre növekvő építkezési formához milyen árualapot találnak a vevők az áfész-telepe- ken? — erről tárgyalt a MÉSZÖV elnöksége tegnap délelőtt, és a tárgyaláson viszonylag nagy vita alakult ki. Az előterjesztés ugyanis feltett egy kérdést: vajon a saját telepekkel is rendelkező Dél- dunántúli TÖZÉP Vállalat nem esik-e néha kísértésbe, s nem részesíti-e előnyben ezeket az áfész-telepekkel szemben? Hiszen a magánépítkezés növekedését nem éri utol az anyag- ellátás és a TÜZÉP szakmában is érthető lehet a saját üzletek előnye. Ezért a tárgyaláson javasolták: az áfészek a jövőben a szerződéses fegyelmet akár kötbér útján is érvényesítsék. Ez azért is fontos, mert a Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazza, hogy a jövőben még több nagykereskedelmi vállalat nyisson saját kiskereskedelmi üzletet. A MÉSZÖV illetékesei különben tavaly már felvették a kapcsolatot az Alföldi TÜZÉP Vállalattal is. Igaz, hiánycikket — kis méretű téglát, tetőcserepet — ott sem kaptak, de a DéhDunántúlon gyakran hiányzó fenyőfa árut igen, és mindenkor a szerződésnek megfelelő pontossággal. 6j utastájékoztató táblák Pécsett Május l-ig a törzsvonalakon, a hónap közepéig mindenütt felszerelik Három hónappal ezelőtt eltűntek Pécs buszmegállóiból az elaggott, időjárás- és vandál kezek pusztította tájékoztató táblák, hogy felújítva, új információkkal kiegészítve kerüljenek a régi helyükre. Mikor láthatjuk az új táblákat? — kérdeztük Bátonyi Endrétől, a 12- es Volán műszaki osztályvezetőjétől, aki egyszemélyben a táblák festésére alakult vállalati gazdasági munkaközösség vezetője. A munkaközösségünk napi húsz tábla megfestésére képes. Úgy gondolom, mégis jól járt velünk a vállalat, és az utazó- közönség, hiszen itt helyben lehetőségünk van a táblák javítására is, s egy-egy felújított tábla néhány száz forintba kerül. — Az első táblák már elkészültek, s szocialista brigádjaink — társadalmi munkában — már meg is kezdték a felszerelésüket. Május elsejéig a törzsvonalak, tehát az 1-es, a 10-es, a 16-os, a 20-as, a 29- es, a 39-es, és a 40-es járat megállóiba kerül ki összesen 135 négyhasábos tábla. Ezek tartalmazzák a legtöbb információt! Felül a megálló nevét írjuk ki vastag, piros betűkkel, alá térképvázlatot rajzolunk, amelyen az összes járat útvonala áttekinthető. Ezután a pécsi nappali járatokat soroljuk fel a legfontosabb megállók feltüntetésével, legalul pedig az arra járó buszok vonalának pontos ismertetése szerepel, a menetidő, az első és utolsó járat indulási idejének megjelölésével. A város többi autóbuszjáratának útvonalára egylapos táblák kerülnek '— május közepéig. Erre a megálló nevén és térképvázlaton kívül csak az adott járatra vonatkozó információk kerülnek. — Mikor kerül sor a távolsági járatok tábláinak cseréjére? — Amint befejeztük a munkát Pécsett. Először az idegen- forgalom szempontjából fontos táblákat, majd a járási székhelyeken lévőket helyezzük ki, s ezután kerüf sor az összes többi tábla cseréjére. Bartha Zsuzsa A szakma kiváló tanulói Baranyai fiatalok a díjazottak között (Munkatársunk telefonjelentése) A Pesti Vigadóban rendezték meg tegnap délelőtt a Szakma kiváló tanulója és a tantárgyi tanulmányi versenyek országos döntőjének díjkiosztó ünnepségét. Huszonkilenc szakma képviselői vetélkedtek az év során a nem kis tétet jelentő díjakért. Az első hat helyezett ugyanis vizsgák nélkül megkapja a szakmunkás-bizonyítványt. A díjkiosztó ünnepség egyik főszereplője baranyai szakmunkástanulók voltak. Az ünnepi műsort ugyanis a pécsi 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet énekkara adta Geszti Gyuláné vezényletével, Fodor Ibolya pedig szavalattal járult hozzá a hangulat ünnepélyesebbé tételéhez. Dr. Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára mondott beszédet, majd dr. Csehák Judit, a SZOT titkára adta át a díjakat. A közlekedési gépszerelési szakmában első helyet ért el Sváb István, az 500-as Szakmunkásképző Intézet tanulója. Ugyancsak első helyen végzett Lőjek Attila, az 506-os Intézet padlóburkoló tanulója, és a villamossági tantárgyi versenyben Domokos György, a mohácsi 502-es Intézet diákja. A versenyben három baranyai „bronzérem" is született. Harmadik helyezést ért el Árpádfalvi József, (506-os intézet), Holovitz Edgár (500-as intézet), és Horváth József (508-as intézet), a kőműves, a férfi ruhakészítő, illetve kárpitos szakmában. A díjkiosztás előtt Sváb Istvánnal és szakoktatójával, Horváth Jánossal váltottunk néhány szót. — Holnaptól már munkába állok. Abba a MÁV-műhelybe megyek vissza, ahol a versenyre is készültem — mondta a győztes, oktatója pedig hozzátette : — Szinte hajba kaptak Pistán a mesterek, melyik brigádba kerüljön. Óriási fölénnyel nyerte meg a versenyt. Az egyik feladatot pl. 4 perc alatt oldotta meg, a versenytársai ezzel majdnem egy órát bíbelődtek. Érthetően jó hangulatban jöttek el a baranyai szakmunkásképző intézetek képviselői a Pesti Vigadóból. Egyetlen szépséghibája van csupán a szerepléseknek, hogy az idén a közismereti tárgyakból nem szereztek díjakat. H. J. Befejeződött a történelmi szakhét Vidám szakesttel fejeződik be ma este az a történész szakhét, amelyet a JPTE Tanárképző Karának történelem tanszéke és KISZ-alapszervezetei a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli tagozata, a pécsi Nevelési Központ és az Ifjúsági Ház rendezett. A szakmai program már tegnap véget árt dr. Ormos Máriának a nácizmus ideológiájáról tartott előadásával. Egy héten át mindennap érdekes előadásokat hallhattak az érdeklődök különböző helyszíneken. Polányi Imre kandidátust, a JPTE Tanárképző Karának tanárát kértük meg arra, 'hogy röviden összegezze a szakhét tapasztalatait. — Négy éve minden esztendőben megrendezzük a szakhetet abból a célból, hogy hallgatóink élőben is megismerkedjenek azokkal a tudósokkal, akiknek a könyveit tanulják — mondta. Tehát mintegy élővé kívánjuk tenni a „kötelező irodalmat". Neves történészeket szoktunk felkérni az előadásokra, amelyeknek határozottan doppingoló hatásuk van hallgatóinkra. Általában olyan témákat igyekszünk kiválasztani, amelyek egyaránt lekötik az első- és a negyedévesek figyelmét. Az idén már abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a jeles történészeket egyetemünk oktatói közül választhattuk ki. Egyedül Mucsi Ferenc nem kötődik valamilyen formában a pécsi egyetemhez. — Milyen volt az érdeklődés az előadások iránt? — Általában megfelelő, bár egy kicsit rossz időpontot választottunk az idén: túlságosan közel csúsztunk a vizsgaidőszakhoz. Az előadók azonban így is örömmel nyugtázták a személyüknek és az előadott témának szóló érdeklődést. Pécsi utcák — híres emberek Körösi Csorna Sándor ötven évvel ezelőtt Tokióban, a japán császári ház múzeumában Buddha vallásának szentjei közé iktattak egy magyar embert: Körösi (Körösi) Csorna Sándort. Az akaraterőnek, önfeláldozásnak örök ván. dóráról találóan írta a most elhunyt Illyés Gyula: „Minden magyarban él valami Körösi Csorna lelkesültségéből, a kalandvággyal párosult tudásszomjból, a világgá sodródott fiú nyugtalanságából, aki könyvtárakon és őserdőkön fúrja át magát, hogy elveszett szülei nyomára akadjon." 1784. április 4-én Csorna András elsőszülött fiának nevét ekként jegyezték be a körösi református eklézsia anyakönyvébe: „1784. Április 4-ta Csorna András fia Sándor." A később Felszegen felcseperedett szűrtarisznyás fiúcska első tanítómestere Kónya Sá- rpuel volt, aki a szülőket a gyermek továbbtaníttatására buzdította. Tízéves korában apja gyalog kísérte Nagyenyedre, ahol a főiskola elvégzése után tanár lett. Közepes termetű, vállas, mély nézésű ember volt, akinek már ekkor kedvenc eledele a gyümölcs, a túró és az öntött saláta volt. Rendszerint a „kopasz földön” vagy deszkapadozaton feküdt. Talán már ekkor edzette magát a nagy útra. Ázsia beutazására. E tervének első komoly lökést Turkoli Mihály szikszói diák tu_ dósítása adott, aki orosz földön a Krím-félszigeten hét olyan falura talált, amelyben színmagyarok éltek, tökéletesen beszélték a magyar nyelvet. A nagyrahivatott diák ekkor határozta el, hogy fölkeresi a magyarság bölcsőhelyét, a rokon népeket, hogy megfejtse kik vagyunk, honnan származunk. 1819. február 20-án gyalog vágott neki a véget nem érő útnak; előbb azonban Temesváron, majd Zágrábban a délszláv nyelveket tanulmányozta. Nagyenyedre visszatérve szabályos útlevél nélkül a Vöröstoronyi szorosnál átlépte szülőhazája határát. Ekkor még nem tudta, hogy nnennyi megpróbáltatás, keserűség, szenvedés szakad rá. Kalandokban gazdag, hosszú vóndorútjának csak egy-egy állomását érinthetjük: Bulgárián át Alexandria és Palesztina érintésével nagy nélkülözések közepette érkezett Aleppó- ba, innen pedig Bagdadon át Teheránba ahol megtanulta a perzsa és az angol nyelvet. Nemsokára Tibet felé vette útját, ahová néhány tibeti szó magyaros hangzása csábította. Egész Tibetet bejárta, meglátó^ gáttá a síma szavú, sosem mosolygó és sosem mosdó Szang- je Puntszong lámát, a kiváló tudóst, aki megismertette őt a buddhista művekkel. Hogyan élt Tibetben? Egy kék ruhája volt, amelyet mindig viselt, s amelyben meghalt, néhány ing és egy főzőedény. Ezeken kívül négy szekrény tele könyvvel, irattal. A 30—40 fokos hidegben báránybőr ködmönsben gubbasztott, ott evett, ahol tanult, és aludt. Közben tökéletesen megismerte a tibeti nyelvet, nyelvtant és irodalmat. Mintegy 40 000 tibeti szót szedett össze, és azok angol jelentését rendezte sajtó alá. A tibeti nyelv első szótárának és nyelvtanának ő az első összeállítója. Több ázsiai és európai társaság választotta tagjává. A munkáiért kapott hazai és külföldi tiszteletdíjakat jótékony célokra fordította. Nagy műveiből 25 hazai könyvtárnak küldött ajándékpéldányokat. A szanszkrit nyelvet is tökéletesen elsajátította, majd tovább utazott legfőbb célja megvalósítására: eleink eredetének felkutatására. Meggyőződése volt hogy a Lasszától északkeletre élő dzsungar (junger, jugar) nevű népben őseink ivadékait leli meg. 1842. április 11-én 58 évesen Dardzsilingben halt meg hazánk nagy fia. Tóth István dr.
